Új hozzászólás Aktív témák

  • boygabi_

    aktív tag

    Életem első félmaratonja: tavaly tavasszal kezdtem el futni egy kis súlyfelesleg miatt. Nehéz kezdet volt az biztos. Utána egész évben futogattam szépen a saját kis tempómban max olyan 7 km-es távokig sikerült növelni a futást. Aztán jött a hoppáré, hogy nekem egy félmaratont idén le kell futnom és miért ne legyen ez az első nagy rendezvény az évben a vivicittá. Erre szépen készülgettem a futanetes edzésterv alapján a télen ahogy tudtam sokszor munka után fáradtan sötétben vacak időben.
    Az eredményem 2:02:12. Első célom az volt, hogy túléljem, titkon pedig az, hogy becsússzak 2 óra alá. Elégedett vagyok a teljesítményemmel nagyon. Egész jól ment a dolog az elején szépen sorra előzgettem az embereket. Nem akartam nagy tempót futni de szerintem kicsit túl gyors voltam az elején. Kb, 12 km-nél elkezdtem fáradni kicsit. 15-nél előjött a combcsontom forgóinak az enyhe fájása. 18 nál már nagyon ki voltam. Végig 3/3 levegővel futottam de itt néha a 2/2 vel sem haladtam csak mint a csiga. 19-nél egy akkora mélypont, hogy nem akartam de meg kellett állnom. Gyalogoltam mert annyira elsavasodtam, hogy mondom ezt így ne erőltessük semmi értelme. Amúgy is a margit-hídon mentünk fölfelé. Ezután újra erőre kaptam, már amennyire egy ilyen után lehet :) és életem leghosszabb 2 kilóméterét futottam le a célig. Ott reggel még az volt a tervem, hogy legalább 500 métert kifutok még lazán, hogy levezessem a dolgot, de annyira nem ment, hogy a cél után egy korláton ülve szedtem össze magam.
    Ez a savasodás nagyon szemét egy valami. Pedig az összes frissítési ponton ittam leginkább vizet, aztán iso italt, banánt, szőlőcukrot, de úgy látszik valami nem volt kerek. Lehet túlhajtottam magam és nagyon meleg is volt. Mindenesetre nagyon jó érzés, hogy sikerült megcsinálnom. Köszi, hogy elolvastátok.

Új hozzászólás Aktív témák