Új hozzászólás Aktív témák

  • Peterhappy

    őstag

    Meg volt a heti hosszúm, egyben havi félmaratonom.
    Szeretném lassan, de biztosan feszegetni a határaim, 23,5km lett a vége, nekem eddig ez a leghosszabb futásom.

    Belecsempésztem egy kis intervalt is a körpályán, egy kör (400m) gyorsabb (190+ cadence) egy kör lassabb (170+ cadence) volt a terv. Sajnos csak öt szettet bírtam, többet terveztem, látszik hogy mostanság nem futottam intervalt + irgalmatlan nagy páratartalom volt.
    De gyakrabban fogok ilyeneket futni, összességében élveztem.

    Azt férfiasan bevallom, az interval után beiktatott kétbetűs kitérő nem csak hólyagürítés okán iktattam be, muszáj volt valahogy összekaparnom magam, hogy bírjam a félmaratonból hátralévő 9km-t (végül 11,5-t tettem hozzá pluszban).

    Többször is megfigyeltem már és talán írtam is, mennyire félmaratonra vagyok kalibrálva - amint elhagyom a 21,1km-t, érzem hogy pukkanok és onnantól minden méter ajándék. Bár nyilván csalóka a dolog, mert a futókörön (bár kegyetlen unalmas, de) nagyon szeretek futni, mert nagyon jó minőségű a pálya, onnan kijőve és hazakocogva pedig elég fostubus utcán kell végigszerencsétlenkedni, nem szeretem.
    Sajnos itt csak a házak között lehet morzsolgatni néhány kilométert, avagy az erdőben, minden tiszteletem Peetta-é, aki képes a környékünkön is (igen jó tempóban) elfutni 15-25km-eket, én erre képtelen vagyok.

Új hozzászólás Aktív témák