Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • bambano

    titán

    válasz MaCS_70 #105 üzenetére

    az, hogy:
    - több iparági szövetség is azért alakult, hogy a saját szabadalmi portfóliójukat bedobják a közösbe és megvédhessék egymást a szabadalmi trollok ellen,
    - hogy a microsoft többet keres az androidon, mint a saját telefonos ecosystemén
    - hogy a microsoft több, mit egy évtizedig sikeresen terrorizálhatta a linuxosokat piszlicsáré dolgokkal

    azt jelenti, hogy a szabadalmi rendszer és a szerzői jogvédelem *alkalmazása* biztosan rossz úton jár.

    a kőműves például nem szerez semmilyen jogot sem a házamban, ha felépíti, őt egyszer kifizetem, aztán bakfitty. a kőműves unokája miért szenved hátrányt mondjuk Rejtő Jenő unokájával szemben? a másik feltűnő különbség a tárgyias teljesítmények és a szerzői jogok között, hogy a tárgyias teljesítmények esetén jellemzően nincs nagy társadalmi igény. az számomra elfogadhatatlan, hogy valami az oktatásban kötelező, de jogvédett.

    azt nem vitatom, hogy a szellemi teljesítmények után is járnia kell az anyagi kompenzációnak. de a mértékét vitatnám. abban viszont, hogy a szabadalmi és a szerzői jogvédelmi rendszert ma lobbiérdekek kiszolgálására társadalomellenesen használják, nem tudok vitatkozni.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Ghoosty

    őstag

    válasz MaCS_70 #105 üzenetére

    A szellemi és fizika termékek rengeteg módon különböznek egymástól és a jogi megítélésük is. Néhány példa:
    -szellemi termék gyakorlatilag ingyen többszörözhető, tehát neked nem lesz kevesebb attól, ha megosztod
    -szellemi termék típusától függően más a védettsége. Pl nemesítek egy szőlőt, akkor 30 évig van a fajtaoltalom, ha csak paradicsomot, akkor az 25. A szabadalmakra azt írtad: 20-25 év. Szerzői jog 70+ év.
    -fizikia termékek állagmegóvást igényelnek, de a legtöbb még ennek ellenére is elértéktelenedik évek alatt. A szellemi termék ugyanolyan marad, maximum a jövedelemtermelő képessége csökken
    -szellemi terméket többszörözhetek, így ha egy példányt elhagyok, semmi sincs, de ha elhagyok egy gyémánt gyűrűt, akkor óriási kár ér
    -egy házat 1 embernek tudok bérbe adni, de 1 szoftvert bármennyinek
    -ha megvásárolok egy tárgyat, azt eladhatom, szellemi termék esetén meg mindenféle korlátozások vannak
    (nem kritikának szánom ezeket, csak bemutatásnak, így nem szeretnék róluk vitatkozni)

    Az, hogy az öröklésben is legyen eltérés, nem akkora nagy dolog. De az is látható, hogy a szerzői jogvédelem kimagaslik a többi szellemi termék jogvédelméből.
    Az is vicces, hogy pl József Attila és Radnóti Miklós műve szerzői jogvédelem alatt álltak mikor tanultam, de kötelező volt, mert annyira meghatározó kulturális értéknek tartják. Ezt valahogy nem érzem helyesnek.

  • UnA

    Korrektor

    LOGOUT blog

    válasz MaCS_70 #105 üzenetére

    Nem igazán érzem ezt benne, mert egy tárgy mindig megmarad (amíg el nem lopják :) ), vagyis ott az öröklés egy logikus eljárás - mindig tartozni fog valakihez, ezt szabályozni kell.

    De egy szellemi termékek esetén? Érezhették a jogalkotók is a problémát, mert egyébként miért lenne benne a korlátozás? (30 év, 70 év, stb.)

Új hozzászólás Aktív témák