Új hozzászólás Aktív témák

• #27904 Abu85 HÁZIGAZDA paprobert #27902

  Új Válasz 2020-07-21 15:42:24 #27904

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Abu85

  HÁZIGAZDA

  válasz paprobert #27902 üzenetére

  Nem ilyen egyszerű. Az NV-nek is ugyanúgy, ahogy ma már elég sok cégnek kétféle dizájnkönyvtára van. Régen csak egy volt, de a Volta óta van egy teljesítményoptimalizált, illetve egy sűrűségoptimalizált. Korábban csak utóbbi volt, de előbbit a tensor magok miatt érdemes volt bevezetni, mert ott eleve eléggé egyszerű maga az áramkör, így többet nyersz egy teljesítményoptimalizált dizájnkönyvtárral. Már pusztán az áramkörök jellege miatt sűrűn lehet elhelyezni a tranyókat. Na most ezeket a döntéseket végigviszed az egész lapkára. Tehát amíg egy A100-at igenis van értelme teljesítményoptimalizáltra tervezni, addig egy tensor magokkal jóval kevésbé kitömött GPU-t már nem, oda a sűrűségoptimalizált dizájnkönyvtár az ideális.
  Ugyanez létezik az AMD-nél is, bár ott annyi a különbség, hogy az AMD-nek vannak mixed optimalizálásai, vagyis egy lapkán belül is tudnak két eltérő könyvtárral tervezni, de nem úgy, hogy kis részleteket ezzel, míg a többit azzal csinálják, hanem itt nagy lapkaterületeket tudnak csak máshogy kidolgozni. Például a Renoir esetében az egész IGP teljesítményoptimalizált (kivéve a fixfunkciós blokkokat), míg a többi elem sűrűségoptimalizált. De amúgy teljes GPU-ra, vagy teljes CPU-ra, csak az egyiket szokták használni.

  Ezek a dolgok mind komolyan nehezítik ezt a gyorsan elhozom a x bérgyártótól, és leportolom seperc alatt y-ra ötletelést.

  (#27903) hokuszpk: Lopni lophatnak a gyártók egymástól, csak szart sem érnek el vele. Eleve licenchez vannak kötve az egyes szellemi tulajdonok, másrészt sok ezek közül nem is hasznosítható egy eltérő lapkában.
  Az Inteltől semmit hasznosat sem tudtak magukkal vinni a mérnökök a TSMC-hez. Egyszerűen csak a nyers tudásuk miatt hasznosak. Persze elmondhatták a TSMC-nek, hogy az Intel mit hogyan csinál 14 nm-en, de kb. annyi lehet erre a reakció, hogy "ezzel az infóval mit kezdjenek"? Hasznosítani nem lehet.

  Az Intel-TSMC viszonya egyébként azért tűnik extrémnek, mert a TSMC-nek az utóbbi években minden bejött, míg az Intelnek semmi sem. De a TSMC-nek főleg azért jön be minden, mert a fejlesztéseknél minimális kockázatot vállalnak. Látható, hogy a GAAFET-re is a Samsung megy elsőként, míg a TSMC a 3 nm-re inkább marad FinFET-en. Ez egyszerűen kockázatminimalizálás. Ilyen formában sokkal nehezebb lyukra futni, míg a Samsung simán taknyolhat egyet, mert kockázatos lépést csinálnak. De ha mondjuk betalálnak, akkor meg a Samsungot fogja dicsőíteni mindenki, hogy végre odapakoltak.

  [ Szerkesztve ]

  Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Új hozzászólás Aktív témák