2. Hírek
  3. Történelem

Történelem hírek

659 hír

minden tesztek hírek

Cikkek

  • 1916. április 30.

    Megszületett Claude Shannon amerikai villamosmérnök és matematikus, az információelmélet megteremtője. A Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) 21 éves korában írt szakdolgozatában bemutatta, hogyan lehet a Boole-algebrára és a kettes számrendszerre alapozva logikai műveleteket végezni kapcsolók használatával – ezzel a digitális áramkör és a digitális számítógép alapjait fektette le. Fő műve A kommunikáció matematikai elmélete (1948).

    Történelem 0

  • 1777. április 30.

    Braunschweigben megszületett Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász, fizikus, a „matematika fejedelme”. A tudományok számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához, és 1833-ban Wilhelm Weber német fizikussal elkészítette az első elektromos távírót is.

    Történelem 0

  • 1897. április 30.

    A londoni Royal Institution 1825-ben indított, legendássá vált rendszeres találkozóján, a Friday Evening Discourses nevű eseményen Joseph John Thomson, munkásságáért 1906-ban Nobel-díjat kapott fizikus bejelenti, hogy felfedezett egy elemi részecskét, melyet később elektronnak neveztek el.

    Történelem 0

  • 1904. április 30.

    York városában, Pennsylvania államban megszületett George Robert Stibitz amerikai matematikus, feltaláló, a modern digitális számítógépek egyik úttörője. 1937-ban a Bell Laboratóriumban épített jelfogókból egy elektronikus kalkulátort (Model K), amely bináris összeadásra volt képes. Ennek a "Model K" nevet adta. Később vezetésével létrehozták a Complex Number Calculatort, amely komplex számokkal tudott műveleteket végezni.

    Történelem 0

  • 1993. április 30.

    A CERN bejelenti, hogy a World Wide Web (W3) szoftvere publikus doménre került, és a világháló mindenki számára ingyenesen érhető el.

    Történelem 0

  • 2004. április 29.

    E napon indult útjára a Sasser vírus. A kártékony programot a német Sven Jaschan írta, saját bevallása szerint azért, hogy hírnevet szerezzen magának a programozók körében. A felhasználói közreműködés nélkül terjedő vírus komoly károkat okozott világszerte. Jaschan végül 2005-ben felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a felelősségre vonást.

    Történelem 0

  • 1928. április 29.

    Budapesten megszületett Bélády László, akinek kulcsszerepe volt a virtuális memóriarendszerek kifejlesztésében. A repülőgépmérnöki diplomával rendelkező kutató 1956-ban emigrált, előbb Nyugat-Európába, majd az USA-ba; 23 éven át volt az IBM szoftvertechnológiai kutatója. M. Lehmannal közösen jegyezett Program Evolution című munkája a programozás elméletének egyik legtöbbet idézett alapműve.

    Történelem 0

  • 2003. április 28.

    Az Apple elindítja online zeneboltját, az iTunes Music Store-t. A cég egyik legsikeresebb, sőt médiatörténelmet író vállalkozása már az első héten bizonyított: egymillió dalt adtak el az internetes szolgáltatás segítségével.

    Történelem 0

  • 1897. április 28.

    Üzbégen (ma: Zbehy, Szlovákia) megszületett Tihanyi Kálmán fizikus, villamosmérnök, az ikonoszkóp feltalálója. Többek között a nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása, amely lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást. Később megvásárolt szabadalmai alapvetőek a modern televíziós technológia kialakításában.

    Történelem 0

  • 1791. április 27.

    Az USA Massachusetts államában, Charlestownban megszületett Samuel Finley Breese Morse amerikai festőművész, akinek a nevét a világ azonban az általa feltalált távíró, illetve az üzenetek kódolására kifejlesztett kódrendszer miatt ismerte meg. A Morse-kódot bizonyos esetekben a mai napig használják.

    Történelem 1

  • 1981. április 27.

    A Xerox PARC bevezeti a Bill English által fejlesztett új típusú egeret, mely már egy tömör golyót használt a fogaskerekek helyett, s bármilyen irányban tudott mozogni. A golyó mozgásait két, az egér belsejében elhelyezett tengely észlelte. Ez az eljárás lett végül a domináns, s átadta a múltnak Engelbart koncepcióját, mely szerint a felhasználó folyamatosan fogja az egeret az egyik kezével, míg a másikkal gépel.

    Történelem 4

  • 1960. április 26.

    Az IBM sajtóközleményben jelenti be az IBM 7030 típusú szuperszámítógépének fejlesztését. A később a termékvonalról csak Stretchként ismert, 64 bites adatátvitelű gép volt a cég első tranzisztoros szuperszámítógépe.

    Történelem 0

  • 1961. április 25.

    Robert Noyce fizikus megkapja a szabadalmat a szilíciumalapú integrált áramkörre. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.

    Történelem 2

  • 1990. április 24.

    A Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS-31 küldetés keretében elindítják a Hubble űrtávcsövet (Hubble Space Telescope – HST). Habár az első években több hiba is jelentkezett a működésben, már eleinte is felbecsülhetetlen értékű képeket küldött a Földre, majd a javítások és karbantartások után különösen hosszú ideig szolgált, sőt utódja, a James Webb űrtávcső indulása után is lesznek még feladatai.

    Történelem 0

  • 1970. április 24.

    A Csiucsüan Űrközpontból felbocsátják az ország első kísérleti műholdját a Kína-1-et, ezzel Kína lett az ötödik ország, mely saját hordozórakétával űreszközt állított pályára. A technikai eszközök mellett rádióadóval rendelkezett, ami Mao elnök tiszteletére a Dong Fang Hong („A Kelet vörös”) dalt sugározta. Energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. Aktív szolgálati idejét 15 napra tervezték.

    Történelem 0

  • 2000. április 24.

    A kanadai ATI Technologies bevezeti a Radeon márkanevet és bejelenti az első e néven futó grafikus processzort. A Radeon 256 volt a vállalat első olyan GPU-ja, amely hardveres T&L motorral rendelkezett. A chip 30 millió tranzisztorból állt, 0,18 mikronos technológiával készült, két renderelő futószalagot és futószalagonként három textúrázó egységet tartalmazott, és 200 MHz-en üzemelt.

    Történelem 4

  • 1984. április 24.

    Az Apple egy kiállításon bemutatta Apple IIc típusú, első kompakt számítógépét. Az ekkor kiállítot IIc-ben egy 1 MHz-es 65C02 processzor működött, 128 KB-os RAM-ot építettek bele, mely opcionálisan bővíthető volt 1 MB-ra. Fontos kiegészítői voltak az 5,25-ös floppymeghajtó és az egér.

    Történelem 0

  • 2005. április 23.

    A bangladesi-német származású amerikai Jawed Karim, a YouTube társalapítója feltölti az első, mindössze 18 másodperces, az „Állatkertben” című felvételt a videómegosztóra.

    Történelem 0

  • 1964. április 23.

    Washingtonban, a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban „nyugdíjazzák” az 1950-ben megépített SEAC-et (Standards Eastern Automatic Computer), melyet számítógépek alkatrészeinek tesztelésére használtak. A SEAC volt az első számítógép, amely félvezetős logikai áramkörből épült fel, emellett ez volt az első tárolt programú gép az USA-ban. A mágnesszalagos külső tároló egységekben tárolták a programinformációkat, a kódolt eljárásokat, a numerikus és a kimeneti adatokat.

    Történelem 0

  • 1967. április 23.

    Bajkonurból egy Szojuz hordozórakéta Föld körüli, közeli körpályára juttatta a Vlagyimir Komarovot, aki egy új, többszemélyes űrrepülés első tesztjét végezte el. Összesen 1 napot, 2 órát, 47 percet és 52 másodpercet töltött a világűrben. A küldetés alatt több hiba is fellépett, így a visszatérés során Komarov szörnyethalt.

    Történelem 0

  • 1965. április 23.

    A bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról a modernizált Molnyija–M hordozórakétával állították Föld körüli pályára az első szovjet polgári távközlési műholdat, a Molnyija-1-et. A műhold hengeres tartály, melyet kúpos részek zárnak le, átmérője 1,6 méter, hossza 4 méter, 6 darab napelemszárnyának fesztávolsága 8 méter.

    Történelem 0

  • 2003. április 22.

    Az Advanced Micro Devices (AMD) piacra dobja a társaság első 64 bites processzorát, az x86-64 architektúrára épülő Opteron (SledgeHammer) chipet.

    Történelem 0

  • 1993. április 22.

    Megjelent a Mosaic webböngésző 1.0-s verziója. A grafikus böngészőt az NCSA (National Center for Supercomputing Applications) 1992-ben kezdte fejleszteni, s e munkát 1997. január 7-én fejezték be. A Mosaic egyik örököse a Netscape Navigator lett, a másik pedig az Internet Explorer.

    Történelem 0

  • 1834. április 22.

    Orthez városában megszületett Gaston Planté francia fizikus, aki 1859-ben feltalálta a savas ólomakkumulátor ma is használt változatát, melyet 1881-ben Camille Alphonse Faure tökéletesített.

    Történelem 0

  • 1592. április 22.

    Megszületett Wilhelm Schickard német matematikus, csillagász és hebraista, aki 1623-ban megtervezte az első olyan mechanikus számológépet, amely képes volt a négy alapművelet elvégzésére. A masina fogaskerekek és rudak segítségével számolt, és külön egységet tartalmazott az összeadásra és kivonásra, valamint a szorzásra és osztásra – ez utóbbi Napier-pálcákat használt. Hat számjegyig volt képes műveleteket végezni, a túlcsordulást csengőhanggal jelezte.

    Történelem 1

  • 1988. április 21.

    A Tandy Corp., a személyi számítógépek gyártásának úttörője egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy az IBM PS/2 rendszerű számítógépeinek klónjait fogják gyártani. E bejelentést az IBM közlése előzte meg, melyben nyilvánosságra hozták, hogy licencelik az általuk birtokolt PC-gyártási technológiát. A nyitás eredményeképpen öt év alatt a klóngépek sokkal népszerűbbek lettek, mint az eredeti IBM-számítógépek.

    Történelem 1

  • 2013. április 21.

    Elhunyt az indiai Shakuntala Devi, akit hihetetlen képességei miatt már gyermekkorában is „az emberi számítógép” megnevezéssel emlegettek. 1976-ban egy számítógéppel versenyre kelve Shakuntala Devi kiszámolta a 188 132 517 négyzetgyökét, és a nő nyert. 1988-ban pedig hamarabb kiszámolta a 61 629 875 köbgyökét és a 170 859 375 hetedik gyökét, mint ahogy az őt próbára tévő kaliforniai professzor le tudta volna írni füzetébe a számokat.

    Történelem 0

  • 1997. április 21.

    Az Intel és az AMD peren kívül megegyezik az ún. MMX-perben. A két rivális chipgyártó abban állapodott meg, hogy az AMD elismeri: az MMX az Intel védjegye, cserébe viszont ingyen használhatja a három betűt az új K6 processzor promóciójában. Az eset sajátossága, hogy AMD egy korábbi licencmegállapodás révén jogosult volt az MMX utasítások implementálására, az Intel mégis perelt – megfigyelők szerint elsősorban azért, hogy bizonytalanságot keltsen a PC-gyártókban a K6 chip premierje előtt.

    Történelem 8

  • 1774. április 21.

    Párizsban megszületett Jean-Baptiste Biot francia fizikus. 1820-ban Biot és a szintén fizikus Félix Savart alkották meg az áram által keltett mágneses tér erősségének meghatározására alkalmas Biot-Savart-törvényt. Kiterjedt tudományos tevékenységet folytatott, például számos meteorit vizsgálatával megerősítette Chladni feltételezését, mely szerint a meteoritok a világűrből érkeznek a Földre.

    Történelem 0

  • 1994. április 20.

    Elindult a világ első teljes szöveges keresője, a Brian Pinkerton által kifejlesztett WebCrawler. Sokan ezt a később mintának számító motort tartják az első „igazi” keresőnek. Az 1990-es évek közepén igen népszerű WebCrawler többször is tulajdonost cserélt, majd kihullott a versenyből, és 2001 óta már csak metakeresőként működik.

    Történelem 0

  • 1918. április 20.

    New Yorkban 67 éves korában meghalt Karl Ferdinand Braun német feltaláló, fizikus. Fontosabb találmányai, fejlesztései: felfedezte a szulfidok egyenirányító hatását, megalkotta a róla elnevezett katódsugárcsövet, az elektromágneses rezgőkört alkalmazta a távírásban, kifejlesztette a kristálydetektoros vevőkészüléket, feltalálta a keretantennát. A drót nélküli távíró kidolgozásáért az olasz Marconival együtt kapott Nobel-díjat 1909-ben.

    Történelem 0

  • 1998. április 20.

    A CNN hírtelevízió legendássá vált műsorában Bill Gates élőben mutatja be a cég új operációs rendszerének, a Windows 98-nak tesztváltozatát, ám a program az úgynevezett „kékhalált” produkálva összeomlott.

    Történelem 9

  • 1957. április 19.

    Az IBM 1954 óta tartó tesztelései után az amerikai Westinghouse cégnél a kutatók lefuttatják az első FORTRAN-nal (IBM Mathematical Formula Translating System – az 1950-es évek eleje óta fejlesztett magas szintű programozási nyelv) megírt programot. Az akkor még „kódolóknak” nevezett programozók azt tapasztalták, hogy a compiler egyetlen apró hibát vétett.

    Történelem 0

  • 1965. április 19.

    Az Electronics Magazine című szaklapban megjelenik Gordon Moore cikke, melyben a kémikus-fizikus kutató megfogalmazza az azóta híressé vált tételt: évente körülbelül megduplázható az egy szilíciumlapkára gazdaságosan integrálható alkatrészek száma, amellyel arányosan növekszik a számítási teljesítmény és csökken az egy integrált áramkörre eső gyártási költség. Később 18-24 hónapra tolták ki az eredeti időtartamot, és a félvezetőipar azóta is makacsul ragaszkodni látszik a szabályhoz.

    Történelem 0

  • 1983. április 18.

    Az Osborne Computer megjelenteti az Osborne Executive hordozható számítógépet. A gép a 4 MHz-es Z80A CPU-val működött, hétcolos monitorral, két floppymeghajtóval, két soros, valamint egy párhuzamos porttal rendelkezett, a súlya kb. 14 kilogramm, kezdő ára pedig 2494 dollár volt.

    Történelem 2

  • 1882. április 18.

    Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Lembergben (ma: Lviv, Ukrajna) megszületett Julius Edgar Lilienfeld természettudományos polihisztor, aki Németországban lett tudós, ám a politikai viszonyok miatt emigrálni kényszerült az USA-ba. Számtalan nagy jelentőségű szabadalmat jegyzett, de igazából arról ismert, hogy elsőként vázolta fel a térvezérlésű tranzisztor tervét, ám mivel ezt sosem publikálta, nem őt tartják a tranzisztor feltalálójának.

    Történelem 0

  • 2003. április 18.

    Meghalt Edgar F. Codd (79) angol informatikus, aki az IBM kutatójaként az 1960-as években kidolgozta a relációs adatbázis-kezelés elméletét. Az IBM vonakodva fogott hozzá a relációs adatmodell bevezetéséhez, de az ügyfelek nyomásának engedve végül megbízott egy csoportot a munkával. A team Codd Alphája helyett egy új lekérdezőnyelvet dolgozott ki SEQUEL néven, melyet később SQL-re kereszteltek át. Sajátos, hogy az első SQL-alapú adatbázis-kezelőt nem az IBM, hanem az Oracle dobta piacra.

    Történelem 0

  • 1996. április 17.

    A Toshiba piacra dobja a Libretto 20 subnotebookot. Ez volt abban az időben a legkisebb és legkönnyebb olyan hordozható gép, amely képes volt egy teljes asztali operációs rendszer (Windows 95) futtatására. A ma divatos mininoteszek ősének tekinthető masina mérete 210x115x34 milliméter, súlya pedig 840 gramm volt. 75 MHz-es AMD 486 DX4 processzort, 8 MB memóriát, 6,1 colos kijelzőt és 270 MB-os merevlemezt tartalmazott.

    Történelem 4

  • 2003. április 16.

    Állítólag e napon fertőzte meg az első számítógépet a Spybot féreg, mely a P2P-hálózatokon terjedt (akkor főképp a KaZaA-n), majd a zombigépeket IRC-hálózatokba szervezte, így teremtette meg a terjesztő számára a távirányítás, a gép feletti uralom lehetőségét. E fertőzésnek köszönhető, hogy az egyik első spyware-eltávolító szoftver, az azóta is népszerű Spybot Search and Destroy megszületett.

    Történelem 1

  • 1959. április 16.

    John McCarthy – akinek a mesterséges intelligencia (MI) kifejezést is köszönhetjük – bemutatja a LISP programozási nyelvet. Ez volt az első funkcionális nyelv és egyben a Fortran után a második magas szintű programnyelv. Eredetileg rekurzív függvények absztrakt ábrázolására készült, de később az MI-kutatás preferált programozási nyelvévé vált. Módosított változatai a mai napig használatosak.

    Történelem 3

  • 1970. április 15.

    A japán Canon Business Machines bejelenti a Pocketronic nevű számológépét, melyet az egyik első „zsebszámológépnek” tartanak. Az elemekkel működő, 400 dollárba kerülő eszköz lelke a Texas Instruments által kifejlesztett három LSI integrált áramkör volt, a négy alapművelet eredményeit a mai kijelzők helyén jelenítette meg papírra nyomtatva.

    Történelem 2

  • 2002. április 14.

    WiW.hu néven elindult a legkorábbi magyar közösségi oldalak egyike, a későbbi iWiW őse. Várady Zsolt webfejlesztő – aki később e-Magyarország-díjat kapott munkájáért – márciusban készítette el a tesztváltozatot, mely nevét a Who is who? rövidítéséről kapta.

    Történelem 4

  • 1996. április 14.

    Egy amerikai egyetemista lány, az akkor 19 éves Jennifer Ringley elindítja élő, 24 órás, ám akkor még csak három percenként frissülő képet adó videokamerás közvetítését kollégiumi szobájából az interneten. A JenniCam néven megismert „szolgáltatás” iskolát teremtett, a kukkolós webkamerás közvetítések ősének számít ez az akció. Külön kiemelendő, hogy a meztelenkedést nem szégyellő, ám az intim részeket nem közvetítő JenniCam megihlette az internetes pornóipart is.

    Történelem 2

  • 1960. április 13.

    Egy Thor-Ablestar rakétával az Egyesült Államokban felbocsátják a Transit 1B-t, a világ első navigációs műholdját. Az 1959-ben fellőtt prototípus (Transit 1A) után ez már egy működőképes, tesztelhető eszköz volt, s végül 89 napig maradt használható. A Transit-rendszer alapozta meg az 1970-es években elkezdett GPS (Global Positioning System) megteremtését.

    Történelem 1

  • 1994. április 12.

    A Laurence A. Canter és Martha S. Siegel által alapított arizonai ügyvédi iroda elküldi az első intézményesen előkészített és terjesztett kéretlen reklámlevelet (spam) több Usenet-hírcsoportra. Magát az akciót is hatalmas felháborodás fogadta, de azt még inkább, hogy Canter nem bánta meg az akciót, sőt büszkén jelentette ki 2002-ben, hogy kiváló marketinghúzás volt, és újra megtenné. A „spam” elnevezést egyébként a Monty Python egyik jelenetére vezetik vissza.

    Történelem 1

  • 1981. április 12.

    Az első amerikai űrrepülőgép, a Columbia elindul első, kétnapos útjára, s a fedélzetén tartózkodó két űrhajós, John Young és Robert Crippen a légkörbe érkezés szögét a HP már inkább számítógépre emlékeztető számológépe, a HP 41C segítségével határozták meg.

    Történelem 1

  • 1994. április

    Az amerikai Stanford Egyetem két villamosmérnök hallgatója, Jerry Yang (Jang Cse-jüan) és David Filo nevet ad az általuk készített weboldal-katalógusnak, amely addig „Jerry kalauza a világhálóhoz” cím alatt volt elérhető. Az új név: Yahoo – ez Swift Gulliverében a nyihahák országában élő barbár csőcselék (jehu) elnevezése. Yang és Filo egy évvel később ezen a néven vállalatot alapít a webes katalógus köré.

    Történelem 2

  • 1936. április 11.

    Konrad Zuse német mérnök, a számítástechnika korai szakaszának egyik legnagyobb alakja benyújtja az automatikusan számoló gép működési elvére vonatkozó szabadalmi kérvényét. A bináris, jelfogós és programvezérelt számítógép konstrukciójával néhány évvel megelőzte az amerikai kutatókat is, de az akkori viszonyok miatt munkássága sokáig ismeretlen maradt a világ számára.

    Történelem 1

  • 1908. április 11.

    A japán Nikkó városában megszületett Ibuka Maszaru mérnök, aki a fizikus Morita Akióval 1946-ban megalapította a Tokio Cusin Kogjo K.K. (Tokiói Távközlésfejlesztési Társaság) nevű vállalatot, melyet 1958-ban átkereszteltek Sony Corporationre (a Sony név a latin „sonus” – hang, hangzás –, illetve a „sonny boy” kombinációjából jött létre).

    Történelem 1

  • 1989. április 10.

    A chicagói Comdex kiállításon az Intel bejelentette következő generációs mikroprocesszorát, az Intel 80486-ot, más néven az i486DX-et. A 25 MHz-es mag- és buszsebességű új chip elődjétől, a 80386-ostól tokozásában is különbözött, de fő újdonsága az volt, hogy integrálták az aritmetikai koprocesszort a lapkára. Több változatban is gyártották, kezdetben az ára 900 dollár volt.

    Történelem 2

  • 2003. április 10.

    A Sony Japánban piacra dobja a világ első Blu-ray készülékét, a BDZ-S77 asztali BD-RE felvevőt. A méregdrága, 3800 dolláros modellt kizárólag nagy felbontású tévéadások (HDTV) rögzítésére lehetett használni, más tartalom az akkor még javában formálódó Blu-ray Disc formátumban nem volt elérhető. A BDZ-S77 kazettával védett, egyrétegű, 23 GB kapacitású lemezt tudott írni.

    Történelem 2

  • 1943. április 10.

    A Pennsylvaniai Egyetemen megkezdődik a világ első teljesen elektronikus számítógépének, az ENIAC-nak (Electronic Numerical Integrator and Computer) a megépítése. A gép létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy a hadsereg számára szükséges, óriási emberi erőt felemésztő ballisztikai számítások (ezt akkoriban „computereknek” hívott nők végezték) végrehajtását egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék.

    Történelem 0

  • 1919. április 9.

    Megszületett J. Presper Eckert amerikai villamosmérnök, aki a pennsylvaniai egyetemen John Mauchlyval közösen megépítette a világ első teljesen elektronikus számítógépét, az ENIAC-ot. Az 1946-ban beüzemelt szerkezet 27 tonnát nyomott és 17 468 elektroncsövet tartalmazott, fogyasztása 150 kilowatt körül volt. Eckert és Mauchly tervezte a UNIVAC-ot is, az első sorozatban gyártott, kereskedelmi forgalomban kapható komputert.

    Történelem 2

  • 2006. április 8.

    Elindult a magyar myVIP közösségi oldal, mely az akkor már négy éve működő iWiW mintájára kívánt kapcsolati hálókat építeni. A nagy konkurens mellett a myVIP is komoly sikereket ért el, s a magát az iWiW-nél jobb minőségűnek tartó oldalnak 2008 végén már közel két és fél millió regisztrált tagja volt.

    Történelem 2

  • 1994. április

    Megjelenik az MS-DOS 6.22, a Microsoft szöveges felhasználói felülettel működő operációs rendszerének utolsó önálló kiadása. A termék fő újdonsága a DriveSpace lemeztömörítés volt, amely a korábbi verzióból szabadalmi viták miatt eltávolított DoubleSpace-t váltotta le. Az MS-DOS ez után már csak a Windowsok részeként jelent meg, az utolsó, 8.0-s változat 2000-ben, a Windows Me-ben.

    Történelem 8

  • 2007. április 7.

    A magyar származású Charles Simonyi (Simonyi Károly), a Microsoft korábbi munkatársa, a szándékorientált programozás kutatója elindult első űrutazására. A világ leggazdagabb emberei közé tartozó Simonyi 2009-ben újra befizetett egy űrutazásra, s mind a két út alatt kapcsolatba lépett magyar diákokkal is.

    Történelem 0

  • 1964. április 7.

    Az IBM bejelenti a System/360 mainframe-családot, a világ első olyan flexibilis számítógép-architektúráját, amely egymással kompatibilis, de eltérő teljesítményű változatokban volt megvásárolható. Ez lett a vállalat legsikeresebb terméke: teljes életciklusa alatt több mint 100 milliárd dollár árbevételt hozott. Az rendszer számos újítása – például a 8 bites byte, a 32 bites szó vagy a mikrokódos CPU – később általánosan használt standarddá vált.

    Történelem 9

  • 1992. április 6.

    A Microsoft kiadta az 1990-ben megjelent, DOS-alapú Windows 3.0 továbbfejlesztett változatát, a Windows 3.1-et. E verzió két legfontosabb újdonsága a multimédia-támogatás, illetve a TrueType betűtípusok használata volt. Ez az első Windows, amelyet már magyarul is piacra dobtak.

    Történelem 10

  • 1965. április 6.

    A Cape Canaveral-i űrközpontból felbocsátották az első geostacionárius pályára állított kereskedelmi célú távközlési műholdat, az Early Birdnek is nevezett Intelsat 1-et. A 34,5 kg súlyú eszköz közel négy évig volt aktív, Európa és Észak-Amerika között biztosított közvetlen telefonos, televíziós és faxkapcsolatot.

    Történelem 0

  • 1995. április 5.

    Megjelenik a Dan Farmer és Wietse Venema által fejlesztett Security Administrator Tool for Analyzing Networks (SATAN), mely egy, az 1990-es években roppant népszerű adatvédelmi felügyeleti eszköz volt hálózatok elemzésére. A projekt érdekessége, hogy a sci-fi író Neil Gaiman egy rajza lett a szoftver logója.

    Történelem 1

  • 1911. április 5.

    Az iowai Estherville-ben megszületett Cuthbert Hurd, a számítástechnika egyik úttörője. A matematikus végzettségű Hurd 1949-ben csatlakozott az IBM-hez az alkalmazott tudományok részleg vezetőjeként. Komoly része volt abban, hogy a cég kifejlesztette első általános célú számítógépét, a későbbiekben pedig vállalkozó szelleme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az IBM a világ egyik vezető IT-vállalata lett.

    Történelem 0

  • 1994. április 4.

    Marc Andreessen és Jim Clark megalapítja a Mosaic Communicationst, amelyet fél évvel később – hogy elkerüljék a védjegyvitákat – átneveznek Netscape Communicationsre. Andreessen fejlesztette ki egy szövetségi program keretében két évvel korábban az első népszerű internetes böngészőt, a Mosaicot, saját termékük részben annak kódjára épül. A Netscape Navigator – melynek első verziója 1994 végén jelent meg – a maga idejében uralta a browserpiacot, sokak szemében egyet jelentett az internettel.

    Történelem 1

  • 1975. április 4.

    Egyre szorosabbra fonódó munkakapcsolatukat a 19 éves Bill Gates és a 22 esztendős Paul Allen azzal pecsételik meg, hogy elhatározzák: formalizálják közös tevékenységüket, és Micro-soft néven társaságot alapítanak. Szigorúan véve e nap a számítástechnikai óriás valódi születésnapja.

    Történelem 10

  • 1973. április 3.

    New Yorkban, az 56. utca és a Lexington Avenue sarkáról Martin Cooper lebonyolítja a világ első mobilhívását. Az ekkoriban a Motorolánál dolgozó Cooper a saját maga által tervezett, közel egykilós készülék (Motorola DynaTAC 8000X) prototípusáról első számú riválisát, a Bell laboratórium kutatásért felelős vezetőjét, Joel Engelt csörgette meg.

    Történelem 6

  • 1980. április 2.

    A Microsoft bejelenti a Z80 SoftCardot, a vállalat első és sokáig egyetlen hardvertermékét. A Zilog Z80 processzort tartalmazó, 349 dollárba kerülő lapocska lehetővé tette, hogy az akkoriban népszerű Apple II személyi számítógépeken CP/M operációs rendszer alá írt programok is futtathatóak legyenek. Az 1986-ig gyártott kártya igen sikeres volt, a Microsoft forgalmának a felét a SoftCard-értékesítés adta.

    Történelem 0

  • 1922. április 1.

    Pittsburghben, az USA Pennsylvania államában megszületett Alan Jay Perlis amerikai számítógéptudós, akit a programnyelvek megírása területén a szakma egyik legnagyobbjának tartanak, ő kapta meg elsőként 1966-ban az informatikai elismerés csúcsának számító Turing-díjat. A nevéhez köthető aforizma legendás lett: „Ha valaki azt találná mondani, hogy »kéne egy programnyelv, ahol csak azt kell megmondanom, hogy mit akarok«, adjatok neki egy nyalókát.”

    Történelem 0

  • 1976. április 1.

    Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne megalapítják az Apple I személyi számítógép terjesztésére az Apple Computer Inc. elnevezésű vállalkozást. A cég később lecserélt logóját Wayne találta ki, áprilisban bemutatott első termékét Wozniak tervezte, az értékesítés Jobs ötlete volt. A júliustól 666,66 dollárért árusított, fadobozba épített Apple I-ből 200 darabot gyártottak.

    Történelem 2

  • 2004. április 1.

    Április tréfának hitték, pedig nem az volt: a Google bejelenti, hogy ingyenes webmailszolgáltatást indít Gmail néven, amely 1 GB tárterületet biztosít a használóinak az üzenetek tárolására. A merész húzás válaszlépésre kényszeríti a riválisokat – melyek ekkoriban 2-4 megabájtos postafiókokat kínáltak ingyen –, és megöli azt a divatos üzleti modellt, amely előfizetés fejében adott használható méretű tárhelyet a levelezőknek.

    Történelem 13