1961. április 25.

Robert Noyce fizikus megkapja a szabadalmat a szilíciumalapú integrált áramkörre. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.

Hirdetés

Robert Noyce
A Fairchild Semicondutor és az Intel társalapítója, Noyce az 1970-es években

Robert Noyce
Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban (Fotók: Intel)

Azóta történt

  • 1908. május 23.

    Megszületett John Bardeen amerikai fizikus és villamosmérnök, aki a Bell Laboratórium munkatársaként Walter Brattainnel és William Shockley-val közösen 1947-ben megépíti a tranzisztort, a későbbi integrált áramkörök alapelemét, amely forradalmasította az elektronikát és a számítástechnikát. A felfedezésért a trió 1956-ban Nobel-díjat kapott. Az elismerésből Bardeen még egyet begyűjtött, 1972-ben a szupravezetés elméletének kidolgozásáért.

  • 1990. június 3.

    Meghalt Robert Noyce fizikus, az integrált áramkör egyik feltalálója. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.

  • 2005. június 20.

    A texasi Dallasban elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója, a mikroelektronika egyik úttörője. Kilby 1970-ig dolgozott a Texas Instrumentsnél, 60 szabadalom fűződik a nevéhez, egyebek mellett jelentős szerepe volt a zsebszámológép kifejlesztésében is.

  • 1968. július 18.

    A Fairchild Semiconductort elhagyó Gordon Moore kémikus és Robert Noyce fizikus félvezetőgyártó vállalatot alapít Integrated Electronics, röviden Intel néven. A kezdetben elsősorban memóriachipeket gyártó cég – melynek harmadik alkalmazottja, majd későbbi vezérigazgatója a magyar származású Andrew Grove volt – 1971-ben készíti el a világ első mikroprocesszorát. Ma a memóriaüzletből 1985-ben kiszállni kényszerült Intel processzorai találhatók a PC-k mintegy 80 százalékában.

Előzmények

  • 1774. április 21.

    Párizsban megszületett Jean-Baptiste Biot francia fizikus. 1820-ban Biot és a szintén fizikus Félix Savart alkották meg az áram által keltett mágneses tér erősségének meghatározására alkalmas Biot-Savart-törvényt. Kiterjedt tudományos tevékenységet folytatott, például számos meteorit vizsgálatával megerősítette Chladni feltételezését, mely szerint a meteoritok a világűrből érkeznek a Földre.

  • 1959. február 6.

    Jack Kilby szabadalmi kérelmet nyújt be az integrált áramkörre. A Texas Instrumentshez frissen igazolt fizikus 1958 nyarán vázolta fel az IC terveit jegyzetfüzetébe, majd készítette el kézzel egy nagyjából fél gemkapocsnyi méretű germániumlapkán a csupán néhány tranzisztort és ellenállást tartalmazó első áramkört, melyet szeptemberben mutattak be a nagyközönségnek.

  • Hamarosan borul a Moore-törvény

    Másfél évtized múlva menthetetlenül közbeszól a fizika.