1592. április 22.

Megszületett Wilhelm Schickard német matematikus, csillagász és hebraista, aki 1623-ban megtervezte az első olyan mechanikus számológépet, amely képes volt a négy alapművelet elvégzésére. A masina fogaskerekek és rudak segítségével számolt, és külön egységet tartalmazott az összeadásra és kivonásra, valamint a szorzásra és osztásra – ez utóbbi Napier-pálcákat használt. Hat számjegyig volt képes műveleteket végezni, a túlcsordulást csengőhanggal jelezte.

Hirdetés

Wilhelm Schickard


Schickard vázlatai


...és a gép 1960-as években készült rekonstrukciója

Azóta történt

  • 1895. május 7.

    Otto Steiger svájci mérnök megkapja a szabadalmi védettséget a Millionär nevű számológépére. A szerkezet igazi újdonsága az volt, hogy nem összeadásokat végzett, hanem egyetlen mozdulattal képes volt szorzásokat végrehajtani. A több mint félmázsás gép megbízhatónak bizonyult, negyven év alatt közel ötezer darabot adtak el belőle.

  • 1695. december 30.

    Elhunyt Samuel Morland angol diplomata, kém, mérnök-fizikus és feltaláló. Több nagyszerű mechanikus gépet tervezett és épített, köztük Pascal ötlete nyomán egy olyat, amely ismételt összeadással már a szorzás elvégzését is lehetővé tette.

Előzmények

  • 1972. február 1.

    A Hewlett-Packard piacra dobja a világ első tudományos zsebszámológépét. A billentyűinek számáról HP-35-nek keresztelt kalkulátor elsőként volt képes egyetlen gombnyomással logaritmust és trigonometrikus függvényeket számolni. A vállalat nem számított nagy érdeklődésre a „logarléc-helyettesítő” termék iránt, de már az első évben százezer darab kelt el belőle. A HP-35 programja mindössze 767 utasításból állt.

  • 1874. január 13.

    A Massachusetts állambeli Spriengfieldben élő C. G. Spalding megkapja a szabadalmi védettséget első összeadógépére. A könnyen kezelhető szerkezetet egészen az 1960-as évekig használták.