Történelem hírek

659 hír

minden tesztek hírek

Cikkek

  • 1924. november 30.

    Egy nyilvános bemutató keretében állítólag ekkor küldenek először sikeresen Európából az Atlanti-óceánon át New Yorkba fényképeket rádióhullámok segítségével. A vezeték nélküli technológiával továbbított transzatlanti fotófaxok másnap megjelentek a New York Herald Tribune-ban.

  • 1999. november 30.

    Az Európai Unió távközlési miniszteri tanácsa elfogadja az elektronikus aláírásról szóló, december 13-án kihirdetett irányelvet. A keretfeltételek tisztázása ettől kezdve lehetővé tette, hogy a meghatározott szabályok szerint alkalmazott elektronikus aláírások biztonságos módon legyenek használhatóak a digitális alapú ügyintézésben.

  • 1972. november 29.

    A Nolan Bushnell és Al Alcorn által alapított Atari megjelenteti a világ első kereskedelmileg is sikeres videojátékát, a Pongot. A később 700 ezer dollárral kielégített Magnavox Odyssey nevű tévés játékának ötletét másoló Pong alapozta meg az Atari sikerét. A kezdetben pénzbedodós gépként működő játéknak 1973-ban megalkották az otthoni verzióját is.

  • 1902. november 28.

    Miskolcon megszületett Kozma László, Kossuth-díjas villamosmérnök, akadémikus. A különösen nehéz életutat befutó tehetséges szakember a II. világháború előtt főként külföldön dolgozott távközlési területen, több nyugati ország rendszerének kialakításában volt döntő szerepe. A különféle rezsimek által meghurcolt Kozma 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESZ–1-et.

  • 1894. november 27.

    Japán Vakajama elöljáróságában megszületett Macusita Konoszuke (松下 幸之助), a Matsushita Electric Industrial Co. Ltd. alapítója. A cég nemzetközi márkaneve 1955-ben lett a Panasonic, és 2008 óta a teljes vállalatcsoport ezt a nevet viseli.

  • 1852. november 27.

    Fiatalon, 36 évesen elhunyt Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke, Ada Lovelace, akit Charles Babbage matematikus feltaláló oldalán végzett munkája miatt sokan az első számítógépes programozónak tartanak. Ez az állítás vitatott, mivel inkább Babbage innovatív munkatársa volt, de írásai alapján tudományos tehetsége nyilvánvaló, a programozáselmélet alapfogalmainak kidolgozásában és bevezetésében valóban az egyik első volt.

  • 1894. november 26.

    Az USA Missouri államában lévő Columbiában megszületett Norbert Wiener amerikai matematikus, akit a kibernetika megalapítójának tartanak. Wiener a 2. világháború alatt a légvédelmi rendszerek matematikai problémáival foglalkozott, s e munka során fogalmazta meg annak a tudománynak az alapelveit, mely (saját megfogalmazása szerint) „az állatokban és a gépekben zajló hírközléssel, vezérléssel és ellenőrzéssel” foglalkozik.

  • 2002. november 25.

    A Roxio felvásárolja az ekkor már nem illegális fájlcserélő hálózatként működő Napster még megmaradt vagyonrészeit, illetve logóját és márkanevét. Később Napster 2.0 néven indult el egy új szolgáltatás, majd 2003-ban a Roxio fel is vette a Napster nevet.

  • 1998. november 24.

    Az America Online (AOL) bejelenti, hogy 4,2 milliárd dollárért felvásárolják a Netscape Communicationst.

  • 2001. november 23.

    Budapesten 43 ország képviselői aláírják az Európa Tanács kezdeményezésére megszövegezett, a számítástechnikai bűnözésről létrejött nemzetközi egyezményt, mely 2004. július elsején lépett hatályba.

  • Boldog születésnapot, UNIX!

    A neves évfordulóra egy DEC PDP-7-en még a 0-s verziót is beindították.

  • 1985. november 22.

    John Sculley az Apple Computer, illetve Bill Gates a Microsoft részéről aláírnak egy licencmegállapodást, mely szerint a Microsoft az eredet elismerése mellett térítésmentesen használhatja a két nappal korábban megjelent Windows 1.0-ban (és más programjaiban) a Macintosh felhasználói felületének elemeit. A megállapodás része volt az is, hogy Microsoft új programjait megjelenteti a Macintosh számára is.

  • 1969. november 21.

    A két kaliforniai egyetem, az UCLA (University of California, Los Angeles), illetve a Palo Altó-i Stanford között létrejön az első állandó, 50 Kb/s-os sebességű hálózati kapcsolat az ARPANET keretében. Bár az első üzenetet október 29-én küldték el, a végleges összekapcsolást nem sikerült ezek után létrehozni, mivel a bejelentkezéskor összeomlott a rendszer, de ennek ellenére sokan ezt a napot tartják az internet születésnapjának.

  • 1985. november 20.

    Megjelenik a Microsoft Windows nevű programjának 1.0-s változata. Az MS-DOS-ra épülő, száz dollárért árusított szoftverkörnyezet olyan felhasználói felületet, illetve egérhasználatot biztosított, mely jelentősen megkönnyítette a személyi számítógépek használatát a kevéssé hozzáértők számára is.

  • 1963. november 20.

    Az MIT diáklapjában először jelenik meg írásban a „hacker” szó: „Az úgynevezett hackerek több telefonszolgáltatásban okoztak zavart – közölte Prof. Carlton Tucker, az egyetem telefonos rendszerének gazdája.” A rendszerbe betörők a helyi központban okoztak működési zavarokat, illetve távolsági telefonhívásokat bonyolítottak le.

  • 1981. november 19.

    A Fülöp-szigetek elnöke, Ferdinand Marcos a közerkölcs és a fiatalok lelki egészségének védelmére hivatkozva betiltja az országban a videojátékokat, a lakosok két hetet kaptak arra, hogy megszabaduljanak a készülékektől.

  • 2003. november 18.

    A Rockstar Games az Egyesült Államokban kiadja a Manhunt nevű játékot, melyet sokan minden idők legerőszakosabb számítógépes játékának tartanak. A PlayStation 2-re írt változatot 2004-ben követte a PC-re és az Xboxra készített verzió.

  • 1963. november 18.

    A Bell Telephone a Bell System szolgáltató Pennsylvania állambeli előfizetői részére elérhetővé teszi az első nyomógombos telefonkészüléket. A tárcsázós megoldást leváltó első telefonokon még nem 12, hanem csak tíz nyomógomb volt.

  • 1929. november 17.

    Washingtonban 69 éves korában szívroham következtében elhunyt Herman Hollerith amerikai feltaláló, a lyukkártya-feldolgozó gép kifejlesztője. A gép gyártására Hollerith 1896-ban megalapította a New York-i Tabulating Machine Companyt, melyből aztán fúziók sora után 1924-ben létrejött az IBM.

  • 1982. november 16.

    Steve Jobs levelet ír a hangtechnikával foglalkozó McIntosh Labs elnökének, melyben arra kéri, hogy engedélyezze vállalatuk számára, hogy használhassák a Macintosh márkanevet. A Jobsékat felkereső Gordon Gow azonban jogászai tanácsára elutasította a kérést. Az Apple végül 1983-ban részleges licencet kapott a névre, 1986-ban pedig – állítólag százezer dollárért – megvásárolták a teljes jogot.

  • 1971. november 15.

    Megjelenik az első kereskedelmi forgalomban is kapható, egy chipen teljes CPU-t tartalmazó mikroprocesszor, a négybites Intel 4004. A Federico Faggin, Ted Hoff, Stan Mazor és Sima Maszatosi által tervezett processzort eredetileg a japán Busicom cég számológépei számára fejlesztették. A 200 dollárba kerülő 4004 felhasználói kézikönyvét Adam Osborne írta.

  • 1987. november 15.

    A pennsylvaniai Betlehemben a Lehigh Egyetemen felfedezik a még aznap az egyetemről elnevezett számítógépes vírust. A Ken van Wyk által írott agresszív Lehigh vírus a command.com fájlokat fertőzte meg, ezért ez számít az első memóriában helyet foglaló kártékony programnak. Miután a vírust négy lemezre rámásolták, a számítógépben található összes adathordozón lévő adat törlődött.

  • 1995. november 15.

    Először ítélnek letöltendő börtönbüntetésre vírusírás és -terjesztés miatt egy programozót. Nagy-Britanniában a 26 éves Christopher Pile-t („Black Baron”) összesen tizenegy bűncselekményért marasztalták el, és 18 hónapra küldték rács mögé. Pile az egyik első azok közül, akik olyan vírusokat terjesztettek, amelyek súlyos károkat is tudtak okozni.

  • 1943. november 14.

    Az USA Washington államában, Aberdeen városában megszületett Peter Norton, amerikai szoftverfejlesztő. A szakember számtalan területen alkotott maradandót, ám legismertebb projektje az 1990-ben a Symantecnek eladott a Norton Utilities, illetve a számítástechnikára alapvető befolyást gyakoroló Norton Commander fájlkezelő kidolgozása volt. Az IT-ismeretek oktatásában is szorgosan tevénykedő szakember közel két évtizede főként humanitárius alapítványának szenteli idejét.

  • 1990. november 13.

    Tim Berners-Lee, „a web atyja” elkészíti és közzéteszi a világ első weboldalát, mely a W3C archívumában ma is megtekinthető. Az oldal magáról az új technológiáról tartalmazott információkat.

  • 1936. november 12.

    A Londoni Matematikai Társaság közlönye szerint Alan Turing e napon olvasta fel híressé vált munkáját (On Computable Numbers with an Application to the Entscheidungs-problem), mely később korszakalkotónak bizonyult, s ebben vázolta fel a később róla elnevezett „Turing-gép” alapelveit.

  • 1994. november 11.

    Jim Clark, a vállalat vezetője bejelenti a cég alkalmazottainak, hogy a Mosaic Communications elnevezés megszűnik, s az új vállalkozást a jövőben Netscape Communications Corporationnek hívják.

  • 1917. november 11.

    Olaszországban, Torinóban megszületett Roberto Mario Fano számítógéptudós, aki főként amerikai munkássága folytán vált a számítástechnika egyik meghatározó alakjává. Legmaradandóbb munkája a Claude Shannonnal kidolgozott kódolási módszer, melyet ma is tanítanak az egész világon, de az 1960-as években az időosztásos számítógépek kifejlesztésében is fontos szerepet töltött be, ő volt az MIT Project MAC kutatásának első vezetője.

  • 1983. november 10.

    A New York-i Helmsley Palace szállodában a Microsoft hivatalosan is bejelenti később forradalminak bizonyult termékét, az IBM PC-k számára fejlesztett új operációs rendszert, a Microsoft Windowst. A grafikus felhasználói felületet használó rendszer a következő két évben meghódította az IBM személyi számítógépek piacát.

  • 1983. november 9.

    Budapesten elhunyt Kozma László villamosmérnök, akadémikus, akinek munkássága kiemelkedő jelentőségű a távközléstechnika automatizálása, elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázása terén. A két politikai rendszerben is meghurcolt tudós nevéhez fűződik az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ–1 megtervezése és 1957-es üzembe állítása.

  • 1991. november 8.

    A bostoni számítástechnikai múzeumban igen nagy érdeklődés közepette megtartották az első nyilvános Turing-teszt versenyt. A később hagyományossá váló verseny célja az volt, hogy odaítéljék az előző évben alapított Loebner-díjat, melyet a legfejlettebbnek minősített csevegőrobot megalkotója kap meg.

  • 1923. november 8.

    Az amerikai Missouri államban, Jefferson Cityben megszületett Jack Kilby, akit a technikatörténet az integrált áramkör feltalálójának tart. Habár az 1950-es években többen is foglalkoztak a problémával, a Texas Instrumentsnél dolgozó fizikus vázolta fel 1958 nyarán az IC terveit jegyzetfüzetébe, majd készítette el kézzel egy nagyjából fél gemkapocsnyi méretű germániumlapkán a csupán néhány tranzisztort és ellenállást tartalmazó első áramkört.

  • 1946. november 7.

    New Yorkban felállítják az első nyilvános, pénzérmével működő televíziókészüléket. A Tradio-Vision márkanevű készülék húsz elektroncsövet, illetve egy öt- vagy héthüvelykes katódsugárcsövet tartalmazott, és egy negyeddolláros bedobása után tesztadást sugárzott.

  • 1980. november 6.

    A Microsoft és az IBM aláírják azt a szerződést, melynek értelmében a redmondi cég kötelezettséget vállalt, hogy operációs rendszert fog fejleszteni az új IBM PC-kre.

  • 1962. november 5.

    New Yorkban megszületett Marcus J. Ranum, az informatikai biztonsági rendszerek neves szakértője, a proxytűzfal-technológia feltalálója, valamint az első kereskedelmi forgalomba került tűzfal fejlesztője. Ranum az 1980-as évek vége óta számos fontos biztonságtechnikai terméket tervezett: ilyenek például a DEC SEAL, a TIS tűzfaleszköztár, a Gauntlet tűzfal és az NFR Network Flight Recorder behatolás-érzékelő rendszer.

  • 1984. november 4.

    A Texasi Egyetem hallgatója, Michael Dell Austinban ezer dollár alaptőkével PC’s Limited néven céget alapít. A kezdetben Dell Dobie Centerben lévő kollégiumi szobájából irányított vállalkozás IBM-kompatibilis számítógépeket árusított, nagy újítása a vevőkkel való közvetlen kapcsolatra épített üzleti modell volt. A cég gyorsan felvirágzott, ezért Michael Dell abba is hagyta az egyetemet, hogy minden idejét a vállalatnak szentelhesse.

  • 1952. november 4.

    Az első kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban gyártott univerzális számítógép, az UNIVAC I. (UNIVersal Automatic Calculator) első példányának segítségével a CBS News az elnökválasztás napjának éjszakáján a szavazatok 7%-ának összeszámlálása után képes volt pontosan megjósolni a végeredményt.

  • 1937. november 3.

    A Harvard Egyetemen dolgozó Howard. H. Aiken levelet ír egy számítógép kifejlesztésének ötletéről az IBM alkalmazásában lévő J. W. Bryce-nak, s ezzel indul meg az a szakmai együttműködés, melynek végeredménye a híres Mark I (más néven: ASCC – Automatic Sequence Controlled Calculator) gép, az „Óriási Agy” megalkotása lett.

  • 1983. november 3.

    1984-ben megjelent könyve (Számítógépes vírusok – Elmélet és gyakorlat) szerint Fred Cohen, az első ilyen progam megírója ezen a napon mutatott be egy egyetemi szemináriumon egy nyolc óra alatt megírt víruskódot, saját bevallása szerint kísérleti célokból. Cohen ezzel a szoftverrel sikeresen fertőzött meg unixos gépeket. A tudományos elkötelezettségű Cohennek köszönhetjük a számítógépes vírus első definícióját is.

  • 1815. november 2.

    Az angliai Lincolnban megszületett George Boole matematikus és filozófus, aki a róla elnevezett algebra kidolgozásával – tudtán kívül – megalapozta a modern számítástechnikát is. Munkássága sokáig ismeretlen volt, körülbelül hetven évvel 1864-es halála után fedezte fel Claude Shannon, aki doktori értekezésében kifejtette, hogy a Boole-algebra segítségével optimalizálni lehet az elektromechanikus relék rendszerének tervezését.

  • 1988. november 2.

    A Cornell Egyetem diákja, Robert Tappan Morris útjára bocsátotta 99 sornyi kódból álló programját, a később róla elnevezett első internetes férget (Morris worm). A Nemzetbiztonsági Hivatal vezető kutatójának fia eredetileg csak tesztelni akarta a hatást, ám a féreg több ezer UNIX-os számítógépet fertőzött meg az ARPANET-en, hatalmas kárt okozott, s a később az MIT professzorává vált Morrist elsőként ítélték el ilyen cselekmény miatt.

  • 2005. november 1.

    Egy október eleji rendszerfrissítés következményeként egy szoftverhiba a tokiói tőzsde (TSE) leállását okozta. A világ második legnagyobb tőzsdéjén a Fujitsu által fejlesztett rendszerben a probléma nyitáskor, helyi idő szerint kilenc órakor jelentkezett, és hiba miatt csak délután fél kettőkor indulhatott meg a kereskedés.