Történelem rovat

0 cikk, 537 hír

minden cikkek hírek

  • 1983. október 6.

    Tőzsdére megy a mindössze másfél éves Lotus Development Corp. A Mitchell Kapor és Jonathan Sachs által gründolt vállalkozás 1982 novemberében dobta piacra a DOS operációs rendszeren futó, assemblyben írt Lotus 1-2-3 táblázatkezelőt, mely minden konkurens terméknél népszerűbb lett: a kiadását követő első évben 54 millió dollár árbevételt termelt. A céget 1995-ben 3,5 milliárd dollárért megvásárolta az IBM.

  • 2004. október 6.

    A felhasználók számára hozzáférhetővé válik a Google egyik legnagyobb vállalkozásának internetes felülete, a Google Book Search, melyet a 2004-es frankfurti könyvvásáron Google Print néven mutattak be. A szolgáltatás segítségével a vállalat által beszkennelt könyvek adatai, részletei, jogvédettség hiányában pedig teljes tartalma elérhető.

  • 1996. október 5.

    Autóbalesetben szerzett sérülései következtében 71 éves korában meghalt Seymour Cray, a „szuperszámítógépek atyja”. „Nem mondhatunk olyat, ami túlzásnak számítana, ha a számítástechnikai iparra gyakorolt hatásáról beszélünk” – jellemezte Cray pályáját Joel Birnbaum, a HP Labs akkori vezetője.

  • 2011. október 5.

    Hosszan tartó betegség után 56 éves korában elhunyt Steve Jobs, aki 1976-ban Steve Wozniakkal és két társával megalapította az Apple-t. A karizmatikus vállalatvezető vízióinak és végletes precizitásának számos úttörő terméket köszönhet a számítástechnika, a filmipar és a szórakoztatóelektronika – köztük a Mac számítógépet, az iPhone-t és az iPadet.

  • 1858. október 4.

    A bánáti Idvorban (Torontáludvar) megszületett Mihajlo Pupin szerb fizikus. Pupin 16 éves korában kivándorolt az Egyesült Államokba, és ott fejlesztette ki a nagy távolságokat áthidaló telefonhálózatok kiépítéséhez nélkülözhetetlenné vált, főként a jelerősítést szolgáló „Pupin-tekercset”, illetve az erre alapuló, „pupinizáció” néven ismertté vált technológiát.

  • 1903. október 4.

    New York államban, Hamiltonban bevándorló bolgár szülők gyermekeként megszületett John Vincent Atanasoff amerikai matematikus, akit a munkájában felmerülő számítási problémák vezettek el ahhoz, hogy az informatika egyik úttörőjévé váljon. Az akkor már tanár Atanasoff az 1930-as években egy hallgatójával, Clifford Berryvel dolgozta ki az ABC, a világ első elektronikus (de még nem programozható) számítógépének koncepcióját.

  • 1950. október 3.

    Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala elfogadja a John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley által benyújtott kérelmet, melyben a tranzisztor szabadalmát kívánták levédetni. Az elektronikai ipart forradalmasító eszközt a kutatók már két évvel korábban sikerrel tesztelték.

  • 1955. október 2.

    Éjjel 11:45-kor végleg kikapcsolták az 1946-ban beüzemelt ENIAC-ot, a világ első teljesen elektronikus számítógépét. A teremnyi méretű monstrum mintegy 27 tonnát nyomott és 17 468 elektroncsövet tartalmazott, fogyasztása 170 kilowatt körül volt. A gépet a megrendelő amerikai hadsereg elsősorban ballisztikai táblázatok készítésére használta.

  • 1958. október 1.

    Az Egyesült Államokban már korábban is működő szervezetet, a NACA-t (National Advisory Committee for Aeronautics - Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) a hidegháborús nyomásra, főképp az első szovjet műhold felbocsátására reagálva átalakítják, és létrejön a NASA (National Aeronautics and Space Administration), az amerikai űrkutatási hivatal.

  • 1982. október 1.

    A Sony megkezdi az első kereskedelmi forgalomba került CD-lejátszó, a CDP-101-es árusítását Japánban. Ekkoriban összesen még csak 113 zenei album volt elérhető CD-n. Habár a készülék nem volt olcsó (700–1000 dollárért lehetett kezdetben megvásárolni), a cég adatai szerint az év végig több mint 20 ezer darab fogyott belőle.

  • 1917. szeptember 30.

    Az amerikai New Jersey állambeli Newarkban megszületett Irwing Berlin Kahn, aki – szintén a médiában dolgozó – társaival, Fred Bartonnal és Hubert Schlaflyval az általuk alapított TelePrompTer Corp. keretein belül az 1950-es években kifejlesztették a súgógépet – akkor elsősorban a szappanoperák szöveget mindig elfelejtő színészeknek. A később nagy karriert befutó eszköz komoly vagyonhoz juttatta kifejlesztőit, a vesztegetésért börtönt is megjárt Kahn a kábeltévés iparágba fektette bevételeit.

  • 1905. szeptember 30.

    Az angliai Leedsben megszületett Sir Nevill Francis Mott, angol fizikus, aki az amerikai P. W. Anderson és J. H. Van Vleck társaságában 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a nem kristályos vagy amorf félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságainak vizsgálatáért. Az amorf anyagok terén végzett vizsgálatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sokkal drágább kristályos félvezetők helyére olcsóbbak kerüljenek.

  • 1980. szeptember 30.

    Bejelentik a DEC, az Intel és a Xerox (DIX) által kidolgozott, alapsávú LAN-ra vonatkozó specifikációt, az Ethernetet. Az Ethernet a nevét az éterről kapta, amelynek létét sok fizikus még a 19. századi felfedezések után is elfogadta. A 70-es évekbeli fejlesztések sikere után az említett cégek 1978-ban megállapodtak egy közös, 10 Mb/s-os Ethernet-szabványban, amely a DIX szabvány nevet kapta.

  • 1954. szeptember 29.

    Tizenkét nyugat-európai állam megalapítja az Európai Atommagkutató Tanácsot, közismertebb nevén a CERN-t. A később Nukleáris Kutatások Európai Központjává átnevezett, de elnevezésében az eredeti rövidítést megőrző laboratórium a világ legnagyobb részecskekutató centrumává nőtt. Az intézetben született meg a hiperhivatkozásokkal egymáshoz kapcsolt dokumentumokból álló World Wide Web, azaz a világháló koncepciója is.

  • 1925. szeptember 28.

    A Wisconsin állambeli Chippewa Fallsban megszületett Seymour R. Cray, akit a számítástechnika-történet a „szuperszámítógépek atyjaként” tart nyilván. A nevéhez fűződik az első sorozatban gyártott tranzisztorizált komputer, a CDC 1604, a világ első szuperszámítógépének számító CDC 6600, illetve az 1976-ban bemutatott vektorszámítógép, a 160 Mflops-os teljesítményével minden korábbi rekordot megdöntő Cray-1 tervezése és megépítése.

  • 1983. szeptember 27.

    A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának programozója, Richard M. Stallman bejelenti a GNU Projektet, amely egy Unix-szerű, de kizárólag szabad szoftverekből álló operációs rendszer kifejlesztését célozza. A munka végül 1984 januárjában kezdődött el, a nyílt rendszer pedig 1992-ben a Linux-kernel beemelésével vált teljessé. A GNU egy rekurzív rövidítés, melynek feloldása: „a GNU nem Unix”.

  • 1998. szeptember 27.

    A vállalat hivatalos állásfoglalása szerint ekkor alakult meg a Google. A pontos nap vitatott, csak annyi bizonyos, hogy szeptemberben jött létre a cég, és 2005-ig maga a Google is szeptember 7-én tartotta születésnapját: „A születésnapunk pontos napja az évek során sokat változott, attól függően, hogy mikor kértek az emberek tortát” - írják a Google honlapján.

  • 1939. szeptember 26.

    Budapesten elhunyt Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, feltaláló. Gazdag szakmai életpályát futott be, mind elméleti, mind gyakorlati munkássága kiemelkedő, de a sakkban, nyelvismeretben és fejszámolásban is roppant tehetséges szakember nevét leginkább az őrizte meg, hogy Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával együtt 1885-ben egy olyan alapszabadalmat védettek le, mely valójában a ma is használt transzformátorok megszületéséhez vezetett.

  • 1983. szeptember 26.

    A 17 éves Neal Patrick, az FBI által leleplezett „414-esek” nevű hackercsoport tagja tanúvallomást tesz az amerikai képviselőházban, és elmeséli, hogy szintén tinédzser korú társaival milyen egyszerűen törtek be többek között a NASA, a Los Alamos-i katonai kutatóintézet, illetve bankok rendszereibe. A történtek után hozzák meg az USA első számítógépes bűncselekményekről szóló törvényét, melynek egyik következménye lett például a hackertársadalom szétszakadása és tagolódása is.

  • 1956. szeptember 25.

    Üzembe helyezik a TAT-1-et (Transatlantic No. 1), a világ első transzatlanti telefonkábelét, melyet a newfounlandi Clarenville és a skóciai Oban között fektettek le. A korábbi telegráfvonalak korlátozott képességeihez képest a TAT-1 már 35 párhuzamos beszélgetést tudott közvetíteni. Az első hívás alkalmával az AT&T társaság vezetője társalgott a brit posta igazgatójával.

  • 1979. szeptember 24.

    Az amerikai CompuServe MicroNET néven elindítja az első informatikai szolgáltatások egyikét, s ekkortól ők kínálták az első magánhasználatú e-mail cím lehetőségét.

  • 1889. szeptember 23.

    Jamaucsi Fuszadzsiró megalapította a Nintendo nevű vállalkozást, mely egy kézzel készített kártya, az ún. hanafuda kártya gyártására és kereskedelmére jött létre. A növekedési területet kereső vállalat a 20. század közepétől több piaci szegmensben is kísérletezett. Végül 1975-ben megszerezték a Magnavox Odyssey játékkonzol kereskedelmi jogát Japánban, és innen már egyenes volt az út, mely a videojáték-piac egyik legnagyobbjává tette a Nintendót.

  • 1785. szeptember 23.

    Megszületett Per Georg Scheutz svéd jogász, nyomdász, újságíró, műfordító és feltaláló, aki fiával együtt megépítette Charles Babbage differenciálgépének egy egyszerűsített változatát. A tizennégy számjegyet használó, táblázatok készítésére, nyomtatására is alkalmas gép másolatát az angol kormány használta az anyakönyvi irattárban.

  • 1986. szeptember 22.

    Egy amerikai szövetségi bíróság a NEC és az Intel között folytatott perben precedensértékű ítéletet hozott, amikor megállapították, hogy a számítógépeken és egyéb elektronikus eszközökön futtatott kódok úgyanúgy levédhetőek a szerzői jog által, mint a nyomtatásban megjelent tartalmak.

  • 1994. szeptember 21.

    Megjelenik a „Daytona” kódnéven fejlesztett Windows NT 3.5, mely a Microsoft NT operációs rendszerének második nagy kiadása. Az új verzió legfontosabb újdonsága a sebességnövekedés volt, ezért is kapta a fejlesztőktől kódnevét, mely a Daytona autóverseny-pályára utal.

  • 1954. szeptember 20.

    Az IBM fejlesztői először fordítanak és futtatnak le sikerrel egy Fortran nyelven írt programot. Egy, a tudományos számítások elvégzésére az assemblynél egyszerűbben használható programozási nyelv kidolgozására egy évvel korábban John Backus tett javaslatot. Az irányítása alatt megalkotott nyelv – melynek neve a „The IBM Mathematical Formula Translating System” kifejezés rövidítése – volt az első széles körben használt, magas szintű programozási nyelv.

  • 1982. szeptember 19.

    A Carnegie Mellon Egyetem üzenőfalán Scott Fahlman, az intézmény számítógép-tudományi tanszékének oktatója javaslatot tesz a viccként, illetve nem viccként értelmezendő üzenetek emotikonokkal történő megkülönböztetésére. Az általa kitalált, 90 fokban elforgatott emberi arcot szimbolizáló jelek, a :-) és a :-( később világszerte elterjedtek, és megteremtették a hangulatjelek („szmájlik”) műfaját.

  • 1968. szeptember 19.

    Egy New York-i moziban, filmnézés közben 62 évesen szívrohamban elhunyt Chester Floyd Carlson amerikai fizikus, feltaláló. akit a fénymásolás feltalálójának tartanak. Találmányának a xerográfia nevet adta (a görög xeros [száraz] és graphein [írás] szavakból). Nem sokkal korábban a magyar Selényi Pál már kidolgozta a fénymásolás alapjait, de a Xerox Corp. megalakulása az amerikai tudós munkájához köthető.

  • 1926. szeptember 18.

    Megszületett James William Cooley amerikai matematikus, programozó, aki John Tukey-val az IBM-nél az 1960-as évek közepén kidolgozta a gyors Fourier-transzformációt (Fast Fourier transform – FFT). A munkához a motivációt állítólag az adta, hogy az USA egy olyan érzékelő rendszerrel akarta körbevenni a Szovjetuniót, mely 15 percen belül képes lokalizálni egy atomrobbantást.

  • 1998. szeptember 18.

    Megalakul a doménnevek kezeléséért felelős nonprofit nemzetközi szövetség, az amerikai székhelyű ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers). E testület menedzseli az internetcímek kiosztását és karbantartását, végzi a címrendszer felülvizsgálatát.

  • 1945. szeptember 18.

    Az angliai Clinderfordban megszületett John McAfee programozó, üzletember és „fenegyerek”. A tehetséges informatikus nagyon korán felismerte az akkor még újnak számító számítógépes vírusok jelentőségét, és 1987-ben megalapította a McAfee Associates vírusvédelmi céget, mely milliomossá tette. A 90-es években eladta vállalkozását, 2021-es haláláig celebként élt.