Történelem rovat

0 cikk, 412 hír

minden cikkek hírek

  • 1952. július 23.

    Az USA Illinois államában, Harvey városában megszületett Mark Davis Weiser, a fiatalon elhunyt számítógéptudós. A Xerox PARC főkonstruktőre egy 1991-ben megjelent tanulmányával (A jövő század számítógéprendszerei) szerzett világhírt magának. E tanulmányban ő vezette be a „mindenütt jelenlévő háttérszámítógépek kora” (ubiquitous computing), nagy karriert befutó terminust.

  • 1975. július 22.

    Bill Gates és Paul Allen licencmegállapodást kötnek a Micro Instrumentation and Telemetry Systems (MITS) vállalattal a BASIC programnyelv implementációjáról. Ennek értelmében a két fejlesztő 3000 dollárt kapott a szerződés aláírásakor, illetve minden eladott 4K BASIC után 30, a 8K BASIC után pedig 35 dollár járt nekik.

  • 1962. július 22.

    A NASA bolygókutató Mariner-programjának első szondáját, a Mariner 1-et öt perccel a start után az irányítók kénytelenek voltak az Atlanti-óceánba vezérléssel megsemmisíteni pályaelhagyás miatt. A Mariner 1 szoftveres hibája legendássá vált, mivel állítólag a kézzel írt kód felvitelekor egyetlen kötőjel hiánya okozta a hibás működést.

  • 1975. július 21.

    A Xerox Corporation, a számítástechnika egyik úttörő cége (Xero Alto Computer: Ethernet, grafikus felhasználói felület, egér) kilép a számítógépek piacáról, miután öt év alatt 264 millió dolláros veszteséget halmoztak fel, s a gyökerekhez visszatérve a sokszorosítási technológiák területén folytatták munkájukat.

  • 1866. július 20.

    Olaszországban elhunyt Georg Friedrich Bernhard Riemann német matematikus, aki úttörő munkát végzett a matematikai analízis, a differenciálgeometria, a matematikai fizika és az analitikus számelmélet területén.

  • 1937. július 20.

    Rómában elhunyt Guglielmo Marconi olasz fizikus és mérnök, akit a közvélekedés máig a drótnélküli távíró feltalálójának tart, és aki 1909-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat Karl Ferdinand Braunnal együtt. Marconi elsőségét már korában is többen vitatták, köztük Nikola Tesla is, akinél Marconi asszisztensként dolgozott. Tesla panasza nyomán indult meg az egyik leghíresebb szabadalmi per.

  • 1924. július 20.

    Megszületett Robert D. Maurer amerikai fizikus, aki a Corning Glass Works üveggyár kutatórészlegénél dolgozva társaival együtt (Donald B. Keck, Peter Schultz) 1970-re kifejlesztette az első távközlésben is használható üvegszálat, forradalmasítva ezzel az iparágat.

  • 2002. július 19.

    Megjelent a Xiph.org Alapítvány által 1998-ban elindított projekt végeredményként kifejlesztett nyílt forrású, szabad szoftverként hozzáférhető hangtömörítési eljárás, a Vorbis 1.0-s verziója. A technológia kifejlesztésébe Chris Montgomery akkor vágott bele, amikor a Fraunhofer Intézet bejelentette, hogy jogdíjat kívánnak szedni az MP3 használatáért.

  • 1853. július 18.

    Arnhemben megszületett Hendrik Antoon Lorentz holland fizikus, aki 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért. Az elektromágnesesség és az elemi részecskék terén folytatott kutatásai kiemelkedő jelentőségűek.

  • 1968. július 18.

    A Fairchild Semiconductort elhagyó Gordon Moore kémikus és Robert Noyce fizikus félvezetőgyártó vállalatot alapít Integrated Electronics, röviden Intel néven. A kezdetben elsősorban memóriachipeket gyártó cég – melynek harmadik alkalmazottja, majd későbbi vezérigazgatója a magyar származású Andrew Grove volt – 1971-ben készíti el a világ első mikroprocesszorát. Ma a memóriaüzletből 1985-ben kiszállni kényszerült Intel processzorai találhatók a PC-k mintegy 80 százalékában.

  • 1899. július 17.

    A gazdasági és kulturális nyitás jegyében az egy évvel korábban alapított cégből (Nippon Electric Limited Partnership) az amerikai Western Electronic Company többségi részesedésével létrejön Japánban az egyik első külföldi befektetőkkel is rendelkező társaság, a Nippon Electric Company, Limited (NEC).

  • 1968. július 16.

    A Washington állambeli Bellevue-ben megszületett Lawrence Mark (Larry) Sanger, a Wikipedia egyik alapítója. Az alaszkai Anchorage-ben nevelkedett filozófus több enciklopédia megvalósításában is részt vett, például a Nupedia főszerkesztője volt, illetve alapítása óta ő a Citizendium főszerkesztője.

  • 1985. július 15.

    A Chicagóban tartott számítógépes konferencián (National Computer Conference) a Verbatim bemutatja az írható/törölhető optikai lemez egyik korai prototípusát. A fejlesztési munka befejezése után 1989-ben dobták piacra az újraírható lemezt.

  • 1918. július 14.

    A nebraskai Climaxban megszületett Jay Wright Forrester, a számítástechnika egyik úttörője. A villamosmérnöki pályát választó Forrester az MIT laboratóriumában dolgozott a 2. világháború idején, ő alapozta meg az amerikai légvédelmi rendszert, a Whirlwind analóg számítógéppől továbbfejlesztett SAGE-et. Ugyancsak ő találta fel, majd mutatta be 1949-ben az ún. ferritgyűrűs memóriát, melyet a digitális számítógépekben egészen a hetvenes évek közepéig használtak.

  • 1793. július 14.

    Az angliai Sneitonban megszületett George Green matematikus és fizikus, aki 1828-ban megjelent munkájával (A matematikai analízis alkalmazása az elektromosság és a mágnesesség elméletére) a vele párhuzamosan e területen dolgozó Gauss-szal együtt a későbbi kutatások megalapozója lett.

  • 1992. július 13.

    Az IBM, a Toshiba és a Siemens bejelentik, hogy a memóriafejlesztés területén együttműködési megállapodást kötöttek. A szerződés fontos mérföldkő a félvezetőipar történetében, de szakértők szerint nem csak ott: a szövetség egyben egyik fontos jele volt a globalizálódó, határokat nem ismerő gazdaság megerősödésének.

  • 1995. július 12.

    Tatu Ylönen, a Helsinki Műszaki Egyetem kutatója freeware-ként közzéteszi a Secure Shell (SSH) biztonsági protokoll első verzióját. Ylönen az után fejlesztette ki ezt a megoldást, hogy az egyetemen valaki egyszerű hallgatózással („sniffing”) szerzett meg jelszavakat. Az rlogin, a TELNET , illetve az rsh protokollok kiváltását megcélzó SSH hamar népszerű lett, 1995 végére 50 országban több mint húszezren használták.

  • 1892. július 12.

    A New York állambeli Irvingtonban 72 éves korában elhunyt Cyrus West Field amerikai üzletember, befektető, aki más vállalkozókkal együtt megalapította az Atlantic Telegraph Companyt. Ez a társaság fektette le 1858-ban az első távírókábelt az Atlanti-óceán fenekére, így teremtve összeköttetést Írország és Új-Fundland között.

  • 1987. július 11.

    Elhunyt Hatvany József fizikus, mérnök, aki a cambridge-i egyetemen végzett. 1947-ben hazatért, 1952 és 1956 között koholt vádak alapján bebörtönözték. 1965-től a SZTAKI-ban a gépipari automatizálás kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a grafikus megjelenítő, és a bonyolult felületek önműködő kialakítására alkalmas, több dimenzióban mozgó szerszámgépvezérlés megvalósítása. Úttörő részt vállalt a geometriai modellezés és a számítógépes grafika hazai eszközeinek kidolgozásában.

  • 1927. július 11.

    Los Angelesben megszületett Theodore Harold „Ted” Maiman amerikai fizikus, aki 1960. május 16-án mutatta be az alapvetően ugyan mások koncepcióra épülő, ám teljesen saját fejlesztésű találmányát, a világ első működő lézerét. Rendszere gyakorlatilag egybefüggő fénysugarat hozott létre rubinatomok stimulálása révén. Fejlesztésének hatása szinte felmérhetetlen, ma már a technológiai ipar szinte minden területén felhasználják a lézert.

  • 1964. július 11.

    Budapesten megszületett Tardos Gábor, aki jelenleg a kanadai Simon Fraser Egyetem számítástudományi tanszékének professzora. A kutató Magyarországon több díjat is megkapott munkásságáért, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben ő alapította a kriptográfiai kutatócsoportot. Egyik kutatási területe a digitális dokumentumok ujjlenyomat-kódjainak tervezése. Ő az egyetlen magyar, akinek a dolgozatait rendszeresen elfogadják az elméleti számítógép-tudomány híres konferenciasorozatán, a STOC-on.

  • 1856. július 10.

    A horvátországi Smiljanban megszületett Nikola Tesla szerb fizikus, villamosmérnök. A világ egyik leghíresebb feltalálójának neve alatt életében 146 szabadalmat jegyeztek be, s nevét őrzi a mágneses indukció mértékegysége is. A zseniális tudós körül hatalmas kultusz alakult ki, s számtalan legenda szól „titkos kísérleteiről”.

  • 1982. július 9.

    A Buena Vista Pictures bemutatja a Steven Lisberger által rendezett filmet, a Tront, mely akkoriban bukásnak számított, ám később kultuszfilmmé vált. A Tron mind történetét tekintve, mind megvalósításában „megelőzte korát”, a virtuális világok, a számítógépes játékok új dimenzióit vázolta fel a 8 bites gépek idején, s ma már egyértelműen a cyber-stílus megalapozójának tartják.

  • 1997. július 9.

    Az Apple Computer bejelenti, hogy távozik a cég egy évvel korábban kinevezett vezetője, Gilbert Amelio, aki sikertelenül próbálkozott a megrendült helyzetű vállalat talpra állításával. Számos kudarca mellett Amelio volt az, aki az Apple-től egy évtizeddel korábban távozott Steve Jobs cégét, a NeXT-et felvásárolta, majd az őt pozíciójában felváltó szakembert tanácsadónak szerződtette.

  • 1957. július 8.

    Létrejön a Control Data Corporation (CDC), a szuperszámítógépek iparágának egyik úttörője. Az 1960-as években a cég Seymour Cray vezetése alatt a legjobbak közé tartozott e területen, ám a következő évtized folyamán visszaestek, az 1980-as években pedig fokozatosan felszámolták a CDC-t.

  • 1894. július 7.

    Gödöllőn megszületett Mihály Dénes, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a televíziózás kifejlesztésében. Már 1919-ben megalkotta a Telehort, amely állóképek közvetítésére volt alkalmas, de az akkor már Németországban dolgozó tudós 1929. március 8-án már be tudta mutatni a világ első mozgóképes közvetítését is. A kutató a Mihály-Traub vevőkészülék 1935-ös bemutatásával ért el a csúcsra.

  • 1752. július 7.

    Lyonban megszületett Joseph Marie Jacquard, akinek 1805-re elkészült találmánya, a bonyolult, nagy mintaelemű szövés mintavezérlésének automatizálása forradalmasította a szövésnek ezt a területét, s az általa alkalmazott lyukkártyás vezérlést alkalmazta a 19. század második felében Charles Babbage, később pedig Herman Hollerith, amikor az 1890. évi USA-beli népszámlálás eredményeinek feldolgozására fejlesztett gépet, majd a módszer később világszerte elterjedt az adatfeldolgozásban.

  • 1982. július 6.

    A Tektronix korábbi menedzsere, James Towne e naptól a nem sokkal korábban létrejött vállalat, a Microsoft első elnöke. A kinevezésekor negyvenéves, kétgyermekes Towne többek között kora és családi viszonyai miatt maradt csak egy évig, hiszen egy generációval volt idősebb az alapítóknál, akiknek ekkoriban a Microsoft jelentette a világot.

  • 1992. július 6.

    San Franciscóban, a Win32 Professional Developers Conference fejlesztői konferencián a Microsoft először hozza nyilvánosságra, hogy dolgoznak a következő Windows operációs rendszeren, melynek kódneve „Chicago”, s amely a kereskedelmi forgalomban végül a Windows 95 nevet kapta.

  • 1993. július 5.

    A The New Yorkerben megjelenik Peter Steiner később kultikussá váló karikatúrája, melyen egy internetező kutya a következőket mondja a mellette ülő másiknak: „Az interneten senki nem tudja, hogy te kutya vagy”. A net korai korszakában roppant éleslátóan megfogalmazott képaláírás elsőként foglalta egyetlen mondatba a világháló okozta legnagyobb hatású változások egyikét.

  • 2002. július 4.

    A nemzeti ünnepen, a Függetlenség Napján az amerikai hadsereg America’s Army – Recon néven megjelenteti a később nagy karriert befutott számítógépes játék PC-s változatának 1.0-s verzióját. A fejlesztés közpénzből történt, mivel az ingyenes, taktikai „first-person shooter” játék bevallott célja a toborzás.

  • 1996. július 4.

    Az amerikai Függetlenség Napján indult el a világ első webalapú levelezőszolgáltatása, a Hotmail (eredetileg: HoTMaiL). A szolgáltatás alapítói, Sabeer Bhatia és Jack Smith azért választották ezt a napot a bevezetésre, hogy szimbolizálják a levelezőrendszer szolgáltatófüggetlenségét. A Hotmailnek másfél évvel később, amikor a Microsoft 400 millió dollárért megvásárolta, már 8,5 millió regisztrált felhasználója volt.

  • 1998. július 3.

    49 éves korában elhunyt Danielle Bunten Berry (született Daniel Paul Bunten, ismert nevén Dani Bunten) amerikai játéktervező és programozó, aki az 1983-ban megjelent M.U.L.E.-val megalkotta ez első sikeres többjátékos (multiplayer) számítógépes játékot. Az 1984-es The Seven Cities of Gold is Bunten nevéhez fűződik, aki harmadik házasságának zátonyra futása után nővé operáltatta magát.

  • 1903. július 3.

    Az 1901-ben alapított Commercial Pacific Cable Company befejezi az első csendes-óceáni távközlési kábel lefektetését, mely az USA nyugati partját és Ázsiát kötötte össze. A több mint 11 ezer kilométer hosszú kábelhálózat akkor 12 millió dollárba került, részleges működését már 1903. január elsején megkezdte, de a manilai csatlakozást e napon hajtották végre. Tesztelés után másnap küldték rajta az első hivatalos üzenetet. A kábelhálózat az 1950-es évekig üzemelt, ekkor cserélték le modernebbre.

  • 1953. július 2.

    Az IBM bejelenti a világ első tömeggyártású számítógépét, az IBM 650-et, mely egy évtizeden át uralta a piacot. Ez a gép lyukkártyán kapta a programutasításokat, az adatokat egy forgó mágnesdobmemórián tárolta. A 650-es legnagyobb előnye az volt a korábbi IBM-gépekhez képest, hogy végrehajtási hiba esetén képes volt folytatni a folyamatot, nem kellett újraindítani a programot.

  • 1979. július 1.

    A Sony Japánban piacra dobta az Ibuka Maszaru, a Sony egyik alapítója ötlete alapján Kihara Nobutosi által megtervezett, walkman néven elhíresült hordozható zenelejátszó első típusát, a kék-ezüst színű TPS-L2-t. Az akkor 200 dollárba kerülő készülék hangrögzítésre még nem volt alkalmas, de teljesen kielégítette a zenebolond Morita Akiónak, a Sony társalapítójának igényeit, s hamarosan meghódította az egész világot, kultikus eszközzé vált.

  • 1945. június 30.

    A Pennsylvaniai Egyetem Moore Intézete kiadja a First Draft of a Report on the EDVAC című „jelentésvázlatot”, melyet a technikatörténet csak First Draft címen emleget. Ez az „első vázlat” foglalta össze Neumann János és az ENIAC körül tevékenykedő matematikusok, villamosmérnökök elképzeléseit, amelyek az ENIAC továbbfejlesztésére, valamint egy új ENIAC kifejlesztésére vontkoztak. Bár vázlatnak indult, e füzet tartalmazza először a híres „Neumann-elveket”.

  • 2007. június 29.

    Elindult az Apple internetezési képességgel is rendelkező, multimédiás mobiltelefonjának, az iPhone-nak a terjesztése. Az iPodok sikerét követően az Apple 2007. január 9-én San Franciscóban jelentette be az iPhone-t, mely a júniusi amerikai debütálás után még abban az évben az európai piacon is megjelent.

  • 1903. június 29.

    Londonban megszületett a fiatalon, 38 évesen elhunyt Alan Dower Blumlein angol mérnök, aki számtalan területen alkotott maradandót. Blumlein legnevezetesebb, 1934-ben bejelentett munkájának a sztereó hangrögzítés és visszajátszás kidolgozása számít, de 128 szabadalma között bőven akad távközlési, televíziós és radarfejlesztés is.

  • 2006. június 28.

    Az alaszkai szenátor, Ted Stevens, a kereskedelmi bizottság akkori elnöke e napon szerzett magának kétes értékű halhatatlanságot, amikor az internet semlegességéről szóló vitában kifejtette, hogy mi is az az internet. A „series of tubes” (csövek sorozata) netes mémmé vált, s azóta szimbolizálja az adott szakterülethez abszolút nem értő, ám hatalmát érvényesíteni kívánó korlátolt politikust.

  • 1974. június 28.

    84 éves korában meghalt Vannevar Bush, a számítástechnika egyik úttörője. Bush számtalan területen alkotott maradandót: nevéhez fűződik a mai személyi számítógép ősének, a memex koncepciójának kidolgozása, de a World Wide Web létrejöttében is elévülhetetlen érdemei vannak.

  • 1967. június 27.

    Londonban, a Barclays Bank egyik fiókjában üzembe helyezték a világ első bankautomatáját, a skót John Shepherd-Barron által megalkotott, De La Rue Automatic Cash Systemnek nevezett gépet. Habár a világon később az amerikai Donald Wetzel által tervezett ATM (automated teller machine) terjedt el, általában Shepherd-Barront tekintik e technológia atyjának.

  • 1957. június 27.

    Megszületett Geir Ivarsøy norvég programozó, aki Jon Stephenson von Tetzchnerrel megalapította az Opera Software-t. Az Opera a böngészője 9-es verzióját a 2006-ban, hosszú betegség után elhunyt szakember emlékének ajánlotta.

  • 1972. június 27.

    Az 1971-ben Nolan Bushnell és Ted Dabney által alapított fejlesztőcégből, a Syzygy Engineeringből hivatalosan is létrejön egy új játékfejlesztő vállalkozás, az Atari Inc., mely kiemelkedően innovatív tevékenységével a következő évtizedben meghatározó szereplője volt a piacnak.

  • 1974. június 26.

    Az Egyesült Államok Ohio államában, Troy városában egy szupermarketben üzembe helyezik az első vonalkód leolvasására alkalmas készüléket. A fekete-fehér vonalak által által rögzített információk segítségével történő azonosítási technológiát Magyarországon először a Skála áruházlánc vezette be 1984-ben.

  • 1981. június 25.

    A hat évvel korábban gründolt Microsoft átalakul magánkézben lévő vállalattá, amelynek elnöke Bill Gates, elnökhelyettese pedig Paul Allen. Az ezek után Microsoft Inc. néven működő céget Washington államban jegyzik be.

  • 1974. június 24.

    Budapesti látogatása idején 81 éves korában meghalt Lánczos Kornél, magyar származású fizikus, matematikus. A Székesfehérváron Lőwy Károlyként született tudós 1921-től Einstein munkatársa volt, majd a világ számtalan helyén oktatott, kutatott. Az „Applied Analysis” (Alkalmazott analízis) című monográfiájában bemutatott eredmények nagy jelentőségűeknek bizonyultak a számítástechnika mai korszaka számára is.

  • 1993. június 24.

    Az Unabomber (eredetileg: UNABOM – UNiversity and Airline BOMber) néven elhíresült Theodore Kaczynskitól kapott levélbomba súlyos sérüléseket okozott David Gelernternek, a Yale számítástechnika professzorának, a Linda nevű elosztott programozási rendszer megalkotójának, a Mirror World Technologies szoftvercég egyik alapítójának. A robbanás következtében Gelernter egyik szemére megvakult, súlyos halláskárosodást szenvedett, s évekig kiesett a munkából.

  • 1912. június 23.

    Londonban megszületett az Indiában fogant Alan Mathison Turing brit matematikus, a modern számítógéptudomány egyik megalapozója. Fontos szerepet játszott az algoritmus és a számítógépes adatfelgozás alapelveinek lefektetésében (Turing-gép). A második világháború idején részt vett a német katonai rejtjelezés megfejtésében, élete utolsó szakaszában pedig a kémia mellett az épülő digitális számítógépekkel foglalkozott.

  • 1910. június 22.

    Berlinben megszületett Konrad Zuse, a számítástechnika egyik legnagyobb alakja. Az IT-ipar sajátos története miatt háttérbe szorult, hogy a bináris, jelfogós és programvezérelt számítógép megalkotásában a német szakember három évvel megelőzte az amerikai tudósokat, mivel a híres Z-3 már 1941-ben működött. Zuse nevéhez fűződik a Graphomat, az első digitális rajzgép, valamint a Plankalkül magas szintű programozási nyelv létrehozása is.

  • 1995. június 21.

    Egy máig tisztázatlan tartalmú tárgyalás során a Microsoft vezetői felajánlják az akkor a csúcsidőszakát élő Netscape irányítóinak, hogy befektetőként beszállnának a cégbe, emellett egy igazgatótanácsi helyet is kínáltak nekik. Jim Clark, a Netscape ötletgazdája visszautasította az ajánlatot, s a versenykorlátozó törekvésekre hivatkozva jelentették a történteket az igazságügyi minisztérium trösztellenes osztályának.

  • 1948. június 21.

    Először fut szoftver a világ első működés közben átprogramozható, programok tárolására alkalmas számítógépén, a manchesteri Victoria Egyetemen Frederic C. Williams, Tom Kilburn és Geoff Tootill által épített gépen, melyet hivatalosan Manchester Small-Scale Experimental Machine-nek (SSEM) hívtak, ám a szakmában mindenki csak becenevén emlegette: Baby.

  • 2005. június 20.

    A texasi Dallasban elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója, a mikroelektronika egyik úttörője. Kilby 1970-ig dolgozott a Texas Instrumentsnél, 60 szabadalom fűződik a nevéhez, egyebek mellett jelentős szerepe volt a zsebszámológép kifejlesztésében is.

  • 1984. június 19.

    A Robert William Scheifler vezette csapat kiadja az X Window rendszert (röviden: X vagy X11). Az MIT-n fejlesztett, elsősorban a Unix rendszereken használt, az alkalmazást és a kezelői felületet szétválasztó protokoll azonos grafikus kezelői felületet biztosított különböző operációs rendszereken, szerver-kliens architektúrája révén pedig lehetővé tette terminálok kialakítását anélkül, hogy a programokat speciálisan fel kellett volna készíteni erre.

  • 1908. június 18.

    Alan Archibald Campbell-Swinton skót villamosmérnök e napon publikálja a Nature magazinban híres levelét, amelyben a területen már több mint egy évtizede kísérletező szakember felvázolja egy teljesen elektronikus alapú, katódsugárcsöves televízió koncepcióját.

  • 2014. június 17.

    Elhunyt Roska Tamás Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nevéhez fűződik a CNN-chip kifejlesztése, valamint a neurális hálózatok (vagy neuronhálók) kutatásának megindítása Magyarországon. 1998 és 2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapító dékánja.

  • 1911. június 16.

    Három – egyes források szerint négy – eltérő üzletben érdekelt vállalat egyesülésével megalakul a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR), mely 1924-től International Business Machines (IBM) néven működik tovább. A számítástechnika hajnalán és későbbi története során egyaránt meghatározó szerepet vivő IBM a céget 1914-től 1956-ban bekövetkezett haláláig vezető Thomas J. Watson irányítása alatt nőtt multinacionális mamutvállalattá.

  • 1977. június 16.

    A kaliforniai Redwood Shoresban Larry Ellison, Bob Miner és Ed Oates megalapítják a Software Development Laboratoriest (SDL), melynek nevét 1979-ben Relational Software Inc.-re, majd 1983-ban a cég vezető terméke után Oracle Corporationre változtatják.

  • 2000. június 15.

    A Microsoft megjelenteti a Windows CE 3.0 operációs rendszert, a beágyazott rendszerekhez készült program új verzióját.

  • 2001. június 14.

    Csurgó közelében az esti órákban lezuhant az a Cessna 210-es repülőgép, mely a Synergon Informatika Rt. vezetőit szállította volna Zágrábból Siófokra. A pilóta, Gittinger Péter, és a gép öt utasa, Gyurós Tibor, Lakatos Levente, Felkai András, Völgyes Iván és Dósán Gyula, életét vesztette.

  • 2005. június 13.

    A Fedora Project megjelenteti a „Stentz” kódnéven futó operációs rendszert Fedora Core 4 néven. A 2.6.11-es Linux-kernelre épülő programot a Pentium 4-es processzorokra optimalizálták, de a régebbi változatokon is működőképes volt.

  • 1985. június 12.

    Miamiban megszületett Blake Aaron Ross, amerikai szoftvertervező, a Mozilla Firefox projekt egyik elindítója. Ross már 15 évesen munkát kapott a Netscape Communications Corporationnél, s a Stanford Egyetemen végzett tanulmányait is félbehagyta 2003-ban fejlesztői feladatai miatt. Jelenleg Kaliforniában működtet közös céget Joe Hewittal, a Firebug megalkotójával.

  • 1978. június 11.

    A Texas Instruments bemutatja Speak & Spell (Mondd és betűzd!) nevű, általános iskolásoknak szánt készségfejlesztő játékát, amely szavak kiejtését és helyesírását tanítja. Ez a gép volt a világon az első, amelyben a beszédszintetizátort egyetlen szilíciumchipen valósították meg. A készülék a hangmintákat két 128 KB-os ROM-ban tárolta, de rendelkezett kártyafoglalattal is, amely lehetővé tette új minták és ezzel új játékok hozzáadását. A gép robothangja popzenei számokban is visszaköszön.

  • 1998. június 10.

    A Seiko Instruments piacra dobja a világ első „csuklószámítógépét”, a hordozható Ruputert. Az órához hasonló szerkezetben 16 bites, 3,6 MHz-es processzor volt, 128 kilobájtos memóriával rendelkezett, 102 x 64 pixeles monokróm LCD-kijelzővel látták el. A játékokhoz szükséges beépített joystick mellett 6 funkciógombja volt. Sokan a Ruputert tartják a PDA-k elődjének.

  • 1952. június 10.

    Teljesen elkészült a Neumann János tervei alapján és vezetése alatt megépített IAS (az Institute for Advanced Study rövidítése) bináris számítógép. Habár folyik róla vita, de általában ezt a gépet tekintik a világ első tárolt programozású digitális komputerének. Az aritmetikai és logikai műveleteket párhuzamosan, nem pedig sorosan hajtotta végre, csöves memóriája volt, valamint egycímű utasításrendszert használt.

  • 1996. június 9.

    Megjelent a Linux kernel 2.0-s verziója. A rendszermagnak ez a változata már támogatta a betölthető kernelmodulokat, a szimmetrikus többprocesszoros konfigurációkat, illetve többféle architektúrán is működött (Digital Alpha és Intel 386).

  • 1954. június 8.

    Lakásában takarítója megtalálja a számítástechnika egyik legnagyobb alakjának, Alan Turingnak a holttestét. Halálának oka máig tisztázatlan, annyi bizonyos, hogy ciánmérgezésben hunyt el. A hivatalos vélemény szerint a cián egy almában volt, ám a legenda a mai napig él: nem tudni, hogy öngyilkosság, esetleg baleset történt, vagy pedig a homoszexualitása miatt zsarolhatónak tekintett tudós állambiztonsági okokból elkövetett gyilkosság áldozata lett.

  • 1955. június 8.

    Londonban megszületett Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee, aki Robert Cailliau-val együtt többek között a HTML és a HTTP protokollokat kifejlesztette, ezért a „web atyjaként” is emlegeitk. Az első weblapot a CERN munkatásaként készítette, majd már az MIT munkatársaként megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium), mely szervezet egyik nagy eredménye a CSS szabvány (Cascading Style Sheets) megalkotása volt.

  • 1954. június 7.

    Wilmslow-i házában ciánmérgezés következtében meghalt Alan Turing, a számítástechnika történetének egyik legnagyobb alakja. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, a hivatalos álláspont szerint a homoszexualitása miatt hormonkezelésre ítélt tudós öngyilkosságot követett el.

  • 1984. június 6.

    A Szovjetunióban megjelenik a Tetris ügyességi és logikai videojáték első változata, melyet az orosz Alekszej Leonyidovics Pazsitnov tervezett meg és készített el az Elektronyika 60 nevű számítógépre, míg az Orosz Tudományos Akadémia munkatársaként dolgozott Moszkvában.

  • 1850. június 6.

    A németországi Fuldában megszületett Karl Ferdinand Braun feltaláló, Nobel-díjas fizikus. Braun 1874-ben fedezte föl a félvezetők egyenirányító hatását, 1897-ben megszerkesztette az első katódsugárcsövet (Braun-cső), emellett kifejlesztette a csatolt körű kristálydetektort, a Braun-adót.

  • 2002. június 5.

    Közel négyéves fejlesztés és számtalan előzetes tesztverzió kiadása után megjelent a Mozilla 1.0. Az internetes csomagot azt követően kezdték el fejleszteni, hogy 1998-ban a Netscape közzétette a Communicator forráskódját. A sors iróniája, hogy ebből végül egyetlen sor sem került a szoftverbe, mert a programozók egy új, fürgébb motor, a Gecko megírása mellett döntöttek. A Mozilla elnevezés a Mosaic killa (Mosaic-gyilkos) szókapcsolatból származik, és eredetileg a Netscape Navigator kódneve volt.

  • 1900. június 5.

    Budapesten megszületett Gábor Dénes (eredetileg Günszberg Dénes, a nemzetközi tudományos világban Dennis Gabor) Nobel-díjas magyar tudós, fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, aki 1937-es Angliába való települése után a Thomson-Houston Társaság alkalmazottjaként az elektronoptikai területén végzett kutatásokat, s e munka során jutott el a holográfia elméletének kidolgozásához.

  • 1991. június 4.

    Az Egyesült Államok és Japán bejelentik, hogy megállapodtak a mikroprocesszorok kereskedelmét illető új szabályozásról. Az egyezmény azt célozta, hogy a felfutóban lévő amerikai és japán chipgyártás versenyét kiterjessze, mivel előírta, hogy Japánban egy éven belül az eladott processzorok 20 százaléka külföldi legyen.

  • 1968. június 4.

    Az IBM Thomas J. Watson Kutatóközpontjában dolgozó Robert Dennard villamosmérnöknek megadják a szabadalmat az ún. dinamikus, tetszőleges hozzáférésű memóriára (DRAM). Az 1966-ban kidolgozott találmány – mely egy bit információ tárolására egy egyetlen tranzisztorból és kondenzátorból álló memóriacellát használ – olcsó és nagy kapacitású memóriák gyártását tette lehetővé. A neve azért dinamikus, mert – mivel a kondenzátor idővel elveszti töltését – a DRAM-cellákat rendszeresen frissíteni kell.

  • 1990. június 3.

    Meghalt Robert Noyce fizikus, az integrált áramkör egyik feltalálója. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.

  • 1961. június 2.

    Az IBM megjelentette az IBM 1301-es tárolóegység első két modelljét. Az egység minden modulja 25 lemezt tartalmazott (jellemzőik: 50 TPI, 520 BPI), egy modul tárolókapacitása 28 megabájt volt (az 1-es modell egy, a 2-es két modult tartalmazott). Az olvasófejek a másopercenként 1800-at forgó lemez feletti légpárnán lebegtek. A korábban egy másodperchez közeli elérési idők ezen a meghajtón 180 milliszekundumra csökkentek.

  • 1957. június 1.

    A Kasio Tadao által Kasio Szeiszakudzso néven 1946-ban alapított tokiói vállalkozás új formában működik tovább: ekkortól a cég neve Casio Computer Co., Ltd. (Kasio Keiszanki Kabusiki-gaisa). A változtatást az indokolta, hogy ekkor dobták piacra az íróasztalnyi méretű, 140 kilós Casio 14-A-t, a világ első teljesen elektronikus számológépét.

  • 1993. június 1.

    Egy amerikai bíróság az Apple által a Hewlett-Packard és a Microsoft ellen indított perben első fokon úgy döntött, hogy a Microsoft nem sértette meg az Apple szerzői jogait, mivel a Windows grafikus felhasználói felületének elemeiből 90 százalék abból a licencből származik, melyet a Microsoft 1985-ben megvásárolt az Apple-től.

  • 1979. június 1.

    Az Intel bemutatja a 8088-as processzort. A 8086-os variánsa azzal ellentétben 8 bites külső adatbusszal rendelkezett, ugyanakkor megmaradtak a 16 bites regiszterek, illetve az egy megabájtos memóriacímzés. Az induláskor 4,77 MHz-es órajellel működő eszköz az IBM PC tervezésekor maga mögé utasította az IBM 801-et és a Motorola 68000-et, így ez lett az 1981-ben megjelent eredeti IBM PC processzora.