Történelem rovat

0 cikk, 342 hír

minden cikkek hírek

  • 1926. május 31.

    Budapesten megszületett Kemény János matematikus, aki 1964-ben Thomas Kurtzcal együtt kifejlesztette a BASIC nyelvet és az első időosztásos számítógépes rendszert. Családjával 1940-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol Richard Feynmantól, Neumann Jánostól és Albert Einsteintől tanult. Rektorként világhírűvé tette a Dartmouthi Főiskolát. A második legismertebb amerikai magyar tudósként 1992. december 26-án hunyt el.

  • 1961. május 31.

    Az internet egyik atyjának tartott Leonard Kleinrock az MIT PhD-hallgatójaként benyújtja később történelmi jelentőségűnek bizonyult dolgozatát a csomagkapcsolt rendszerekről (Information Flow in Large Communication Nets). Döntő részben ennek az elméleti munkának köszönhető, hogy 1969-ben az UCLA – Kleinrock közreműködésével – létrehozta az első hálózati kapcsolatot egy központi és egy végfelhasználói gép között.

  • 1987. május 30.

    A North American Philips Company piacra dobja a 12 cm-es, CD-méretű videolemezt (CD-V), mely a korábbi, 20, illetve 30 cm-es formátum, a Laser Vision implementációja volt. A főképp jellegzetesen arany színű lemezek 5-6 perces, analóg módon rögzített filmeket tartalmaztak (a hang digitális volt), de a saját lejátszót követelő technológia sosem lett igazán sikeres.

  • 2007. május 30.

    A Microsoft a D5 konferencián nyilvánosan is bemutatta a korábban Milan kódnéven emlegetett, de ekkor már a Surface nevet viselő rendszerét, amely újszerű felhasználói interfészével keltett érdeklődést. A Surface tervezése 2001-ben indult, a Microsoft két fejlesztője, Stevie Bathiche és Andy Wilson több mint 85 prototípust készítettek, mielőtt eredményre jutottak.

  • 1920. május 29.

    Budapesten megszületett a hányatott sorsú, 1994-ben Nobel-díjat kapott Harsányi János, aki közgazdászként jutott olyan felismerésekre, melyek sok más tudományág fejlődését is alapvetően befolyásolták. A 2000-ben elhunyt tudós játékelméleti kutatásai a 20. század második felében mind az ipari innovációs, mind a társadalomelméleti, mind a politikai gondolkodásra alapvető befolyást gyakoroltak.

  • 2001. május 29.

    Az Intel megkezdi a 64 bites Itanium processzor forgalmazását. A 733 és 800 MHz-es frekvencián bemutatkozó, Merced kódnevű chip VLIW-alapokra épülő, de teljesen egyedi, ún. expliciten párhuzamos architektúrájának kidolgozását a Hewlett-Packard kezdte meg 1989-ben. Az Intel csak 1994-ben kapcsolódott be a fejlesztésbe, melynek komplexitását a mérnökök messze alulbecsülték. A végül hároméves késéssel kiadott CPU nem váltotta be az ambiciózus reményeket: mindössze néhány ezer darab kelt el belőle.

  • 1959. május 28.

    A Pentagonban megkezdődött az a kétnapos találkozó, melyen a fejlesztők, az iparági szereplők, illetve a szponzor védelmi minisztérium képviselői felállítottak három bizottságot a COBOL magas szintű programozási nyelv teljes kidolgozására. A nyelv nevét szeptemberben fogadták el, a specifikáció decemberre készült el.

  • 1998. május 28.

    Megjelenik az Advanced Micro Devices (AMD) K6-2 processzora. A chip a világon elsőként támogatott olyan SIMD utasításokat (3DNow!), melyek kifejezetten a 3D-s megjelenítés gyorsítását szolgálták. Az első széria 9,3 millió tranzisztorból állt, 0,25 mikronos gyártástechnológiával készült, 266 és 333 MHz közötti frekvencián üzemelt, és Socket 7 foglalatot használt. A K6-2 az AMD által 1996-ban felvásárolt NexGen Nx686 architektúrájára épült, annak második generációja volt.

  • 1959. május 27.

    Az MIT végleg lekapcsolja az 1949-ben üzembe helyezett Whirlwind nevű számítógépet, melyet a hidegháborús viszonyok között a légierő kérésére építettek meg, hogy a radarképeket valós időben dolgozhassák fel. Így a Whirlwind használt először valós idejű grafikus megjelenítőt, s a későbbi SAGE (Semi Automatic Ground Environment) rendszer számítógépeinek prototípusa lett.

  • 1982. május 27.

    A Wang Laboratories piacra dobja a Wang Professional Computert. Az Intel 16 bites processzorával szerelt számítógépek ára modelltől függően 2700-9000 dollár volt.

  • 1988. május 27.

    Kevesebb, mint egy évvel a Windows 2.0 kiadása után a Microsoft piacra dobja a grafikus felhasználói felület új verzióját, két változatban: Windows/286 2.10, illetve Windows/386 2.10. Ezek a programok néhány speciális képességükben hoztak javulást azzal, hogy kihasználták az Intel 80286-os és az Intel 80386-os processzorok lehetőségeit.

  • 1949. május 26.

    Megszületett Howard G. „Ward” Cunningham, amerikai programozó, a wiki-típusú oldalak kitalálója.

  • 1981. május 26.

    Megadják a szabadalmat Satya Pal Asija Swift-Answer névre keresztelt kérdésértelmező és válaszkereső programjára. Úgy tartják, ez volt az Egyesült Államokban az első eset, hogy egy tisztán szoftveres invenció szabadalmi oltalmat kapott. Az indiai születésű, mérnök végzettségű Asija hét évig küzdött a szabadalomért, közben elvégezte a jogi egyetemet is, hogy az ügyét képviselhesse. Öt évvel később kiadott könyvében (Hogyan védjük a számítógépes programokat?) e harc történetét írta meg.

  • 2001. május 25.

    Két héttel Douglas Adams halála után rajongói megrendezték az első Törülköző Napot. Az esemény a kultikussá vált Galaxis útikalauz stopposoknak című könyv egyik alapelemére utal, ahol a stoppos elengedhetetlen kelléke a törülköző. Don’t panic, 42.

  • 1994. május 25.

    A CERN megrendezi a május 27-ig tartó első nemzetközi World Wide Web konferenciát Genfben. A később a „Web Woodstockjaként” emlegetett találkozón négyszáz résztvevő hagyományteremtő módon a felnőtt korába lépő világháló legfontosabb elvi kérdéseit tárgyalta meg.

  • 1945. május 25.

    Arthur C. Clarke lezárja hatoldalas kéziratát (The Space Station – Its Radio Applications), melyben a geoszinkron műholdak működésének alapvetését vázolta fel. Februárban már közzétett egy levelet erről a Wireless Worldben, ugyanott, ahol októberben majd korszakalkotó cikkét is megjelenteti (Exra-terrestial Relays), melynek alapján megkapta a „műholdas távközlés atyja” címet.

  • 1544. május 24.

    Colchesterben megszületett William Gilbert (Gilberd) angol orvos, fizikus, „az elektromos és mágneses kutatások atyja”. 1600-ban jelent meg korszakalkotó műve (De magnete…), melyben az addig uralkodó misztikus elképzeléseket igyekezett cáfolni a mágnesességgel kapcsolatban. A megdörzsölt borostyánkő viselkedésének leírására ő elevenítette fel a Thalész által használt elektricitás szót is.

  • 1993. május 24.

    Egy Atlantában rendezett konferencián a Microsoft bemutatja a Windows NT operációs rendszert. A vállalatoknak szánt, hálózati megoldásokat tartalmazó program már nem a DOS-ra épült, kezdő ára 495 dollár volt. Nevének eredete máig bizonytalan, a Microsoft hivatalosan a New Technology változat mellett állt ki.

  • 1995. május 23.

    A Sun Microsystems Inc. hivatalosan is bejelenti a Java programozási nyelvet és a HotJava böngészőt a SunWorld ’95 konferencián. A nem túl nagy sikerű HotJava-koncepció célja az volt, hogy a különböző operációs rendszerektől független online környezetet teremtsen meg.

  • 1942. május 23.

    Budapesten megszületett Komlós János számítástechnikus, matematikus, aki 1998 óta az MTA külső tagja. Komlós az ELTE matematika szakán végzett 1965-ben, majd 1981-ben utazott az Egyesült Államokba, ahol ma is él. 1988 óta a Rutgers Egyetem matematika tanszékének professzora.

  • 1908. május 23.

    Megszületett John Bardeen amerikai fizikus és villamosmérnök, aki a Bell Laboratórium munkatársaként Walter Brattainnel és William Shockley-val közösen 1947-ben megépíti a tranzisztort, a későbbi integrált áramkörök alapelemét, amely forradalmasította az elektronikát és a számítástechnikát. A felfedezésért a trió 1956-ban Nobel-díjat kapott. Az elismerésből Bardeen még egyet begyűjtött, 1972-ben a szupravezetés elméletének kidolgozásáért.

  • 1980. május 22.

    A japán játékgyártó cég, a Namco üzembe helyezi egy tokiói moziban az első gépet, amelyen az Ivatani Toru által tervezett videojáték, a Pac-Man futott. A száj nyitását és csukását imitáló japán kifejezés után Pakku-man volt az eredeti elnevezése, majd a Puck Manként megjelent játék nevét az amerikai verzió megjelenésekor módosították Pac-Manre (hogy az elején lévő P-t ne cserélhessék F-re a szalonokban).

  • 1783. május 22.

    Wittingtonban (Lancashire, Nagy-Britannia) megszületett William Sturgeon, aki 1825-ben szabadalmaztatta az elektromágnest. Ez a később hallatlan fontossá vált eszköz tette lehetővé például a telegráf megalkotását.

  • 1990. május 22.

    Bill Gates New Yorkban ünnepélyes keretek között (a nyitónapra 3, a teljes reklámkampányra összesen 10 millió dollárt költött a cég) bemutatja a Microsoft új operációs rendszerét, a Windows 3.0-t. A program továbbfejlesztett 16 színű grafikát, jobb teljesítményt és az Intel 386 processzor teljes támogatását foglalta magában, helyet kapott benne a programkezelő, a fájlkezelő és a nyomtatásvezérlő; teljesen újraírták az alkalmazásfejlesztő-környezetet.

  • 1973. május 22.

    A Xerox Palo Altó-i kutatóközpontjában (PARC) dolgozó Robert Metcalfe megküldi a kollégáinak dolgozatát, melyben felvázolja egy lokális, keretalapú hálózat, az Ethernet specifikációjának tervezetét. Az Ethernet elnevezés – melynek alapszava az egykor a fizikában feltételezett közvetítő közeg, az éter – ebben az írásban szerepel először. E hálózatban az éternek a koaxiális kábel felel meg.

  • 1952. május 21.

    Az IBM bejelenti a 701-es nevű számítógépét, melyet később „védelmi számológépként” emlegettek. A kártyaolvasós, katódsugárcsöves (elektrosztatikus) memóriájú, háttértárként mágnesdobot és mágnesszalagot használó gépet az év végére készítették el, s 1953. április 7-én mutatták be hivatalosan. Végül összesen 19 darabot adtak el belőle kormányzati szerveknek, nagyvállalatoknak, illetve kutatóintézeteknek.

  • 1851. május 20.

    Hannoverben megszületett Emile Berliner fizikus, az első gramofon és a barázdás hanglemez megalkotója. Készüléke a hengeres megoldást választó fonográf versenytársa volt. Berliner alapította a Deutsche Grammophon vállalatot és a brit Gramophone Co. Ltd.-t, és az ő nevéhez fűződik a legendássá vált His master’s voice kutyás embléma is.

  • 1913. május 20.

    A michigani Ann Arborban megszületett William Redington Hewlett, aki a Stanfordon megismert, ugyancsak villamosmérnöknek tanuló évfolyamtársával, David Packarddal és 538 dollár alaptőkével 1939-ben megalapította a Hewlett-Packard Companyt. Azt, hogy a vállalat nevében melyikük neve kerüljön előre, pénzfeldobással döntötték el. A HP első pénzügyileg is sikeres terméke egy oszcillátor volt.

  • 1942. május 19.

    Megszületett Gary Arlen Kildall, a nagy sikerű CP/M operációs rendszer kifejlesztője, a Digital Research Inc. alapítója. Legendáját rejtélyes történet alapozta meg: az 1980-as sikertelen tárgyalása a CP/M licenceléséről az IBM-mel, melynek hátterében ott láthatjuk a Kildallt ajánló Bill Gatest, aki a kudarc után szerződik az IBM-mel az MS DOS 1.0-ra, melyet sokan a CP/M koppintásának tartanak. Kildall egy fejsérülés következtében 1994-ben hunyt el.

  • 2007. május 18.

    Elhunyt Pierre-Gilles de Gennes Nobel-díjas francia fizikus, akit akár a folyadékkristályos kijelzők atyjának is tekinthetünk. „A folyadékkristályok fizikája” című könyvét 1974-ben publikálta, melyet közérthetősége miatt a mai napig alapműnek tekintenek ezen a területen. A tudós a gélek és polimerek molekuláris láncaival kapcsolatban is komoly sikereket ért el, de kutatta az agy működését is.

  • 1998. május 18.

    Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és 20 szövetségi állam keresetet nyújt be a Microsoft ellen, melyben piaci erőfölénnyel történő visszaéléssel vádolják a szoftvercéget. A per középpontjában az Internet Explorer Windows 98-ba történő szoros beágyazottsága állt, mivel az alperesek véleménye szerint e megoldással a konkurensek (pl. a Netscape vagy az Opera) versenyhátrányba kerültek.