Történelem rovat

0 cikk, 240 hír

minden cikkek hírek

  • 1960. április 13.

    Egy Thor-Ablestar rakétával az Egyesült Államokban felbocsátják a Transit 1B-t, a világ első navigációs műholdját. Az 1959-ben fellőtt prototípus (Transit 1A) után ez már egy működőképes, tesztelhető eszköz volt, s végül 89 napig maradt használható. A Transit-rendszer alapozta meg az 1970-es években elkezdett GPS (Global Positioning System) megteremtését.

  • 1994. április 12.

    A Laurence A. Canter és Martha S. Siegel által alapított arizonai ügyvédi iroda elküldi az első intézményesen előkészített és terjesztett kéretlen reklámlevelet (spam) több Usenet-hírcsoportra. Magát az akciót is hatalmas felháborodás fogadta, de azt még inkább, hogy Canter nem bánta meg az akciót, sőt büszkén jelentette ki 2002-ben, hogy kiváló marketinghúzás volt, és újra megtenné. A „spam” elnevezést egyébként a Monty Python egyik jelenetére vezetik vissza.

  • 1981. április 12.

    Az első amerikai űrrepülőgép, a Columbia elindul első, kétnapos útjára, s a fedélzetén tartózkodó két űrhajós, John Young és Robert Crippen a légkörbe érkezés szögét a HP már inkább számítógépre emlékeztető számológépe, a HP 41C segítségével határozták meg.

  • 1936. április 11.

    Konrad Zuse német mérnök, a számítástechnika korai szakaszának egyik legnagyobb alakja benyújtja az automatikusan számoló gép működési elvére vonatkozó szabadalmi kérvényét. A bináris, jelfogós és programvezérelt számítógép konstrukciójával néhány évvel megelőzte az amerikai kutatókat is, de az akkori viszonyok miatt munkássága sokáig ismeretlen maradt a világ számára.

  • 1994. április

    Az amerikai Stanford Egyetem két villamosmérnök hallgatója, Jerry Yang (Jang Cse-jüan) és David Filo nevet ad az általuk készített weboldal-katalógusnak, amely addig „Jerry kalauza a világhálóhoz” cím alatt volt elérhető. Az új név: Yahoo – ez Swift Gulliverében a nyihahák országában élő barbár csőcselék (jehu) elnevezése. Yang és Filo egy évvel később ezen a néven vállalatot alapít a webes katalógus köré.

  • 1908. április 11.

    A japán Nikkó városában megszületett Ibuka Maszaru mérnök, aki a fizikus Morita Akióval 1946-ban megalapította a Tokio Cusin Kogjo K.K. (Tokiói Távközlésfejlesztési Társaság) nevű vállalatot, melyet 1958-ban átkereszteltek Sony Corporationre (a Sony név a latin „sonus” – hang, hangzás –, illetve a „sonny boy” kombinációjából jött létre).

  • 2003. április 10.

    A Sony Japánban piacra dobja a világ első Blu-ray készülékét, a BDZ-S77 asztali BD-RE felvevőt. A méregdrága, 3800 dolláros modellt kizárólag nagy felbontású tévéadások (HDTV) rögzítésére lehetett használni, más tartalom az akkor még javában formálódó Blu-ray Disc formátumban nem volt elérhető. A BDZ-S77 kazettával védett, egyrétegű, 23 GB kapacitású lemezt tudott írni.

  • 1989. április 10.

    A chicagói Comdex kiállításon az Intel bejelentette következő generációs mikroprocesszorát, az Intel 80486-ot, más néven az i486DX-et. A 25 MHz-es mag- és buszsebességű új chip elődjétől, a 80386-ostól tokozásában is különbözött, de fő újdonsága az volt, hogy integrálták az aritmetikai koprocesszort a lapkára. Több változatban is gyártották, kezdetben az ára 900 dollár volt.

  • 1943. április 10.

    A Pennsylvaniai Egyetemen megkezdődik a világ első teljesen elektronikus számítógépének, az ENIAC-nak (Electronic Numerical Integrator and Computer) a megépítése. A gép létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy a hadsereg számára szükséges, óriási emberi erőt felemésztő ballisztikai számítások (ezt akkoriban „computereknek” hívott nők végezték) végrehajtását egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék.

  • 1919. április 9.

    Megszületett J. Presper Eckert amerikai villamosmérnök, aki a pennsylvaniai egyetemen John Mauchlyval közösen megépítette a világ első teljesen elektronikus számítógépét, az ENIAC-ot. Az 1946-ban beüzemelt szerkezet 27 tonnát nyomott és 17 468 elektroncsövet tartalmazott, fogyasztása 150 kilowatt körül volt. Eckert és Mauchly tervezte a UNIVAC-ot is, az első sorozatban gyártott, kereskedelmi forgalomban kapható komputert.

  • 2006. április 8.

    Elindult a magyar myVIP közösségi oldal, mely az akkor már négy éve működő iWiW mintájára kívánt kapcsolati hálókat építeni. A nagy konkurens mellett a myVIP is komoly sikereket ért el, s a magát az iWiW-nél jobb minőségűnek tartó oldalnak 2008 végén már közel két és fél millió regisztrált tagja volt.

  • 1994. április

    Megjelenik az MS-DOS 6.22, a Microsoft szöveges felhasználói felülettel működő operációs rendszerének utolsó önálló kiadása. A termék fő újdonsága a DriveSpace lemeztömörítés volt, amely a korábbi verzióból szabadalmi viták miatt eltávolított DoubleSpace-t váltotta le. Az MS-DOS ez után már csak a Windowsok részeként jelent meg, az utolsó, 8.0-s változat 2000-ben, a Windows Me-ben.

  • 2007. április 7.

    A magyar származású Charles Simonyi (Simonyi Károly), a Microsoft korábbi munkatársa, a szándékorientált programozás kutatója elindult első űrutazására. A világ leggazdagabb emberei közé tartozó Simonyi 2009-ben újra befizetett egy űrutazásra, s mind a két út alatt kapcsolatba lépett magyar diákokkal is.

  • 1964. április 7.

    Az IBM bejelenti a System/360 mainframe-családot, a világ első olyan flexibilis számítógép-architektúráját, amely egymással kompatibilis, de eltérő teljesítményű változatokban volt megvásárolható. Ez lett a vállalat legsikeresebb terméke: teljes életciklusa alatt több mint 100 milliárd dollár árbevételt hozott. Az rendszer számos újítása – például a 8 bites byte, a 32 bites szó vagy a mikrokódos CPU – később általánosan használt standarddá vált.

  • 1992. április 6.

    A Microsoft kiadta az 1990-ben megjelent, DOS-alapú Windows 3.0 továbbfejlesztett változatát, a Windows 3.1-et. E verzió két legfontosabb újdonsága a multimédia-támogatás, illetve a TrueType betűtípusok használata volt. Ez az első Windows, amelyet már magyarul is piacra dobtak.

  • 1965. április 6.

    A Cape Canaveral-i űrközpontból felbocsátották az első geostacionárius pályára állított kereskedelmi célú távközlési műholdat, az Early Birdnek is nevezett Intelsat 1-et. A 34,5 kg súlyú eszköz közel négy évig volt aktív, Európa és Észak-Amerika között biztosított közvetlen telefonos, televíziós és faxkapcsolatot.

  • 1995. április 5.

    Megjelenik a Dan Farmer és Wietse Venema által fejlesztett Security Administrator Tool for Analyzing Networks (SATAN), mely egy, az 1990-es években roppant népszerű adatvédelmi felügyeleti eszköz volt hálózatok elemzésére. A projekt érdekessége, hogy a sci-fi író Neil Gaiman egy rajza lett a szoftver logója.

  • 1911. április 5.

    Az iowai Estherville-ben megszületett Cuthbert Hurd, a számítástechnika egyik úttörője. A matematikus végzettségű Hurd 1949-ben csatlakozott az IBM-hez az alkalmazott tudományok részleg vezetőjeként. Komoly része volt abban, hogy a cég kifejlesztette első általános célú számítógépét, a későbbiekben pedig vállalkozó szelleme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az IBM a világ egyik vezető IT-vállalata lett.

  • 1994. április 4.

    Marc Andreessen és Jim Clark megalapítja a Mosaic Communicationst, amelyet fél évvel később – hogy elkerüljék a védjegyvitákat – átneveznek Netscape Communicationsre. Andreessen fejlesztette ki egy szövetségi program keretében két évvel korábban az első népszerű internetes böngészőt, a Mosaicot, saját termékük részben annak kódjára épül. A Netscape Navigator – melynek első verziója 1994 végén jelent meg – a maga idejében uralta a browserpiacot, sokak szemében egyet jelentett az internettel.

  • 1975. április 4.

    Egyre szorosabbra fonódó munkakapcsolatukat a 19 éves Bill Gates és a 22 esztendős Paul Allen azzal pecsételik meg, hogy elhatározzák: formalizálják közös tevékenységüket, és Micro-soft néven társaságot alapítanak. Szigorúan véve e nap a számítástechnikai óriás valódi születésnapja.

  • 1973. április 3.

    New Yorkban, az 56. utca és a Lexington Avenue sarkáról Martin Cooper lebonyolítja a világ első mobilhívását. Az ekkoriban a Motorolánál dolgozó Cooper a saját maga által tervezett, közel egykilós készülék (Motorola DynaTAC 8000X) prototípusáról első számú riválisát, a Bell laboratórium kutatásért felelős vezetőjét, Joel Engelt csörgette meg.

  • 1980. április 2.

    A Microsoft bejelenti a Z80 SoftCardot, a vállalat első és sokáig egyetlen hardvertermékét. A Zilog Z80 processzort tartalmazó, 349 dollárba kerülő lapocska lehetővé tette, hogy az akkoriban népszerű Apple II személyi számítógépeken CP/M operációs rendszer alá írt programok is futtathatóak legyenek. Az 1986-ig gyártott kártya igen sikeres volt, a Microsoft forgalmának a felét a SoftCard-értékesítés adta.

  • 1976. április 1.

    Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne megalapítják az Apple I személyi számítógép terjesztésére az Apple Computer Inc. elnevezésű vállalkozást. A cég később lecserélt logóját Wayne találta ki, áprilisban bemutatott első termékét Wozniak tervezte, az értékesítés Jobs ötlete volt. A júliustól 666,66 dollárért árusított, fadobozba épített Apple I-ből 200 darabot gyártottak.

  • 2004. április 1.

    Április tréfának hitték, pedig nem az volt: a Google bejelenti, hogy ingyenes webmailszolgáltatást indít Gmail néven, amely 1 GB tárterületet biztosít a használóinak az üzenetek tárolására. A merész húzás válaszlépésre kényszeríti a riválisokat – melyek ekkoriban 2-4 megabájtos postafiókokat kínáltak ingyen –, és megöli azt a divatos üzleti modellt, amely előfizetés fejében adott használható méretű tárhelyet a levelezőknek.

  • 1922. április 1.

    Pittsburghben, az USA Pennsylvania államában megszületett Alan Jay Perlis amerikai számítógéptudós, akit a programnyelvek megírása területén a szakma egyik legnagyobbjának tartanak, ő kapta meg elsőként 1966-ban az informatikai elismerés csúcsának számító Turing-díjat. A nevéhez köthető aforizma legendás lett: „Ha valaki azt találná mondani, hogy »kéne egy programnyelv, ahol csak azt kell megmondanom, hogy mit akarok«, adjatok neki egy nyalókát.”

  • 1999. március 31.

    Az Egyesült Államokban bemutatják a Wachowski-testvérek filmjét, a Keanu Reeves, Laurence Fishburne, Carrie-Anne Moss, Joe Pantoliano és Hugo Weaving főszereplésével elkészített The Matrixot, mely folytatásaival együtt az ezredforduló egyik legnagyobb hatású kult filmjévé vált.

  • 1939. március 31.

    A Harvard Egyetem és az IBM aláírják azt megállapodást, melynek alapján elkezdődtek az első általános célú számítógép, a Mark I (más néven: ASCC – Automatic Sequence Controlled Calculator) megépítésének munkálatai. A Howard Aiken vezetésével zajló projekt 1944-ig tartott, ekkorra készült el a körülbelül öt tonna súlyú, több mint 750 ezer alkatrészt tartalmazó „Óriás Agy”.

  • 1970. március 31.

    A Csendes-óceán fölött belépett a légkörbe és megsemmisült az Explorer–1 (hivatalos lajstromjele szerint a Satellite 1958 Alpha) a világ harmadik, az Egyesült Államok első műholdja, melyet 1958. január 31-én indítottak útjára. Az űrverseny kényszere miatt kifejlesztett Explorer-1 néhány hónapig működött, utolsó adatait május 23-án küldte.

  • 1966. március 31.

    Bajkonurból elindítják, majd Föld körüli parkolópályára állítják a Luna–10 (E-6S-206) második nemzedékű szovjet holdautomatát, mely a Hold első mesterséges bolygója lett. Április 3-án állt Hold körüli pályára, 460 fordulat alatt 219 rádiókapcsolatot létesített. 56 napos éllettartamot követően az akkumulátorok kimerülése miatt az utolsó kapcsolatot május 30-án regisztrálták.

  • 1995. március 31.

    A Microsoft kiadja a Windows 3.1x-hez, a Windows 95-höz és a Windows NT-hez kifejlesztett felhasználói felületet, a Bobot. A Microsoft Bob UI a vállalat történetének egyik legcsúfosabb bukása lett, többször beválogatták a valaha volt legrosszabb szoftverek közé.

  • 1998. március 31.

    A Netscape szabadon hozzáférhetővé teszi a Netscape Communicator 5.0 forráskódját, ezzel hivatalosan is elindítja a Mozilla projektet, amely egy nyílt forráskódú böngésző fejlesztését célozza. A Mozilla 1.0 rendkívül hosszú fejlesztés után – a csomaghoz végül teljesen új kódot írtak – 2002 nyarán jelent meg. E projektből nőtt ki a Firefox böngésző és a Thunderbird levelező.