Történelem rovat

0 cikk, 411 hír

minden cikkek hírek

  • 1968. július 16.

    A Washington állambeli Bellevue-ben megszületett Lawrence Mark (Larry) Sanger, a Wikipedia egyik alapítója. Az alaszkai Anchorage-ben nevelkedett filozófus több enciklopédia megvalósításában is részt vett, például a Nupedia főszerkesztője volt, illetve alapítása óta ő a Citizendium főszerkesztője.

  • 1985. július 15.

    A Chicagóban tartott számítógépes konferencián (National Computer Conference) a Verbatim bemutatja az írható/törölhető optikai lemez egyik korai prototípusát. A fejlesztési munka befejezése után 1989-ben dobták piacra az újraírható lemezt.

  • 1918. július 14.

    A nebraskai Climaxban megszületett Jay Wright Forrester, a számítástechnika egyik úttörője. A villamosmérnöki pályát választó Forrester az MIT laboratóriumában dolgozott a 2. világháború idején, ő alapozta meg az amerikai légvédelmi rendszert, a Whirlwind analóg számítógéppől továbbfejlesztett SAGE-et. Ugyancsak ő találta fel, majd mutatta be 1949-ben az ún. ferritgyűrűs memóriát, melyet a digitális számítógépekben egészen a hetvenes évek közepéig használtak.

  • 1793. július 14.

    Az angliai Sneitonban megszületett George Green matematikus és fizikus, aki 1828-ban megjelent munkájával (A matematikai analízis alkalmazása az elektromosság és a mágnesesség elméletére) a vele párhuzamosan e területen dolgozó Gauss-szal együtt a későbbi kutatások megalapozója lett.

  • 1992. július 13.

    Az IBM, a Toshiba és a Siemens bejelentik, hogy a memóriafejlesztés területén együttműködési megállapodást kötöttek. A szerződés fontos mérföldkő a félvezetőipar történetében, de szakértők szerint nem csak ott: a szövetség egyben egyik fontos jele volt a globalizálódó, határokat nem ismerő gazdaság megerősödésének.

  • 1995. július 12.

    Tatu Ylönen, a Helsinki Műszaki Egyetem kutatója freeware-ként közzéteszi a Secure Shell (SSH) biztonsági protokoll első verzióját. Ylönen az után fejlesztette ki ezt a megoldást, hogy az egyetemen valaki egyszerű hallgatózással („sniffing”) szerzett meg jelszavakat. Az rlogin, a TELNET , illetve az rsh protokollok kiváltását megcélzó SSH hamar népszerű lett, 1995 végére 50 országban több mint húszezren használták.

  • 1892. július 12.

    A New York állambeli Irvingtonban 72 éves korában elhunyt Cyrus West Field amerikai üzletember, befektető, aki más vállalkozókkal együtt megalapította az Atlantic Telegraph Companyt. Ez a társaság fektette le 1858-ban az első távírókábelt az Atlanti-óceán fenekére, így teremtve összeköttetést Írország és Új-Fundland között.

  • 1927. július 11.

    Los Angelesben megszületett Theodore Harold „Ted” Maiman amerikai fizikus, aki 1960. május 16-án mutatta be az alapvetően ugyan mások koncepcióra épülő, ám teljesen saját fejlesztésű találmányát, a világ első működő lézerét. Rendszere gyakorlatilag egybefüggő fénysugarat hozott létre rubinatomok stimulálása révén. Fejlesztésének hatása szinte felmérhetetlen, ma már a technológiai ipar szinte minden területén felhasználják a lézert.

  • 1964. július 11.

    Budapesten megszületett Tardos Gábor, aki jelenleg a kanadai Simon Fraser Egyetem számítástudományi tanszékének professzora. A kutató Magyarországon több díjat is megkapott munkásságáért, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben ő alapította a kriptográfiai kutatócsoportot. Egyik kutatási területe a digitális dokumentumok ujjlenyomat-kódjainak tervezése. Ő az egyetlen magyar, akinek a dolgozatait rendszeresen elfogadják az elméleti számítógép-tudomány híres konferenciasorozatán, a STOC-on.

  • 1987. július 11.

    Elhunyt Hatvany József fizikus, mérnök, aki a cambridge-i egyetemen végzett. 1947-ben hazatért, 1952 és 1956 között koholt vádak alapján bebörtönözték. 1965-től a SZTAKI-ban a gépipari automatizálás kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a grafikus megjelenítő, és a bonyolult felületek önműködő kialakítására alkalmas, több dimenzióban mozgó szerszámgépvezérlés megvalósítása. Úttörő részt vállalt a geometriai modellezés és a számítógépes grafika hazai eszközeinek kidolgozásában.

  • 1856. július 10.

    A horvátországi Smiljanban megszületett Nikola Tesla szerb fizikus, villamosmérnök. A világ egyik leghíresebb feltalálójának neve alatt életében 146 szabadalmat jegyeztek be, s nevét őrzi a mágneses indukció mértékegysége is. A zseniális tudós körül hatalmas kultusz alakult ki, s számtalan legenda szól „titkos kísérleteiről”.

  • 1997. július 9.

    Az Apple Computer bejelenti, hogy távozik a cég egy évvel korábban kinevezett vezetője, Gilbert Amelio, aki sikertelenül próbálkozott a megrendült helyzetű vállalat talpra állításával. Számos kudarca mellett Amelio volt az, aki az Apple-től egy évtizeddel korábban távozott Steve Jobs cégét, a NeXT-et felvásárolta, majd az őt pozíciójában felváltó szakembert tanácsadónak szerződtette.

  • 1982. július 9.

    A Buena Vista Pictures bemutatja a Steven Lisberger által rendezett filmet, a Tront, mely akkoriban bukásnak számított, ám később kultuszfilmmé vált. A Tron mind történetét tekintve, mind megvalósításában „megelőzte korát”, a virtuális világok, a számítógépes játékok új dimenzióit vázolta fel a 8 bites gépek idején, s ma már egyértelműen a cyber-stílus megalapozójának tartják.

  • 1957. július 8.

    Létrejön a Control Data Corporation (CDC), a szuperszámítógépek iparágának egyik úttörője. Az 1960-as években a cég Seymour Cray vezetése alatt a legjobbak közé tartozott e területen, ám a következő évtized folyamán visszaestek, az 1980-as években pedig fokozatosan felszámolták a CDC-t.

  • 1752. július 7.

    Lyonban megszületett Joseph Marie Jacquard, akinek 1805-re elkészült találmánya, a bonyolult, nagy mintaelemű szövés mintavezérlésének automatizálása forradalmasította a szövésnek ezt a területét, s az általa alkalmazott lyukkártyás vezérlést alkalmazta a 19. század második felében Charles Babbage, később pedig Herman Hollerith, amikor az 1890. évi USA-beli népszámlálás eredményeinek feldolgozására fejlesztett gépet, majd a módszer később világszerte elterjedt az adatfeldolgozásban.

  • 1894. július 7.

    Gödöllőn megszületett Mihály Dénes, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a televíziózás kifejlesztésében. Már 1919-ben megalkotta a Telehort, amely állóképek közvetítésére volt alkalmas, de az akkor már Németországban dolgozó tudós 1929. március 8-án már be tudta mutatni a világ első mozgóképes közvetítését is. A kutató a Mihály-Traub vevőkészülék 1935-ös bemutatásával ért el a csúcsra.

  • 1982. július 6.

    A Tektronix korábbi menedzsere, James Towne e naptól a nem sokkal korábban létrejött vállalat, a Microsoft első elnöke. A kinevezésekor negyvenéves, kétgyermekes Towne többek között kora és családi viszonyai miatt maradt csak egy évig, hiszen egy generációval volt idősebb az alapítóknál, akiknek ekkoriban a Microsoft jelentette a világot.

  • 1992. július 6.

    San Franciscóban, a Win32 Professional Developers Conference fejlesztői konferencián a Microsoft először hozza nyilvánosságra, hogy dolgoznak a következő Windows operációs rendszeren, melynek kódneve „Chicago”, s amely a kereskedelmi forgalomban végül a Windows 95 nevet kapta.

  • 1993. július 5.

    A The New Yorkerben megjelenik Peter Steiner később kultikussá váló karikatúrája, melyen egy internetező kutya a következőket mondja a mellette ülő másiknak: „Az interneten senki nem tudja, hogy te kutya vagy”. A net korai korszakában roppant éleslátóan megfogalmazott képaláírás elsőként foglalta egyetlen mondatba a világháló okozta legnagyobb hatású változások egyikét.

  • 1996. július 4.

    Az amerikai Függetlenség Napján indult el a világ első webalapú levelezőszolgáltatása, a Hotmail (eredetileg: HoTMaiL). A szolgáltatás alapítói, Sabeer Bhatia és Jack Smith azért választották ezt a napot a bevezetésre, hogy szimbolizálják a levelezőrendszer szolgáltatófüggetlenségét. A Hotmailnek másfél évvel később, amikor a Microsoft 400 millió dollárért megvásárolta, már 8,5 millió regisztrált felhasználója volt.

  • 2002. július 4.

    A nemzeti ünnepen, a Függetlenség Napján az amerikai hadsereg America’s Army – Recon néven megjelenteti a később nagy karriert befutott számítógépes játék PC-s változatának 1.0-s verzióját. A fejlesztés közpénzből történt, mivel az ingyenes, taktikai „first-person shooter” játék bevallott célja a toborzás.

  • 1903. július 3.

    Az 1901-ben alapított Commercial Pacific Cable Company befejezi az első csendes-óceáni távközlési kábel lefektetését, mely az USA nyugati partját és Ázsiát kötötte össze. A több mint 11 ezer kilométer hosszú kábelhálózat akkor 12 millió dollárba került, részleges működését már 1903. január elsején megkezdte, de a manilai csatlakozást e napon hajtották végre. Tesztelés után másnap küldték rajta az első hivatalos üzenetet. A kábelhálózat az 1950-es évekig üzemelt, ekkor cserélték le modernebbre.

  • 1998. július 3.

    49 éves korában elhunyt Danielle Bunten Berry (született Daniel Paul Bunten, ismert nevén Dani Bunten) amerikai játéktervező és programozó, aki az 1983-ban megjelent M.U.L.E.-val megalkotta ez első sikeres többjátékos (multiplayer) számítógépes játékot. Az 1984-es The Seven Cities of Gold is Bunten nevéhez fűződik, aki harmadik házasságának zátonyra futása után nővé operáltatta magát.

  • 1953. július 2.

    Az IBM bejelenti a világ első tömeggyártású számítógépét, az IBM 650-et, mely egy évtizeden át uralta a piacot. Ez a gép lyukkártyán kapta a programutasításokat, az adatokat egy forgó mágnesdobmemórián tárolta. A 650-es legnagyobb előnye az volt a korábbi IBM-gépekhez képest, hogy végrehajtási hiba esetén képes volt folytatni a folyamatot, nem kellett újraindítani a programot.

  • 1979. július 1.

    A Sony Japánban piacra dobta az Ibuka Maszaru, a Sony egyik alapítója ötlete alapján Kihara Nobutosi által megtervezett, walkman néven elhíresült hordozható zenelejátszó első típusát, a kék-ezüst színű TPS-L2-t. Az akkor 200 dollárba kerülő készülék hangrögzítésre még nem volt alkalmas, de teljesen kielégítette a zenebolond Morita Akiónak, a Sony társalapítójának igényeit, s hamarosan meghódította az egész világot, kultikus eszközzé vált.

  • 1945. június 30.

    A Pennsylvaniai Egyetem Moore Intézete kiadja a First Draft of a Report on the EDVAC című „jelentésvázlatot”, melyet a technikatörténet csak First Draft címen emleget. Ez az „első vázlat” foglalta össze Neumann János és az ENIAC körül tevékenykedő matematikusok, villamosmérnökök elképzeléseit, amelyek az ENIAC továbbfejlesztésére, valamint egy új ENIAC kifejlesztésére vontkoztak. Bár vázlatnak indult, e füzet tartalmazza először a híres „Neumann-elveket”.

  • 2007. június 29.

    Elindult az Apple internetezési képességgel is rendelkező, multimédiás mobiltelefonjának, az iPhone-nak a terjesztése. Az iPodok sikerét követően az Apple 2007. január 9-én San Franciscóban jelentette be az iPhone-t, mely a júniusi amerikai debütálás után még abban az évben az európai piacon is megjelent.

  • 1903. június 29.

    Londonban megszületett a fiatalon, 38 évesen elhunyt Alan Dower Blumlein angol mérnök, aki számtalan területen alkotott maradandót. Blumlein legnevezetesebb, 1934-ben bejelentett munkájának a sztereó hangrögzítés és visszajátszás kidolgozása számít, de 128 szabadalma között bőven akad távközlési, televíziós és radarfejlesztés is.

  • 1974. június 28.

    84 éves korában meghalt Vannevar Bush, a számítástechnika egyik úttörője. Bush számtalan területen alkotott maradandót: nevéhez fűződik a mai személyi számítógép ősének, a memex koncepciójának kidolgozása, de a World Wide Web létrejöttében is elévülhetetlen érdemei vannak.

  • 2006. június 28.

    Az alaszkai szenátor, Ted Stevens, a kereskedelmi bizottság akkori elnöke e napon szerzett magának kétes értékű halhatatlanságot, amikor az internet semlegességéről szóló vitában kifejtette, hogy mi is az az internet. A „series of tubes” (csövek sorozata) netes mémmé vált, s azóta szimbolizálja az adott szakterülethez abszolút nem értő, ám hatalmát érvényesíteni kívánó korlátolt politikust.