Történelem rovat

0 cikk, 659 hír

minden cikkek hírek

  • 1999. december 31.

    A csúcspontjára hág az úgynevezett „Y2K”-probléma miatti hisztéria. Az akkori feltételezett gondokat az okozta volna, hogy a régebbi számítógépek nem voltak felkészítve a 2000-es évre történő dátumváltásra. Ám kiderült, hogy a cégek és állami intézmények az egész világon megoldották a problémát, s nem jött el az „informatikai világvége”.

  • 1695. december 30.

    Elhunyt Samuel Morland angol diplomata, kém, mérnök-fizikus és feltaláló. Több nagyszerű mechanikus gépet tervezett és épített, köztük Pascal ötlete nyomán egy olyat, amely ismételt összeadással már a szorzás elvégzését is lehetővé tette.

  • 1939. december 29.

    E napon William Shockley a következőt írta jegyzetfüzetébe: „Ma az jutott eszembe, hogy elvileg lehetséges az, hogy egy erősítőben vákuum helyett félvezetőket használjunk.” Shockley többek között az 1947-ben megalkotott tranzisztorért John Bardeennel és Walter Brattainnel együtt 1956-ban kapott Nobel-díjat.

  • 2004. december 29.

    A holland Tulip Computers megegyezik a Yeahronimo Media Venturesszel, hogy 32,7 millió dollárért eladják nekik az 1997-ben megszerzett Commodore Internationalt.

  • 1903. december 28.

    Budapesten megszületett Neumann János, a számítástechnika történetének egyik legnagyobb alakja, a jelenleg használatos elektronikus számítógépek működési elveinek kidolgozója.

  • 1969. december 28.

    Helsinkiben megszületett Linus Torvalds, a Linux kitalálója, aki napjainkban is központi szerepet játszik a nyílt forrású szoftverek fejlesztésében, és a kernel alakítását illetően mind a mai napig döntő a véleménye. A Linux fejlesztésébe egyetemi hallgatóként kezdett bele, mivel elégedetlen volt a szintén nyílt forrású Minix rendszerrel.

  • 1974. december 27.

    Elhunyt Vlagyimir Alexandrovics Fok orosz fizikus, matematikus, akinek fő kutatási területe a kvantumfizika volt. Nevét viseli többek között „Fock-mátrix”, a Hartree-Fock-módszer, a Klein-Fock-Gordon egyenlet, a Bargmann-Fock tér.

  • 1924. december 27.

    Az USA Missouri államában megszületett Jean Jennings Bartik, aki az első programozható, elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC legendás női programozócsapatának vezető tagja volt 1945-46-ban. Bartik a következő évtizedekben úttörő projekteket vitt véghez programozóként, több IT-területen is dolgozott, míg 1986-ban elhagyta az iparágat, és ingatlanügynökként dolgozott tovább.

  • 2003. december 25.

    A Mars Express, az első, ma is működő európai marskutató űrszonda sikeresen pályára állt a Mars körül. Magával vitte a brit Beagle 2 leszálló egységet, amellyel leszállás közben megszakadt a kapcsolat, de 2015-ben egy amerikai műhold megtalálta a Beagle 2 roncsait a kamerájával.

  • 1763. december 25.

    A franciaországi Brûlonban megszületett Claude Chappe feltaláló, aki 1792-ben mutatta be társaival közösen fejlesztett, a gyakorlatban is jól használható szemaforrendszerét, ami hamarosan behálózta egész Franciaországot.

  • 1906. december 24.

    A hagyomány szerint Reginald A. Fessenden e napon sugározta a massachusettsi Brant Rock Stationből az Ernst. F. W. Alexanderson által épített két kW-os adóról a világ első nyilvános rádióadását, melyben a Gounod-féle O Holy Night hangzott el, illetve Lukács evangéliumából olvastak fel.

  • 1947. december 23.

    A New Jersey állambeli Murray Hillben lévő Bell Laboratóriumban William Shockley, Walter Brattain és John Bardeen bemutatják a tranzisztort. Brattain és Bardeen másfél évnyi, szilíciummal és germániummal folytatott kísérletezése után december 17-én készültek el az első működő tranzisztorral (ez egy műanyag kereten lógó a germániumlapka volt, amelyhez aranyból készített érintkezők kapcsolódtak).

  • 1876. december 22.

    Stockholmban megszületett Gustav Waldemar Elmen, aki már amerikai kutatóként lett világhírű. Elmen 1914-ben a Bell Telephone Laboratoriesnél alkotta meg azt a nagy permeabilitású vas-nikkel ötvözetet (permalloy), mely kiválóan alkalmas árnyékolásra, és a távközlési ipar számtalan területén alkalmazzák.

  • 1941. december 21.

    Mátészalkán megszületett Tusnády Gábor matematikus, akadémikus. A valószínűség-számítás és a matematikai statisztika mellett jelentősek kutatási eredményei a bioinformatika területén is.

  • 1996. december 20.

    Az Apple Computer bejelenti, hogy 427 millió dollárnyi készpénzért, illetve részvényért fel fogják vásárolni az alapító és korábbi vezető Steve Jobs cégét, a NeXT Software Inc.-t. A megállapodás része volt, hogy Jobs Gilbert F. Amelio vezérigazgató tanácsadójaként visszatér az Apple-höz.

  • 1974. december 19.

    A felhasználó által összeállítható kiszerelésben a Micro Instrumentation and Telemetry Systems (MITS) elkezdi árusítani az Altair 8800-as mikroszámítógéphez szükséges hardvereket az Egyesült Államokban. A következő évben erre a 2 MHz-es Intel 8080A processzoros gépre készítette el a Microsoft az Altair Basic programnyelvet.

  • 1998. december 19.

    A japán Nikkó városában elhunyt Ibuka Maszaru, aki a a fizikus Morita Akióval 1946-ban megalapította a Tokio Cusin Kogjo K.K. (Tokiói Távközlésfejlesztési Társaság) nevű vállalatot, melyet 1958-ban átkereszteltek Sony Corporationre. Ibuka, illetve a Sony sikerének egyik alapeleme volt, hogy az 50-es években az elsők között szerezték meg a Bell Labstől a tranzisztoros technológia licencét, és úttörőként használták fel kereskedelmi, nem katonai célokra.

  • 1987. december 18.

    Larry Wall közzéteszi a GPL-licenc alá tartozó, szabad szoftvernek számító Perl programnyelv első verzióját. Wall eredetileg a Pearl (gyöngy) elnevezést választotta, ám mivel ilyen néven már létezett akkor programnyelv, ezért az „a” kihagyásával, de ugyanolyan kiejtéssel a Perl lett a végleges változat.

  • 1920. december 17.

    A kanadai Camrose-ban norvég bevándorlók gyermekeként megszületett Kenneth E. Iverson Turing-díjas számítógéptudós. A matematikusként végzett Iverson Adin D. Falfoff-fal együtt fejlesztette ki az IBM megbízásából az 1960-as évek elején a többcélú APL programozási nyelvet (A Programming Language), melyet az 1990-es években Roger Huival átdolgoztak.

  • 1975. december 16.

    A kaliforniai bázisú IMS Associates piacra dobja a CP/M változatát, az IMDOS-t futtató IMSAI 8080 konfigurációt, mely az egyik első magánfelhasználóknak szánt számítógép volt. Az összeszerelt állapotban 931 dollárért árusított eszköz nem volt nagy siker, alig 20 ezer darabot adtak el belőle. Az MITS Altair 8800 klónjának számító IMSAI 8080 2 MHz-es Intel 8080-as chipsetet tartalmazott, maximális memóriája 64 kilobájtos volt, külső meghajtóként kazettát vagy flopit lehetett választani hozzá.

  • 1994. december 15.

    Megjelenik a piacon a Netscape Navigatornak, az első kereskedelmi forgalomban kapható webböngésző 1.0-s változatának teljes verziója.

  • 1994. december 14.

    A World Wide Web Consortium (W3C) megtartja első ülését a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT). Az Albert Vezza és Tim Berners-Lee kezdeményezésére létrejött szervezet a világhálón alkalmazandó fejlesztések szabványosítását tűzte ki céljául.

  • 2004. december 13.

    Hetvenhét éves korában elhunyt David Wheeler angol kutató, a számítástechnika egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetem oktatójaként visszavonult tudós nevéhez fűződik többek között az első memóriában tárolt program megírása, a zárt szubrutin kifejlesztése, s jelentős a munkássága az adattömörítési technológiák terén is.

  • 1927. december 12.

    Megszületett Robert Noyce fizikus, az integrált áramkör egyik feltalálója. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.

  • 1971. december 11.

    Nyolcvan éves korában elhunyt David Sarnoff, belarusz zsidó származású amerikai üzletember, akinek óriási szerepe volt a modern telekommunikáció, különösen a televíziózás kialakításában. Sarnoff technikailag is képzett szakember volt, de igazi érdeme az elektronikus médiumok szerepének felismerése, illetve működésmódjuk kidolgozása volt.

  • 1980. december 12.

    Az Apple nyilvános részvénytársaságként belép a tőzsdére, az első részvénykibocsátás (initial public offering – IPO) hatalmas siker, korábban csak a Ford Motor 1956-os hasonló akciója keltette fel ilyen mértékben az érdeklődést. Az Apple akkori ezer alkalmazottjából több mint negyvenen percek alatt milliomosok lettek.

  • 1946. december 11.

    Sir Frederick Williams megkapja a szabadalmat a közvetlen hozzáférésű memóriára (random access memory – RAM). Az úgynevezett Williams-cső egy foszforral bevont katódsugárcső: az elektonsugárral villamos töltést lehet létrehozni a foszforrétegben, amit ugyancsak az elektronsugár segítségével ki lehet olvasni. Bármikor bármelyik pontot olvashatjuk vagy írhatjuk, tehát a szerkezet RAM-ként használható. A MARK I számítógépben használt Williams-csövek 32 darab negyvenbites szót tároltak.

  • 1944. december 10.

    Elhunyt Paul Otlet, akit nagyon sokan az információtudomány atyjának tartanak. Ő alakította ki a könyvtárakban használt egyetemes tizedes osztályozás (ETO) rendszerét, megalapította a brüsszeli Mundaneumot, melyet az egyetemes tudás új központjává kívánt formálni. Otlet már használta az internet korának szakkifejezéseit: világháló, tudáshálózat, keresztutalás stb.

  • 1906. december 9.

    New Yorkban megszületett Grace Brewster Murray, aki később Grace Murray Hopper néven vált a számítástechnika legendás alakjává („The Grand Old Lady of Software”). Az USA haditengerészetétől ellentengernagyi rangban leszerelt kutató segített a Mark I és II programozásában, ő készítette az első compiler programot, s állítólag ő találta ki a „bug” szót is.

  • 1993. december 8.

    Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelenti, hogy a több mint két évtizede fejlesztett, akkor 24 műholdra támaszkodó globális helyzetmeghatározó rendszer (Global Positioning System – GPS) működőképes (elérték a fejlesztésben az Initial Operational Capability névű határpontot), s alkalmas a civil használatra is.