Cikkek
-
1980. szeptember 30.
Bejelentik a DEC, az Intel és a Xerox (DIX) által kidolgozott, alapsávú LAN-ra vonatkozó specifikációt, az Ethernetet. Az Ethernet a nevét az éterről kapta, amelynek létét sok fizikus még a 19. századi felfedezések után is elfogadta. A 70-es évekbeli fejlesztések sikere után az említett cégek 1978-ban megállapodtak egy közös, 10 Mb/s-os Ethernet-szabványban, amely a DIX szabvány nevet kapta.
Történelem 0
-
1905. szeptember 30.
Az angliai Leedsben megszületett Sir Nevill Francis Mott, angol fizikus, aki az amerikai P. W. Anderson és J. H. Van Vleck társaságában 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a nem kristályos vagy amorf félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságainak vizsgálatáért. Az amorf anyagok terén végzett vizsgálatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sokkal drágább kristályos félvezetők helyére olcsóbbak kerüljenek.
Történelem 0
-
1917. szeptember 30.
Az amerikai New Jersey állambeli Newarkban megszületett Irwing Berlin Kahn, aki – szintén a médiában dolgozó – társaival, Fred Bartonnal és Hubert Schlaflyval az általuk alapított TelePrompTer Corp. keretein belül az 1950-es években kifejlesztették a súgógépet – akkor elsősorban a szappanoperák szöveget mindig elfelejtő színészeknek. A később nagy karriert befutó eszköz komoly vagyonhoz juttatta kifejlesztőit, a vesztegetésért börtönt is megjárt Kahn a kábeltévés iparágba fektette bevételeit.
Történelem 0
-
1954. szeptember 29.
Tizenkét nyugat-európai állam megalapítja az Európai Atommagkutató Tanácsot, közismertebb nevén a CERN-t. A később Nukleáris Kutatások Európai Központjává átnevezett, de elnevezésében az eredeti rövidítést megőrző laboratórium a világ legnagyobb részecskekutató centrumává nőtt. Az intézetben született meg a hiperhivatkozásokkal egymáshoz kapcsolt dokumentumokból álló World Wide Web, azaz a világháló koncepciója is.
Történelem 4
-
1925. szeptember 28.
A Wisconsin állambeli Chippewa Fallsban megszületett Seymour R. Cray, akit a számítástechnika-történet a „szuperszámítógépek atyjaként” tart nyilván. A nevéhez fűződik az első sorozatban gyártott tranzisztorizált komputer, a CDC 1604, a világ első szuperszámítógépének számító CDC 6600, illetve az 1976-ban bemutatott vektorszámítógép, a 160 Mflops-os teljesítményével minden korábbi rekordot megdöntő Cray-1 tervezése és megépítése.
Történelem 13
-
1998. szeptember 27.
A vállalat hivatalos állásfoglalása szerint ekkor alakult meg a Google. A pontos nap vitatott, csak annyi bizonyos, hogy szeptemberben jött létre a cég, és 2005-ig maga a Google is szeptember 7-én tartotta születésnapját: „A születésnapunk pontos napja az évek során sokat változott, attól függően, hogy mikor kértek az emberek tortát” - írják a Google honlapján.
Történelem 0
-
1983. szeptember 27.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának programozója, Richard M. Stallman bejelenti a GNU Projektet, amely egy Unix-szerű, de kizárólag szabad szoftverekből álló operációs rendszer kifejlesztését célozza. A munka végül 1984 januárjában kezdődött el, a nyílt rendszer pedig 1992-ben a Linux-kernel beemelésével vált teljessé. A GNU egy rekurzív rövidítés, melynek feloldása: „a GNU nem Unix”.
Történelem 2
-
1983. szeptember 26.
A 17 éves Neal Patrick, az FBI által leleplezett „414-esek” nevű hackercsoport tagja tanúvallomást tesz az amerikai képviselőházban, és elmeséli, hogy szintén tinédzser korú társaival milyen egyszerűen törtek be többek között a NASA, a Los Alamos-i katonai kutatóintézet, illetve bankok rendszereibe. A történtek után hozzák meg az USA első számítógépes bűncselekményekről szóló törvényét, melynek egyik következménye lett például a hackertársadalom szétszakadása és tagolódása is.
Történelem 3
-
1939. szeptember 26.
Budapesten elhunyt Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, feltaláló. Gazdag szakmai életpályát futott be, mind elméleti, mind gyakorlati munkássága kiemelkedő, de a sakkban, nyelvismeretben és fejszámolásban is roppant tehetséges szakember nevét leginkább az őrizte meg, hogy Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával együtt 1885-ben egy olyan alapszabadalmat védettek le, mely valójában a ma is használt transzformátorok megszületéséhez vezetett.
Történelem 0
-
1956. szeptember 25.
Üzembe helyezik a TAT-1-et (Transatlantic No. 1), a világ első transzatlanti telefonkábelét, melyet a newfounlandi Clarenville és a skóciai Oban között fektettek le. A korábbi telegráfvonalak korlátozott képességeihez képest a TAT-1 már 35 párhuzamos beszélgetést tudott közvetíteni. Az első hívás alkalmával az AT&T társaság vezetője társalgott a brit posta igazgatójával.
Történelem 0
-
1979. szeptember 24.
Az amerikai CompuServe MicroNET néven elindítja az első informatikai szolgáltatások egyikét, s ekkortól ők kínálták az első magánhasználatú e-mail cím lehetőségét.
Történelem 3
-
1785. szeptember 23.
Megszületett Per Georg Scheutz svéd jogász, nyomdász, újságíró, műfordító és feltaláló, aki fiával együtt megépítette Charles Babbage differenciálgépének egy egyszerűsített változatát. A tizennégy számjegyet használó, táblázatok készítésére, nyomtatására is alkalmas gép másolatát az angol kormány használta az anyakönyvi irattárban.
Történelem 0
-
1889. szeptember 23.
Jamaucsi Fuszadzsiró megalapította a Nintendo nevű vállalkozást, mely egy kézzel készített kártya, az ún. hanafuda kártya gyártására és kereskedelmére jött létre. A növekedési területet kereső vállalat a 20. század közepétől több piaci szegmensben is kísérletezett. Végül 1975-ben megszerezték a Magnavox Odyssey játékkonzol kereskedelmi jogát Japánban, és innen már egyenes volt az út, mely a videojáték-piac egyik legnagyobbjává tette a Nintendót.
Történelem 0
-
1986. szeptember 22.
Egy amerikai szövetségi bíróság a NEC és az Intel között folytatott perben precedensértékű ítéletet hozott, amikor megállapították, hogy a számítógépeken és egyéb elektronikus eszközökön futtatott kódok úgyanúgy levédhetőek a szerzői jog által, mint a nyomtatásban megjelent tartalmak.
Történelem 8
-
1994. szeptember 21.
Megjelenik a „Daytona” kódnéven fejlesztett Windows NT 3.5, mely a Microsoft NT operációs rendszerének második nagy kiadása. Az új verzió legfontosabb újdonsága a sebességnövekedés volt, ezért is kapta a fejlesztőktől kódnevét, mely a Daytona autóverseny-pályára utal.
Történelem 4
-
1954. szeptember 20.
Az IBM fejlesztői először fordítanak és futtatnak le sikerrel egy Fortran nyelven írt programot. Egy, a tudományos számítások elvégzésére az assemblynél egyszerűbben használható programozási nyelv kidolgozására egy évvel korábban John Backus tett javaslatot. Az irányítása alatt megalkotott nyelv – melynek neve a „The IBM Mathematical Formula Translating System” kifejezés rövidítése – volt az első széles körben használt, magas szintű programozási nyelv.
Történelem 6
-
1982. szeptember 19.
A Carnegie Mellon Egyetem üzenőfalán Scott Fahlman, az intézmény számítógép-tudományi tanszékének oktatója javaslatot tesz a viccként, illetve nem viccként értelmezendő üzenetek emotikonokkal történő megkülönböztetésére. Az általa kitalált, 90 fokban elforgatott emberi arcot szimbolizáló jelek, a :-) és a :-( később világszerte elterjedtek, és megteremtették a hangulatjelek („szmájlik”) műfaját.
Történelem 4
-
1968. szeptember 19.
Egy New York-i moziban, filmnézés közben 62 évesen szívrohamban elhunyt Chester Floyd Carlson amerikai fizikus, feltaláló. akit a fénymásolás feltalálójának tartanak. Találmányának a xerográfia nevet adta (a görög xeros [száraz] és graphein [írás] szavakból). Nem sokkal korábban a magyar Selényi Pál már kidolgozta a fénymásolás alapjait, de a Xerox Corp. megalakulása az amerikai tudós munkájához köthető.
Történelem 0
-
1926. szeptember 18.
Megszületett James William Cooley amerikai matematikus, programozó, aki John Tukey-val az IBM-nél az 1960-as évek közepén kidolgozta a gyors Fourier-transzformációt (Fast Fourier transform – FFT). A munkához a motivációt állítólag az adta, hogy az USA egy olyan érzékelő rendszerrel akarta körbevenni a Szovjetuniót, mely 15 percen belül képes lokalizálni egy atomrobbantást.
Történelem 1
-
1998. szeptember 18.
Megalakul a doménnevek kezeléséért felelős nonprofit nemzetközi szövetség, az amerikai székhelyű ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers). E testület menedzseli az internetcímek kiosztását és karbantartását, végzi a címrendszer felülvizsgálatát.
Történelem 0
-
1945. szeptember 18.
Az angliai Clinderfordban megszületett John McAfee programozó, üzletember és „fenegyerek”. A tehetséges informatikus nagyon korán felismerte az akkor még újnak számító számítógépes vírusok jelentőségét, és 1987-ben megalapította a McAfee Associates vírusvédelmi céget, mely milliomossá tette. A 90-es években eladta vállalkozását, 2021-es haláláig celebként élt.
Történelem 0
-
1844. szeptember 17.
Pesten megszületett Ditrói Puskás Ferenc, hadmérnök, az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója, Puskás Tivadar öccse. Bátyja javaslatára lépett ki a hadseregből, hogy a hazai telefonhálózat kiépítésével foglalkozzon. Első telefonközpontja (Európában a negyedik) a Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatt létesült 1881. május 1-jén, és még ugyanabban az évben a második telefonközpontot is üzembe helyezték Pesten, a Királyi Pál utcában.
Történelem 0
-
1991. szeptember 17.
Linus Torvalds nyilvánosan elérhetővé teszi az interneten a Linux kernel első, 64 kilobájt méretű, 0.01-es verzióját.
Történelem 7
-
1985. szeptember 16.
Az Apple társalapítója, Steve Jobs lemond a cég elnöki tisztéről, miután az általa a Pepsitől a vállalathoz csábított vezérigazgatóval, John Sculley-val való viszonya végleg elmérgesedett. Jobs még ezen a napon bejelentette, hogy NeXT néven új céget alapít.
Történelem 3
-
1997. szeptember 16.
Az Apple társalapítója, Steve Jobs 12 évi távollét után ideiglenes vezérigazgatóként újra csatlakozik a vállalathoz. A váltásra azért került sor, mivel a korábbi vezető, a Jobs NeXT nevű cégét is felvásárló Gil Amelio irányítása alatt az Apple katasztrofális üzleti eredményeket produkált.
Történelem 0
-
1947. szeptember 15.
Egy New York-i szakmai találkozón megalakítják a világ első számítástechnikai társaságát, az Association for Computing Machineryt. A jelenleg is működő, több mint 90 ezer tagot számláló szakmai szövetség konferenciák és továbbképzések szervezésével segíti a világban az információtechnológa legújabb eredményeinek népszerűsítését, a szakmai szervezetek együttműködését világszerte.
Történelem 0
-
2000. szeptember 14.
Megjelenik a Microsoft Windows Me (Millennium Edition) operációs rendszer. Ez volt az utolsó Windows OS, mely a Windows 95 alapkódjára épült, újdonságai közé tartozott a rendszer-visszaállítási funkció bevezetése, s megjelent benne a Windows Movie Maker.
Történelem 9
-
1913. szeptember 13.
Chicagóban megszületett Herman Heine Goldstine amerikai matematikus, informatikus, aki egyike volt a híres ENIAC számítógép megépítőinek. A hadsereg kutatásaihoz 1941-ben csatlakozó Goldstine igen jó viszonyt alakított ki Neumann Jánossal, s ennek köszönhető, hogy képességeit az ENIAC fejlesztése mellett a Manhattan projektben is kihasználták.
Történelem 2
-
1958. szeptember 12.
Jack Kilby a Texas Instruments alkalmazottjaként végrehajtotta az első sikeres tesztet a világot alapjaiban megváltoztató új eszközön, az integrált áramkörön (IC). Az általa készített IC egy nagyjából gemkapocsnyi méretű germániumlapka volt, amelyre néhány, egymással összekapcsolt tranzisztort és ellenállást helyezett el.
Történelem 1
-
1960. szeptember 12.
Az IBM bejelenti az 1400-as sorozat újabb darabját, az 1970-ig gyártott IBM 1410-es, közepes méretű vállalkozásoknak szánt rendszert. Az 1410 felépítésében roppant hasonló volt az igen népszerű 1401-eshez, de egy fontos jellemzőben eltért attól: három helyett ötkarakteres címzést tett lehetővé, így az 1401-hez képest nem 16 ezer, hanem 80 ezer karaktert tudott memóriájában tárolni. A rendszer a virtualizáció korai példájaként képes volt emulálni az 1401 működését.
Történelem 1
-
1940. szeptember 11.
George R. Stibitz, a Bell Telephone Labs mérnöke elsőként demonstrálja a „távolról végzett számítás” folyamatát. A számítástechnika egyik úttörőjének tekintett mérnök és csapata ebben az évben fejezte be a Complex Number Calculator megépítését, mely már a komplex számok kezelésére is alkalmas volt, s bemutatójukon telefonvonal segítségével villantották fel a távoli munkavégzés lehetőségét.
Történelem 2
-
1845. szeptember 11.
A franciaországi Magneux-ben megszületett Jean Maurice Émile Baudot francia feltaláló. Az autodidakta mérnök 1874-ben szabadalmaztatta az ötcsatornás távírókódot, amely később fokozatosan kiszorította a távközlésből a Morse-kódot. Baudot kódrendszerében az egyes betűket, számjegyeket és jeleket egy-egy, 5 darab igen-nem jelből álló kombináció jelölte. Róla nevezték el a baudot, a távközlés átviteli sebességének egységét.
Történelem 0
-
1948. szeptember 10.
Budapesten megszületett Simonyi Károly szoftverfejlesztő, akit a világ már Charles Simonyiként ismert meg. Az 1968-ban az Egyesült Államokba költözött Simonyi nevéhez számtalan nagy fontosságú projekt kötődik: Butler Lawsonnal közösen megalkotta az első WYSIWYG szövegszerkesztőt, a Microsoftnál a Word és az Excel fejlesztését vezette, igen jelentős a munkássága a szándékorientált programozás (Intentional Programming) területén.
Történelem 6
-
1947. szeptember 9.
Megtalálták az első valódi számítógépes „bugot” (magyarul: bogár): a Harvard Egyetemen működő Mark II hibás működését egy, az egyik relé érintkezői közé szorult molylepke okozta. Az operátorok a rovart eltávolították, és beragasztották a gép naplójába. A legenda szerint azóta hívják bugnak a számítógépes hibákat (eltávolításukat pedig debuggingnak), ám valójában a szót az angol műszaki szakzsargonban már a 19. század óta használták ilyen értelemben.
Történelem 10
-
1941. szeptember 9.
A New York állambeli Bronxville-ben megszületett Dennis MacAlistair Ritchie amerikai számítógéptudós. A UNIX kifejlesztésében Ken Thompsonnal együtt kulcsszerepet játszó Turing-díjas szakember az IT számtalan területén alkotott maradandót: a C mellett több programozási nyelv fejlődésére is nagy hatással volt, s elévülhetetlenek az érdemei az operációs rendszerek elméleti kutatásait illetően is.
Történelem 1
-
1973. szeptember 8.
A Mers Kutt által alapított kanadai Micro Computer Machines bejelenti, hogy elkészítették az MCM/70 személyi számítógépet. A megoldásait tekintve úttörő MCM/70 az első PC-k egyike. Az Intel 8008-as processzorát tartalmazó gépnek plazmaképernyője volt, kazettás meghajtója, 8 kilobájtos RAM-mal és 14 kilobájtos ROM-mal rendelkezett. A 10 kilós hordozható készüléket 4500 kanadai dollárért árulták.
Történelem 0
-
1966. szeptember 8.
Az NBC bemutatja a máig legendának számító tévésorozat, a Star Trek első epizódját (The Man Trap). Az ekkor induló szériát, az 1966 és 1969 között közvetítetteket a folytatások miatt azóta „eredetinek” nevezik. A kultikussá vált sorozat ötletei, elképzelései, víziói nemcsak a sci-fi rajongóit szolgálták ki, hanem jelentős mértékben inspirálták többek között a szórakoztatóelektronika fejlődését is.
Történelem 7
-
1912. szeptember 7.
A coloradói Pueblóban megszületett David Packard, a Hewlett-Packard társalapítója. A Stanfordon végzett, később Nixon elnök kormányában tisztséget vállaló mérnök az egyetemen ismerkedett össze William Reddington Hewlettel, akivel 1939-ben megalapították a 2002 óta már HP néven működő vállalatot.
Történelem 8
-
2000. szeptember 6.
Megjelenik a Jed McCaleb által fejlesztett P2P-alkalmazás, az eDonkey2000. A Multisource File Transfer Protocol felhasználásával készült program létrehozását a MetaMachine cég támogatta. Az eDonkey fejlesztését 2005. szeptember 28-án egy, a RIAA jogászaitól kapott fenyegető levél hatására beszüntették.
Történelem 2
-
1997. szeptember 6.
A cég élére visszatérő Steve Jobs és Bill Gates bejelentik, hogy az Apple Computer és a Microsoft ötéves együttműködési szerződést kötnek. A keresztlicencek legfontosabbjai a következők voltak: a Microsoft kiadja Office programcsomagját a Macintoshra is, az Apple az Internet Explorert fogja alapértelmezett böngészőként kínálni gépein, illetve a két cég közösen dolgozik a Java-kompatibilitás megoldásán, emellett a Microsoft 150 millió dollárért vesz Apple-részvényeket.
Történelem 1
-
1980. szeptember 5.
Az amerikai Brigham Young Egyetemen lekapcsolják az utolsó IBM 7030 (Stretch) számítógépet. A tudományos kutatások számára 20 évvel korábban megalkotott gép maga ugyan nem volt kiugró siker, ám olyan megoldások jelentek meg benne (teljesen tranzisztorizált volt, nagy és gyors merevlemezek több fejjel, gyors – 2 megabájtos – mágneses memória, pipelining, multitask, hibajavítás stb.), melyek nagy hatást gyakoroltak a későbbi fejlesztésekre.
Történelem 0
-
1927. szeptember 4.
Az Egyesült Államokban, Bostonban megszületett a korai informatika egyik fontos alakja, John McCarthy. A számítástechnika fejlődéséhez számtalan eredménnyel hozzájáruló tudós legfontosabb munkája az MIT-n végzett kutatásai során az LISP programozási nyelv kidolgozása volt 1958-ban, melynek eredményeit 1960-ban közölte.
Történelem 0
-
1956. szeptember 4.
Az IBM bejelentette, hogy a Type 305 RAMAC rendszerének részeként kereskedelmi forgalomba került számítógépnél először alkalmaznak winchestert, vagyis mágneslemezes háttértárolót. Az IBM 350 Disk Storage Unit maximum négy meghajtót tartalmazott. Egy-egy meghajtót két, egymással szembefordított fej szolgált ki, amelyeket először függőleges mozgással a megfelelő lemezhez kellett pozícionálni, ezután sugárirányban a sávot kellett elérni.
Történelem 0
-
1985. szeptember 3.
A Microsoft bejelenti, hogy első külföldön alapított üzemét Írországban fogja megnyitni, s itt az európai piacra készítenek majd szoftvereket.
Történelem 1
-
2005. szeptember 2.
A Sun úgy dönt, hogy megszünteti az SISSL licencét (Sun Industry Standards Source License), s ennek következtében az OpenOffice.org Közösségi Tanács bejelenti, hogy az addig kettős licencű nyílt forrású irodai programcsomagra a jövőben csak az LGPL (GNU Library General Public License) vonatkozik.
Történelem 0
-
1936. szeptember 2.
Gróf András néven Budapesten megszületik Andrew Grove, aki – noha kémikus-vegyészmérnökként végzett – az Intel keménykezű és sikeres vezetőjeként vált ismertté. Az 1956-ban az Egyesült Államokba emigráló Grove 1968-ban részt vett a félvezetőgyártó megalapításában, majd 1987 és 1998 között irányította vezérigazgatóként a társaságot, mely ebben a bő tízéves időszakban nőtt processzorgyártó óriásvállalattá.
Történelem 0
-
1969. szeptember 1.
Leonard Kleinrock csapata a Kaliforniai Egyetemen rákapcsolja az első IMP-t (Interface Message Processor – üzenetfeldolgozó processzor) az SDS Sigma-7 számítógépre. Az ARPANET implementációját végző Wes Clark és Larry Roberts ötletéből megszületett speciális számítógép a mai routerek rokona, így üzembe helyezésének időpontja gyakorlatilag az internet születésnapjának tekinthető.
Történelem 0
Percről percre
ma Az Amazfit legkeményebb órája kicsit túlbuzgó, vannak furcsaságok benne, de amilyen rövid karja volt névadójának, olyan hosszú az üzemidő.
gp Nehéz elhinni, de már egy évtized telt el azóta, hogy a harmadik Dragon Age, az Inquisition megjelent. A negyedik résznek így aztán hatalmas elvárásokkal kellett számolnia – megnézzük, megugrották-e a szintet.
gp Noir detektívtörténet, állati karakterek és nagyszerű humor – a második Chicken Police a legendás kakaskopók következő kalandját meséli el, ezúttal a bűnbandáktól nyüzsgő teli Kaptár belsejéből.
ph A Fekete Péntek akciói mellett komponensek, beviteli eszközök és monitorok kerültek be heti összeállításunkba.
Állásajánlatok
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
- Óra topik
- Rendszerfrissítés másként Xiaomi/POCO/Redmi telefonok esetében HyperOS-en.
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Hisense LCD és LED TV-k
- Házimozi belépő szinten
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Reklámmentesítés HyperOS-ben Xiaomi/POCO/Redmi
- Milyen egeret válasszak?
- További aktív témák...