Történelem hírek

659 hír

minden tesztek hírek

Cikkek

  • 1980. szeptember 30.

    Bejelentik a DEC, az Intel és a Xerox (DIX) által kidolgozott, alapsávú LAN-ra vonatkozó specifikációt, az Ethernetet. Az Ethernet a nevét az éterről kapta, amelynek létét sok fizikus még a 19. századi felfedezések után is elfogadta. A 70-es évekbeli fejlesztések sikere után az említett cégek 1978-ban megállapodtak egy közös, 10 Mb/s-os Ethernet-szabványban, amely a DIX szabvány nevet kapta.

  • 1905. szeptember 30.

    Az angliai Leedsben megszületett Sir Nevill Francis Mott, angol fizikus, aki az amerikai P. W. Anderson és J. H. Van Vleck társaságában 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a nem kristályos vagy amorf félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságainak vizsgálatáért. Az amorf anyagok terén végzett vizsgálatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sokkal drágább kristályos félvezetők helyére olcsóbbak kerüljenek.

  • 1917. szeptember 30.

    Az amerikai New Jersey állambeli Newarkban megszületett Irwing Berlin Kahn, aki – szintén a médiában dolgozó – társaival, Fred Bartonnal és Hubert Schlaflyval az általuk alapított TelePrompTer Corp. keretein belül az 1950-es években kifejlesztették a súgógépet – akkor elsősorban a szappanoperák szöveget mindig elfelejtő színészeknek. A később nagy karriert befutó eszköz komoly vagyonhoz juttatta kifejlesztőit, a vesztegetésért börtönt is megjárt Kahn a kábeltévés iparágba fektette bevételeit.

  • 1954. szeptember 29.

    Tizenkét nyugat-európai állam megalapítja az Európai Atommagkutató Tanácsot, közismertebb nevén a CERN-t. A később Nukleáris Kutatások Európai Központjává átnevezett, de elnevezésében az eredeti rövidítést megőrző laboratórium a világ legnagyobb részecskekutató centrumává nőtt. Az intézetben született meg a hiperhivatkozásokkal egymáshoz kapcsolt dokumentumokból álló World Wide Web, azaz a világháló koncepciója is.

  • 1925. szeptember 28.

    A Wisconsin állambeli Chippewa Fallsban megszületett Seymour R. Cray, akit a számítástechnika-történet a „szuperszámítógépek atyjaként” tart nyilván. A nevéhez fűződik az első sorozatban gyártott tranzisztorizált komputer, a CDC 1604, a világ első szuperszámítógépének számító CDC 6600, illetve az 1976-ban bemutatott vektorszámítógép, a 160 Mflops-os teljesítményével minden korábbi rekordot megdöntő Cray-1 tervezése és megépítése.

  • 1998. szeptember 27.

    A vállalat hivatalos állásfoglalása szerint ekkor alakult meg a Google. A pontos nap vitatott, csak annyi bizonyos, hogy szeptemberben jött létre a cég, és 2005-ig maga a Google is szeptember 7-én tartotta születésnapját: „A születésnapunk pontos napja az évek során sokat változott, attól függően, hogy mikor kértek az emberek tortát” - írják a Google honlapján.

  • 1983. szeptember 27.

    A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának programozója, Richard M. Stallman bejelenti a GNU Projektet, amely egy Unix-szerű, de kizárólag szabad szoftverekből álló operációs rendszer kifejlesztését célozza. A munka végül 1984 januárjában kezdődött el, a nyílt rendszer pedig 1992-ben a Linux-kernel beemelésével vált teljessé. A GNU egy rekurzív rövidítés, melynek feloldása: „a GNU nem Unix”.

  • 1983. szeptember 26.

    A 17 éves Neal Patrick, az FBI által leleplezett „414-esek” nevű hackercsoport tagja tanúvallomást tesz az amerikai képviselőházban, és elmeséli, hogy szintén tinédzser korú társaival milyen egyszerűen törtek be többek között a NASA, a Los Alamos-i katonai kutatóintézet, illetve bankok rendszereibe. A történtek után hozzák meg az USA első számítógépes bűncselekményekről szóló törvényét, melynek egyik következménye lett például a hackertársadalom szétszakadása és tagolódása is.

  • 1939. szeptember 26.

    Budapesten elhunyt Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, feltaláló. Gazdag szakmai életpályát futott be, mind elméleti, mind gyakorlati munkássága kiemelkedő, de a sakkban, nyelvismeretben és fejszámolásban is roppant tehetséges szakember nevét leginkább az őrizte meg, hogy Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával együtt 1885-ben egy olyan alapszabadalmat védettek le, mely valójában a ma is használt transzformátorok megszületéséhez vezetett.

  • 1956. szeptember 25.

    Üzembe helyezik a TAT-1-et (Transatlantic No. 1), a világ első transzatlanti telefonkábelét, melyet a newfounlandi Clarenville és a skóciai Oban között fektettek le. A korábbi telegráfvonalak korlátozott képességeihez képest a TAT-1 már 35 párhuzamos beszélgetést tudott közvetíteni. Az első hívás alkalmával az AT&T társaság vezetője társalgott a brit posta igazgatójával.

  • 1979. szeptember 24.

    Az amerikai CompuServe MicroNET néven elindítja az első informatikai szolgáltatások egyikét, s ekkortól ők kínálták az első magánhasználatú e-mail cím lehetőségét.

  • 1785. szeptember 23.

    Megszületett Per Georg Scheutz svéd jogász, nyomdász, újságíró, műfordító és feltaláló, aki fiával együtt megépítette Charles Babbage differenciálgépének egy egyszerűsített változatát. A tizennégy számjegyet használó, táblázatok készítésére, nyomtatására is alkalmas gép másolatát az angol kormány használta az anyakönyvi irattárban.

  • 1889. szeptember 23.

    Jamaucsi Fuszadzsiró megalapította a Nintendo nevű vállalkozást, mely egy kézzel készített kártya, az ún. hanafuda kártya gyártására és kereskedelmére jött létre. A növekedési területet kereső vállalat a 20. század közepétől több piaci szegmensben is kísérletezett. Végül 1975-ben megszerezték a Magnavox Odyssey játékkonzol kereskedelmi jogát Japánban, és innen már egyenes volt az út, mely a videojáték-piac egyik legnagyobbjává tette a Nintendót.

  • 1986. szeptember 22.

    Egy amerikai szövetségi bíróság a NEC és az Intel között folytatott perben precedensértékű ítéletet hozott, amikor megállapították, hogy a számítógépeken és egyéb elektronikus eszközökön futtatott kódok úgyanúgy levédhetőek a szerzői jog által, mint a nyomtatásban megjelent tartalmak.

  • 1994. szeptember 21.

    Megjelenik a „Daytona” kódnéven fejlesztett Windows NT 3.5, mely a Microsoft NT operációs rendszerének második nagy kiadása. Az új verzió legfontosabb újdonsága a sebességnövekedés volt, ezért is kapta a fejlesztőktől kódnevét, mely a Daytona autóverseny-pályára utal.

  • 1954. szeptember 20.

    Az IBM fejlesztői először fordítanak és futtatnak le sikerrel egy Fortran nyelven írt programot. Egy, a tudományos számítások elvégzésére az assemblynél egyszerűbben használható programozási nyelv kidolgozására egy évvel korábban John Backus tett javaslatot. Az irányítása alatt megalkotott nyelv – melynek neve a „The IBM Mathematical Formula Translating System” kifejezés rövidítése – volt az első széles körben használt, magas szintű programozási nyelv.

  • 1982. szeptember 19.

    A Carnegie Mellon Egyetem üzenőfalán Scott Fahlman, az intézmény számítógép-tudományi tanszékének oktatója javaslatot tesz a viccként, illetve nem viccként értelmezendő üzenetek emotikonokkal történő megkülönböztetésére. Az általa kitalált, 90 fokban elforgatott emberi arcot szimbolizáló jelek, a :-) és a :-( később világszerte elterjedtek, és megteremtették a hangulatjelek („szmájlik”) műfaját.

  • 1968. szeptember 19.

    Egy New York-i moziban, filmnézés közben 62 évesen szívrohamban elhunyt Chester Floyd Carlson amerikai fizikus, feltaláló. akit a fénymásolás feltalálójának tartanak. Találmányának a xerográfia nevet adta (a görög xeros [száraz] és graphein [írás] szavakból). Nem sokkal korábban a magyar Selényi Pál már kidolgozta a fénymásolás alapjait, de a Xerox Corp. megalakulása az amerikai tudós munkájához köthető.

  • 1926. szeptember 18.

    Megszületett James William Cooley amerikai matematikus, programozó, aki John Tukey-val az IBM-nél az 1960-as évek közepén kidolgozta a gyors Fourier-transzformációt (Fast Fourier transform – FFT). A munkához a motivációt állítólag az adta, hogy az USA egy olyan érzékelő rendszerrel akarta körbevenni a Szovjetuniót, mely 15 percen belül képes lokalizálni egy atomrobbantást.

  • 1998. szeptember 18.

    Megalakul a doménnevek kezeléséért felelős nonprofit nemzetközi szövetség, az amerikai székhelyű ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers). E testület menedzseli az internetcímek kiosztását és karbantartását, végzi a címrendszer felülvizsgálatát.

  • 1945. szeptember 18.

    Az angliai Clinderfordban megszületett John McAfee programozó, üzletember és „fenegyerek”. A tehetséges informatikus nagyon korán felismerte az akkor még újnak számító számítógépes vírusok jelentőségét, és 1987-ben megalapította a McAfee Associates vírusvédelmi céget, mely milliomossá tette. A 90-es években eladta vállalkozását, 2021-es haláláig celebként élt.

  • 1844. szeptember 17.

    Pesten megszületett Ditrói Puskás Ferenc, hadmérnök, az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója, Puskás Tivadar öccse. Bátyja javaslatára lépett ki a hadseregből, hogy a hazai telefonhálózat kiépítésével foglalkozzon. Első telefonközpontja (Európában a negyedik) a Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatt létesült 1881. május 1-jén, és még ugyanabban az évben a második telefonközpontot is üzembe helyezték Pesten, a Királyi Pál utcában.

  • 1991. szeptember 17.

    Linus Torvalds nyilvánosan elérhetővé teszi az interneten a Linux kernel első, 64 kilobájt méretű, 0.01-es verzióját.

  • 1985. szeptember 16.

    Az Apple társalapítója, Steve Jobs lemond a cég elnöki tisztéről, miután az általa a Pepsitől a vállalathoz csábított vezérigazgatóval, John Sculley-val való viszonya végleg elmérgesedett. Jobs még ezen a napon bejelentette, hogy NeXT néven új céget alapít.

  • 1997. szeptember 16.

    Az Apple társalapítója, Steve Jobs 12 évi távollét után ideiglenes vezérigazgatóként újra csatlakozik a vállalathoz. A váltásra azért került sor, mivel a korábbi vezető, a Jobs NeXT nevű cégét is felvásárló Gil Amelio irányítása alatt az Apple katasztrofális üzleti eredményeket produkált.

  • 1947. szeptember 15.

    Egy New York-i szakmai találkozón megalakítják a világ első számítástechnikai társaságát, az Association for Computing Machineryt. A jelenleg is működő, több mint 90 ezer tagot számláló szakmai szövetség konferenciák és továbbképzések szervezésével segíti a világban az információtechnológa legújabb eredményeinek népszerűsítését, a szakmai szervezetek együttműködését világszerte.

  • 2000. szeptember 14.

    Megjelenik a Microsoft Windows Me (Millennium Edition) operációs rendszer. Ez volt az utolsó Windows OS, mely a Windows 95 alapkódjára épült, újdonságai közé tartozott a rendszer-visszaállítási funkció bevezetése, s megjelent benne a Windows Movie Maker.

  • 1913. szeptember 13.

    Chicagóban megszületett Herman Heine Goldstine amerikai matematikus, informatikus, aki egyike volt a híres ENIAC számítógép megépítőinek. A hadsereg kutatásaihoz 1941-ben csatlakozó Goldstine igen jó viszonyt alakított ki Neumann Jánossal, s ennek köszönhető, hogy képességeit az ENIAC fejlesztése mellett a Manhattan projektben is kihasználták.

  • 1958. szeptember 12.

    Jack Kilby a Texas Instruments alkalmazottjaként végrehajtotta az első sikeres tesztet a világot alapjaiban megváltoztató új eszközön, az integrált áramkörön (IC). Az általa készített IC egy nagyjából gemkapocsnyi méretű germániumlapka volt, amelyre néhány, egymással összekapcsolt tranzisztort és ellenállást helyezett el.

  • 1960. szeptember 12.

    Az IBM bejelenti az 1400-as sorozat újabb darabját, az 1970-ig gyártott IBM 1410-es, közepes méretű vállalkozásoknak szánt rendszert. Az 1410 felépítésében roppant hasonló volt az igen népszerű 1401-eshez, de egy fontos jellemzőben eltért attól: három helyett ötkarakteres címzést tett lehetővé, így az 1401-hez képest nem 16 ezer, hanem 80 ezer karaktert tudott memóriájában tárolni. A rendszer a virtualizáció korai példájaként képes volt emulálni az 1401 működését.

  • 1940. szeptember 11.

    George R. Stibitz, a Bell Telephone Labs mérnöke elsőként demonstrálja a „távolról végzett számítás” folyamatát. A számítástechnika egyik úttörőjének tekintett mérnök és csapata ebben az évben fejezte be a Complex Number Calculator megépítését, mely már a komplex számok kezelésére is alkalmas volt, s bemutatójukon telefonvonal segítségével villantották fel a távoli munkavégzés lehetőségét.

  • 1845. szeptember 11.

    A franciaországi Magneux-ben megszületett Jean Maurice Émile Baudot francia feltaláló. Az autodidakta mérnök 1874-ben szabadalmaztatta az ötcsatornás távírókódot, amely később fokozatosan kiszorította a távközlésből a Morse-kódot. Baudot kódrendszerében az egyes betűket, számjegyeket és jeleket egy-egy, 5 darab igen-nem jelből álló kombináció jelölte. Róla nevezték el a baudot, a távközlés átviteli sebességének egységét.

  • 1948. szeptember 10.

    Budapesten megszületett Simonyi Károly szoftverfejlesztő, akit a világ már Charles Simonyiként ismert meg. Az 1968-ban az Egyesült Államokba költözött Simonyi nevéhez számtalan nagy fontosságú projekt kötődik: Butler Lawsonnal közösen megalkotta az első WYSIWYG szövegszerkesztőt, a Microsoftnál a Word és az Excel fejlesztését vezette, igen jelentős a munkássága a szándékorientált programozás (Intentional Programming) területén.

  • 1947. szeptember 9.

    Megtalálták az első valódi számítógépes „bugot” (magyarul: bogár): a Harvard Egyetemen működő Mark II hibás működését egy, az egyik relé érintkezői közé szorult molylepke okozta. Az operátorok a rovart eltávolították, és beragasztották a gép naplójába. A legenda szerint azóta hívják bugnak a számítógépes hibákat (eltávolításukat pedig debuggingnak), ám valójában a szót az angol műszaki szakzsargonban már a 19. század óta használták ilyen értelemben.

  • 1941. szeptember 9.

    A New York állambeli Bronxville-ben megszületett Dennis MacAlistair Ritchie amerikai számítógéptudós. A UNIX kifejlesztésében Ken Thompsonnal együtt kulcsszerepet játszó Turing-díjas szakember az IT számtalan területén alkotott maradandót: a C mellett több programozási nyelv fejlődésére is nagy hatással volt, s elévülhetetlenek az érdemei az operációs rendszerek elméleti kutatásait illetően is.

  • 1973. szeptember 8.

    A Mers Kutt által alapított kanadai Micro Computer Machines bejelenti, hogy elkészítették az MCM/70 személyi számítógépet. A megoldásait tekintve úttörő MCM/70 az első PC-k egyike. Az Intel 8008-as processzorát tartalmazó gépnek plazmaképernyője volt, kazettás meghajtója, 8 kilobájtos RAM-mal és 14 kilobájtos ROM-mal rendelkezett. A 10 kilós hordozható készüléket 4500 kanadai dollárért árulták.

  • 1966. szeptember 8.

    Az NBC bemutatja a máig legendának számító tévésorozat, a Star Trek első epizódját (The Man Trap). Az ekkor induló szériát, az 1966 és 1969 között közvetítetteket a folytatások miatt azóta „eredetinek” nevezik. A kultikussá vált sorozat ötletei, elképzelései, víziói nemcsak a sci-fi rajongóit szolgálták ki, hanem jelentős mértékben inspirálták többek között a szórakoztatóelektronika fejlődését is.

  • 1912. szeptember 7.

    A coloradói Pueblóban megszületett David Packard, a Hewlett-Packard társalapítója. A Stanfordon végzett, később Nixon elnök kormányában tisztséget vállaló mérnök az egyetemen ismerkedett össze William Reddington Hewlettel, akivel 1939-ben megalapították a 2002 óta már HP néven működő vállalatot.

  • 2000. szeptember 6.

    Megjelenik a Jed McCaleb által fejlesztett P2P-alkalmazás, az eDonkey2000. A Multisource File Transfer Protocol felhasználásával készült program létrehozását a MetaMachine cég támogatta. Az eDonkey fejlesztését 2005. szeptember 28-án egy, a RIAA jogászaitól kapott fenyegető levél hatására beszüntették.

  • 1997. szeptember 6.

    A cég élére visszatérő Steve Jobs és Bill Gates bejelentik, hogy az Apple Computer és a Microsoft ötéves együttműködési szerződést kötnek. A keresztlicencek legfontosabbjai a következők voltak: a Microsoft kiadja Office programcsomagját a Macintoshra is, az Apple az Internet Explorert fogja alapértelmezett böngészőként kínálni gépein, illetve a két cég közösen dolgozik a Java-kompatibilitás megoldásán, emellett a Microsoft 150 millió dollárért vesz Apple-részvényeket.

  • 1980. szeptember 5.

    Az amerikai Brigham Young Egyetemen lekapcsolják az utolsó IBM 7030 (Stretch) számítógépet. A tudományos kutatások számára 20 évvel korábban megalkotott gép maga ugyan nem volt kiugró siker, ám olyan megoldások jelentek meg benne (teljesen tranzisztorizált volt, nagy és gyors merevlemezek több fejjel, gyors – 2 megabájtos – mágneses memória, pipelining, multitask, hibajavítás stb.), melyek nagy hatást gyakoroltak a későbbi fejlesztésekre.

  • 1927. szeptember 4.

    Az Egyesült Államokban, Bostonban megszületett a korai informatika egyik fontos alakja, John McCarthy. A számítástechnika fejlődéséhez számtalan eredménnyel hozzájáruló tudós legfontosabb munkája az MIT-n végzett kutatásai során az LISP programozási nyelv kidolgozása volt 1958-ban, melynek eredményeit 1960-ban közölte.

  • 1956. szeptember 4.

    Az IBM bejelentette, hogy a Type 305 RAMAC rendszerének részeként kereskedelmi forgalomba került számítógépnél először alkalmaznak winchestert, vagyis mágneslemezes háttértárolót. Az IBM 350 Disk Storage Unit maximum négy meghajtót tartalmazott. Egy-egy meghajtót két, egymással szembefordított fej szolgált ki, amelyeket először függőleges mozgással a megfelelő lemezhez kellett pozícionálni, ezután sugárirányban a sávot kellett elérni.

  • 1985. szeptember 3.

    A Microsoft bejelenti, hogy első külföldön alapított üzemét Írországban fogja megnyitni, s itt az európai piacra készítenek majd szoftvereket.

  • 2005. szeptember 2.

    A Sun úgy dönt, hogy megszünteti az SISSL licencét (Sun Industry Standards Source License), s ennek következtében az OpenOffice.org Közösségi Tanács bejelenti, hogy az addig kettős licencű nyílt forrású irodai programcsomagra a jövőben csak az LGPL (GNU Library General Public License) vonatkozik.

  • 1936. szeptember 2.

    Gróf András néven Budapesten megszületik Andrew Grove, aki – noha kémikus-vegyészmérnökként végzett – az Intel keménykezű és sikeres vezetőjeként vált ismertté. Az 1956-ban az Egyesült Államokba emigráló Grove 1968-ban részt vett a félvezetőgyártó megalapításában, majd 1987 és 1998 között irányította vezérigazgatóként a társaságot, mely ebben a bő tízéves időszakban nőtt processzorgyártó óriásvállalattá.

  • 1969. szeptember 1.

    Leonard Kleinrock csapata a Kaliforniai Egyetemen rákapcsolja az első IMP-t (Interface Message Processor – üzenetfeldolgozó processzor) az SDS Sigma-7 számítógépre. Az ARPANET implementációját végző Wes Clark és Larry Roberts ötletéből megszületett speciális számítógép a mai routerek rokona, így üzembe helyezésének időpontja gyakorlatilag az internet születésnapjának tekinthető.