Történelem rovat

0 cikk, 659 hír

minden cikkek hírek

  • 1860. február 29.

    New Yorkban megszületett Herman Hollerith, német származású amerikai statisztikus, feltaláló. A bányamérnökként végzett Hollerith a népszámlálás eredményeinek automatizált összesítése céljából fejlesztette ki lyukkártya-feldolgozó gépét 1886-ban. A tökéletesített gép gyártására hozta létre a Tabulating Machine Companyt, az IBM egyik elődjét.

  • 1956. február 28.

    Bejegyzik a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) oktató Jay Wright Forrester szabadalmát, amely az ún. ferritgyűrűs tároló vezérlési módját írja le. A digitális számítógépekben egészen a hetvenes évek közepéig, a félvezetőalapú RAM-ok megjelenéséig ezt a memóriatípust használták. A kifejlesztésében Forrester mellett kulcsszerepe volt Vang An (An Wang) kínai-amerikai fizikusnak is.

  • 1998. február 27.

    A Netscape közzéteszi az interneten a Netscape Communicator 5.0 böngésző forráskódját, s ennek következtében elindult egy új kezdeményezés, a Mozilla Project.

  • 2008. február 27.

    Az Európai Bizottság bejelentette, hogy újabb 899 millió euró büntetést szabnak ki a Microsoftra a 2004-ben hozott európai trösztellenes rendelkezések be nem tartásáért. Így az előző két bírsággal együtt (2004-ben: 497 millió euró, illetve 2006-ban további 280,5 millió euró) az 1,68 milliárd eurós büntetés az EU addigi történetének legnagyobb bírsága volt.

  • 2005. február 26.

    Hatvanegy éves korában elhunyt Jef Raskin, akinek a neve szorosan összefonódik az első Apple Macintosh számítógéppel, illetve a forradalmi újításnak számító grafikus kezelőfelülettel. Két évvel a gép piacra kerülése előtt, 1982-ben Raskin összeveszett Steve Jobsszal, a vállalat vezetőjével, ezért kilépett a cégtől.

  • 1935. február 26.

    Robert Alexander Watson-Watt skót fizikus sikeres bemutatót tart a légierő minisztériumának képviselői előtt Daventry közelében, és bebizonyítja, hogy rádióhullámok segítségével távolról észlelni és lokalizálni lehet a repülőgépeket. A minisztérium eredetileg egy rádiós „halálsugár” kifejlesztését kérte tőle, de ő kijelentette, hogy ez lehetetlen – helyette feltalálta a rádiólokátort (Radio Detection And Ranging – radar).

  • 1947. február 26.

    Elhunyt Tihanyi Kálmán fizikus, akinek a nevéhez a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása fűződik. Az 1920-as években kidolgozott, nagy felbontású képek rögzítésére és megjelenítésére alkalmas technológiáinak szabadalmait később (többek közt a Loewe, az RCA és a Fernseh AG) megvásárolták tőle. Tihanyi 1936-ben beadott egy szabadalmi kérelmet, melyben kifejti, hogy kifejlesztett egy teljesen lapos tévét, melynek gyártását Magyarországon tervezte megindítani.

  • 1909. február 25.

    Az angliai Hullban megszületett Geoffrey William Arnold Dummer, aki elsőként fogalmazta meg az integrált áramkör koncepcióját. A radartechnikával foglalkozó brit mérnök 1952-ben, egy kongresszuson fejtette ki elképzelését az egy lapra integrált elektronikus alkatrészekről. A dicsőség azonban nem neki jutott, hanem az ötletet 1958-ban megvalósító Jack Kilbynek.

  • 1982. február

    A kaliforniai Stanford Egyetem négy hallgatója, Andy Bechtolsheim, Vinod Khosla, Scott McNealy és Bill Joy megalapítja a Sun Microsystemset. A vállalat neve a Stanford University Network kezdőbetűiből alkotott betűszó. A Sunt 2009-ben felvásárolta az Oracle.

  • 1959. február 25.

    Az MIT Szervoberendezés-laborjának számítógépes alkalmazásokkal foglalkozó csoportja nyilvánosan bemutatja a számítógépvezérelt gyártás általuk fejlesztett technológiáját. A Douglas T. Ross vezette csapat kifejlesztett egy később szabvánnyá vált, a szerszámgépek irányítására alkalmas nyelvet (Automatically Programmed Tools – APT), s ennek segítségével egy marógép a bemutató minden résztvevőjének készített egy hamutartót.

  • 1955. február 24.

    Green Bayben, az USA Wisconsin államában megszületett Steven Paul Jobs, az Apple egyik alapítója. A milliárdossá lett cégvezető Steve Wozniakkal és Ronald Wayne-nel közösen 1976-ban hozta létre az Apple Computert, amely az irányítása alatt dobta piacra korai történetének legsikeresebb termékét, az Apple Macintosh számítógépet, majd az ezredforduló után az iPod zenelejátszót, az iPhone-t és az iPadet.

  • 2005. február 23.

    A biztonságtechnikával és vírusvédelemmel foglalkozó finn F-Secure cég nyilvánosan is bejelenti, hogy azonosították az első, mobiltelefonra írott vírust, a Cabirt. A Symbian operációs rendszereken Bluetooth kapcsolat segítségével terjedő vírus a telefon minden bekapcsoláskor a „Caribe” szöveget írta ki a kijelzőre. Mivel kárt nem okozott, feltételezések szerint hackerek írták, hogy felhívják a figyelmet a telefonok sérülékenységére.

  • 1965. február 23.

    A texasi Houstonban megszületett Michael Dell, a nevét viselő számítógépgyártó vállalat alapítója. A 19 éves egyetemista 1984-ben hozta létre számítógép-összeszerelő vállalkozását PC’s Limited néven, melyet 1988-tól hívnak Dellnek. Az alapító 2004-ben lemondott vezérigazgatói tisztéről, ám 2007 óta újra ő vezeti a céget.

  • 1857. február 22.

    Hamburgban megszületett Heinrich Rudolf Hertz német fizikus, az elektromágneses hullámok létezésének gyakorlati igazolója. A fiatalon elhunyt kutató munkásságának hatása a modern technika kialakulására felmérhetetlen, nevét többek között a frekvencia mértékegysége viseli.

  • 1928. február 22.

    Megszületett Thomas Kurtz, aki 1963-ban a magyar származású Kemény János matematikussal közösen megalkotta a BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelvet, amellyel a nem szakirányon tanuló diákjaik érdeklődését remélték felkelteni egy ugyancsak általuk tervezett időosztásos számítógép programozása iránt a New Hampshire állambeli Dartmouth College-ben. Az emberközeli nyelv különféle változatai a mai napig használatosak.

  • 1978. február 22.

    A Vandenberg légibázisról egy Atlas F hordozórakéta segítségével felbocsátják az amerikai műholdas helyzetmeghatározó rendszer (Global Positioning System – GPS) első műholdját, a Navstar 1-et.

  • 1878. február 21.

    Kiadják a világ első telefonkönyvét. Az egyetlen, 14 x 21 cm-es lapon a connecticuti New Haven District Telephone Company ötven előfizetőjének neve szerepelt, telefonszámok nélkül. A telefonkönyv későbbi kiadásai már ebben az évben valódi könyvvé duzzadtak. Az egyik 1878-as kiadványért egy gyűjtő 2008-ban több mint 170 ezer dollárt fizetett egy árverésen.

  • 1986. február 21.

    A Nintendo Japánban a Family Computer (Famicom) nevű konzoljának perifériájaként piacra dobja a Family Computer Disk System (Famicom Disk System, Disk System – FDS) nevű készüléket. A csak Japánban terjesztett FDS lehetővé tette a flopiról történő beolvasást, a játékokat ezek után lemezen adták ki. A kiegészítőből 2003-ig körülbelül négy és fél millió darabot adtak el.

  • 1987. február 20.

    Bomba robban az amerikai Utah állambeli Salt Lake City egyik számítástechnikai üzletében. Mint a nyomozás később kiderítette, a terrorcselekmény mögött az Unabomber néven ismertté vált Theodore Kaczynski állt, aki bombáival közel húsz év alatt 3 embert ölt meg, 23-at sebesített meg, s mindezt azért, hogy felhívja a figyelmet a modern technológia veszélyeire.

  • 1946. február 19.

    Alan Turing angol matematikus javaslatot tesz egy elektronikus számítógép, az Automatic Computing Engine (ACE) megépítésére. A végül 1950-ben, nélküle befejezett, körülbelül 7000 elektroncsőből álló masina volt az első tárolt programozású komputer Nagy-Britanniában.

  • 1990. február 19.

    Az Adobe piacra dobja a Photoshop nevű, képszerkesztésre tervezett szoftverét. A program alapötlete két testvér, John és Thomas Knoll nevéhez fűződik: Thomas 1987-ben fejlesztette ki Display nevű, képmódosításra alkalmas programját, majd Johnnal 1988-ra megalkották a továbbfejlesztett változatot, melyet Image Prónak kereszteltek, ennek a licencét vette meg az Adobe még ebben az évben.

  • 2008. február 19.

    A Toshiba hivatalosan is bejelenti, hogy kiszáll a HD DVD-t támogatók sorából, tavasszal befejezik a termelést, és leáll minden HD DVD-vel kapcsolatos további fejlesztés. Ezzel véget ért a legújabb formátumháború, melynek győztese a rivális Sony Blu-ray technológiája lett.

  • 1977. február 18.

    Megnyílik az első franchise számítógép-áruház, a ComputerLand az USA New Jersey államában, Morristownban. A Computer Shack által beindított üzletnek az első napon 112 látogatója volt.

  • 1980. február

    A hónap folyamán dobja piacra a Sinclair Research Észak-Amerikában a Sinclair ZX80 otthoni számítógépet (home computer). A ZX80 lelke egy 3,25 MHz órajelű Z80 processzor volt, a gép 1 KB RAM-mal, illetve 4 KB ROM-mal rendelkezett, megjelenítésre televízió-képernyőt használt, adatbevitelre pedig kazettás magnót.

  • 2000. február 17.

    A Microsoft San Franciscóban bemutatja új operációs rendszerét, a Windows 2000-et. A Windows NT-re épülő szoftver frissítési verziója 189 (Windows 95/98), illetve 129 (Windows NT) dollárba került.

  • 1874. február 17.

    Skót-ír bevándorlók gyermekeként e napon született az amerikai Cambellben Thomas J. Watson, aki 1914-ben csatlakozott a mérlegekre, bélyegzőórákra és könyvelőgépekre szakosodott New York-i céghez, a Computing-Tabulating-Recordinghoz (CTR), melynek nevét 1924-ben International Business Machinesre (IBM) változtatták. Az IBM 1932-től főleg lyukkártyás gépeket gyártott, s ezzel sikerült világsikerét megalapoznia.

  • 1963. február 17.

    Tajvanon e napon született Huang Zsen-hszün (Jen-Hsun Huang), aki már az amerikai Oregonban nőtt fel, majd a kaliforniai Stanford Egyetem elvégzése után 1993-ban Curtis Priemmel és Chris Malachowskyval együtt megalapította az elsősorban grafikus processzorairól ismert NVIDIA-t.

  • 1977. február 16.

    Dublinban megszületett Ian Clarke, a Freenet projekt kidolgozója. A 2000 márciusában indult rendszer fő célja: az anonimitás révén maximálisan védje a magánszférát, szakítson a központ(ok) használatával, s elérje az optimális elosztási hatékonyságot. Clarke jelenleg Londonban él, s a Logica UK űrkutatási részlegénél dolgozik.

  • 2005. február 15.

    E napon aktiválták a www.youtube.com doménnevet. A Jawed Karim, Chad Hurley és Steve Chen által létrehozott YouTube nevű vállalkozás 2005 novemberében indult el hivatalosan. A videomegosztó oldal olyan sikeres lett, hogy egy évvel később, 2006 októberében a Google rekordáron, 1,65 milliárd dollárért vásárolta meg.

  • 1934. február 15.

    A svájci Winterthurban megszületik Niklaus Wirth, számos programozási nyelv – többek között a Pascal – megalkotója. Neki tulajdonítják az ún. Wirth-törvényt, amely szerint a hardverek teljesítményének növekedése nem jár együtt a szoftverek gyorsulásával, mivel a programok is egyre összetettebbé válnak.

  • 2000. február 15.

    Az Intel a tavaszi fejlesztői fórumán bemutatja következő generációs processzorát, az új NetBurst mikroarchitektúrára épülő Willamette-et. Az első, 1,4 és 1,5 GHz-en futó – Socket 423 tokozást használó, 0,18 mikronos technológiával gyárott – chipek Pentium 4 néven novemberben kerültek piacra.

  • 1995. február 15.

    Három évig tartó, nagy médiavisszhangot kiváltó hajtóvadászat után észak-karolinai lakásában az FBI letartóztatja Kevin Mitnicket. A világ akkori leghíresebb hackerét kormányzati és vállalati rendszerek feltöréséért öt év börtönre ítélték.

  • 1893. február 15.

    E napon kezdte meg működését Puskás Tivadar világszinten is újdonságnak számító találmánya, a telefonhírmondó. Induláskor a kevés számú hallgató - ekkor 25 előfizetője volt - a következőket hallhatta: „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.”

  • 1984. február 14.

    Az IBM által később, 1995-ben felvásárolt Lotus Development Corporation új irodai szoftvercsomagot dob piacra, a Symphonyt, melyet a nagy sikerű Lotus 1-2-3 utódjának szántak. A 695 dollárba kerülő, sokoldalú Symphonyt 1992-ig gyártották. A márkanevet az IBM 2007-ben élesztette újjá, amikor az elődtől teljesen független, az Openoffice.org-ra épülő ingyenes programcsomagot tett elérhetővé.

  • 1946. február 14.

    A pennsylvaniai egyetemen J. Presper Eckert és John W. Mauchly bemutatja a világ első teljesen elektronikus számítógépét, az ENIAC-ot. A szerkezet mintegy 27 tonnát nyomott és 17 468 elektroncsövet tartalmazott, fogyasztása 170 kilowatt körül volt. Végső, 1955. október 2-ai kikapcsolásáig fő feladata ballisztikai táblázatok készítése volt.

  • 1924. február 14.

    A Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) e napon változtatott nevet, s ettől kezdve úgy hívták: International Business Machines Corporation, rövidítve: IBM. A ma a világ legnagyobb vállalatai közé tartozó cég legelső elődje Herman Hollerith Tabulating Machine Co. nevű vállalkozása (1896) volt, majd 1911-ben a cég egyesült a Computing Scale Co. of America, valamint a Time Recording Co. vállalatokkal, s így született meg a CTR.

  • 1910. február 13.

    E napon született Londonban William Shockley, „az ember, aki elhozta a szilíciumot a Szilícium-völgybe.” John Bardeen és Walter Brattain a Bell Laboratóriumban az ő vezetése alatt készítették el az első tranzisztort. Munkájukat Shockley – akinek élete utolsó szakaszát beárnyékolta az eugenikához való vonzódása – a rétegtranzisztor megtervezésével egészítette ki 1951-ben.

  • 1980. február 13.

    Megalapítják az Apollo Computer nevű vállalatot, amely egészen 1987-ig a hálózati munkaállomások legnagyobb gyártója volt. Az egyedi operációs rendszert, a grafikus felületű Domain/OS-t használó Apollo gépek igen fejlett hálózati képességekkel rendelkeztek. A céget 1989-ben 476 millió dollárért felvásárolta a Hewlett-Packard.

  • 2001. február 12.

    Rendkívül gyors ütemben terjed az e-mailes Anna Kurnyikova-vírus. Mivel a levél mellékletében elrejtett féreg rengeteg címre továbbküldi magát a fertőzött gépekről, világszerte lelassul az e-mail forgalom, számos levelezőszerver leáll. A szerző, az OnTheFly becenevet használó 20 éves Jan de Wit két nap múlva maga jelentkezik a rendőrségen. A holland fiatalembert később a bíróság 150 óra közmunkára ítéli.

  • 1948. február 12.

    E napon született Raymond Kurzweil amerikai feltaláló, író. Ő volt a fő fejlesztője az első olyan karakterfelismerő rendszernek, amely többféle karakterkészletet is azonosítani tudott, de többek között ő készítette az első, vakoknak szánt szövegfelolvasó gépet, az első CCD síkágyas szkennert, az első szöveg-beszéd szintetizátort, illetve az első elektronikus hangszert, amely képes volt a zongora és más szimfonikus hangszerek hangjainak a reprodukálására.

  • 1915. február 11.

    Megszületett Richard Hamming amerikai matematikus, aki 1950-ben publikált tanulmányában leírta a később Hamming-kódként ismertté vált bináris hibajelző és hibajavító kódot, amelyet a számítástechnikában – elsősorban memóriákban – és a távközlésben a mai napig használnak.

  • 1970. február 11.

    Japánban felbocsátják az Ósumi (angolosan: Ohsumi) tesztműholdat, mely nevét egy japán félszigetről kapta. A 2003-ban megsemmisült Ósumi sikeres pályára állítása a Szovjetunió, az USA és Franciaország után Japánt a negyedik űrhatalommá tette.

  • 1996. február 10.

    Az IBM szuperszámítógépe, a Deep Blue e napon verte meg először a sakkvilágbajnok Garri Kaszparovot. Ezt a mérkőzést végül a nagymester nyerte meg 4-2-re, de 1997 májusában már a Deep Blue győzött 3,5-2,5 arányban.

  • 1954. február 9.

    E napon született Kevin Warwick, az angliai University of Reading kibernetikus professzora. Warwick fő kutatási területe a számítógépes rendszerek és az emberi idegrendszer közötti közvetlen kapcsolatok megteremtése, a „kiborgok” létrehozása. A határozott vízióval rendelkező tudós világhírűvé akkor vált, amikor 1998-ban egy RFID-chipet ültettek karjába. Négy évvel később egy bonyolultabb, a számítógépekkel és az internettel is kommunikálni képes szenzort kötöttek össze idegrendszerével.

  • 1979. február 9.

    Londonban elhunyt Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg Dénes) magyar származású fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Gábor Dénes a holográfia (az „egész”, „teljes”, illetve az „írás”, „irat” görög szavakból) kifejlesztésével képek rögzítésének egy olyan módját hozta létre, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás; megalkotásáért 1971-ben Nobel-díjat kapott.

  • 1906. február 8.

    Seattle-ben megszületett Chester Floyd Carlson amerikai feltaláló, akit a fénymásolás feltalálójának tartanak. Találmányának a xerográfia nevet adta (a görög xeros [száraz] és graphein [írás] szavakból). Nem sokkal korábban a magyar Selényi Pál már kidolgozta a fénymásolás alapjait, de a Xerox Corp. megalakulása az amerikai tudós munkájához köthető.

  • 1996. február 8.

    Rick Smolan amerikai fotós irányításával „24 óra a kibertérben” (24 Hours in Cyberspace) címmel megrendezik az akkori idők legnagyobb online eseményét. Az akció célja az volt, hogy valós időben feltöltött fényképeken mutassák be, milyen az internetezők élete, milyen hatásai vannak az online világnak. Az erre a célra létrehozott weboldalra több mint négymilliószor kattintottak a nap folyamán.

  • 1957. február 8.

    Washingtonban meghalt Neumann János matematikus, aki a matematika számos ágában kiemelkedőt alkotott. Ő dolgozta ki 1945-ben azt a később róla elnevezett számítógép-architektúrát, amelyben a bináris rendszerű feldolgozóegységhez az utasításokat és adatokat egyaránt tároló memória kapcsolódik. Korunk számítógépei is az általa leírt modell szerint épülnek fel.

  • 1987. február 7.

    Budapesten elhunyt Bognár Géza, kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 1950-től 1977-ig volt a Távközlési Kutatóintézetben folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a mikrohullámú rádió-összeköttetések hazai fejlesztésének elméleti és gyakorlati megalapozása.

  • 1981. február 7.

    Felszállás közben a földnek csapódik Steve Wozniak kisgépe a kaliforniai Scotts Valley repülőterén. Az Apple társalapítója a baleset során fejsérülést szenved, aminek következtében elveszíti az emlékezetét, és az új eseményeket sem tudja észben tartani (anterográd amnézia). Csak hosszú lábadozás után, 1983-ban kezd el újra dolgozni a vállalatnál.

  • 1973. február 7.

    Az indiai Abhay Bhushan által 1971-ben elkészített specifikáció alapján e napon vált szabvánnyá a File Transfer Protocol, az FTP. A később sokszor átdolgozott, a 21. században már nem elég biztonságosnak tekinthető technológia egy hálózati protokoll, melynek célja, hogy egy kliens-szerver architektúrában egy TCP-alapú hálózaton lehetővé tegye fájlok másolását az egyik számítógépről a másikra.

  • 1957. február 6.

    A fiatalon, 1959-ben 32 éves korában máig tisztázatlan okból elhunyt amerikai mérnök, Dudley Allen Buck az MIT által kiadott sajtóközleményben bejelenti a kriotron megalkotását. A nagy sebességű számítástechnikai alkatrészek fejlesztésével foglalkozó szakembernek ez a legismertebb találmánya. A szupravezetés lehetőségeit elsőként kihasználó, 1953 óta fejlesztett kriotron egy kapcsoló, melyet memóriaelemként is lehet használni, és kiemelkedő szerepe volt a számítógépek méretének csökkentésében.

  • 1802. február 6.

    Az angliai Gloucesterben megszületett Charles Wheatstone fizikus, feltaláló, az elektrotechnikai egyik úttörője. Számtalan találmány fűződik a nevéhez, többek között az angol harmonika, a sztereoszkóp, a Playfair titkosítási módszer, a távíró egy korai változatának kidolgozása, a Wheatstone-híd. Ő vezette be a számítástechnikában később oly fontos szerepet játszó lyukszalag használatát a távírásban.

  • 1959. február 6.

    Jack Kilby szabadalmi kérelmet nyújt be az integrált áramkörre. A Texas Instrumentshez frissen igazolt fizikus 1958 nyarán vázolta fel az IC terveit jegyzetfüzetébe, majd készítette el kézzel egy nagyjából fél gemkapocsnyi méretű germániumlapkán a csupán néhány tranzisztort és ellenállást tartalmazó első áramkört, melyet szeptemberben mutattak be a nagyközönségnek.

  • 1886. február 6.

    E napon írja meg Clemens Winkler német kémikus beszámolóját arról, hogy új elemet azonosított, melyet germániumnak nevezett el. Winkler egy szintén frissen felfedezett ásvány, az argirodit összetételének elemzésekor talált rá a Mengyelejev rendszere által már megjósolt elemre, melynek később kulcsszerepe lett a modern elektronikában.

  • 1943. február 5.

    E napon született Nolan Bushnell, aki 1972-ben 500 dolláros tőkével megalapította a videojáték-ipar legendás cégét, az Atarit (ez a szó a go játékban használatos bemondás, kb.: Sakk!). Első termékük a PONG nevű ügyességi játék volt, de az azóta klasszikussá vált Pac Man vagy Space Invaders is hozzájuk köthető. Az addigra már roppant sikeres céget Bushnell 1976-ban eladta a Warner Communicationsnek.

  • 2001. február 5.

    A Microsoft bejelenti, hogy a következő irodai csomag, az Office 10 for Windows hivatalos neve Office XP lesz, a következő operációs rendszert pedig Windows XP-nek fogják hívni (az XP az experience – élmény – szó rövidítése).

  • 1962. február

    Steve Russell megírja a Spacewar! című játék első verzióját egy DEC PDP-1-es számítógépen. A programban két ellenséges űrhajó – a nevük: a tű és az ék – harcolt egymással a világűrben, a cél az ellenfél megsemmisítése volt. Bár korábban is készült grafikus megjelenítést használó játék komputeren, fejlett interaktivitása és alapos kidolgozottsága miatt a Spacewar!-t tartják az első valódi számítógépes játéknak.

  • 2004. február 4.

    E napon indította el Mark Zuckerberg a Facebook (akkor még: Thefacebook) nevű közösségi oldalt. Ez kezdetben a Harvard Egyetem diákjait fogta össze, majd fokozatosan nyitották meg mások előtt is. Az alapítót a működtető cég üzleti sikere az eddigi legfiatalabbként emelte be az amerikai dollármilliárdosok közé.

  • 1943. február 4.

    Megszületett Kenneth Thompson, aki 1969-ben az AT&T Bell Labs munkatársaként kollégájával, Dennis Ritchie-vel megírja a Unix – eredetileg Unics – operációs rendszert egy PDP-7-es számítógépen. A nevéhez köthető még a C elődjeként számon tartott B programozási nyelv és a Plan 9 elosztott operációs rendszer kifejlesztése is.

  • 1998. február 4.

    Bill Gates, a Microsoft vezetője Brüsszelbe utazott egy konferenciára, s amikor megérkezett előadása színhelyére, ott egy férfi megdobta egy tortával. A legendássá vált tettet a belga Noël Godin követte el, aki már több olyan híres személyt is „összetortázott”, akik szerinte „megtévesztették a népet”, de a világhírt a népi hős a Gates elleni akcióval szerezte meg magának.

  • 1986. február 3.

    A Time magazinban megjelenik Philip Elmer-DeWitt riportja, melyben a szerző a Windows kapcsán a szoftverfejlesztések lassúságáról, be nem tartott ígéretekről, kudarcokról fejti ki álláspontját. Sokak szerint ez az írás terjesztette el a számítástechnikában a túlzottan beharangozott, ám abban a formában soha meg nem valósult termékek megnevezésére a „vaporware” (kb. porhintés) fogalmát.

  • 1976. február 3.

    A MITS Computer Notes hírlevél közzétette a 20 éves Bill Gates azóta híressé/hírhedtté vált levelét: „Nyílt levél a hobbiszámítógépesekhez”. A szövegben Gates indulatosan kikel a szoftverlopás ellen, mivel az szerinte akadályozza azt, hogy jó szoftverek jöjjenek létre.

  • 1947. február 2.

    Edwin H. Land először mutatja be nyilvánosan az Amerikai Optikai Társaság gyűlésén az általa fejlesztett új technológiát, az azonnal elkészülő fotót létrehozó fényképezőgépet. A „Polaroid” márkajelzésű kamera a következő év végén került a boltok polcaira.

  • 1996. február. 2.

    A pénzügyi gondokkal küszködő Apple Computer vezérigazgatót vált. Az új vezető, Gil Amelio – aki korábban a National Semiconductort húzta ki csávából – átszervezésbe kezd: elbocsátja a dolgozók harmadát és leállít több kudarcízű projektet. A siker azonban elmarad, és miután a vállalat egy év múlva is tetemes veszteséget jelent, őt is menesztik. Helyére 1997-ben a céget megalapító Steve Jobsot nevezik ki, aki a NeXT-felvásárlás révén alig néhány hónappal korábban került vissza az Apple-höz.

  • 1972. február 1.

    A Hewlett-Packard piacra dobja a világ első tudományos zsebszámológépét. A billentyűinek számáról HP-35-nek keresztelt kalkulátor elsőként volt képes egyetlen gombnyomással logaritmust és trigonometrikus függvényeket számolni. A vállalat nem számított nagy érdeklődésre a „logarléc-helyettesítő” termék iránt, de már az első évben százezer darab kelt el belőle. A HP-35 programja mindössze 767 utasításból állt.

  • 1991. február 1.

    Négy Softdisk-alkalmazott, John Carmack és John Romero programozó, Tom Hall játéktervező és Adrian Carmack rajzművész Dallasban megalapítják az id Software videojáték-fejlesztő céget. A 2009 óta a ZeniMax Media tulajdonában lévő vállat nevéhez többek között olyan játékok fűződnek, mint a Commander Keen, a Wolfenstein, a Doom, a Quake és a Rage.