Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • totron

    addikt

    válasz Alteran-IT #5 üzenetére

    Nem az, hogy rögtön, hanem soha. Az attitűdrendszer bevésett különbségeiről nem is szólva. Egy vendéglátósból milyen gyakran válik érdemi _programozó_? Ne vicceljünk már. Bicskanyitogató, hogy milyen természetességgel tolja a bulvárt szeretett lapcsaládunk, a világban sajnos alapjárati elemként terjesztett fogyasztói plafonszaggatásokra ráültetve. Ez egy marketing írás, aki ezt nem látja át, az mondjon le (fel). A Fox egy iskola, ez az érdeke, amit látunk, nem tényleges és értő munkavégzők képzése. Ha átmennék demagógba, akkor meg kezdhetném, hogy aláássák a szakma tekintélyét/ázsióját/jóhírét, de még az értelmét is. Igazi áldás...

    (#39) i400, mi a posztod és ez milyen cselekményeket takar a mindennapokban?

    (#58) kpbendeguz, csak fel kell fogni, hogy senkinek sem érdeke (a cégnek sem), ha a mentális egészségétől teszi függővé (értsd: kiszámíthatatlanná) a projekt sikerét.
    Ezt számos céggel közölhetnéd. Megint elméleti futamokat írsz. A munkakultúra alapvetően nem azt jelenti, hogy a dolgozó minden rezdülését leköveti a munkáltató és óvja az egyént. Ilyen vagy olyan okból kiemelt szektorok kulcsfiguráinál esetleg, de de ne állítsuk már be mindennaposnak a jelenséget. Egy fiatalember vagy, nem igaz?

    [ Szerkesztve ]

  • totron

    addikt

    válasz #54625216 #64 üzenetére

    Amúgy amit írtam, az valós életből vett tapasztalaton alapul.
    Simán, ez érződik is és ebből a szempontból élvezettel szoktam olvasni soraidat. Mégis végül szinte mindig egy álomvilágbéli konklúzió kerekedik, ami inkább egy vágy kivetülése szerintem, csakhogy nem jelzed az átmenetet a rideg valóság és a kívánás között (talán magadban, magad felé sem). Úgyhogy ez egy kontraszt.

    hogy ha felismered a mintát
    Igen, de hova? Az emberséggel rendszerint szembenállásban van a fennmaradási/üzleti érdek, így viszont csak kompromisszumos műfajról lehet beszélni, nincs léleknyalogatás és buksisimi, termelés van. Ez a baj ezzel, hogy éleslátás mellett is ugyanabban a rendszerben lépdelsz, némi különbségekkel, de azért a lényeg ugyanaz és ugyanazt is adja.

    ne kerüljön pszichológiai nyomás alá.
    Ez egy ideális állapot. Függ a vezetéstől, közvetlen főnöktől, beállítottságtól, egyéni stresszkezeléstől/személyiségtípustól, önismerettől: van-e levezető/önmagvalósító hobbija, tevékenysége a munkán kívül. Volt fentebb erre egy jó példa, vagyis hogy a munkakörtől is erősen függ, van, ahol nem tudsz kikapcsolni és nem saját "hibából" fakadóan és itt nem a projektek feszítettségére gondolok, hanem a szabadság hatékonytalanságára. Ez egy sokkomponenses történet és a kommunikáció valóban kell hozzá, hogy zsonglőrködni lehessen ezekkel a komponensekkel. Ettől viszont távol van az, mikor a cél a hazudozásba fordulás elkerülése. Így aztán saját hatáskörben való kezelést, illetve szerencsés és önismereten alapuló munkahelyválasztást látom érdemi pontnak, a többi vagy van vagy nincs, de leginkább nincs, még ha a munkáltatói menedzsment jegyzi is a jelenséget.

    mert nem állítottam be mindennaposnak a jelenséget
    Nem bábozok, nekem a végéből ez jött le, lásd a kontrasztos részt. Kifejted elemeiben a köznapi valóságot, majd jön egy idealizált lezárás. A végkicsengés melyik szerinted?

    mi a rák köze van
    Sok és ha ezt nem látod, nem vagy elég idős ahhoz, hogy lásd azt, amit nem látsz.

    viszont tényleg lerakhatod az egeret a munkaidő végeztével
    Lényeges pont. Teljesen más fénytörésbe kerül egy erősen határidős terület, mintha ezt érdemben nem tehetnéd meg.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés