Új hozzászólás Aktív témák

  • simonzé

    addikt

    Na ma reggel majdnem meghaltam. Megszoktam, hogy a robogós olyan, mint ha ott sem lenne, de azért halálfélelmem még sosem volt. Na ma ezen is túlestem.

    Egy gázszállító pótkocsis dögöt megelőztem, mivel a 2*2 sávos úton a külső sávban éppen elindult, amikor én lendületből simán elmentem mellette. Ez őt annyira feldühítette, hogy amikor utólért (a külső sáv jobb oldali nyomvályújában mentem), rámhúzta a kormányt. A vontató hátsó kereke a kormányomtól kb 5 cm-re pörgött 50-es tempónál. Ekkor már a padkát súrolta az első kerekem, tehát nem tudtam jobban lehúzódni. a belső sáv üres volt, hiszen csak ketten jöttünk át az említett lámpán.
    Meg kellett állnom majdnem teljesen, hogy elhúzzon mellettem. Beálltam mögé, majd sűrű káromkodások közepette néztem, ahogy elmegy jobbra. Visszanézett, én meg kétszeresen megmutattam neki a középső ujjamat, miközben hosszan tartó és fájdalmas gennyes hererákot kívántam neki.

    Szerencsére a kocsi ajtaján szerepelt a Mobil Sped felirat. Amint beértem a melóba, felhívtam ezt a céget, és elmondtam, hogy a kedves kollégájuk majdnem megölt - nem rajta múlt, hogy nem sikerült. Ráadásul ok nélkül. A cég ügyvezetőjét pedig megkértem a fenti jókívánságom átadására. Talán a bajszos középkorú sofőr édesanyjának foglalkozását is felemlegettem, de az vesse rám az első követ, aki abban a lelkiállapotban nem ezt tette volna.

    I don't fit in. I fit out.

Új hozzászólás Aktív témák