Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz #40553216 #20196 üzenetére

    Ha elolvasom az egész ítélkezésről szóló részt, akkor szerintem a szövegkörnyezet árnyalja ezt a mondást.
    Véleményem szerint ez inkább az igazságtalan és erősen szubjektív, "vakmerő ítéletről" szól. Illetve elítéli a kettős mércés, amikor magunkkal szemben sokkal elnézőbbek vagyunk, mint másik emberrel szemben.
    Például egy bűnöző előéletű bíró ítélete bármi perben igen abszurd lenne.
    Vagy előfordulhat, hogy megismerünk egy gyakran káromló embert, Krisztus pedig ezekkel a mondatokkal int meg minket, hogy ne ítéljük el, még magunkban sem az illetőt, hiszen mi is bűnösök vagyunk. Ez persze megint érdekes, mert emberi természetünkből fakad, hogy bármit tapasztalunk azt egyből megítéljük, legyen az jó vagy rossz benyomás. Gondolok itt a legegyszerűbb, hétköznapi példákra, vagy olyanra, mint előbb említettem. De ez utóbbi esetben is törekednünk kell arra, hogy szeretettel viseltessünk a másik iránt és mindig önvizsgálatot tartsunk. Ide vág az ítélkezésről szóló rész utolsó mondata: 5Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!

    Nyílván lehet kritikát megfogalmazni a püspökökről, pápákról, a történelmet vizsgálva több esetben kell is! Sőt a jelenkorban is elő- előbukkan ilyen elítélendő eset. Azonban egy-egy személy nem jelenti magát az egész Testet, még ha püspökökről van is szó. Ezek az esetek nem az Egyházat teszik hiteltelenné, hanem csak az adott személyt, aki ezáltal méltatlanná válik megbízatására (és eltávolítják hivatalából). Természetesen, ha Krisztus parancsaival szembe mennek, akkor nem lesznek jogosultak. (Bár itt vissza kanyarodhatnánk a fentebbi gondolatokra is.)

Új hozzászólás Aktív témák