Új hozzászólás Aktív témák

• #15 .mf veterán azbest #4

  Új Válasz 2020-12-30 00:48:53 #15

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  .mf

  veterán

  válasz azbest #4 üzenetére

  "A kozmikus porhoz képest is elenyésző lehet néhány műhold elégése"

  Csakhogy nem ez az igazán nagy baj, hanem az űrszemét és a Kessler-hatás, azaz két Föld körül keringő tárgy (műhold-műhold, vagy műhold-űrszemét) ütközés után ezernyi darabra robbanva láncreakciót indíthat el. Az "ezernyi" nem túlzás, mert 2009-ben egy Iridium műholdnak ütköző halott orosz műhold legalább 1000 db 10 cm-nél nagyobb darabot szórt szét, egy ekkora darab a maga 30-40000 km/h-s sebességével bármely űreszközt szét tud rombolni. S ez csak a 10 cm-nél nagyobb darabok, annál kisebbekből több ezer lett. Egy centis festékdarabka majdnem betörte az ISS egyik ablakát, és a Space Shuttle-missziókon is gyakran kellett az ablakokat cserélni. Mint egy korábbi topicban is írtam, már a Starlink program legelején kis híján összeütközött egy Starlink-műhold egy másik kereskedelmi műholddal, csak a szerencsén múlt, hogy nem lett ütközés. 2020 közepi adat alapján összesen közel 2000 műhold van LEO-n (minden együtt); a SpaceX egymaga 42000 műholdat akar ide bezsúfolni, plusz jön az Amazon Kuiper is 3800-zal, és még az egyéb űrprogramok, CubeSatok. Ez egy időzített bomba, míg kialakul egy pusztító szemét-öv a Föld körül, meggátolva azokra a részekre a műholdak felbocsátását, és más űrprogramokat is veszélyeztetve. Még LEO-n is évekbe telik, míg a darabok lehullanak.

  "A csillagászati panaszok is olyanoktól szoktak jönni, akik nem értenek hozzá"
  "Továbbra is azt látom, hogy egy pici buborékból akarod megmondani a tutit, mert azt hiszed okosabb vagy mindenkinél. Ez nem így van, hiszen még a facebooknál sem látsz távolabbra"

  Oh bocsánat, nem tudtuk hogy te vagy a terület legnagyobb szakértője...

  "Manapság is morze kód szinten kommnikálnak az óceán felett lévő gépek a parti repterekkel"
  "Ebben kivételesen bőven el vagyunk kényeztetve, akár vezetékes, akár mobil lefedettségről van szó. Egyik nagy nyugati országban sincs ilyen jól kiépített infrastruktúra."

  Oh, látom már mennyire értesz a dologhoz...
  Érdekes módon Svédo, Norvégia, Németo, Anglia, Franciao, stb. nyugati országokban nekem nem volt problémám kiesőbb részeken sem, ehhez képest menj ki Bp-től tizenpár km-re a Pilisbe, és se net, se telefon, pedig csak kis dombok és hegyecskék vannak.

  "Viszont más alternatívákhoz képest olcsóbb, gyorsabb, jobb."

  Mutatnád az ezt alátámasztó számokat?
  Sok országot bejártam, igazán szegényektől a legfejlettebbekig, Indiától Japánig sok helyen érdekes módon ki tudták építeni földi adótornyokkal is a jó lefedettséget hegyes, ritkán lakott részeken is; több ismerősöm is megjárta már Afrikát is, ott is 3-4-5G van vidéken falvakban, szintén földi adótornyokkal. Erősen kétlem, hogy annál olcsóbb lenne.
  Nagy távolságokra (pl. óceánok) a HF frekvenciasáv (3-30 MHz) az ionoszféráról visszaverődve messze a horizonton túl több ezer km-re is elmegy, sok területen (repülés, hajózás) használják még, korlátozott (max 120 kbps) adat azzal is megy, ami iparnak, méréseknek még elég is lehet.

  Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/

Új hozzászólás Aktív témák