Új hozzászólás Aktív témák
-
.mf
veterán
"hisztériázzunk a fejlődés ellen és az űrkutatás tilcsák be"
Ez nem űrkutatás, hanem üzlet, méghozzá egy eléggé gyengén szabályzott területen, éppen ezt a gyenge szabályzást kihasználva (közgazdaságtanból / játékelméletből ismert klasszikus közlegelők tragédiája) totál felelőtlenül teleszemetelve a LEO-t. A busás haszon reményében az eddigi 2000 műhold helyett pár év alatt 25x annyi lesz LEO pályán, és ezzel az ütközés esélye is nagyban megnő. Az automatikus, autonóm ütközés-elkerülő rendszerük az első éles helyzetben felmondta a szolgálatot, ahogy a kommunikációs rendszerük is, nem vették észre az ESA figyelmeztető jelzését; az end-of-life deorbittal pedig már semmire sem mész az ütközés után (a meghibásodásokról nem is beszélve, a Business Insider cikke alapján a Starlinknél eddig 2.5% lehet a ráta, 42000-nél ez már több, mint 1000 db). Amint az ütközés bekövetkezik, azzal pont, hogy a fejlődésnek és valós űrkutatásnak ártanak: a Kessler-hatás láncreakciója egy űrszemét-övet hoz létre a pályákon, évtizedekig használhatatlanná téve azokat. Gondolj ebbe bele: évtizedek LEO műholdak nélkül, és egyéb űrmissziókat is lehet, hogy törölnek az ütközési kockázat miatt.
"mert mi magyarok világelsők vagyunk az okoskodásban, mi mindent jobban tudunk"
Lehet, hogy túl finoman fogalmaztam, és nem ment át az adás: te is pont ezt teszed...
Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
-
.mf
veterán
"A kozmikus porhoz képest is elenyésző lehet néhány műhold elégése"
Csakhogy nem ez az igazán nagy baj, hanem az űrszemét és a Kessler-hatás, azaz két Föld körül keringő tárgy (műhold-műhold, vagy műhold-űrszemét) ütközés után ezernyi darabra robbanva láncreakciót indíthat el. Az "ezernyi" nem túlzás, mert 2009-ben egy Iridium műholdnak ütköző halott orosz műhold legalább 1000 db 10 cm-nél nagyobb darabot szórt szét, egy ekkora darab a maga 30-40000 km/h-s sebességével bármely űreszközt szét tud rombolni. S ez csak a 10 cm-nél nagyobb darabok, annál kisebbekből több ezer lett. Egy centis festékdarabka majdnem betörte az ISS egyik ablakát, és a Space Shuttle-missziókon is gyakran kellett az ablakokat cserélni. Mint egy korábbi topicban is írtam, már a Starlink program legelején kis híján összeütközött egy Starlink-műhold egy másik kereskedelmi műholddal, csak a szerencsén múlt, hogy nem lett ütközés. 2020 közepi adat alapján összesen közel 2000 műhold van LEO-n (minden együtt); a SpaceX egymaga 42000 műholdat akar ide bezsúfolni, plusz jön az Amazon Kuiper is 3800-zal, és még az egyéb űrprogramok, CubeSatok. Ez egy időzített bomba, míg kialakul egy pusztító szemét-öv a Föld körül, meggátolva azokra a részekre a műholdak felbocsátását, és más űrprogramokat is veszélyeztetve. Még LEO-n is évekbe telik, míg a darabok lehullanak.
"A csillagászati panaszok is olyanoktól szoktak jönni, akik nem értenek hozzá"
"Továbbra is azt látom, hogy egy pici buborékból akarod megmondani a tutit, mert azt hiszed okosabb vagy mindenkinél. Ez nem így van, hiszen még a facebooknál sem látsz távolabbra"Oh bocsánat, nem tudtuk hogy te vagy a terület legnagyobb szakértője...
"Manapság is morze kód szinten kommnikálnak az óceán felett lévő gépek a parti repterekkel"
"Ebben kivételesen bőven el vagyunk kényeztetve, akár vezetékes, akár mobil lefedettségről van szó. Egyik nagy nyugati országban sincs ilyen jól kiépített infrastruktúra."Oh, látom már mennyire értesz a dologhoz...
Érdekes módon Svédo, Norvégia, Németo, Anglia, Franciao, stb. nyugati országokban nekem nem volt problémám kiesőbb részeken sem, ehhez képest menj ki Bp-től tizenpár km-re a Pilisbe, és se net, se telefon, pedig csak kis dombok és hegyecskék vannak."Viszont más alternatívákhoz képest olcsóbb, gyorsabb, jobb."
Mutatnád az ezt alátámasztó számokat?
Sok országot bejártam, igazán szegényektől a legfejlettebbekig, Indiától Japánig sok helyen érdekes módon ki tudták építeni földi adótornyokkal is a jó lefedettséget hegyes, ritkán lakott részeken is; több ismerősöm is megjárta már Afrikát is, ott is 3-4-5G van vidéken falvakban, szintén földi adótornyokkal. Erősen kétlem, hogy annál olcsóbb lenne.
Nagy távolságokra (pl. óceánok) a HF frekvenciasáv (3-30 MHz) az ionoszféráról visszaverődve messze a horizonton túl több ezer km-re is elmegy, sok területen (repülés, hajózás) használják még, korlátozott (max 120 kbps) adat azzal is megy, ami iparnak, méréseknek még elég is lehet.Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
Új hozzászólás Aktív témák
- Apple notebookok
- SnowRunner
- Óra topik
- Rekordbevétel az Apple-nél a csökkenő iPhone érdeklődés árnyékában
- Milyen nyomtatót vegyek?
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Gaming notebook topik
- Milyen monitort vegyek?
- Micro Four Thirds
- További aktív témák...
- GAMER PC! Ryzen 7600 / RTX 3070 Ti / 32GB 6000MHz / 1TB Gen4 / 650w! BeszámítOK
- 14 gen i5 PC Garival
- GAMER PC! i5-12400F / RTX 3060 Ti / 16GB DDR4 / 512G NVMe / 500w! BeszámítOK
- Latitude 7320 27% 13.3" FHD IPS érintő i5-1145G7 16GB 256GB NVMe ujjolv gar
- Dell Latitude 5491 27% 14" FHD IPS érintő i5-8400H 16GB DDR4 256GB gar
Állásajánlatok
Cég: Marketing Budget
Város: Budapest