Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Egon

    nagyúr

    válasz mike1334 #6317 üzenetére

    Sajnos a szerződés aláírásának időpontjában még nem tudtam, hogy miképp működik a lamellacsere (pár nappal később egy kollégámmal beszélgettem, ő homályosított fel, illetve utánanéztem a neten).
    Nyilván megértem a redőnyöst, de ne mondd már, hogy normális, hogy fel sem ajánlotta a javítás lehetőségét...:(
    Nem gondolnám, hogy ne állna meg az érvelés akár a bíróság előtt: egy nagyonmax. 10K-ért javítható redőny javítása helyett, a jól működő másik redőny és szúnyogháló lebontását is magába foglaló ajánlat 100K-ért: ez szándékos félrevezetés (mivel letagadta/elhallgatta, hogy javítható).

    Egyébként meg: [link]

    Megtámadhatóság

    Az egyes megtámadási okok a következők:

    a) Tévedés és kölcsönös téves feltevés: Tévedésről akkor van szó jogi értelemben, ha valamelyik fél a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Ez önmagában még nem elegendő a megtámadhatósághoz, ugyanis az is kell, hogy a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Nem feltétel a tudatos tévedésbe ejtés, ez ugyanis már megtévesztésnek minősül. Tévedés esetében a megtámadási határidő a tévedés felismerésekor kezdődik meg.

    Kölcsönös téves feltevés esetén mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Ebben az esetben bármelyikük jogosult a megtámadásra. A megtámadási határidő a feltevés téves voltának felismerésekor kezdődik.

    b) Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: Ebben az esetben arról van szó, hogy valakit a másik fél vagy egy harmadik személy, feltéve, hogy a másik fél erről tudott vagy tudnia kellett megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, illetőleg valamilyen nyilatkozat megtételére. A megtévesztés tudatos tévedésbe ejtés, illetve tévedésben tartás. Meg kell jegyezni, hogy ha ez a magatartás kárt is okoz, az csalásnak, azaz bűncselekménynek minősül. A fenyegetés személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amely irányulhat a szerződő fél ellen, de akár annak hozzátartozói ellen is. A fenyegetés akkor is megtámadási ok, ha valakit önmagában jogszerű magatartással fenyegetnek. A megtámadási határidő a megtévesztés felismerésekor, illetőleg fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűntekor kezdődik.

    Álláspontom szerint megtévesztés esete forog fenn: egy (akár házilag is) javítható redőny megjavítása helyett, a sokszorosába kerülő cserét erőltetni, oly módon hogy letagadta a javítás lehetőségét, mi másnak minősülne? :U

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák