- Mozilla Firefox
- Trump meglépte: készül a stratégiai bitcoin-tartalék
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- Windows 10
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Synology NAS
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Windows 11
- Linux kezdőknek
- Ubiquiti hálózati eszközök
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pá
addikt
És ha ez megvan, akkor jön a következő probléma. Ha jól értem ezt az egész jelenséget az okozza, hogy minél gyorsabban halad valami, annál inkább nő a tömege. A fénysebességhez közelítve akár a végtelenbe tart. Ahogy nő a tömeg, úgy lassul le az idő.
Nahmost, az iszonyat nagy tömeg és kb 0-ra lassult idő, az nagyon olyan, mint egy fekete lyuk.
Szóval ha fénysebességre gyorsítunk egy tárgyat, akkor abból kvázi fekete lyuk válik? Saját kis eseményhorizonttal, meg minden?De az előző példában láttuk, hogy egy külső szemlélő szempontjából nem is megy olyan gyorsan, szóval nem is akkor a tömege, ergo nem viselkedhet "fekete lyukként".
Értitek, hogy mit nem értek?[ Szerkesztve ]
-
Pá
addikt
Biztos nagyon hülye kérdés, de a relativitás elmélet egyik része kicsit zavaros. Légyszi segítsetek megérteni. Szinte biztos, hogy valami nagyon banális dolgot nem veszek figyelembe vagy értelmezek rosszul, de ez egész kis gyerek korom óta nem áll össze bennem, amikor kaptam az első ilyen kis magyarázós könyvecskémet a témában.
Tegyük fel, hogy van egy űrhajó, ami pont fénysebességgel utazik. Ha jól tudom, ez azt jelenti, hogy az űrhajón lévőknek sokkal lassabban telik az idő, mint a földön maradottaknak.
Szóval ha az űrhajó utazik egy évet, akkor közben a Földön eltelik nem tudom mennyi idő, de biztos, hogy jóval több, mint 1 év. Most az egyszerűség kedvéért mondjuk, hogy 3 év.
Nah és innen válik nekem kissé zavarossá, hogy kell értelmezni a fénysebességet.
Az űrhajó mondjuk 1 fényévnyi távolságra megy. Odaér 1 év alatt, szóval épp fénysebességgel ment. De a földön eközben eltelt 3 (vagy akármennyi év), ha onnan nézték az űrhajót, akkor azt látják, hogy 3 év alatt ért az 1 fényévre lévő bolygóra? Szóval az ő szemszögükből 1/3-ad fénysebességgel ment a hajó? A célpont bolygón is 3 évnek megfelelő idő telt el, szóval onnan is úgy néz ki, mintha 1/3c-vel ment a hajó. Most akkor mennyivel ment a hajó?
De fordítsuk meg. A Naptól ideér a fény a Földre kb 8 perc alatt. Ez kb 300e km/s, ezt nevezzük fénysebességnek, nem is lehet átlépni. Viszont az előző példa analógiájában, az utazó fény szempontjából csak 2-3 perc telt el, amire ideért a Naptól és a Földön mi 8 percet öregedtünk. Tehát az ő szemszögéből mondjuk 3c-vel utazott, akkor mérnem az a fénysebesség? Szóval hogy van ez?
Tuti, hogy van rá egy egyszerű magyarázat, de egyszerűen ez nem áll össze a fejemben.
-
Pá
addikt
Pedig ebben nincs semmi érthetetlen.
Amíg nem tudod, hogy mi van a dobozban(vagy páncélszekrényben, mindegy) addig mindkét lehetőség(élő macsek, döglött macsek) ugyanolyan valószínűséggel fenn áll, és Te sehogy sem tudod eldönteni melyik az ''igazi''(amíg bele nem nézel a dobozba) így mindkét lehetőség egy lehetséges valóság. Mindkettő fennáll egyszerre, hiszen semmi eszközöd nincs arra, hogy dönts valamelyik mellett.
Aztán ha belenézel a dobozba látod mi a szitu és onnantól már csak az a lehetőség játszik, a másik kiesett.
Remélem nem mondtam hülyeséget.
[Szerkesztve] -
Pá
addikt
''Amikor a csillag magja csak vasbol all akkor kialszik. Termeszetesen kozben a kulso retegekben tovabb megy a tobbi reakcio, de az mar nem kepes megakadalyozni a csillag terfogatanak a novekedeset amit a gravitacio tovabb kenyszerit. A vas semmilyen korulmenyek kozott nem hajlando fuziora. A gravitacio egyre jobban ossze es ossze nyomja a cillagot.''
A két kiemelt rész közti ellentmondást megmagyarázná valaki? Most növeli a térfogatát vagy összenyomja a gravitáció? -
Pá
addikt
válasz
MCGaiwer
#199
üzenetére
Egyik sem. A csillagászat az egy külön tudomány.
De ha választani kell akkor sokkal inkább fizika.
A földrajznak a nevében is benne van, hogy a Föld nevű bolygóval foglalkozik.
+ Gimnáziumi tanulmányaim alatt földrajz órán nem nagyon értintettünk csillagász témát, fizikán viszont néha szóba került
#201: gratulálok
[Szerkesztve] -
Pá
addikt
''Most talaltuk a teleportalast akkor lehet hogy mar 2100 - ban tudni fogjuk, es atugrunk kozben az Alpha Centarira delutan''
Hát mi már nem nagyon...
Esetleg ha addig feltalálnak valami élethosszabbító csoda elixírt. Vagy elkezdhetünk közel fénysebességgel szaladni, úgy hamarabb eljön 2100. ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Erről jut eszembe. Tegyük fel, hogy van végtelen energiám. Felgyorsulok fénysebességre. Ezután ha picit lelassulok, akkor elvileg a tér akármilyen pontján felbukkanhatok? Hiszen amíg fénysebességgel haladtam, addig számomra nem telt az idő így kényelmesen elmehettem ahova kedvem szottyant(parasztosan fogalmazva). Ez egyfajta teleport? És az idő közben hogy telik a külső szemlélőnek? Vagy az attól függ, hogy hozzám képest lassabban vagy gyorsabban halad? Ezzel elvileg akkor időben is utazgathatok. Már csak a végtelen energia kell.
Még régebb olvastam, hogy nagy sebességgel haladva a dolgok mérete is változik. Ez is valamiféle térgörbület dolog?
[Szerkesztve] -
Pá
addikt
Azt írtad, hogy a fénysebességet nem lehet elérni, de lehet gyorsabban vagy lassabban menni. Elvileg át lehet jutni a ''másik oldalra''? Tehát én most lassabb vagyok a fénynél, elméletileg megoldható hogy gyorsabban haladjak? A józan ész szerint nem, hiszen a gyorsulás folyamán mindenképp egyszer el kéne érjem a fénysebességet ami ugye nem lehetséges. De nincs esetleg valami trükkös megoldás? Amivel meg tudom kerülni a 300000km/sec-et? Valahogy átugrani?
És ha ez megoldható lenne, akkor onnantól elvileg visszafele utaznék az időben? -
Pá
addikt
Hmm, ez tényleg nagyon érdekes. Lenne pár kérdésem ha nem gond.
''Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket.''
De a Föld gondolom egyszerre csak egy irányba tud gyorsulni, mi van azokkal akik a másik felén vannak, azokat hogy tolja?
A következő kérdés is elévben hasonló:
''A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza!''
Nyilván ezt az ''odaugrik''-ot nem szó szerint kell értelmezni, de mivan ha az Északi- és a Déli-sarkon egyszerre dobok fel egy labdát? Akkor hogy ''ugrik oda'' mindkettőhöz? Gondolom a tér görbülettel ezt meg lehet magyarázni, de most így elsőre nehéz elképzelnem.
A harmadik pedig, hogy addig ok, hogy ha mondjuk egy léghajóbol kiteszek a levegőbe egy labdát, akkor nem hat rá gravitácó(mivel nincs) súlytalan meg minden viszont a Föld ''odaugrik''. De mivan ha a léghajóból nem pusztán csak kiteszem a labdát hanem jó erősen felrúgom az égbe. Ha nincs gravitáció akkor miért lassúl le majd kezd visszazuhanni? Tehetetlenségi erő hat rá. De az honnan jön? Miből keletkezik?
Lehet, hogy hülye kérdések, de most így elsőre nehéz átállítani a logikámat az új rendszerre.
Esetleg ha addig feltalálnak valami élethosszabbító csoda elixírt. Vagy elkezdhetünk közel fénysebességgel szaladni, úgy hamarabb eljön 2100. ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Trollok komolyan
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- EA Sports WRC '23
- Mozilla Firefox
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Trump meglépte: készül a stratégiai bitcoin-tartalék
- Milyen videókártyát?
- Nők, nőügyek (18+)
- Kettő együtt: Radeon RX 9070 és 9070 XT tesztje
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest