Új hozzászólás Aktív témák

• #72 Sidaries őstag

  Új Válasz 2006-04-20 09:53:52 #72

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Sidaries

  őstag

  Tegnap eszembe jutott egy érdekes dolog és nem tudtam senki értelmes emberrel megbeszélni, úgyhogy leírom ide. Nem értek a fizikához, utoljára ált. suliban voltam jó belőle, de azért érdekel.
  Szóval Einstein azt mondta, hogy két dolog határtalan. Az emberi butaság és a világegyetem, bár az utóbbiban nem biztos. Na én ezen gondolkodtam egy kicsit és erre jutottam:
  
  1. Volt az ősrobbanás és ez szétszórta az anyagot.
  2. Az anyagnak van gravitációja -> csak az anyagnak van gravitációja.
  3. A legkisebb mértékű gravitáció is meggörbíti a teret.
  4. Minden gravitáció az eddig szétszóródott anyag körül hat.
  
  Szóval szerintem mivel minden gravitáció az eddig szétszórt anyag körül generálódik, ezért ez a teret - mivel körülötte semmilyen gravitáció nincs ami kompenzálna - önmagába hajlítja vissza. Tehát a világ egy megközelítőleg gömb alakú test ami folyamatosan tágul. Kb. olyan mint egy vizzel teli lufi ami körül eltűnik a lufi. Vagy inkább mint egy vízcsepp az űrben. Azért nem szabályos gömb, mert az anyag nem szabályosan oszlik el, tehát a gravitáció sem azonos mindenhol.
  
  Szóval szerintem a világ ebből a szempontból nem végtelen, mert önmagába visszahajlik, de van egy gondom. Hogyan nő? Lehet hogy a világunkat mi nem hagyhatjuk el, mert önmagába visszafordul, de kifelé még nő? Ezt úgy képzelem el, hogy mi csak a lufin belül mozoghatunk, de attól még kifelé van valami ami felé nő a világegyetem, de az számunkra nem létezik. Mi pedig ha elérünk a lufi széléhez akkor a tér görbülése miatt a lufi felszínének egy másik pontján viszakerülünk belülre.
  
  Na erre varrjatok gombot és véleményezzétek. Mit csesztem el eddig? Hol lehet ilyenekről olvasni?

Új hozzászólás Aktív témák