Új hozzászólás Aktív témák

• #71366 LámaZ addikt LanyUs #71341

  Új Válasz 2020-12-30 10:38:01 #71366

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  LámaZ

  addikt

  válasz LanyUs #71341 üzenetére

  Elégé furcsa a hozzáállásod ehhez az egész fórumozáshoz.
  Szerintem ide bárki bármit beírna, neked biztosan nem lenne jó. Ha meg ezt valaki szóvá teszi, akkor megsértődsz, és azzal fenyegetsz, hogy nem is fogsz ide többet beírni.

  Anélkül, hogy azt állítanám, hogy megtaláltam a bölcsek kövét, álljon itt néhány bölcseletem:

  1. A fórumokon sokféle ember van, olyan is, aki ért a dolgokhoz, olyan is, aki nem. Mindenki elmondhatja a véleményét, akkor is, ha az esetleg hülyeség. Persze, korlátok vannak, mert ugye a pánikkeltést, az álhírek terjesztését ma már a törvény is bünteti. Felnőtt és szellemileg ép, no meg nem lusta (ami azt jelenti, hogy az iskolában nem lógott az órákról, megtanulta a fizika, biológia, vegytan stb. leckéket) ember tud szelektálni az információk között, és mindig megvan benne 3 darab - a tudományos gondolkodáshoz (= az igazság kereséséhez) nélkülözhetetlen - alapvető tulajdonság:
  - I. nem előítéletes, hanem nyitott, és csípőből (kivéve természetesen a nyilvánvaló baromságokat) nem utasít el mindent;
  - II. mindenben kételkedik, persze csak egészséges mértékben, nem betegesen (ez látszólag ellentmond az I. pontnak, ugyebár?!), emiatt utánanéz az infóknak több forrásból, de a kételkedése nem öncélú, hanem csak eszköze az igazság keresésének. Alkalmazza itt is az olyan jól bevált módszereket, mint pl. Occam borotvája (ammeg mi?!), forráskritika, oknyomozás, politikai/pénzügyi/stb. érdekek figyelembe vétele (cui prodest?);
  - III. erkölcs, erkölcs, erkölcs, erkölcs . és ezt írd még le 100×. Enélkül semmi nincs. Semmi! Vagy ha van, az törvényszerűen pusztulásra van ítélve. (Nem kizárólag a keresztény erkölcsre gondolok, mielőtt pár gézengúz beböfögné ide a szokásos epeváladékát. Ateista is lehet erkölcsös, muzulmán is. Hogy konkrétan mi az erkölcs, azt most hagyjuk ki.)

  2. A fentiek üres szavak, steril elmélkedések, de lássuk a gyakorlatot, a konkrét élethelyzetet, amiről te írsz:
  „Szerinted a kisbabámat, akit még a covid előtti időszakban is lefertőztek enterococcussal, e colival és staphylocuccssal elkapta volna-e ezt is a kórházban? A kérdés költői, persze, hogy igen. Örülök, hogy a vérmérgezést megúsztuk! Szerencsére kijött mindegyikből rendben, de akkoriban voltak izgalmas pillanatok...”
  Nem, nem költői a kérdés, mert csak akkor lenne az, ha mindenki tudná rá az egyetlen választ. Tehát, már az első lépésben hamis az érvelésed.
  Mindjárt szembeállítom a te hamisságoddal azt, amit én tapasztaltam. 2019 áprilisában volt egy műtétem, amelynek során 4 napot feküdtem a kórházban. A hozzád hasonló elfogult (adott, egyedi esetben akár igaz is) véleményekre alapozva - mert előtte kb. 10 évvel voltam kórházban, szintén ilyen apróbbnak mondható műtéttel, és nem tudhattam, hogy milyen állapotok vannak - úgy vonultam be a kórházba, mintha katonai bevetésre mennék. Vittem magammal WC-papírtól elkezdve WC-öblítőn és fertőtlenítő folyadékon át WC-papírig és - nem vicc! - csótányirtó sprayig és csapdáig mindent. Mindezt egy számkódos bőröndben, amihez bicikliláncot vittem, hogy az ágyamhoz tudjam rögzíteni, amikor műtenek, nehogy ellopják. Mi volt ehhez képest a tapasztalatom? Az, kérlek szépen, hogy a bevitt dolgok közül gyakorlatilag semmire nem volt szükségem, mert minden volt a vidéki kórházban, de persze ha már bevittem, a sajátomat használtam el, hogy a kórház fogyóeszközei maradjanak másoknak. Kb. 3000 ft-ot spóroltam ezzel nekik, ami nem egy nagy vagyon, de akkor is jó. Más ismerősökkel is beszéltem, akik 2019-ben és most 2020-ban a járvány kellős közepén, pl. augusztusban, voltak nem-covidos osztályon műtétre - köztük természetesen vérgőzös DK-s és egyéb ellenzéki szimpatizánsokkal is! - , és fanyalogva ugyan, de el kellett ismerjék, hogy az állami kórházban - jó ellátást kaptak, tisztaság volt stb. Sőt, mi több, jómagam is voltam megint egy kisebb műtét miatt kórházban, ambuláns osztályon, most novemberben, és ugyanazt tudom csak megismételni. Ugyan most is pl. a WC-papír hiánycikk volt, és az emberek a kéztörlő papírral - mert az szerencsére volt - töröltek valagat, de ezt leszámítva semmi panaszunk nem lehet.

  A kórházi fertőzésekről, az ilyen olyan bacilusokról, amikről írtál:
  Igazad van, de csak részben, és tipikusan felületesen, a dolgok alapos ismerete nélkül beszélsz. Akkor megpróbállak felvilágosítani - és elvárom, hogy megköszönd, mert az, hogy én utánanéztem a dolgoknak helyetted, és bepötyögöm ide időmet rabolva az értékes információkat, szerintem megérdemel valamiféle elismerést a részedről irányomba.
  Ez, mármint a kórházi fertőzések, egy irtózatosan nehéz probléma, és nem magyar probléma, hanem világszintű probléma. Probléma. A kórházakban van takarító személyzet, akik ugyan takarítanak és fertőtlenítenek, de ők is csak emberek, és nem biztos, hogy a takarítószereket a megfelelő töménységben használják, nem minden apró kis sarkot, ajtókilincs aljat, stb. stb. tudnak alaposan kitakarítani, emiatt - és most nagyon figyelj! - a kórházakban lassan, évek alatt olyan REZISZTENS baktériumtörzsek alakulnak ki, amelyek hétköznapi takarítással nem kiirthatók. Itt csak az lenne a megoldás, ha teszem azt naponta pl. ózonnal minden légmenetesen lezárt szobát fertőtlenítenének. Persze, a szellőztetés is probléma, mert amikor ezekből a szobákból kiszellőzteted az ózont, akkor a szél befújhatja a szomszéd szobában lévő betegre, és akkor azt mérgezed. Tehát zárt levegőkeringető rendszerrel kellene ezt csinálni. Emiatt az ablakokat légmentesre kellene cserélni, ajtókat légmentessé szigetelni. Érzed a probléma bonyolultságát?! Ennek kiépítése egy vagyonba kerülne, főleg a régi épületeknél, de pár évtized alatt megvalósítható, az unokáinknak már jó lehetne.
  Amíg ez nincs marad az, amit a hozzám hasonló, nem lusta, nem állandóan csak fanyalgó emberek csinálnak: beviszünk magunkkal fertőtlenítőszert, és rásegítünk a takarítók munkájára. Abban persze igazad van, hogy hiába pár ezer Ft kiadás ez egy kórházba bevonuló betegnek, akit hirtelen beszállítanak valamilyen okból, és nincs mellette lelkiismeretes rokon, aki helyette elvégezné az ilyesmit, sok baja származhat ebből. Kisgyereknél ott voltál te az anyuka, tehát ez az eset nem állt fent.
  A fentiekkel kapcsolatban leírom a LÉNYEGET: én azt vettem észre abban a sok társasházban, ahol albérlőként laktam (volt ilyen kb. 10 darab is életem során), hogy főleg a rendszerváltás után, amióta megjött ez a qva nagy szabadság, az emberek ellustultak. Senki nem akar csinálni semmit, mindenki döglődik otthon a tévé előtt, és arra nem lehet toborozni lakókat, hogy ősszel az avart összesöpörjük, vagy a ház előtt felássuk a kertet. Mindenki, pontosabban az emberek 90%-a elvárná, hogy az állam, az önkormányzat, a közös képviselő, az atyaúristen szolgálja ki őt. Emiatt szoktam keserűen megjegyezni - és csak azért tűnik ez most nagy ugrásnak, logikai bukfencnek, mert hosszú lenne kifejteni az okait, és magát a folyamatot, és ha kifejteném, akkor jönne a Parci, hogy sokat irkálok ide (ha meg frappáns válaszokat adnék, akkor persze az lenne a baj), hogy a demokrácia megbukott, a nyugati államokban - ahol régebben fennáll - jobban is, mint nálunk. Szóval, kedveseim, a kínai, orosz illiberális államok felé kacsintgatás a fentiekből már mindjárt következik is, mert a vak is látja, hogy csak diktatórikus eszközökkel lehet súlyos helyezeteket jól megoldani. No, de mit beszélek? A klasszikus görög és római demokráciákban is válsághelyzetekben ugyanúgy felfüggesztették a demokráciát, és jöttek be a diktatórikus(abb) kormányzás módszerei. Messze jutottam, ugye?

  [ Szerkesztve ]

  Legyen minden jó!

Új hozzászólás Aktív témák