-
IT café
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
hucsikoi
aktív tag
Sziasztok!
Egy munkajogi kérdéssel fordulok hozzátok. A melóhelyemen idén azt vezették be, hogy a negyedévek utolsó hónapjában nem engednek el senkit sem szabadságra. A kérdésem csak annyi, hogy joga van-e a cégnek ezt tenni?
-
aktív tag
válasz hucsikoi #9853 üzenetére
Alapesetben a munkáltatód rendelkezik a szabadságod döntő részéről és kiadásáról, viszont évi 7 munkanapot, legfeljebb 2 részletben akkor kell kiadnia, amikor kéred. Így azt gondolom, hogy a 7 munkanap tekintetében ez nem jogszerű, és kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el tőle.
No money, no honey.
-
hucsikoi
aktív tag
válasz davenport #9854 üzenetére
Köszönöm szépen. Akkor ezt okosan kitalálták a cégnél. Az éves szabadságkeretet időarányosan ki kell vennünk. Ez azt jelenti, hogy jelen esetben február 28-ig mindenkinek be kellett jelölnie, hogy mikor veszi ki az első negyedére eső szabadságát. A második körben pedig Augusztus 31-ig kell kivenni a szabadságkeret 75%-át, de júniusban és szeptemberben egy napot sem vehetünk ki. Ezek szerint szépen meg lettünk vezetve, mert hivatalosan nem a cég küldött el szabadságra, hanem mi kértük.
-
hucsikoi
aktív tag
válasz davenport #9856 üzenetére
Igen, ez a legfőbb gondunk, hogy igazából senki sem akart Januárban és Februárban szabira menni, de köteleztek rá, hogy az arányos részt kivegyük. A kérdésem még az lenne, hogy mi történik akkor, ha nem tervezem be a szabadság időarányos részét? Kötelezhet rá, hogy kivegyem a szabimat akaratom ellenére úgy beállítva, mintha én kértem volna?
-
BornToBePuli
aktív tag
Üdv. Csak az njt-n hibás/hiányos a Ket. 26. szakasz (5) és (5a) bekezdése?
Read only felhasználó
-
aktív tag
válasz hucsikoi #9857 üzenetére
Igazából valóban érdekes a helyzet, mert a szabadságod 3/4-re igen, 1/4-re szerintem nem. Nincsen ott esetleg valaki, akivel ezt meg tudnátok beszélni?
(#9858) BornToBePuli:
Complex szerint így néz ki:
"26. § (5) A megkeresést a belföldi jogsegélynek a megkeresett szervhez történő beérkezését követően
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,
b) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,
c)
d)
kell teljesíteni.(5a) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt az (5) bekezdés d) pont szerinti határidőn belül nem lehetséges."
A c és d pontokat már hatályon kívül helyezték.
No money, no honey.
-
hucsikoi
aktív tag
válasz davenport #9859 üzenetére
Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy a szabadságunk 3/4 részével a cég rendelkezik. Itt az a kérdés, hogy megkövetelheti-e azt, hogy negyedévente részarányosan kikérjük a szabadságunkat akkor is, ha nem akarunk szabira menni és megtilthatja-e, hogy az adott év 4 hónapjában nem kérhetünk szabadságot? Szerintem egy picit kilóg a lóláb, mert régebben, míg nem volt a szabadságtervező, mindig a (Nexon) távolléttervezőben vezettük fel a szabadságkérelmet és a vezető is ott írta be amikor kötelező szabadságra küldtek minket. Ez most megváltozott és megcsinálták az új tervezőt. Ezt viszont csak mi láthatjuk és a vezetőink, mert nem hivatalos. Természetesen utasítottak, hogy addig semmit sem vihetünk fel a Nexonba, amíg a főnökünk nem engedélyezte a szabadságot.
Sajnos nincs olyan ember. -
mike1334
veterán
válasz hucsikoi #9860 üzenetére
Nem követelheti meg, de simán megteheti, hogy ő írja ki a 7 napin felüli részt. Melyik jobb, hogy ki kell venned negyedévente 1/4-ét a szabidnak (azon belül, amikor Te szeretnéd) vagy az, hogy ő írja ki az x-7 napot akkor, amikor ő gondolja? Igazából, ha arányosan nézed (nem tudom mennyi szabadságod van, vegyük 21-nek az egyszerűség kedvéért) 14 napot kiírhatna ő akár egyben is az első negyedévre...nyilván nem szép amit csinál, de azért sok helyen kérik, hogy arányosan vedd ki, mert általában nyáron két ember lézengene, ha nem így lenne...nálunk volt nyáron, hogy a 20 főből 8, ha benn volt, így nem igazán lehet dolgozni...
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
hitvanyalak
senior tag
A munkáltatói szabadsággal kapcsolatban. Az nem sérti a munkavállaló jogait, ha szabadságról visszarendelik dolgozni? Ilyenkor illeti valamilyen pótlék?
A lamellák is néznek engem. Bőrömre csíkokat festenek.Énemből csíkok lefeslenek. Felváltva vagyok én is fény vagy árnyék. Apró komolykodó árnyjáték. Fény-árny csíkokban mérem a perceket.
-
Cathfaern
nagyúr
válasz hucsikoi #9860 üzenetére
Tegyük fel van 20 nap szabid. Ebből 15-el a munkáltató rendelkezhet, 5-el te. Szóval mondhatja azt, hogy kiveszel 5-öt januárban, 5-öt áprilisban, 5-öt augusztusban ezen és ezen a napokon. Utolsó negyedévben meg akkor amikor akarod. Vagy mondhatja azt, amit mond nálatok, hogy 2 havonta ki kell venni 5 napot (időarányos részt), és nem ad meg fix időpontokat. De ezt csak 3 negyedévre játszhatja el így, mert a maradék 5 napról már te rendelkezel.
Egy dolog borítja ezt: két hét egybefüggő szabadságot kötelezően ki kell adnia, ha te azt kéred. Ami árnyalja a helyzetet, hogy az már nincs meghatározva, hogy ezt mikor kötelező kiadni, szóval mondhatja azt is, hogy oké, megkapod a két hét szabit, de nektek február a holt szezon, szóval akkor vehetsz ki ennyit egyben.Szóval a konkrét kérdésekre válaszolva:
"Itt az a kérdés, hogy megkövetelheti-e azt, hogy negyedévente részarányosan kikérjük a szabadságunkat"
Ennél sokkal szigorúbban is megadhatja (fixen milyen napokat vegyél ki), legalábbis a szabadságod 3/4 részére."és megtilthatja-e, hogy az adott év 4 hónapjában nem kérhetünk szabadságot?"
3/4 részére meg, 1/4 részére nem.Amit nem tudok, hogy mivel lehet bizonyítani, hogy melyik napokat kérted te, és melyiket a munkáltató határozta meg. De gyanítom ha nincs írásos bizonyíték, hogy már pedig te ekkor és ekkor vedd ki a szabidat, akkor nehéz ezt bizonyítani.
-
dkaro
őstag
Sziasztok!
Ingatlan vásárlással kapcsolatban lenne kérdésem remélem tud valaki válaszolni.
Kinéztem egy lakást, amit a tulajdonos a bankkal közösen értékesít a devizatartozása miatt. 3 ajánlatot kapott és a bank azt hozta ki győztesnek aki kp-val fizetni. Nem is zavarna ha az én ajánlatom a győztesnél nem lenne jobb majdnem 2M Ft-al jobb. Természetesen a tulajdonos is velem szeretne szerződni, mert így elesik egy csomó pénztől. Más banknál venném fel a hitelt, tehát nem átvállalásról van szó és hitelképes vagyok bár az értékesítő bank semmilyen jövedelemigazolás nem kért tőlem.
Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonos mondhatja azt, hogy nem a kijelölttel akar szerződni hanem velem?
A bank indoklása az volt, hogy kisebb kockázatot jelent a kp-s vevő. De mivel másik banknál lenne a hitelem (amit előzetes elbírálás alapján bőven megkapnék) így nekik ebben nincs kockázat csak annyi, hogy kb 30 nappal később kapják meg az összeget a 20% önerőt meg azonnal.
Előre is köszi a segítséget! -
mike1334
veterán
válasz hucsikoi #9862 üzenetére
Mt. 122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.Nincs ilyen szabály, hogy max 2x mondhatja meg, de nem is rémlik, hogy lett volna, igaz, én 2012től 2016ig nem nagyon nézegettem az Mt-t
hitvanyalak
Mt. 122. §
5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
hucsikoi
aktív tag
válasz Cathfaern #9864 üzenetére
Köszönöm szépen.
A Nexonban (hivatalos távollét kezelő) ez jól követhető. Amikor én kérem a szabadságot én jelölöm be a napokat és a vezetőm jóváhagyja. Amikor a cég küldd el szabadságra, csak a vezető viszi fel, hogy mely napokra rendelt el szabadságot. Mint írtam ez így ment sokáig. Az idei évtől találták ki a nem hivatalos tervezőt. Ameddig itt nem engedélyezi a vezetőm, nem vihetem fel a Nexonba. Épp ezért volt számunkra gyanús a dolog, hogy bár nem mi akartunk szabadságra menni Január és Február hónapban, mégis nekünk kellett kérvényezni.mike1334: Neked is nagyon szépen köszönöm.
Az évi max 2 alkalmat a főnököm mondta egyszer, de ezek szerint nincs ilyen szabály, vagy azóta törölték.
Nos akkor ezek szerint törvényesen járnak el. Sajnos ez van, nincs mit tenni. Sajnos sokszor adódik olyan helyzet, hogy a negyedév utolsó hónapjában fontos dolga akad az embernek, de nem mehet szabadságra.Még egyszer nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segítséget.
Azért még egy teljesen más dologban is kérném a segítségeteket. Eladtuk a lakásunkat és egy másikat veszünk helyette. A kinézett lakás kb 3 millióval olcsóbb, mint a mostani. Milyen költségvonzatra számíthatok? Annyit találtam, hogy idén a 2012 után szerzett lakások után kell csak adót fizetni. A jelenlegi lakásunk ötödik éve van a tulajdonunkban, így elvileg adót nem kell fizetnünk. A 4% kincstár a különbözet után fizetendő, akár drágább, akár olcsóbb lakást veszünk? Ez nem teljesen világos számomra.
-
őstag
ha jól értem akkor itt nem végrehajtó értékesít, hanem az adós és a bank megegyeztek egymással
ez esetben meg kellene nézni, miben egyeztek meg, feltételezem írásba van foglalva
abszolút nem normális, hogy a kp-s vevővel akarnak szerződni, nem zárnám ki, hogy mutyi van a háttérben!
cryptot minden termékemért elfogadom
-
mike1334
veterán
válasz hucsikoi #9867 üzenetére
Ja az illeték kimaradt:
Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
http://mno.hu/belfold/mar-gyanu-sem-lenne-szukseges-a-lehallgatashoz-1390509
A G nap óta egyre ... újságszerűbb az mno.https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html
-
Met
nagyúr
Az normális hogy az önkormányzatból 1 hónap alatt kerül át a közjegyzőhöz a hagyatéki tárgyaláshoz a papírok?
"If in doubt, flat out!" Colin McRae
-
mike1334
veterán
Igen.
Hetv. 19. § (1) Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző
a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,
b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy
c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,
az örökhagyó haláláról értesül.(4) A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást.
21. § (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.
23. § (1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben meghatározott kivételen kívül e határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges.
[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
Met
nagyúr
válasz mike1334 #9878 üzenetére
De a leltárt a közjegyző végzi nem?
Február 13.-án adtam be a papírokat az önkormányzat hagyatéki ügyintézőjénél, megkérdeztem ma a közjegyzőt hogy hogy állunk és akkor mondta hogy csak március 14.-én kapták meg az önkormányzattól a papírokat. Szóval még egy hónap lesz, még csak most kérik be a papírt a bankból, meg kell leadni az eredeti végrendeletet stb.
1 hónapot pihent a papír az önkormányzatban, ez zavar."If in doubt, flat out!" Colin McRae
-
mike1334
veterán
Nem feltétlenül.
He tv.
21. § (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.
(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.
(3) A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.23. § (1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben meghatározott kivételen kívül e határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges.
Tehát vagy a jegyző csinálja, vagy ha ennyit ült rajta, akkor ő nem csinálta meg időben, ezért csinálja a közjegyző.
[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
Met
nagyúr
Az a furcsa hogy néhányan haltak meg mostanában ott a szomszédos házakban és 1 hónap alatt megvolt a hagyatéki. Azért voltam megnyugodva. Mindegy, majd lesz csak annyira nem vicces az üres lakásra fizetni a közös költséget meg fűtést
"If in doubt, flat out!" Colin McRae
-
N€T0X|N
őstag
Sziasztok! Pihenőnappal kapcsolatban volna két kérdésem: egyrészt mi ennek pontosan a definíciója? Adott nap 0-24 óráig?
Másik: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ez jelentheti azt, hogy egy héten egyáltalán nincs pihenőnapom, áttolva mondjuk a következőre (vagy előtte)?Sent from my keyBoard
-
Handball94
aktív tag
válasz N€T0X|N #9884 üzenetére
Igen, alapvetően a pihenőnap az adott nap egésze.
105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Tehát ha nem esik bele a munkaköröd a fentebbi megszakítás nélküli..stb-be, akkor az Mt. szerint legalább 6 munkanap után kell legalább 1 pihenőnapot biztosítani. -
mike1334
veterán
válasz Handball94 #9885 üzenetére
Nem feltétlenül.
87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.
(3) Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.Ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete és vége nem azonos naptári napra esik, akkor adott esetben a pihenőnapja nem éjféltől, hanem reggel 7től kezdődik.
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
Eastman
őstag
Sziasztok!
A testvérem nevére került egy közös ingatlanunk, amit a szülőktől kaptunk. Most már látom, hogy nagyobb volt a jószándék, mint a jogi jártasságunk. Ő vett fel rá hitelt, tehát a bank is "tulajdonos" talán. Két épület van a telken, két helyrajzi számmal, de sajnos a helyi építési szabályok szerint nem megosztható. Hosszú távon mi lenne a legelőnyösebb számomra?
Családi megállapodás közjegyző előtt? Vagy a bérlője legyek haszonélvezeti, talán elővásárlási joggal? "Eladhatja" nekem az 50%-ot a banki tartozás ideje alatt? Osztatlan közös tulajdon?
Légyszíves írjon egy privátot aki ingatlanjogban feketeöves...
Köszönöm.
https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...
-
adalbert1
veterán
Sziasztok, hagyatékkal kapcsolatos kérdésem lenne:
Apám 2009-ben elhunyt, akkor meg is volt a hagyatéki tárgyalás, féltestvéremmel fele-fele arányban örököltünk utána.
Most viszont anyám talált egy betétkönyvet otthon, aminek tulajdonosa apám és nagyanyám (ő 1998-ban hunyt el) - a betétkönyvben utoljára 1997-ben volt mozgás, most kb. 20000 Ft van rajta. Anyám elment megkérdezni az OTP-t, és azt mondták, hogy ahhoz, hogy kiadják, érvényes hagyatéki tárgyalás / közjegyzői papír kellene (lehet, hogy nem pontosan fogalmazok, neki ezt mondták).
Megoldható lenne, hogy ezt egy új hagyatéki tárgyalás nélkül felvegyük a féltestvéremmel (akár úgy is, hogy írunk egy papírt, hogy egyikőnk lemond a másik javára itt a részéről - amit természetesen utólag kp-ban rendezünk egymás között) egy új hagyatéki tárgyalás/közjegyző meglátogatása nélkül? Attól tartunk, hogy ha új tárgyalás lenne csak ez az 1 dolog miatt, akkor a végén több lenne a költsége/macera, mint a betétkönyv értéke. -
Met
nagyúr
Társasházi dolgokban naprakész itt valaki?
Keresztanyám lakására most én fizetem a rezsit, írtam a közös képviselőnek hogy ez történt, én intézem és kérek egy elszámolást az egyenlegről, mennyit kell fizetni és egy számlaszámot. Nem reagált, 2 héttel később újra elküldtem neki, arra sem reagált.
Mennyi idő múlva terhelik rá a lakásra vagy ilyesmi, mert persze a barnák több millióval tartoznak és élnek mint hal a vízben de ha a fehér ember egy hónapot késik akkor már jönnek a behajtók.Tavalyra ki van fizetve szóval "csak" 3 hónap.
"If in doubt, flat out!" Colin McRae
-
mike1334
veterán
válasz adalbert1 #9888 üzenetére
Tudtommal csak póthagyatéki eljárásban lehet ezt rendezni, viszont kérhetitek, hogy a közjegyző tárgyalás tartása nélkül adja át, az úgy gyorsabb meg gondolom kevesebb költséggel is jár.
Hetv.:
Póthagyatéki eljárás
103. § (1) Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények - az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve - a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.
(3) A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.A hagyaték átadása tárgyalás nélkül
95. § (1) Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja
a) ha csak egy törvényes örökös van,
b) ha az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz a közöttük a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható,
c) a póthagyatéki eljárásban vagy
d) ha az örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes.
(2) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetőleg örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
mike1334
veterán
Társasház tv:
30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza.
32.§ (3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
6. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.
Tehát a közös képviselő csak akkor jegyeztetheti be a jelzálogjogot a lakásra e miatt, ha erre az szmsz felhatalmazza. Ha nincs ilyen konkrét felhatalmazása, akkor össze kell hívnia a közgyűlést.
Ha Te leszel a lakás tulajdonosa, akkor kérheted, hogy számoljon be a közösköltség-tartozásról. Most gondolom az a helyzet áll fenn, hogy még nem vagy tulajdonos, ezért nem foglalkozik veled.
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
aktív tag
válasz adalbert1 #9888 üzenetére
Próbáltátok az OTP-ben a 2009-es hagyatéki eljárás hagyatékátadó végzésével? Ha nem megy, akkor sajnos póthagyatéki eljárást kell lefolytatni annál a közjegyzőnél, akinél a korábbi eljárás zajlott.
@(#9889) Met: A a jelzálogjog bejegyzés már nehezebb mint korábban. Valamint ha valaki komolyabb adós, akkor ezzel a tartozással max. beáll a sorba, így sok értelme nem lesz. Egyebekben meg ahogy hallom/látom, itt a társasházi képviselettől és a lakóktól is függ hogy mennyire konfrontálódnak, mint pl. nálunk is.
(#9891) mike1334: már kell mellé jogerős és végrehajtható FMH is, vagy a lakó tartozáselismerő nyilatkozata.
[ Szerkesztve ]
No money, no honey.
-
aktív tag
válasz mike1334 #9894 üzenetére
Ügyesen eldugták, percekig kerestem én is :-):
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletben:
68/D. § A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.
(Azaz elrendelni elrendelheti, csak a Földhivatalnak kell a fenti okirat vagy nyilatkozat hogy bejegyezze).
Spec nálunk is lelassult a folyamat, a két adósból az egyik pszichopata, már elárverezték a lakást, a többi tartozás miatt asszem semmi sem folyt be, most várjuk hogy mikor kilakoltatják mit fog felgyújtani/megrongálni, a másik pedig egy szerencsétlen devizahiteles rokkantnyugdíjas. A ház lakóinak a nagy része a ház építése óta kb. 40 éve lakik együtt, így erősen érzelmi ok is az hogy mennyire cseszteted a másikat.
No money, no honey.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen