-
IT café
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
válasz
envagyok
#114126
üzenetére
486 finomhangolásról és annak eredményéről gyorsan összevágtam egy videót: [link] Mondjuk ez már az extrém véglet, mert 20MHz-en járattam a 486SX40 mellett az IA buszt és minden időzítést 0-ra véve is stabil maradt a gép. Az alaphoz képest 20% fölött is gyorsult pár tesztben és a körül a játékokban, rar-ban.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pista0001
#114156
üzenetére
A lapban mennyit tudnál az inkább a kérdés szerintem, hogy a foglalathoz kivitték-e a szükséges cím vezetékeket (bár ez a multiplexelés miatt elvileg nem lehetne gond) és a select jel is frankón van-e előállítva. Ha igen, akkor menni fog. Elvileg...
https://frescho.hu
-
Köszi szépen! Amire kíváncsi voltam az a skálázódás
DX2 66 vs DX4 100
Doom 28,58 FPS vs. 40,05 -> 40%
DukeNukem 19 vs 28 -> 47%
Quake 7 vs 9,8 -> 40%Ezt te másként számoltad, mert a DX4-et vetted alapnak, szóval a DX2 neked 71,78% a 66% helyett. Ennek a reciproka 139%. Nekem csak 125% jött ki. Viszont te default beállításokkal használtad a lapot míg én minden procinál finomhangoltam és érdekes módon a DX2 sokkal szűkebb cache időzítésekkel is hajlandó volt működni. A 14% diffi még mindig nagyon sok, ebből a finomhangolás olyan 8-10%-ot tud hozni. Ha mellé csapom az eltérő bench mixet, akkor megvan a magyarázat. Például a merevlemez sebessége nem skálázódik a procival, az sokkal inkább FSB limitált.
https://frescho.hu
-
A WB működik és ugyanaz a pár % ide-oda jött ki, mint neked. Mértem RAR tömörítést is, ott jobban számít. A kicsit más súlyozás miatt lehet eltérés a végső tized vs. pár százalékban. De a végső konklúziónk kb. ugyanaz, a WB szinte semmi extra teljesítményt sem hoz.
szerk: 30%. Aha, persze. Melyik szintetikus benchben?
Viszont amit írtál a múltkor, hogy lassabb lehet a combo lap az jól látszik. Te pl quake alatt 9,8-at mértél, én csak 9,5-öt. Doomban 40,5 vs. 37,5. Mondjuk ez lehet az ARK is, de teljesen konzekvens a különbség és a kártyák sokkal többet is tudnak, szóval, nem igazán VGA limitesek ezek a tesztek.
DX2 eredményeid hogyan viszonyulnak a DX4-hez?
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
A Soyo lap támogatja és mérhető a különbség. Csak éppen nagyon keveset hoz a WB a tesztekben. Ahogy a DX4 optimalizációja is inkább a mérhető, mint jelentős kategória. Szerencsétlent eléggé megfogja a 33MHz-es busz. 66 és 100MHz között messze nem gyorsul 50%-ot, inkább csak 25-öt. Még Quake-ben is csak 32-őt, pedig ott a 9 fps mellett kevésbé lehet azt mondani, hogy VGA limites lenne. 2x50MHz-en viszont szép, szinte az elméleti szintet igazoló számok jönnek ki a skálázódásra.
https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#114102
üzenetére
Az elég keskeny. SLC2 66 szintén ISA-val. A VLB ezen a szinten 20%-ot jelent, persze Doomban kevesebb, Wolfban többet:
Wolf 40,6 / Doom 14,1 / dhrystones 28193 / whetstones 3457,8k
Ami jobban megnézve érdekes, hogy a Dhry és whetstones-ban az IBM kb. ugyanott van. Mégis a másik kettőben csúnyán elhúz. Kár, hogy későn jött az IBM variáns és az is alig volt elérhető. De a Cyrix SLC is segtett a platformon, csak csodát nem szabad várni tőle. A 386SX és DX közé feltornázza magát és azt legalább meg is lehetett venni.
https://frescho.hu
-
Wrte Through vs Write back között a különbség nem túl nagy, Doom-ban 0,2%-ot mértem a WT javára. Ez hibahatáron belül van. 3Dbench-ben meg a WB javára 5,5%. Átlagban jobb a WB, de annyira közel van, hogy alig számít.
Ugyanez van a 16kB-os DX4 cache esetén. Azt ugye be lehet DX2-nek jumperelni, de nem csinál csodát. A WB+16kB együtt 1-2 programban el tud lépni kb. 10%-kal, de átlagban talán a fele az előnye.
https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#114095
üzenetére
Az SLC2 nagyob jó cucc, a 16kB cache sokat dob ahogy a 66MHz-es órajel is. Kb. a 33 és 40MHz-es 486SX tudását hozza. Ahol soka adattal kell dolgozni az előbbit (doom) Ahol kevesebbel, mint a Wolfenstein ott meg az utóbbit.
A 8 kB cache lappal a baj az volt, hogy sokkal többet veszített az ember, mint amennyit spórolt. Persze a nélkülinél jobb volt, kb. félúton a kettő között. Ready árlista alapján 16% az árkülönbség. Amim van az méretben is olyan kicsi, mint a 386SX és látszik, hogy spórolós, mert csak 4 RAM slot van rajta. Az egész olyan csináljunk SX szintű lapot a DX-ből érzés.
386DX40 8 Int. ISA AMD MX 11.160
386DX40 128 ISA AMD OPTI 12.952https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#114093
üzenetére
Ha teljesen lecsapom a cache-t a 386DX lapon, akkor a sebessége a 386SX és 486SLC közé esik vissza. Programtól függ, hogy mennyire, például RAR és Wolfeinstein alatt az SLC nyer, Doom-ban kb. ugyanazt hozzák ugyanazon az órajelen. Az IBM SCL2 nem korrekt összevetés, mert 66MHz-en, tehát kb. 1 2/3 órajelen fut és 16k cache van rajta. Így az a normális, hogy nyer.
Ha az SLC-t teljesen cache nélkülivé teszed, akkor abból egy 386SX lesz, még annál is lassabb egy hajszállal.
Azt ne feledd, hogy onnan indultunk el, hogy ezeket a 8kB cache-nek mondott 386DX lapokat kamunak mondtam. Rajtuk van a 386DX, de a teljesítményük sokkal a rendes lapok alatt van. Ez számomra átverés szagú.
De lehet félreértem és a cacheles neked nem a cache-less-t jelenti?
https://frescho.hu
-
Így-így. Futottunk a játékok után a vassal. Azért a legtöbb olyan cucc ami 486DX4-en billegett az egy 133-166-os Pentiummal már játszható volt akkoriban. Ma persze ezen pislogunk, hogy ezt miért gondoltuk így.
Elég sokat toltam stratégiai játékokat. Most meg lesek amikor az RTS játékban az elindított egységeknek percek kellenek, hogy elvánszorogjanak a célpontig. Például total annihilation 5x86-on...
https://frescho.hu
-
Én is DX2-80 @100-ra váltottam, de nem azért, mert elég volt az előző gép. Hanem azért, mert nem volt elég a lóvé egy köztes lépcsőre.
DX4 100-on már teljes képernyős módban is 30 FPS fölötti értékeket mértem doom-ban. A baj csak annyi volt, hogy maikorra meg tudtuk fizetni már jöttek az új játékok, ott meg ismét csak 15-20 fps volt. Most próbálgattam a Destruction Derby-t. Nem értem, hogy miként tudtam vezetni az autót ekkora lag mellett. 100MHz-es 486-on az élvezhetetlenség határán mozog a játék.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#114052
üzenetére
A háromszorozás a szokásos barokkos túlzás. Ahhoz legalább egy DX4 kellett volna. A 486 nem skálázódott szépen a DX2 széria után. Akkoriban is több év volt a platformok között és csak a pénz miatt nem léptünk előre, nem azért mert keveselltük a 40%-ot.
40%-kal egy játszhatatlan program, például a doom játszhatóvá vált. 1-2 mérettel kisebb ablakban.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#114039
üzenetére
Ennek mi köze van a szar 386DX alaplaphoz? Főként mert ez a 386DX-et szólja le, hogy az SLC is utoléri.
Az SLC gyengébb még a 386DX-nél is, hacsak nincs az utóbbival valami baj. Mint például az, hogy fake caches-es hulladék lapot vetünk össze az SLC-vel, mert akkor kb. egy szinten lesznek és mind a kettő messze-messze tanyázik bármelyik rendes 486-tól.
A 486DLC-nél azt írtam, hogy egy bő 486SX 25-öt tudhat. Megmértem és programtól függően 486SX25 és 33 között van. A régebbi progikban (Wolfenstein) a 33 felé húz, míg az újabb programokban (Doom) gyengébb és még a 25MHz-es SX is erősebb. Te azt vitattad, hogy egy 486DX2-re vagy akár egy 40MHz-es DX-re volt értelme váltani pár ezer forintért 95-ben amikor ezek ára leesett. A 40MHz-es DX vagy SX kb. 40%-kal gyorsabb, mint a 486DLC ami már bőven értelmes előrelépés. A DX2 meg már teljesen másik liga és 95 végén azok is már 5-6k körül mentek.
Fenyő: Az SLC 1-2 feladatban volt jó, de ahogy újabb terhelést kapott máris benyaklott, 6.5 fps-t ment doom-ban, míg a szuttyadék lapos 386DX 6,4-et. Rende 386DX már 7,8-at is megy. Ugyanabban a DLC már 8,7-et, míg a 486SX 25 / 33 / 40 : 10,9 / 14,2 / 17,0
Másik oldalról van amiben táltos üzemmódot aktivált az SLC. RAR például ilyen, ott a DLC és az SLC között alig volt különbség, szinte teljesen elfutott az 1k cache-ből és simán űberelte (3:36) a DX-et (4:56). Szóval felemás róla a véleményem, ha beletoltak volna 1 helyett 8k-t, akkor faszább lett volna.
https://frescho.hu
-
-
válasz
Pista0001
#113941
üzenetére
A nagyon gyorsa P4-ről jutott eszembe apósom első gépe. Tudom, hogy nem retró, de azért jellemző a korra.
Neki nem kell! Feleségemnek is mondtam, de csak a vállát vonogatta. De kezembe akadt egy Compaq SFF P3-mas 2002 tájékán. Talán 733-866 közötti P3 lehetett a cuccos, hozzá való kis monitorral kompletten, nem hagytam akkor selejtezni, csak a csomiig. Nade a lényeg, hogy az öreg úgy rákapott, hogy ő húzta be a barátait, azon cseteltek webkamerával, ha nem tudtak találkozni. Aztán kibújt belőle a mérnök, tervezgetett rajta, lett újabb gép, tuner kártya, digit fényképező és hozzá ami kell. Fiam vele kezdte el a support tanulását, mert egyre több dolgot lepasszoltam neki, mondjuk 'Egy kártyát te is ki tudsz cserélni' felszólítással.
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113881
üzenetére
Volt 1-2 ember aki elöl lovagolt pénz nem számít alapon. A többiek meg tőlük vették meg a cuccost. Nem is olyan régen kitárgyaltuk, hogy miként lett P3-mam 2000-ben, meg azt is, hogy milyen más vasak potyogtak még le gyártás közben.
arn: Pályakezdő tanárként még annyit sem 99-ben.
Én egy jó ösztöndíjas, melós húzásnak köszönhetően 98 Karácsonyára már megléptem a 300A-t. De felénk a budget nem ez volt: 99-ben elején a budget volt az MMX. Természetesen a turkálóból beszerezve, a korábbi cuccost otthagyva. Amikor megjelent a használt részlegen, akkor lett sláger a koliban sláger a 300A, ez kb. 1 évvel volt az után amit írtál tehát 99 utolsó harmadában.
Pikari: Csóri haverod jól átbaszták. Pont volt egy komment a videó alatt, hogy valakinek 386SX-et adtak el DX-ként. Mindig voltak ügyeskedők...
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#113870
üzenetére
Ez olyan gyorsan változott, hogy jó tisztázni, hogy mikor. 99 elején még elvoltak az MMX-szel a népek. 99 őszén-telén már a 300A-ra váltás ment a koleszben a többieknél amíg én videókártyát vadásztam. 2000 végén már P3-mom volt, igaz akkor már rendes fizuból. A többiek is 566-ot tuningoltak 850-re.
S7-be mindegy mit raksz, nem lesz az igazi, talán az L2 cache-es K6 verziókat. De azokat meg az áruk zárta ki, mert annyiért ősz elején már volt Celeron. 99 második harmadában a S7-et már szükség, nem budget megoldásnak tartom.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#113867
üzenetére
Akkor a HW árak gyorsabban zuhantak, mint ahogy félretette az ember a pénzt. Fél év alatt kis túlzással a teljesítmény/ár duplázódott. Én akkor csurig húztam a 300A-t és használtam amíg bírtam.
Másik stratégia az volt, hogy a még eleget megvették a többiek, tuningolták amit bírt és már alig buktak rajta, majd pár hónap múlva váltottak eggyel újabbra. 8-ért MMX 166, 250-en járatva. Eladták 6-ért, így havi 1k-t sem buktak, de már tudtak venni egy Slot 1 300A Celeron-t amit más már cserélt és így tovább.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#113849
üzenetére
Ahogy a K6/2 mellé is 12k valamennyit kellene írni az ÁFA miatt. A sima k6-2-vel az volt a baj, hogy annyira budget volt, hogy akkor már inkább egy MMX-et húztunk rommá. Kéz alól nem került többe, mint a K6 és azt is jól lehetett húzni. A gyorsabb k6-ok helyett meg már lassabb Celeront is lehetett venni. Pont beesett a nem megérős lukba.
szerk: Tutin leírtad, hogy a K6-tal mi volt a baj. Pont amire kellett volna a kakaó nem volt jó
A havi nettó átlagfizu 45-50k körül volt, az éheztetés erős túlzás azért.
balintka: PC és retró?
Na jó, akkor szedhetem a sátorfám a djágaszágaimmal. Szólok is a csajoknak.[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
envagyok
#113780
üzenetére
Meg a Windows rendes 32 bites programokkal. Volt egy belsőépítész látványtervező program. Jó sokáig renderelt és ha valami nem volt frankó, akkor a képen rögtön lehetett látni. 486DX-től fölfelé pedig a Quake a kezdődő instabilitást apró renderelési hibákkal díjazta.
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113773
üzenetére
Szerinted miért álltam neki TVC-t tuningolni? Azt mondták, hogy nem lehet. Ilyet nem mondunk egy mérnöknek., mert jön a fogd csak meg a söröm!
Ezek tartják szerintem frissen az agyat, mert fantáziát, kreativitást, meglévő alapokat, új dolgok elsajátítását és más észjárásának a megértését is megkövetelik. Na meg az sem egy hátrány, hogy amikor vagizni akar a kölyök a frissen tanultakkal, akkor fel lehet tenni a kérdést: Te ezt hogyan oldanád meg? Egyrészt visszavesz, másrészt kénytelen a tanultakon mélyebben elgondolkozni.Azt a foglalatot is le lehet cserélni...
https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#113758
üzenetére
Wolfot hud-dal, Doomot maximális méretben mértem. Az SLC2 nem lett volna rossz, csak amikorra elérhető lett már nem volt sok értelme megvenni itthon. Van még pár cucc ami íg járt. Ritka, ezért is van a polcon, szép darab és lehet mutogatni
Jó kérdés mi érte meg. DLC 40-ről olcsó Cyrix DX 40-re talán már megérte. Doomban ha nem is duplázta meg, de 60% fölött hozott egy ilyen csere. Ez akkor különbség, hogy hud-dal is teljesen jó lett a játék már. De ott volt az ár kérdés és azt a pénzt el lehetett másra, például hangkártyára költeni. Nehéz ügy volt. Egy bármilyen DX2-re meg már nagyon megérte cserélni, mert egy DX2 66 is simán 2-3x gyorsabb volt, mint a DLC programtól függően. 95 végén annyira leesett a Cyrix DX2 80 ára, hogy hülyeség lett volna kihagyni. Persze gond volt 5V-os variánst találni, de egy nagy körtúrával sikerült venni egy TI-t.
Ma annyira nincs különbség, hogy a 386-ot már nem is ajánlom jó szívvel, ha csak szórakozni akar valaki. Most venni kell egy 5x86-ot, PCI-os lappal, valami stabil S3-mas kártyával. Ha gyors gép kell, akkor 4x40-en mehet és akkor a lassabb Pentiumokat is át lehet ugrani és épyteni mellé egy 300A cerkás gépet. Ha lassítani kell, akkor 3x25, ha még lassabb, akkor a cache-t lecsapva a leglassabb 386-osokkal versenyezhet a gép.
Nah ezt kellett volna tudni akkoriban, meg a részvény elszállásokat, bitcoint... De nem tudtuk és pár ezer Ft is számított.
arn: Akkoriban ezt nem tudtuk. Próbáltuk állítgatni és hosszú órák alatt kitalálni a tutit. Most a makacs procit is be tudom lőni 2-3 próbálkozásból nagyjából és 1-2 kör benchmark után látom ,hogy stabil, vagy igazítani kell-e rajta. Az utóbbi automatizált, szóval még csak mellette sem kell ülni. Csak 3 évtizeddel lettünk tapasztaltabbak azóta...
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
Soyo SY-4SAW. Összevetve egy Soyo SY-025M lappal 8-15% a különbség programtól függően. Szintetikusban a legnagyobb, Doomban a legkisebb. A total átlag 12,3% az utóbbi javára. Ez nem akkora különbség ami miatt az utóbbit válasszam. Már csak azért sem, mert abból olyan van ami nem kezeli a 3,3V-os procikat, kedvem meg nem volt elmenni alkatrészt venni, hogy beültessem a hiányzó alkatrészeket.
szerk 1: Most nézem, hogy van DX2-es eredményem is és ott csökkent a különbség a két lap között kb. a felére. Lehet azt jobban szereti az újabb lap, frissebb a BIOS vagy ilyesmi. Végül egykutya, mert akkoriban a középtől +- 10%-ot simán szórtak a lapok.
szerk 2: A BIOS-t jól beállítva is kb. ekkora javulást lehet kb. elkönyvelni a DX2-nél, szóval alapbeállítással még nagyobb volna az eltérés, egész pontosan 8.9%-ot hozott a cache/RAM/busz állítgatás. Szóval a benchek eredményeit úgy kell nézni, hogy ekkora eltérés simán benne lehet atesztelő kezében.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#113727
üzenetére
Akkor korrekt az összehasonlítás, ha az SLC2 mellé rakunk valamit ami CPU-ban hasonló teljesítményű. ISA-s eredmények az alábbiak:
Dhrystone / Landmark 2 / Wolfenstein / Doom
486SLC2 @66 28193 / 153,19 / 17,9 / 4,1
486 DX2 @50 23807 / 167,26 / 21,5 / 9,9Ezek a procik sokkal gyorsabbak, mint egy 386SX vagy DX. A 486DLC-nél nyers erőben kb. kétszer gyorsabb a 486SLC2. A 25-30% gyorsulás így sokkal kevesebb, mint ami elvárható lenne. PErsze ez függ a programtól is. A wolfeinstein-nek nem kell sok CPU erő, jól skálázódik az átviteli sebességgel, míg a Doom a másik véglet. A 3DBench a Wolfeinsteinhez van közelebb.
Amit írtál érték nagyjából rendben van 33,3-at mértem 486SX-VLB párossal. Itt jönnek a kérdések és saját válaszaim:
- Mikor lesz kevés az ISA átviteli sebessége? A méréseim alapján valahol 486DLC 40- 486 SX33 körül kezd el érezhető lenni, de az ár/érték arány necces volt.
- Az SLC2 66-nál mi a szúk keresztmetszet? Az egyik maga a CPU busz, a másik pedig az azon lógó videokártya interface.
- Mire jó a VLB az SLC2 mellett? A VLB az utóbbin tud segíteni.
- Mikor limitál a 386SX alapú busz? A fentiből látható, hogy az SLC2 bár CPU-ban brutális, már a lassú DX2 50MHz-en is lenyomja Wolfeinsteinben köszönhetően a kb. 50%-kal gyorsabb 32 bites buszának a RAM felé. Ha még VLB-t is kapnának, akkor még nagyobb a különbség.Én nagyjából 486SX-40 körülire taksálom ahol volt értelme a VLB-nek, mármint lett volna a kifizetett árral arányosan.
A 40MHz-es busszal ugyanazok a tapasztalataink, az még probléma mentes. 50MHz gyorsabb, de válogatni kell hozzá az alkatrészeket. Most van olyan készletem ami 20MHz-es ISA buszt is elvisel hiba nélkül. 95-ben is sikerült egy hasonlót összerakni fél napi válogatással a használt részlegen.
szerk: Ha le tudnád mérni ISa/VLB-vel, akor tök jól össze tudnánk hasonlítani a limiteket. 3DBench, Wolfenstein és Doom is jó lenne, mert másként skálázódnak. A Doom imádja a CPU-t, a másik kettő meg ilyen gépen már sokkal inkább átvitel limites.
sidi: Ne feledd el, hogy a VLB teli órajelen megy. Tehát mondjuk az átlag lapon 8-10MHz körül megy az ISA, addig a VLB 33-on az SLC2 66 mellett. De ebből a hákolás és a CPU saját adatéhsége (16 bit limitációja) miatt alig marad meg valami.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Fücsök007
#113710
üzenetére
Most sem tudom értelmezni amit írsz. Abban egyetértesz, hogy a videókártya az akár MDA, CGA.. is lehet?
Az ISA nem szabvány. Ha nincs más az alaplapon, akkor nem lehet elfelejteni. Nem értem, hogy mi köze a drivernek a bus-hoz. Minden szoftver renderben ment amíg nem jöttek a gyorsítók, legalábbi PC esetében. De néha még azt követően is volt ami ezt is-azt is támogatta.
DarthSun: Amíg normális a hangnem miért ne vitatkozzunk?
Modern játéknál ahol több GB és töltöget menet közben már kell a fenének HDD.
arn: Most jön az egészre a csavar. A VLB nem bus master, mert osztozkodik az egyik PCI slottal és mégis ha kcisivel is, de a VLB a gyorsabb.
Pikari: Ne túlozzunk, "csak" 8x-os ár. A fizetések közben 2,6x nőttek. Vásárlóparitáson ez kb háromszoros árat jelent ami minden, csak nem jó nekünk. Azt érzem a jelenegi gen is kimarad, elég lesz a 3060Ti még pár évig.
https://frescho.hu
-
válasz
Fücsök007
#113696
üzenetére
Videokártyában a 90-es évek eleső kétharmadában talán 2 gen váltás volt. Az egyszerű ISA kártyákat olyan 93-94 környékén kezdték felváltani a Windows-t gyorsító újabb cuccok. A VLB egy köztes generáció volt, azt követte a PCI. Ha így nézzük, akkor olyan 3 évente az is cserélődött. Aztán az utolsó harmadban elszabadult a 3D gyorsítás és több váltás volt, mint az első kétharmadban.
Na várj csak ez alapján neked a vidó kártya mást jelent:
Voodoo 1 korszak előtt nem volt tömegesen elterjedve videókártya az otthoni számítógépekben.
Nekem az MDA, CGA, EGA, VGA, SVGA is videókártya. Troll ON: A szakmai nyelv megfelelő használata is beleszámít a szóbeli eredményébe, ez -5 pont
98-ban PIII 500? Uhh, én meg örültem a 300A-nak, mint majom a farkának és a koliban az egyik legjobb gépem volt ezzel. Nade várj az nem 99 volt? Mert a 300A még PII alapokon készült és csak azt követően jött ki a P3. Ezeket már nem vágom hónapra pontosan, túl neológok.
arn: Ez az, hogy még a 805 is gyorsabb, mint a PCI. Nem sokkal, szóval DX4 100 esetén 10% a max különbség. Viszont az FSB növelésre a VLB elhúz, mert nem osztja vissza a deszka, mint a PCI-t. 2x50 MHz-en még DOOM-ban is 10% fölötti lesz az előnye a VLB-nek. Reálisan nézve egykutya, mert ahol az egyik kevés, ott a másik is az lesz. Ami egyértelmű, hogy a 16 bites ISA maximum egy 25-33 MHz-es sima 486 mellett válik határesetté. Kivéve, ha van 1/2-es osztó a BIOS-ban, mert akkor ha bírja táltos üzemmódba kapcsolható.
DarthSun: Ahogy 20GB körüli anyagból próbálsz valamit dolgozni, vagy több VM-et futtani rögtön jól jön az NVMe. Böngészéshez, 1 kis emuzgatáshoz persze mindegy.
sidi: SX meleltt a VLB olyan, mint a fake cache. A legjobb, hogy olyan lapot is találtam ami mindegy mit csinálok, mindig 1024kB SRAM cache-et ír. Gyorsítani nem gyorsít, de legalább lassabb nem lesz tőle a lap.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#113682
üzenetére
Az érvelésed ott csuklik, hogy a 486SLC2 az a 386SX buszt használja. Az meg sokkal-sokkal közelebb áll a 286-hoz, mint a 386-hoz. Ha az órajelet elhanyagoljuk, akkor annyira minimális a különbség a 286 és a 386SX/486SLC busza között, hogy egy primitív áramkörre rá is lehet illeszteni. A 386DX (486DLC) és a 486-ok busza egy másik kávéház, de azok szintén annyira közel állnak egymáshoz, hogy minimális áramköri különbség van közöttük. Ezért is voltak 5V-os 386DX/486 lapok a piacon.
A 486SLC2 csak CPU-ban van szeren és csak addig amíg a cache segíteni tud rajta. Ahogy elkezdesz sok adaton dolgozni beesik a teljesítménye a régi, 16 bites busz miatt. Ezért nem lehet összevetni a rendes 386-os procikkal. Ha VLB-t illesztettek hozzá, akkor ott igeaz az, hogy a VLB a teljes 32 bites 386DX/486 buszhoz készült, tehát az SLC2-vel nem működhet jól.
A 40 MHz-es SX felemlegetése nem korrekt. Ha figyeltél, akkor ezt olvashattad:
A DLC kb egy 486SX 25-33 közötti szintet hoz, ez nem elég a VLB-hez
Ehhez képest a 40MHz-en futó SX harmadával, vagy akár 40%-kal is gyorsabb nyers erőben. Doom alatt még egy kicsit többet is (50%) tud, mert ott a DLC40 inkább az SX 25-höz van közelebb.
Sajnos én nem vagyok szerencsés, a 3 darab 25-ös SX-em csak 33-on stabil. A 33-asok viszont mennek 40-en, és egy darab elindul 50-en, de a fél órás benchmark közben hibát dob. Úgy tesztelek, hogy elindítom a felvételt és a test.bat megfuttatja az összes benchet. De sajna visszanézve látszik, hogy hol a rar ignorál egy-egy fájlt (túlhózott bus miatt az IDE döglik) vagy a speedtest dől a kardjába, vagy DX esetén a quake kezd el renderelési hibákat mutatni. Szóval cáfolnám az, hogy a 25-ök szinte mind mennek 40-en. Elindulnak, de nem stabilak. A Cx DX40 pedig egy centi tuningot sem engedett, még BIOS képet sem adott. Ehhez érdemes hozzá tenni az 50MHz-es busz stabilitási gondjait. Ugyanazzal a beállítással az egyik procival atom stabil, míg a másik kér +1 WS-et. Például a 100MHz-es POD imádja a 2x50-es beállítást, míg a szintén Intel DX4 kínlódik vele, pedig próbáltam 4V-on is. Az 5x86-nak meg imádkozni kellett, hogy stabil legyen 3x50-en szűkebb waitek mellett.
Az SLC2-re kicsit visszatérnék a tesztek miatt. Nagyon becsapósak a korabeli benchmarkok. Sajnos a nagy részük nem volt felkészítve a cache hatására. Így ha befértek a belső 16kB-ba, akkor táltos sebességet mértek. Márpedig amik rendelkezésünkre álltak azok ilyenek voltak. Amikor meg nem fér be, akkor összeomlik a 16 bites busz mellett. Az első két eredmény ISA-val van. Wolf alatt az SLC2 nagyon tuti. Doom-ban a sokkal több memória művelet miatt esik vissza. Az SX+VLB eredményeknél meg az látszik, hogy Wolfban az ISA mennyit fog vissza, de Doom-ban nem elég, hogy a VLB rendesen ki tudja használni.
Wolf / Doom
486SLC2 @66MH: 40,6 / 14,1486SX @33MHz. 25,7 / 11,2486SX VLB@33 51,6 / 15,4Ami még érdekes, hogy a 386DX-töl örökölt busz hol fogy el a 486-ok esetében. de ezt a poént most nem akarom lelőni
arn:
Brand gepeknel 486on is baromi gyorsan levaltottak a vlbt pcira, ha sebessegelonnyel nem is jart, de lehetett a konfigokat a pentiummal homogenizalni.
Teljesen egyetértek. A PCI-os Virge gyengébb eredményt ért el, mint a VLB-s 805.
Fücsök007: Ha 86-ban vettél egy 386-ost, akkor sokáig húzta. Sajnos a mi realitásunk nem ez volt.
Hazai fizetések mellett a drága 93-as 386SX rögtön elavult volt. 95-ben már DX4 kellett volna ami két lépcsővel volt minimum feljebb, ha nem hárommal. Mire meglett a DX2 95-ben már a Pentiumok is ott voltak és 96-ra a DX4 is elavult. Azátn idővel sima Pentiumunk lett, de addigra MMX 200MHz volt a közép és mire azt megvették az emberek megjött a 300A. Mennyi váltás is ez így 93-98 között?
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Fenyő
#113679
üzenetére
Nem elég a 33MHz-es 486SX a VLB mellé. Persze Wolfenstein sokat gyorsul (25,7 vs 51,6 FPS) de ahogy jön valami ami CPU-t igényel máris nem éri meg a felárat. Doomban 11,2 és 15,4 FPS jött ki és a VGA kártya árkülönbségéből már rendes DX 40-50-et lehetett venni ami mindenhol csodát tett. A csapda az, hogy DX2 66 mellé viszont már kell a VLB. Doom eredmények: 29 vs 13,1. Viszont van egy sima ISA UMC alaplapom amin 25MHz-en lehet hajtani az ISA buszt. Na az egy táltos
Az én konklúzióm az, hogy nem a 486 busz kell neki, hanem az erő a prociban, hogy ki tudja használni az alsó hangon négyszeres sávszélesség különbséget. A DLC kb egy 486SX 25-33 közötti szintet hoz, ez nem elég a VLB-hez, vagy ahol jelentős a különbség ott meg már nem számít annyira. A feltételezésem egy DRX2-vel lehetne igazolni, de olyanom nincs...
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#113663
üzenetére
Ez is egy módszer. Pont az árak völgyében a hulladékok szakadékában turkálsz. Olcsóbb, mint a modern vas és még nem megy fel az ára, mint a rendes retró cuccoknak.
Czo: Bingó, így kaptam meg a DLC-s alaplapot. 386SX lap árából kijött még 4MB RAM és indulhatott a vadászat. 5V-os Ti486DX2 80-at sikerült találni. Kis tuning után tehát így lett egy DX2 100MHz-en 8MB RAM-mal 95-ben. Ja igen és használt cuccok közül túrtam hozzá VLB-s kártyát ami 0WS-tel bírta az 50MHz-et.
envagyok: Diák kérdezte a véleményem laptopról. 500k. Jó konstrukció, de elmondtam azt az oldalt is ,hogy ez mennyire éri meg neki. Ha tanul is rajta és most úgy néz ki, hogy rákapott kicsit a programozásra, akkor szakirányba állíthatja. De ez szerintem a szülők dolga lenne, hogy beszéljenek a gyerekekkel a pénz elköltéséről, értékéről. Azt érzem nekem sikerült valami értelmes kompromisszumot nevelni a kölyökbe. Fiam például még mindig valami 2011 V4-es gépet hajt évek óta. Persze közben fel lett tápolva: RAM, CPU, SSD, videókártya. De csak apránként, trendektől lemaradva, ár-érték arányt mérlegelve. A fejlesztéseknek maximum 50+1%-át voltam hajlandó kifizetni, hogy neki is fájjon.
sidi: Köszi. Eredetileg benchmarknak indult, aztán nosztalgia lett belőle. A folytatás nem lesz ilyen hosszú.
arn: Annyival egészíteném ki, hogy 95 végére a Cx alapú 486 DX-ők ára 5000Ft köré esett. Annyival olcsóbb volt a DX4-nél és volt közöttük 5V-os is, hogy belépő szinten verhetetlenek voltak pár hónapig. Kb. a 386SX helyét vették át.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
A proci a szűk keresztmetszet. Egy 486-tal sokat változik a kettő kártya közötti különbség.
Pikari: Zsák krumpliért veszed és legalább előre tudod, hogy nem fut rajta a program. Amit kiadtam rá, azért 286-ot lehetett volna venni. Olcsóbban már csak használt használt XT-t adtak. Szóval akkor ez volt a "zsák krumpli" szint. A már emlegetett nyugati rokonyoknak akkor már 486DLC volt az olcsó gép amit elvileg lehetett volna rendes 486-tal bővíteni.
DarthSun: Nem mindegy, hogy 486DX4 vagy DLC van a kártyák mellett. Ahogy az FSB sem. De ez majd 1 hónap múlva lesz csak soron...
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113622
üzenetére
A csudákat. Egy dupla órán olyan kemény feladatot kellene elvégezni, ami akár 5 perc maximum. Excelben ott az adat -> CSV -> mysql-be betölt -> adatkonverziós hibákat felismerni -> javítás -> újabb CSV import -> 3-4 SQL query. Mindez még csak nem is CLI-ben, mert phpmyadminnal lehet kalamolni.
Estére dobok be olvasni valót
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113613
üzenetére
Előbújik belőlem a tanár amikor a butaságokat (a súgó is hülye) ismétlik az emberek. Tegnap már 3-man álltak a végén a táblánál. mert ha már súg, akokro talán jobban tudja. Nem tudta...
A nincsenek driverekt úgy értsd: Nem kell vele foglalkoznod, mert az OS része és egész jól működik, nem úgy mint Win alatt. Amire oda van írva, hogy Mac támogatott azt bedugod és megy.
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113589
üzenetére
Aki ordas nagy baromságokat mondott. Egymás mellett van az asztalon a két telefon. Van amiben az egyik, van amiben a másik jobb. De ha nem lehetne normálisan menteni, akkor tuti nem használnám egyiket sem.
Androidra sokkal több hulladék van, de nincs amit ne tudnál megoldani iOS-en. Az, hogy nem ismered és nem is vagy hajlandó megtanulni nem az almák, linuxok stb. stb. hibája. Ami időt befektettél a Win 98 unretrósításába bármit meg tudnál oldani.
Például linux alatt használom a DA kártyát, telefonnal és fényképezővel készítek videókat. Az utóbbival további képeket. De ha nagyobb felbontás kell, akkor az almát kapom elő. ipad-on nézem a grafikonokat. Bármelyik eszközön tudom rögzíteni a bench eredményeket és végül Win alatt vágom össze az egészet.
Czo: Azt se hagyd ki, hogy az MS és a google dolgokhoz is van kliens az almákon. Nagyjából bármit bármivel össze lehet hozni, csak akarni kell. Házi backup szerver építése is egy laza délutáni mutatvány.
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113545
üzenetére
Szokásos hiba. A helyi bányászbéka szemszögből nézed.
persze mondta hogy ez ájfon esetén természetes, nem szabad akárhova másolgatni, meg letöltögetni, ami részben érthető, aztán behalt az eszméje, és sírva borult az asztalra, istenem az esküvői fotók is...
Urban legend, nem értenek hozzá. Nekem egymás mellett él a 3 rendszer és mindegyikkel meg tudom csinálni amit akarok. Van amelyiket nehezebb hozzá igazítani, van amit könnyebb, de a sudo és admin mód sok dologra képes.
Pikari: Szép magyarázat a nem telik-fukarság párosra. Az elsőt teljesen megértem, jártam eleget a cipőm mellett. Azóta egy bizonyos nép fiai mellett megtanultam, hogy nem vagyok annyira gazdag, hogy a fontos dolgokon spóroljak. Ha kiszámolja az ember, akkor sokszor meglepő, hogy a TCO nagyon nem adja ki a régi szaroknál.
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113542
üzenetére
Ne ragozd. Mac 10% fölött áll már jó ideje, ha jól emlékszem. Az MS bevételének jelentős részét már nem az OS hozza, hanem az O365 és az ahhoz köthető előfizetés. A hanyatló Főváros úgy is többszörös fejenkénti GDP-t, fizut mutat fel, mint az annyira patronált vidéki falvak. A hanyatlást hagyjuk meg a nyugatnak amit sofőrünk kanyarban előzött meg.
Pikari: Az M1 mentén pár cégnél jártam arra és voltak normális gépek, gondolom ez M6-tól délre, vagy más periféria. Mondjuk oktatásban egy R620 is csodálatos vívmánynak számít, de nem ez kellene a mérce legyen.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
KROK már meg is válaszolta. De ezekbe a régi gépekbe olcsó a memória.
KROK640: Ha meg nagyobban csinálja az ember, akkor ezek fogyasztanak is rendesen, szóval otthon csak bohóckodni lehet vele.
hirdetésekben utazott a cég, meg minden hozzá tartozóban.
A kiegészítő mérnöktanár szakot a covid alatt tettem le. Ezzel elektronika, elektrotechnika szakmai, illetve ehhez kapcsolható szakirányú tárgyakat taníthatok. Pl. informatika az ilyen határeset, de elég gyakorlatom van, hogy ne okozzon gondot.
Pikari: Felénk például nincs ilyen, a T-nél sem jellenző, WIX-ben sem... Valami földrajzi behatárolás csak van
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
KROK640
#113474
üzenetére
A Gen8, nem 8th gen, a HP így nevezgeti el a verziókat. Ez nagyjából egy dell R630-nak felel meg.
Nem így működik a dolog. Adott feladatra építed a gépet. Egy storage viszonylag kevés RAM és CPU-val is elfut. Viszont kell hozzá gyors és lassú háttértár, valamint megfelelő hálózat. Aztán ezeket lehet szépen összefogni. Pl. NVMe működhet read és/vagy write cache-ként HDD-k előtt. Ha virtualizálni akarsz, vagy LLM-el foglalkozni, akkor megint más kell. RAM, CPU, vagy az utóbbihoz valami GPU szerűség. Ezért írtam, hogy valós terhelés alapján tesztelünk, mérünk, módosítunk, megint mérünk és csak azután vásárolunk cuccokat.
Gimnázium, de csak hobbi. Kell a kikapcsolódás a corporate b*it mellé. Amikor még startup voltunk azt viszont élveztem. Nem kicsit, hanem nagyon
Pikari: ön jól választott. Az itt látható 1366...
Milyen gépteremben/cégnek van még C2D? Csak hogy jó messzire kerüljem el őket.
Szirtimorc: Szép ház. Izé váz
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
KROK640
#113467
üzenetére
2x 12 mag, némi vinyó bootra meg SSD az adatoknak.Ez már nagyon régi Gen8 gép. Most ez a config már csak belépő szint, az alatta lévőket már csak virtualizáljuk.
A komolyabb vas az 1.5T RAM, 2x64 mag, valami 480-as raid 1 bootnak és 5x 6.4T NVMe storage a menü. Van közte még DB gép is RAM-ban félúton, kevesebb maggal, de magas órajellel és természetesen NVMe az adatbázisnak. A hálón most gyökölnek a srácok, a 25G az endpointoknak kezd kevés lenni néhány esetben. A 100G backbone meg kevés lesz, ha gépek is azt kapnak, szóval ott 400G-re kell lépni. Storage-ről már írtam pár napja amikor a HDD-rő volt szó. Aztán lehet viccnek gondoltad, hogy lemértük és van PB stílusú cuccunk.
Holnap 7:45-től lesz órám. A kettő miért zárja ki egymást? Ja értem, aki nem ért hozzá tanítja...
DarthSun: Nem duplázódnak, inkább a mennyiségük nő. Egyszerűen ha megáll egy node, akkor ne vesszen túl sok vele együtt. Nem mindegy, hogy mennyit kell visszasyncelni amikor visszajön. Horizontális skálázódás ezért jobb
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
jokeph
#113418
üzenetére
A 13600k baja a hűtés. Nagyon-nagyon fel tud pörögni amikor dolgozik. Szerencsére a Vegas-nak nem szóltak arról, hogy Pikari szerint nem szabad skálázódnia sok magra. Persze ehhez kell jó pár layer, 4k felvételek, vágás, szűrés. Még a GPU-t is pörgeti a végeredmény kódolásához. 500W-ot csúcsban be tud cuppantani, de folyamatosban is 300 fölött van a rendszer fogyasztása.
KROK:
egyre inkább felbukkannak majd a 64GB-os gépek is.
Már a 6700k-ban is annyi lett nagyon gyorsan 16->48->64G, pedig az még az elmúlt évtized zenéje volt.
https://frescho.hu
-
válasz
envagyok
#113395
üzenetére
A userbenchmark abszolút hülyeségeket ír.
A PH-n miután kidobták a két anomáliát 37,1%-ot mértek a 2600 és a 6700 között. Abban amire én használtam és ezekkel teszteltem ez inkább 50% volt. Nagyságrendet nem hozott, de előrelépés volt és sok apróságot hozott amire jól jött. A 2600 tuningjával meg leírtam, hogy mi a baj. Húzhattad, szintetikus benchben sokkal jobban erősödött, mint a valós, sok memóriával dolgozó esetben. A DDR3 4GHz-en már eléggé kezdett szűk keresztmetszet lenni, ahogy mentél felfelé ez még inkább előjött. A 6700k-nak meg ott volt a 2133 -> 2400 -> 2666 váltás elég olcsón.
A 1366 más kávéház jó. Ha a sok mag jött jól, akkor az vert mindent, főként egy jó Xeon-nal. A 2,1-es dual Quadra alakított Pro-t is megalázta. Van egy workstation a raktárban és abba még bónuszként 192G RAM-ot is bele lehet tuszkolni. Igaz telirakva csak 1066-on hajlandó kezelni, de legalább nem fogy ki belőle.
Ami elég értelmetlen lépés volt az a 6 -> 7. gen. Teljesen agyhalál, hogy ugyanazt eladták minimális optimalizációval.
Sokmagos témához: A 13600k-ra ráuszítom a renderelést. 100%-on megy az apraja-nagyja. Kicsit több, mint a fele idő alatt végez, mint a 9700-as. Jelige: sok kicsi sokra megy.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#113365
üzenetére
Lesz még overkillebb is. Nem egészen 30 évvel ezelőtt volt egy hirtelen áresés a 486-os prociknál. De az majd csak februárban, még a végén megfertőznek ezek a fránya PC-k.
Amikor rendeltem egy 2011-es knai lapot az elér egészen az étkezőasztalig. Aztán mire hazaértem Bécsből már be volt építve a kölyök gépébe. Aki kapja marja...
KROK640: Ne is mondd, próbálgattam a local AI cuccokat és max small modellig tudok felmenni. A szerverem is csak medium-ra jó.
envagyok: Userbenchmark? hiszel még a mesékben?
A ph-s teszt IPC-t mér de helyesen kell értelmezni. A választott alacson órajel azért kellett, hogy mindegyik proci bírja, de van vele egy apró probléma, méghozzá a 3GHz. Ahogy növeled az órajelet a 2. gen úgy kezd kifogyni a RAM sávszélességből. Így is mértek 21%-os IPC előnyt. 3.8+ GHz-en már nagyobb lenne az újabb cucc előnye. Add hozzá (szorozd) a gyári órajel előnyt (17%) és meglesz az 50% különbség. Persze ez egy szégyen, hogy 4 gen. csak ennyit hozott, de kijön a sokat kárhoztatott 10% körüli növekedés generációnként.
A Gene VIII simán elbírt a 6700 után a 9700-zal. Nem is kellett sokat mókolni, egy kis forrasztás és kész. a 9900-at már nem mertem volna belerakni, mert a 9-es szériánál már elég csücskösen adták meg a fogyasztást és elég durván fel tud szaladni hosszú másodpercekre, ha engedékenyen hagyja az ember a BIOS-t.
https://frescho.hu
-
-
#113347
frescho
addikt
FoxiestFox
#113345
válasz
FoxiestFox
#113345
üzenetére
Ha elférne, akkor már egy régi chieftec álló toronyba lenne az egész. Van hozzá egy 990-es deszka sok slottal és egy 9-es FX. De a helyszűke nem teszi lehetővé. A lányokat meg nem akarom kiköltöztetni, hogy több hely legyen.
DarthSun: hétvégén meglesheted, hogy én hogy DOS-olok.
Amúgy meg száradjon le a keze annak az idiótának aki bacsis oldalát próbálja törni/dosolni. Hogy ebben mi a jó neki? Most állítgathattam megint a dolgokon egy kicsit.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
KROK640
#113326
üzenetére
"De egy 2600 ->6700 váltást is nagyon lehetett érezni." - hát... lehet, ezt így nem próbáltam.
De én igen, mondjuk speciális eset vagyok. 2600->6700->9700 Mindegyiknél elég szép előrelépés volt. 50% és új tech amiért már érdemes váltani. Pl. NVMe slot nem volt a 1155 esetében és simán bele tudtam tuszkolni 64GB-ot a 6700 mellé. A 9700 renderelésnél a 8 fizikai maggal több, mint 60%-kal volt gyorsabb a 4 mag + HT-nál. Játékokban a egy GTX760 is simább érzést adott, 1060-nal meg főként. [link]
https://frescho.hu
-
válasz
KROK640
#113299
üzenetére
Pedig pont a 6-os (igaziból az 5-ös) indította el az új szériát. A 7-9. generáció szinte 1:1 arra épült, csak kicsit tuningolták, meg növelték a magok számát. A 2. széria után igaz, hogy nincs olyan új amire érdemes lett volna 1-2 generációval megelőzőről váltani. Mondjuk egy 6 vs. 9 is csak a + magok miatt érte meg a hákolást. De egy 2600 ->6700 váltást is nagyon lehetett érezni. Mára már a 6700 is elavult.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
leweegee
#113129
üzenetére
Ez egy régi mondás. Akkoriban üveg plafon volt az ember fejett, ha műszaki vonalon akart előrejutni és nem lett párt tag. Ma is ez van, egy ponton nem lehet előrébb jutni. Ilyenkor jön az, hogy valami másba kezd az ember, hobbizik vagy rossz esetben elkezd inni.
Azok az idők nem voltak annyira jók, csak az idő szépíti meg. De és is simán szeretnék 30 évvel fiatalabb lenni. Nem érdekelne, hogy a cipőnk mellett jártunk.
https://frescho.hu
-
-
válasz
envagyok
#113077
üzenetére
Ki kéne szortírozni a PC-s szutykokat. Van ott minden, de annyira nem hat meg és sajnálom rájuk az időt, hogy csak vannak. Most még kicsit elbohóckodok a 486-tal, de aztán vissza a retróhoz, meielőtt megmételyeznek. Ez is nosztalgikus, de nekem már az a korszak amikor ment a patkolás és erősen emlékeztet arra, hogy miként próbáltuk utolérni a lehetetlent: PODP, DX2-100...
https://frescho.hu
-
#113025
frescho
addikt
FoxiestFox
#113023
válasz
FoxiestFox
#113023
üzenetére
Az első lépés, hogy le kell tenni az alapfokú gondolatolvasási OKJ-t. Ha nincs meg a képzettséged, akkor sokkal macerásabb az üzembentartása.
Lord Myn: Duplagondol. Nézd meg mit jelent az Amiga. Ha tudsz németül, akkor a megfejtést már leírtam
Azt nem írtam ,hogy jó, de vannak rajta érdekes megoldások. De van IBM PC-m is. Az is érdekesebb a tucat PC10-nél.
https://frescho.hu
-
#113022
frescho
addikt
FoxiestFox
#113011
válasz
FoxiestFox
#113011
üzenetére
"Az Amigák egy másik világ, nem értek hozzá, milyenek vannak és mennyiért reális itthon..."
Igazán senki se ismeri ki őket. Kívülről nézve vannak szőkék, barnák, vörösek, igaziak és festettek. Reálisan mind ráfizetés, de mit lehet tenni. (Amiga=Freundin)
Lord Myn: Bios nincs, emlékeztet egy A2000-re. Az egyetlen specialitása a 8 bites IDE port. Tényleg nem kell hasra esni tőle. Egy PCJr sokkal érdeksebb darab.
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#112989
üzenetére
Ez érdekes téma, mert van amikor felbukkan egy érdekes ajánlat ami erősen torzíthatja az ember értékítéletét.
Amúgy meg nem értem mit ölitek egymást ezeken a tucat PC-s cuccokon. Legalább valami csinos Amiga miatt menne a taréjcsipkedés, hogy ki viheti haza.
Lord Myn: Commodore PC is csak egy tucat XT klón
https://frescho.hu
-
válasz
zotyesz66
#112879
üzenetére
Így van. Nagyjából 200m-en belül volt 5 üzlet, ebből kettő használt cuccokat is árult. Az első teljesen saját építésű gépem alkatrészeinek jelentős részét ott szedtem össze boltonként. Aztán kb. 2 évvel később a használt részlegen dolgozott egy évfolyamtársam akivel kiválogattuk azokat a cuccokat amik rendesen bírták az 50MHz-es VLB-t.
https://frescho.hu
-
Vadász utcában több volt egymás mellett és még ugyanabban a háztömbben a másik oldalon még egy. Azok a szép idők...
anaqer: Szerverek kevésbé harapnak. De a baby AT megmart a múlt héten elég csúnyán.
hobizoli: 2000-ben átlag embernek teljesen felesleges volt. De ha mondjuk videót digizett, vágott akkor máris nem. Volt kolléga aki mellékesen esküvőkön videózott és neki jól jött. De ez is változott, mert 2 évvel korábban még több értelme volt, 2002-ben meg sokkal kevesebb. Nagyon gyorsan változott akkor a sebessége a gépeknek.
https://frescho.hu
-
válasz
hobizoli
#112867
üzenetére
90-es évek közepén még volt értelme SCSI-nek. Úgy kb. a 420-asok voltak azok amik már kezdtek normális sebességet elérni, ha csak 1 vinyó, 1 CD volt. De volt több meló aminél azért ez akadály volt. A 90-es évek végére ez már csak ott volt igazi probléma és az SCSI jobb, ahol sok sok adattal időérzékenyen dolgoztak. Videó vágás, kijátszás például. De ilyen volt a CD írás is. Amit nem vesztek figyelembe, hogy a sok állományt on the fly rendezte ISO-ba a program. Ezért nem sequenciális, hanem random IO kellett volna sok kis állományra. Na ebben volt jobb az SCSI. Meg abban amikor mondjuk folyamatosan kellett sok adat, mert akkor hardver raid-et csináltunk és voilá lett sebesség.
Én kb. 1-2 évvel voltam lemaradva, részben saját pénzből, részben emigrált rokonytól levedlett géppel tartottam úgy-ahogy a lépést. De ez nem jelenti azt, hogy mi voltunk az iparban a mérvadók. Itthon mindig ment az olcsón okosba sufnisan olyan valahogy jó lesz módon megoldós téma. Mert ugye nem volt pénz, tudás, igény a jobbra. (A kívánt szöveg aláhúzandó.)
96-ban már dolgoztam olyan helyen ahol ez számított. Le is tudnám mérni valós terheléssel is akár, mert van a polcon minden hozzá. Például az első digitális földi teszt adás berendezéseiből iis véletlenül, mert azok a barbárok aszondták dobjuk a kukába... De ha nem akarjátok elhinni, akkor úgyis fölösleges.
envagyok: Emlékszem amikor az volt a hír, hogy komplett gépet lehet venni 1000$-ést. Majd jött a 800$-os gép húúúúú.
A 6-8. gen. sem sokkal drágább és máris lehet Win 11 rá. De linuxxal a 4. gennel is el lehet karistolni, bár én már nem szeretném, a műhelybe is már a 9. gen van.
Sok dolog van amivel lassan nem érdemes foglalkozni. Most ölik meg a szemem előtt azt a részét a szakmának amit szeretek csinálni.
Lesz még nagy sírás a full cloud vonal miatt, csak már ember nem lesz rá, mert nincs utánpótlás a gyengébb fizu miatt. Na meg kezet összekoszolni, kábelezést átgondolni, kivitelezni az is olyan utálatos dolog, mint megérteni a gépek működését.[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112858
üzenetére
Khmmm. mysql, ceph, veeam -> program futás sebessége. Ebben semmi tudományos nincs.
mysql -> Ügyfélnek mennyi idő után van beimportálva a feltöltött CSV vagy készül el a riport és abból a számla.
ceph -> media adatbázis kezelés. Képek feltöltése, átméretezés, replikáció több helyszínre
veeam backup -> mennyi ideig tart a futás, azaz mennyi időnként lehet incremental backupot csinálni. Snapshot konszolidáció stb. stb.Ezeknél tudni kell, hogy mi a szűk keresztmetszet. Ha nem méred, nem tudod. Hálózat sebessége, latency, valami kód részlet vagy a storage. Nem tudományos, hanem mérnöki megközelítés, nem sacc/kábé amire el fogunk költeni milliókat. Az elsők között használtunk PCIe flash meghajtókat (10k/darab) mySQL alatt, de előtte lemértük SAS meghajtókkal szemben. Ugyanezt megcsináltuk ceph-re és az jött ki, hogy a vinyó elég teljesítményben és kapacitásban 4x akkorát lehet kihozni ugyanabból a pénzből.
Nem mennek a kukába hamarosan, fokozatosan szorulnak vissza, de még mindig van terület ahol ár/értékben vezetnek. Ugyanez volt az SCSI-vel, apránként szorították ki az UDMA, majd SATA vinyók őket. Azokat meg a SATA, majd NVMe csatolós SSD-k.
FoxiestFox: Az elején küzdős volt. A Win95 szoftvere inkább lefagyott, mint írt. A Win 3.1-es stabil volt, de nem volt szabad a géphez nyúlni. Aztán amikor lett megoldás linux alá már jó lett.
KROK640: Megint abból indulsz ki, hogy felétek mi volt.
Azért furcsa a minimálbér, mert diákként össze tudtam szedni nyári/suli melletti munkából, meg ajándékokból kb. 30k-t egy év alatt. Vagy a szakgányolást fizették meg jól, vagy a keleti oldal ennyivel mélyebben volt.Durva a különbség: 93 végén 386SX-et építettem amikor felétek a C64 ment. 95-ben a 486 DX2-vel is csak futottam a trend után, miközben nyugatabbra ott volt a Pentium ahogy arn írta. Mondjuk halkan megjegyzem, hogy NSZK-ba szakadt rokonyok ott is "csak" teljesen multimédiával kigyúrt 486-ost vettek csupasz Pentium helyett, az volt nekik kb. 1 havi fizu. Ez azért jó, mert este ezt kiegészítésként belemesélem a következő magyar verzióba.
hobizoli: Egészítsd ki a történetet, hogy mikor, mert anélkül nem lehet elhelyezni. Az, hogy mi volt az itthoni SOHO környezetben nem jelenti azt, hogy az volt a jó megoldás. Csak hogy érthető legyen két nem PC-s példa és mellé időpont: Az A4000-nél átálltak IDE-re, lett is belőle lázadás, mert az animációk kijátszásánál nem volt biztosan elég a tudása. Ez 1992. Az Apple az SCSI-t 97 vége felé kezdte elhagyni talán a G3 iMAC környékén. A kettő között volt 5 év és hatalmas fejlődés.
90-es évek végére az SCSI visszavonult a munkaállomások/szerverek területére, de ott még megvolt a maga előnye. A SATA és az első SSD-k ezt is kb. kinyírták, még a nagy, olcsó tároló kapacitás az ahol tartják a frontot. Ehhez is lehet évszámokat rendelni, azok nélkül értelmetlen a beszélgetés.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112843
üzenetére
Ha nem mérted meg, hogy mit fogyaszt a sync, akkor honnan tudod, hogy valójában a sebességet a DB elérés vagy az adatok lemezre írása viszi el?
Leírtam, hogy valós terhelést mértünk, még alkalmazást is írtam. Ha nem tiszta, hogy mi az, hogy DB, ceph vagy veeam azon sajnos nem tudok segíteni.
Mit terhel a sync? Mennyi ebből az IO, mennyi amit hálózati forgalommal tölt stb. Ahol a SAS még mindig jobb az a hosszú ideig magas terhelés. A 15 perc wallet sync az rövid terhelés. A Monerónál meg kellene tudni, hogy ez mennyi terhelést jelent, mekkora tárhely kell, IOPs vagy inkább átviteli sebesség érzékeny. Ezek nélkül nem eldönthető, hogy szükség van-e gyorsabb tárolóra és ha igen mire.
Példát is írtam, hogy mikor és mire jó még mindig a SAS és mikor jobb az NVMe. Az SLC cache és annak ürítése a fw hangolásától függ. Hiába cserélsz SSD-re, az még nem jelent üdvösséget és stabil működést. Az iwiw kalibernél meg shardolod az adatokat vagy még inkább eleve jól skálázható DB-t választasz. De a képeket és más médiát ott sme fogod mind SSD-re rakni, mert inged-gatyád rámegy. Erre kell a tiered storage amiről írtam. Ha érted, hogy miről írok, akkor nem értem a kifogásaid. Ha nem, akkor írhatok részleteket. De az, hogy egy moneró sync-ből akarsz általános következtetést levonni az csak a ne nézz fel szint.
hobizoli: 98 végén már lehetett 300A cerkával vagy 166MMX-től felfelé kicsit piszkálva, normális HDD-vel CD íróval olyan gépet építeni ami biztosan írt. Ezt írtam, hogy kb. akkorra taksálom amikor good enough lett erre SCSI nélkül is. De volt amire még nem. Az első írók itthon talán 1 évvel korábban jelentek meg. Azok mind SCSI modellek voltak. Az ATA ami nekem lett az 99 elején jött és elég problémás volt az elején szoftveresen ez interface miatt. Típusszámom nincs, de lilás-kék gombja volt.
Ugyanarról beszélünk, csak te le voltál maradva. Mondjuk nem csak te, hanem kompletten az ország. Az, hogy neked vagy nekem mikor lett meg egy technika nem értem miért lenne mérvadó. Én szerencsés voltam és volt 2x-es Mitsumi meghajtó a 386SX-es gépemben hangkártyával 94-ben. KROK akkor még C64-nél tartott ami legkésőbb 87-től volt elavult az A500 megjelenésével. Szerintem mérvadónak annak kell lennie ami az akkor éppen aktuális, elérhető cucc volt a nagy felvevő piacokon. Németeknél 93 elején már hirdettek CD-rom meghajtókat. 94 elejére már nem különlegesség, sima számtech hirdetésben több variációból lehet választani, hangkártyával, szoftverrel több variációban.
Ott hibázik az SCSI temetése, hogy 1-1 estet nézel. Az igaz, hogy átlag otthoni felhasználásnál már nem volt sok értelme a Celeronoktól, de sok esetben pedig igencsak jól jött az SCSI. Még évekkel később is volt sok ilyen attól, hogy nem láttad, nem dolgoztál vele.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112840
üzenetére
Sosem mértem.
->Dunning−Kruger-hatás
SSD-nél is hatalmas különbségek vannak. Párhuzamot is lehet vonni az SCSI-vel. Majdnem ugyanaz a meghajtó, de a firmware más. Ennek köszönhetően rövid mérésnél még jobban is teljesít a SOHO, mert pont erre hangolták. A folyamatos terhelést sokkal jobban, stabil teljesítménnyel bírja a "profi" cucc, bár egy kicsit lassabbnak tűnik 15-30 perces terhelésnél. Például a garbage collection másként van megoldva, sokkal hamarabb elkezdi és eleve foglalva van erőforrás erre a célra.
hobizoli: Rakd mellé az évszámokat. Nem tudom pontosan, de olyan 98 körüli lehet az ATA-4 szabvány. Az SCSI meg kb. a 80-as évek legelejénre datálódik vissza.
"lehet ilyen 486-knal meg szamottevo volt a diffi, de a Pentiumoktol kezdve"
Nagyjából, bár inkább a Pentiumok 3. szériája (MMX) és még inkább a PII platform az amikor már simán lehetett nagyobb sebességgel megszakadás nélkül írni CD-t mindenféle "ne nyúlj hozzá!" nélkül sima ATA meghajtókkal. Nekem elég hamar volt ATA-s íróm (nem meglepően itthon gyártott, leesett darab) és szenvedtem vele, mert nem volt hozzá csak a saját programja Win 3.1 alá az meg sok dolgot nem ismert. Az volt ilyen elindítod és békénhagyod darab. A legtöbb progi eleinte csak SCSI meghajtókat kezelt, linuxon is csak idővel jelent meg egy SCSI-ATA fordító réteg. Na ott az SCSI jó lett volna, csak ugye ez lett nagggyon olcsón.
Teljesen természetes, hogy az SCSI-t kiszorították adott szegmensből a gyorsabb consumer cuccok. Először workstatin-be mentek fel, mert több lemezt, írót tudott kezelni, majd onnan is feljebb szorultak. Még most is van olyan terület ahol nem tudod megoldani SATA-val.
Szóval az SCSI mellé kell rakni az időpontot és felhasználást, hogy adott időpontban volt-e haszna, vagy csak pénzt dobott ki az ember.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112835
üzenetére
SCSI a 80-as évektől volt a 2000-es évek közepéig, onnan SAS vette át a helyét. A kb. 10 év tapasztalat ezért nem releváns.
Mekkora IOPs és MB/sec? Fontos, mert ahogy írtam a SAS ma már csak nagyobb méretekben értelmes SATA-hoz képest. Például 500-600 MB/sec folyamatos terhelés és 100k IOPs mellett. Nem stopperrel és szintetikusan teszteltük, egyszerűen ráeresztettük a DB vagy ceph OSD terhelést vagy csak több helyről több szálon párhuzamosan backupolunk. Érdekesség, hogy ezt a hálónak is bírnia kell, alap a 100Gbps, ha már alig drágább a 40G-nél.
SSD-t ne kevert az SCSI mellé, nem ez volt az eredeti kérdés. Le is írtam, hogy az NVMe sokkal jobb. DB-nél úgysem megy az ember pár TB fölé, inkább szegmentálja, oda nagyon frankó. De nagy storage esetén 100TB/node esetén anyagilag értelmezhetetlen. Kell 1-2 NVMe cache-nek (5-10% a HDD-hez képest) a second tier meg mehet SAS-ra. Ilyesmiket használunk pl. veeam alá, hogy legyen elég hely: [link]
https://frescho.hu
-
válasz
hobizoli
#112830
üzenetére
Azért, mert képes volt busmaster üzemre. Az SCSI buszon (kábelen) lógó eszköz átvette a vezérlést és át tudta vinni az adatot a vezérlő segítségével a memóriába. Sima DMA művelet volt, de a CPU-t tehermenetesítette, mert nem kellett pollolni, meg mifene, hanem 1 parancs és nem volt több dolga. Emellett ami még jó volt, képes volt az eszközök között is átvinni, tehát a merevlemezről rögtön a CD író bufferébe került az adat, nem járta meg a gép memóriáját.
Ennek az egésznek egy esetben volt és egyben még mindig van értelme. Akkor volt amikor lassúak voltak a gépek és idő kritikus volt a művelet, mint CD írásnál. Amikor még mindig van, amikor sok eszközön végzünk sok műveletet egyszerre és a CPU csak karmesterkedik ezek felett. Bár ma már magas IO-ra ott az NVMe, de nagyon nagy kapacitást még mindig merevlemezzel lehet olcsóbban építeni.
kiegyészítés: A SATA sok SCSI feature-t vett át. Például a command queue-t vagy a különböző státusz információk lekérdezését (SMART) és ezzel sokat közelített az SCSI felé. Ma ugye SAS van a lemezeken ami felülről SATA kompatibilis és pár dologban még mindig többet tudnak a SAS merevlemezek. Van egy érdekes fajtájuk ami igaziból SATA HDD mechanikáját örökli SAS csatlakozóval és firmware-rel. Ezek a near line-ok és több tucatot is belapátolnak egy egy storage node-ba, a kiterjesztett monitorozás, kcisit jobb minőségű csapágyzás és jobb minőségbiztosításnak hála kevésbé hullanak, mint SATA társaik. A jobb csatoló és firmware miatt pedig ha nem is gyorsabbak, de a hosszabb távú folyamatos terhelésnél is konzisztens a teljesítményük.
Pikari: Üzemeltettél, mértél IDE/SCSI vagy SAS/SATA lemezekkel megáldott gépeket? Mondjuk DB terhelés 1 napig folyamatosn 12-16 HDD-n.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112753
üzenetére
Az én listám erősen hiányos, mert már nem emlékszem csak pár darabra.
93 - ST-225 MFM 20MB 386 mellé pont jó párosítás nem?
94-95 100-120 MB Conner
95 vége-96 eleje vége valami 420-as, elvégre 486-ra váltunk vagy mifene!
99 január Jó nagy Deskstar az első nagyvasba.
Itt van egy nagy luk amire nem emlékszem. Az tuti, hogy a Deskstar hordozóssá alakult, majd ebben el is halálozott. Az tuti, hogy 2004 körül az NF2-be már valami SATA került és volt mellette NAS is.
2005 végén 4x 120G SATA RAID 10 tömb a NAS-ba.
2006 elején RAID tömb kapmec fizikai behatás miatt, de le tudtam kaparni róluk az adat nagy részét pár trükkel. Ugyanekkor vettem 3x 250G-t, mind különböző gyártótól és széttelepítettem egymástól több km-re. Na ez nagyon fájt.
2009 Első SSD, valami kis méretű Intel a Win 7 alá.
2012 talán 120-as Agility 3 és mellé megint szétszórva 3 méretes, 1 TB feletti kapacitású merevlemez. Talán 2TB lehetett? De ez már messze nem retró.https://frescho.hu
-
-
válasz
KROK640
#112723
üzenetére
Gyors keresés: 98 szeptemberi Made in Hungary 10.1G
Szerintem nem ment át a helyi dolgozók + leesett a kamionról lényege. A lábasjószág mind elkelt a környéken töredék áron. Így lehetett nagy vinyót megfizetni. Ahogy egy időben Győrben fütyülős csigákat lehetett szerezni autóhoz.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
-
válasz
Pikari
#112696
üzenetére
Az i 8250U-t már lassúnak tartom. Hiába van benne elég RAM és 4 mag+HT. Ahogy megnyitok rajta 2-3 nem túl nagy programot és 8 lapot érezhetően belassul. A háttérben egy word-excel-VS code triónak nem kellene ennyire megfognia. Egy hello world vagy 3 oldalas doksi nem okozhatna ilyet.
Szóval ami szerintem elfogadható az egy 6. gen i5, vagy 8. gen-től az i3. Ezeknek van megfelelő single thread teljesítménye és elég magja is rendes használathoz. Az első Swiftet sem azért vették, mert jó autó volt. Ha a Swift a Pentium, akkor az i3 egy Astra szint amibe már elfér a család.
arn: Linux alatt elvileg igen. De ez is arról szól amit írtam. Ezt fent kell tartani, idő, ember és költség.
Fenyő: Tudtam, mert megtaláltam a korabeli méréseim, csak már azóta kicsit elfelejtettem
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112679
üzenetére
Teljesítményben. Ez azt mutatja meg, hogy hány év lemaradásban vannak. Persze lehet azt mondani, hogy ők nem akarnak csúcs cuccot építeni, de az olyan vergődés, mint amit az AMD ad elő a GPU-kal.
De amikor kijött az ugyanazt a teljesítményt nyújtó procikkal kellett volna versenyeznie. Érts ez alatt: A 8-as széria i3-masai lenyomják a 2-3 gen i7 processzorait. A HTs Pentiumok pedig kb. a régi i3-mak szintjét képviselték.
Ezek a cuccok érdekességnek, gyűjteménybe, meg nagyfal mögé jók, de amúgy olyan VIA-s az egész.
arn: Eddig az x86 procikról volt szó. Ez valami MIPS vagy RISC-V lesz. Azt egyszerűbb tervezni és jobb irány, csak megfelelő technológiát kellene még mögé rakniuk. Talán elérik az Intel Bronz-Silver Xeonjainak a határát. De ugye ezeknek meg az Apple kellene, hogy a mérce legyen. Néz meg, hogy a legszutykabb M1 mit teljesített.
envagyok: SCSI kártyád van? Ahhoz van CD emulátor
DOS-hoz van egy tanulság: Lassú gépen az EMM386 is számít. Akár 5-10%-kal is csökken vele a teljesítmény.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112677
üzenetére
Semmit nem jelent az FSB órajel önmagában. Jóideje már a busz is többszörözött, több fázisú órajelet használ a legtöbb platformon. Csak abba gondolj bele, hogy miként etetnék szerencsétlen procit adatokkal, hány bites adatbusz kellene?
arn: Arra a 32 magosra gondolsz aminek az egyszálas teljesítménye az atomos cuccokat sem karistolja? Tökéletes routerekbe, meg hasonlókba, de fürtöket építeni nem éppen.
Okos reklám platformot fejleszt a cégünk. Tudnák mesélni, hogy miként célozzák meg azt is aki "őt aztán nem fogják befolyásolni sose a rohadék..."
https://frescho.hu
-
válasz
Pista0001
#112673
üzenetére
Full belépő M1-es Air kb. középső pontszáma:
Másik véglet: L480 nyitott word-excel mifene mellett 25350 pont. i5-8250U 16GB memóriával
2017-ben jött ki a KX nem? Akkor miért 1-2. gent veszel összehasonlításként? 2017-ben kb. abban az árban ott volt a 8100-as i3 is.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
Otthoni felhasználásból indulsz ki. Mondjuk már ott sem szeretnék egy ilyen lassú egy szálas teljesítményt nyújtó procit használni. Ipai, hadi körlümények között fáj ez igazán. Sokkal több chippel lehet elérni azonos teljesítményt. A skálázódás nem lineáris, szóval egy mai 32 magos Xeon vagy AMD chip helyett nem 4x kell több. Ez emeli a komplexitást, a fogyasztást, az éptési helyet, időt, mennyiséget... Magyarul sokkal többe kerül. Meg tudják építeni? Természetesen, de gazdaságilag megterhelőbb és vagy lassabb lesz vagy terheli a költségvetést. Ha az előbbi, akkor könnyebb megőrizni az elsőséget, ha az utóbbi, akkor meg nem jut másra. Kína épp az utóbbit választotta, a 80-as években ebbe a CCCP beleroppant.
Az AI helyett inkább masszív adatgyűjtés és elemzés az amire gondolsz. Nem mai történet és Kína magas szintre emelte. Iszonyú pénzt költött és költ el erre a polgárai jóléte helyett. Errefelé kicsit másként használják, nem totális megfigyelés, hanem ahogy írod inkább befolyásolás megy. Láttam, hogy ezt hogy fejlesztik és a hozzá tartozó erőforrás igényeket és félelmetes, hogy az elmúlt tizenpár évben (igaziból a covid éveitől számított kb. 4-5 évben) mennyit csökkent a belépési küszöb. Na pont ezt nem tudják még legyártani a kínaiak.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112634
üzenetére
Talán mert 7000-es procit teszteltek ami viszont fogyasztásban összevethető, vagy mert ez volt kéznél?
Sok TDP adat nincs, de itt van egy fogyasztási grafikon is: [Innen vették át az eredményeket] Az AMD ellenféllel kb. egy szinten fogyaszt és harmada a sebessége. De igazad van nem fair, mert miért i3-8100-at és AMD 5600G-t állítottak ki ellene amikor lehetett volna újabb, gyorsabb procit is találni ellene?
Jobban utána nézve a VIA CNS-en alapul, azt egyszer már keményen átdesignolták. A mostani nagy előrelépés a 7000-esnél egy újabb redesign és az órajel emelés szorzata. Nem teljesen új mag, kb. ugyanúgy leszármazott, mint ahogy a C2D és a core szériák. Volt egy állítólagos 7nm-re átállás, de erre nincs bizonyíték, ha meglépték és tömeges gyártásra képesek, akkor le a kalappal előttük. Elvileg chipletes, de nem találtam skalpolt prociról képet. A fogyasztása cserébe elszállt, a 30W-os adatodra kíváncsi lennék honnan származik. Intellel méretazonos a kialakítása a procinak, nem kell a hűtővel variálni, van rá dögivel. Ezt értelmezhették félre?
A fentiek alapján ők meglépték mindazt amit az AMD-Intel páros anno. Integráltak IMC-t, megreformálták a belső dolgokat amennyire lehetett és emeltek szépen órajelet. A következő lépés innen egyre nehezebb lesz és nagy a távolság a vezető gyártók mögött.
Ha tesztelnél pár egyszerű szintetikus tesztet, akkor össze tudnánk vetni. RAR, cinebench meg más ingyenes. Vissza tudom fogni a procim TDP-jét, az sem gond. Akár IPC-t is lehetne, hogy azonos órajelen mit tudhat.
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112617
üzenetére
Azt áruld már el, hogy egy számítástechnikai oldal miért hazudna a mérési adatoknál. Mi értelme lenne? Legegyszerűbben egy rendes teszttel tudnád megcáfolni. Össze lehetne ereszteni mondjuk egy sima i7 9700-zal, azt lehet butítani 4 magig, hogy a 6 gen i5-jeit hozza. Mellé csapni mondjuk valamit a 4. genből és kész.
"kb 2-4x gyorsabb mint amit a via leggyorsabb (quadcore) magja hajdanán tudott." Ami akkor tudott fele single threadet teljesítményt a konkurenciához képest. Nagyon szépen tartja a VIA-nál szinte már hagyománynak mondható lemaradást.
"az immár 8 éves kx5000 valódi teljesítménye kb egy második generációs i5 szintjével egyezik meg (azonos órajelen kb 15%-al lassabb)" Mi a valós órajele a kx5000-nek? 15%-kal lassab az IPC, de mi a szitu órajel terén? Nem keresek rá, csak tippelgetek: 2GHz? A 6000-nél már elérték a 3GHz-et? A 7000-es maximuma 3.5 körül van?
A felsorolt dolgok is évtizedesek, nincs mitől hasra esni, még jó, hogy hozza bármi amit kiadtak jó régen.
Nem másolt, csak megvették, mert nem voltak képesek sajátot tervezni. Az ugye megvan, hogy a tervezők evakuáltak a cégből, így probélmássá vált a továbbfejlesztés. A kx7000 pedig ahogy emlékszem már Intel magokon alapul.
Nagyon sok a hasonlóság a Baikallal, ha megnézed azt ami a háttérben történik. A ruszkik és a kínaiak is saját lábra akarnak állni legalább néhány kritikus eszöznél. Ez teljesen érthető, de az elérhető adatok azt mutatják, hogy a lemaradásuk nem akar csökkenni. Saját proci tervezés mellé saját gyártást akarnak. Ezt gáncsolja el a nyugat. Az USA aljasul játszik mind a kettő ellen ez nem kétséges, de ez láthatóan működik. Mondjuk már ez a sebesség is elég lehet a haditechnika nagy részébe...
https://frescho.hu
-
Nem mindenki, ez inkább csak a PC-sekre igaz. 8 bites vonalon sokan gyűjtenek csak úgy, vagy valamilyen tematika alapján. Én például korszakot nézek és ezen belül is vannak csoportok. Például a magyar vagy a britt gépek.
Pikari: Ha nem próbáltad, akkor mi alapján véleményezed? Itt van egy kis betekintő: [link] Kb. ugyanazt hozza, mint amikor még VIA-nak hívták. Még csak azért sem lehet kiemelni, mert a kínai elvtársak alkották, mert valójában csak a VIA-t viszi tovább. Ugyanez van a Bajkal-os szerencsétlenkedésnél is.
Az igazi párhuzam azonban amit a vasfüggöny mögött összehoztunk. Szeretem a magyar gépeket, de a realitás az, hogy sok éves lemaradással hoztuk össze jóval drágábban, silányabb minőségben azt amit a nyugat. Amikor meg jobban mögé nézünk, akkor kiderül, hogy a legtöbb ami elkészült nagyrészt másolt, lopott, átvett, elavult cucc volt.
KROK640: 4. generációs i5-tel tud versenyezni sok szálon, az talán 2012-es. Évtizednél is több a lemaradásuk. Single thread-ben a 2. generációs Core2 is gond. #aszankcioknemmukodnek
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
Pikari
#112605
üzenetére
Ezek nem alternatívák, inkább csak érdekességek.
Egy gyenge Ryzen 1 szintet talán tud, az 1700 simán elkalapálja. 1 szálon tuti nem, 8 szálon talán megver egy 1400-at. Ez annyira értelmes választás, mint a VIA C3 processzorok voltak. kx5000-en nem szeretnék internetezni, ahhoz képest még egy i5-ös 1155 is rakéta.
https://frescho.hu
-
#112603
frescho
addikt
FoxiestFox
#112592
válasz
FoxiestFox
#112592
üzenetére
Valahogy így érzem én is. Eltűnt az igazi változatosság. Még a PC platformon belül is két gyártóra szűkült minden. Arn-nal ellentétben úgy gondolom, hogy nem csak a legjobbat nézi mindenki. Sőt, különben nem pátyolgatnának minden féle nyomi gépet. Szeretem az obligát C64-et, de a magyar mindenféle izéket is nagyon kedvelem.
Az már csak a bronz kor lehetett. Az aranykor a jó képességű micro gépek idejében volt olyan 90-92-ig. Azt követte a DOS-os ezüst kor. Először kis visszalépésnek tűnt, de az SB Pro, erős 486 párosra eredeti, új játékok jöttek és kialakult a fő játék típusok. A Windows-os korszak már csak ezek iterációja volt.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
DarthSun
#112583
üzenetére
Tudod jól, hogy én úgy vagyok vele, mint a Zsiráffal. Most PC-t hergeltem az elmúlt 1-2 hétben és még élveztem is. De ahogy elértem a Win95-98 érát máris lankad a lelkesedésem. Éppen ezért a 8 bitesekkel indított sorozatot DOS-486 kombóval fogom zárni. Ha nagyon sok érdeklődő lesz akkor sem megy MMX fölé, mert nem mozgat meg. Ha szóba kerül elolvasom, esetleg elnosztalgiázok az akkor tapasztalatok felett és ennyi.
Sokan ugyanígy vagytok az én cuccaimmal. Szép-szép, de nem hiányzik a szenvedés a monitorral, háttértárral, joystickal, a javítgatások stb. De ez így jó, mindenki csinálja azt ami érdekli és örömet okoz neki.
Jó, hogy mondod el is felejtettem megkérdezni a muftikat. Kiadhatnának egy fetvát ezekre a HD-s kártyákra.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
KROK: Egy perces csenddel emlékezzünk meg róluk. Gondolom az köztudott, hogy idén lesznek 40 évesek.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
-
válasz
hobizoli
#112546
üzenetére
Nem ezt írtad. A között, hogy "a kisrepulobol kiugros ejtoenyos mpeg-1 tesztvideot 30fps-l letolta full screen-ben" nem jelenti, hogy a játékokban jobb lett volna. Arról nem írtál, hogy játékokban is jobb lett volna a kártyád. De ha mégis, akkor kérlek emeld ki az eredeti hozzászólásból.
A következtetésed eredménye helyes volt, de a dedukció amit leírtál az helytelen. Az MPEG dekóder és a játékok alatti sebesség között nincs ok-okozati összefüggés.
envagyok: Az átvezető videókon segített, ez levezethető a hozzászólásból. Az állítás viszont nem egyenesen következik: A játék sebessége jobb lett az MPEG gyorsítástól?
Most pont sikerült két olyan configot is összeraknom ami akkoriban volt nekem. Aztán átépítettem arra mait szerettem volna. Majd egy olyanra amiről álmodoztam. Talán a következő volt ami még élmény volt, az utolsó már nem annyira.
KROK640: Első trendi gép 98 végén a 300A @450-en volt. Az volt akkoriban az optimális felső közép választás.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
válasz
hobizoli
#112535
üzenetére
Aztán az a kártya a videókon kívül semmi máson nem segített. A játékok, a Windows mind jobban ment a 100-as procival. Tehát a konklúziód falsch volt. Viszon még jobb húzás volt a jumperek kis igazgatásával a procit 1-2 lépéssel felhúzni.
arn: Persze ma már könnyű. Most is 8k egy 386SX és 10 egy 386DX alaplap, mint akkor, csak ez az összeg elinflálódott. Akkor a fél várost bejártuk, hogy spóroljunk annyi pénzt amiből tudtunk venni egy doboz lemezt. Időnk volt, pénzünk sokkal kevésbé.
envagyok: Mondjuk azért, mert nosztalgiázni akar az ember gyermeke.
https://frescho.hu
-
-
válasz
KROK640
#112517
üzenetére
Nem igaz, jó és erős hűtés lehet halk is. A FOP32-vel párszor tizen W-ott fogasztó procikat hűtöttünk brutális zaj mellett. Ma félig passzívan hűtöm a 95W-os procit. Akkor egyszerűen nem volt jó és elérhető hűtés. Vizet is házilag tákolgattunk az elején.
https://frescho.hu
Na jó, akkor szedhetem a sátorfám a djágaszágaimmal. Szólok is a csajoknak.
Ezek tartják szerintem frissen az agyat, mert fantáziát, kreativitást, meglévő alapokat, új dolgok elsajátítását és más észjárásának a megértését is megkövetelik. Na meg az sem egy hátrány, hogy amikor vagizni akar a kölyök a frissen tanultakkal, akkor fel lehet tenni a kérdést: Te ezt hogyan oldanád meg? Egyrészt visszavesz, másrészt kénytelen a tanultakon mélyebben elgondolkozni.
Azért furcsa a minimálbér, mert diákként össze tudtam szedni nyári/suli melletti munkából, meg ajándékokból kb. 30k-t egy év alatt. Vagy a szakgányolást fizették meg jól, vagy a keleti oldal ennyivel mélyebben volt.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Hibátlan - INTEL Core i7-9700K 8mag 8szál max. 4.9GHz LGA1151v2 CPU processzor
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 11900K 8 mag 16 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- i5 9600KF Beszámitok!
- AMD Ryzen 7 7800X3D 4.2GHz 8-Cores (96M Cache, up to 5.0GHz) Box Processzor! BeszámítOK
- BESZÁMÍTÁS! AMD Ryzen 9 3900X 12 mag 24 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: Marketing Budget
Város: Budapest