Hirdetés

Keresés

Hozzászólok Aktív témák

  • floatr

    veterán

    válasz hcl #39 üzenetére

    Házon belüli képzést tartanak, vagy kiképeztetik őket zsebből. Többet fognak tudni, mint egy általánosan képzett infós, aki csak a hivatalos anyagot kapta a felsőoktatásban

    Illetve rosszul mondom, mert Pascalt pl nem fognak látni, meg ipari robotokat, PLC-ket, meg egyéb "frekventált" és "releváns" dolgokat.

    [ Szerkesztve ]

  • Kansas

    őstag

    válasz hcl #76 üzenetére

    +1

    Nincs olyan MI, ami képes lenne szimulálni az emberi hülyeséget... ha valaha lesz, annak tuti az emberi hülyeség lesz az oka...

  • #36031232

    törölt tag

    válasz hcl #76 üzenetére

    a gyakorlati oktatás hiánya nagyon gáz - programozni még elég a PC, de nagyon sok esetben kellene robotot, mikrokontrollert, stb. programozni... kellenének fejlesztőkörnyezetek, kellenének ehhez értő szakemberek...
    Nálunk ilyen mind van. Sőt az idei tanévtől egy elég modern, egyedi FPGA-t csináltatott a BME az előző helyett, a prototípusát már láttuk ősszel. Ez máshol ennyire nem alap ? ELTE-n is bohóckodnak mindennel, ők most nagyon beakarják tenni a közoktatásba a bbc-s microbitet.

    ugyanakkor a mérnökinfó tananyag fele matematika - átlagos infós sosem használja, amelyik igen, azt programozó matematikusnak hívják

    Hát inkább csak a harmada. Prog mat már nincsen, amire te gondolsz, az a Computer Science szak, az mindenhol a világon ilyen. A logikai, számítástudományi ismeretek miatt kell, mert nem mindegy, hogy amit írsz programot, az mennyi idő alatt fut le.

    csodálkozunk, hogy rossz az emberanyag, amikor olyan szinten nincs követelmény szakmai tárgyakból informatika szakon, hogy még? IT cégnél tele vagyok olyan kollegával, akik nem ismernek csatlakozókat, nem tudják a számítógép működésének alapjait, az IT biztonság alapjairól nem beszélve... szakmai érdeklődés max. a játékokban, talán telefonokban kimerül.

    Ezzel egyetértek, bár nálunk elég jó az it biztonság oktatás és van hozzá platform, ahol ki lehet próbálni a támadásokat (avatao).
    Csak ha túl sok a követelmény és nehéz az anyag, akkor megy a sírás hupon meg mindenhol, hogy szórótárgy és nem éri meg a diploma.

    userek terén is borzalmas a helyzet, oda van írva a CV-be mindenkinek, hogy windózt, ofiszt tud használni, de valójában fészbúkozni tud - na most így várd el, hogy használjon egy céges infrastruktúrát

    Nekem az a kedvencem, amikor valaki feltünteti a passzív nyelvtudását :D

    (#77) cucka:
    "Az van, hogy a tanárokat abszolut nem érdekli, hogy megértetted-e vagy sem, az oktatásnál és a vizsgáztatásnál is az a cél, hogy részükről a lehető legkevesebb energiabefektetés történjen."
    Bárcsak. Ma már úgy mész be szóbelizni, hogy te vagy az egyetlen szűzlány a bálban és mindenki téged akar elkapni. De ha tudod az anyagot, legalább húznak gumit.

    [ Szerkesztve ]

  • floatr

    veterán

    válasz hcl #41 üzenetére

    Ez pont nem a "papírforma". Az az lenne, hogy a tudományos egyetem kiképzi a nagyon szakembereket, akik fölényesen letarolják a piacot. Namost ez sok esetben ott bukik el, ahol elkezdődik: emelt szintű matek/fizika, amivel aztán "szórják" a bejutottakat.
    A valóság az, hogy rosszabb a BSc képzésből munkába álló eberek tudása azokhoz képest, akik akár önerőből tanulták meg a számukra szükségeseket. Az elmúlt 20 évben csak azt láttam, hogy igazán csak az rendelkezett minőségi tudással, aki kicsit megszállottja volt a szakmának. Hiába volt a széles látókört adó szívatás, csak az jut el szakmailag a megfelelő szintre, aki már középiskolában tudja, mit akar; és itt most nem pozícióra gondolok.

    (#43) Feketelaszlo ha visszanézek arra az általános tudásanyagra, amit az egyemistákba/főiskolásokba próbáltak verni, amikor ott voltam, akkor biztosan állíthatom, hogy a 3/4-e nemcsak hogy felesleges volt, de egyenesen selejt. Talán a főiskola még többet is ért, mert sokkal gyakorlatiasabb volt. A gyorstalpaló persze szintén nem sokat ér, ha valaki nem is akarja igazán csinálni.

    (#44) dchard Szerintem egy pár hónap elég lenne, hogy ez ember el tudja dönteni, hogy mivel akar foglalkozni. Elment az idő afelett az elképzelés felett, hogy érettségi után majd 3-5 évig gondolkodom, hogy mi szeretnék lenni. Van 5-10 évfolyamtársad középiskolában, akik rákattantak a témára, és ők fogják húzni az egészet maguk után, mindenki más csak kullog utánuk; és megint nem pozícióról beszélek.
    Ez kb ugyanolyan időpocsékolás, mint az a régi x. év sorkatonaság. Nem a PLC-kkel van a bajom, hanem azzal a szemlélettel, hogy mindenkinek meg akarták tanítani hosszú féléveken keresztül, ha beledögöltek is.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    válasz hcl #128 üzenetére

    amikor én egyetemre jelentkeztem, felvettek 35-36 embert az évfolyamra, ebből 32-en el is végeztük.
    most felvesznek jóval 100 fölött, és ugyanannyi végzi el.

    ez az alapvető probléma. akkoriban volt három ember, akit kiraktak, és ha három pampogott, azt lenyugtatták. most lehet akár 100-120 is, akit kirúgnak, és a tömegnek jobban hisz a közvélemény.

    a tanárokra is jelentős hatással van az, hogy nincs felvételi, így tömegekben özönlik el a sörös hordák az egyetemeket. ebbe belefásulnak. 5x annyit kell vizsgáztatni, 60x annyi nem odavalóval.

    természetes, hogy kialakulnak tárgyak, amiről a 120 oda nem való azt terjeszti, hogy szórótárgy.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • dabadab

    titán

    válasz hcl #143 üzenetére

    "Elektronika, pláne a digitális áramkörök, kellenek. Az igazán durva programozók töviről hegyire ismerték (ismerik) a hardvert"

    Igazából egyáltalán nem. Persze, aki beágyazott rendszereket meg hasonlókat csinál, ott jól jön, de az egy szűk részterület. Ha viszont mondjuk egy virtualizált szervereken meg böngészőkben futó rendszeren dolgozol (akár mint vezető architekt, akár mint egyszerű code monkey) akkor ezzel a tudással semmire se mész, mert eleve azt se lehet tudni, hogy milyen HW lesz a cucc alatt, meg úgy általában, egy átlag programozónak soha nem kell digitális áramkörökkel foglalkoznia.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • kutkut

    addikt

    válasz hcl #143 üzenetére

    Ezeket én is végignyomtam, sőt egyik kedvenc érdeklődési területem a programozáson kívül... De nem lehet mindenre azt mondani, hogy kell. Itt most arról beszélünk, hogy egy 3,5 éves képzést mivel lehet lerövidíteni 2(+1)-re.

    dabadab: Jó, nálunk gazdasági és humán ismeretek kategória alatt mennek, de belevettem a szabadon választható (akár humán) tárgyakat is... csak "rövidítettem"... És ahogy az előbb írtam ezek is hasznosak, de ha ezt sem hagyjuk ki, akkor mit? A programozást? :)

    Meizu MX3 32GB

  • kutkut

    addikt

    válasz hcl #151 üzenetére

    "ráfeküdve a processzorok, adatbuszok működésére igen hasznos lenne"

    Erre nálunk 3 tárgy is van, ráadásul államvizsgás. Ezeket én sem húznám ki a tantervből. Én a fizikáról, villanytanról, elektronikáról beszéltem. :)

    Meizu MX3 32GB

  • azbest

    félisten

    válasz hcl #177 üzenetére

    amúgy tényleg megdöbbentő időnként, pl barnacles, aki az ms-nél dolgozott, a vlogjánan úgy mesélte, hogy amikor odakerült a teszt hardverek üzemeltetésére (2000 után valamikor), akkor mindent teljesen manuálisan csináltak. És kb letérdeltek előtte, amikor egy ping alapú hót egyszerű monitorozó rendszert írt, hogy ne kelljen egyenként végignéznie manuálisan 100 teszt gépet, hogy lefagyott-e...

    Kb ezzel alapozta meg a magasra ívelő, 15 éves céges karrierjét... míg végül az egész tesztelőcsapatot leépítették (minőségbiztosítás ftw) :D

    [ Szerkesztve ]

  • Simba86

    senior tag

    válasz hcl #190 üzenetére

    köszönöm, hogy megválaszoltad helyettem...

    Csak egy példa még:
    mondjuk egy adóbevalláshoz szükséges kimutatás leprogramozásánál ne kelljen már külön leírni, hogy pl a B3-as cella tartalmához adja hozzá a C3-at, hogy a D3 eredménye kijöjjön (nettó+áfa=bruttó).
    Azért annyi fogalma legyen már, hogy egy ilyen elemi dolgot tudjon, pláne, hogy a cellaazonosító nevében bennevan a megnevezése is...

    Arról nem is beszélve, hogy a kollégámtól lassan nem is azt várják el, hogy a speci teljes legyen, hanem magának leprogramozza otthon, mert hiába egyértelmű a speci (van tapasztalata ebben bőven...), 5x-6x hibásan programozzák le, mert nem is próbálják értelmezni a leirtakat...

    [ Szerkesztve ]

    Siemens C35-> Siemens MT50-> Motorola E398-> SE K750i-> Nokia 6220 Classic-> ZTE Blade-> SE Xperia Mini Pro-> Samsung Galaxy S Advance -> Sony Xperia SP -> Huawei P8 Lite -> Xiaomi Redmi Note 4 -> Xiaomi Redmi Note 6 Pro

Hozzászólok Aktív témák