Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • Kansas

    őstag

    válasz cucka #97 üzenetére

    Köszi, ma is tanultam valamit :)

    Én a Boole algebrát és az alapvető matematikai logikát általános és középiskolában tanultam meg, e téren sem az egyetemen sem a főiskolán nem tanítottak érdemben többet, pedig vagy 8-10 félévnyi különböző matekot is hallgattam(analízis, lineáris algebra, diszkrét matek, kibernetika).

    Nincs olyan MI, ami képes lenne szimulálni az emberi hülyeséget... ha valaha lesz, annak tuti az emberi hülyeség lesz az oka...

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog (1)

    válasz Kansas #101 üzenetére

    azért a közoktatásban tanult elemi logikát matlognak nevezni kissé erős.
    legalább egy rezolúciót tanultál?

    határozott integrál omega függvény nélkül, mint a kávé kompletta nélkül...

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • Kansas

    őstag

    válasz bambano #102 üzenetére

    Őszintén szólva nem tudom, ha tanultam is, már rég elfelejtettem. Az tény, hogy a felsőoktatási pályafutásom alatt már rühelltem a matekot, pedig előtte kifejezetten szerettem és jó is voltam benne, de akkor már vacakul is ment(volt persze a kettő közt összefüggés, végtelen ciklusban).

    A mondanivalóm lényege az volt, hogy logika tekintetében nem igazán kaptam extrát a felsőoktatásban, maradandót semmiképp.

    Az integrálásra/differenciálásra pedig diploma óta pontosan nulla alkalommal volt szükségem...

    [ Szerkesztve ]

    Nincs olyan MI, ami képes lenne szimulálni az emberi hülyeséget... ha valaha lesz, annak tuti az emberi hülyeség lesz az oka...

  • #36031232

    törölt tag

    válasz cucka #100 üzenetére

    Ezaz, mindenhol ezt a sablon szöveget írják, de jó lenne tudni hogy a Morgan Stanleyről beszélünk vagy a Szabó&Fia Bt.-ről.

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz cucka #100 üzenetére

    letezni letezik, a prime path coverage illetve az MC/DC (gyakorlatban RACC/CACC) illetve az input domain alapu megoldas metszete kisse pongyolan megfogalmazva (attol fuggoen, hogy path vagy logikai megkozelitesunk van, esetleg a bemeneti tartomanyt akarjuk szempontok alapjan lefedni).

    bar ott mondjuk ez ugy mukodik, hogy eloszor elkeszitik a teszteket (amihez jellemzoen domain tudas is kell, ertsd a mernokoknek altalaban megvan a tudasa, hogy megis mire kene tesztet rakni), aztan utana neznek, hogy criterion coverage szempontbol hogy allnak. aztan utana kiegeszitik a test setjuket. de ez pl avionitikanal fontos ahol MCDC nelkul fel se szallhat a repulo es domain fuggo. ja es persze van ra program, bar maga a problematika azert altalanos esetben annyira nem trivialis. ertelemszeruleg pl weboldalaknal ez nem feltetlenul szempont, IoTnel pedig lattam olyan velemenyt is, hogy tesztelhetetlen rendszerekrol beszelunk.

    (#75) CS14B : oke, tanulmanyoztad a kepzesuket, e.g. megnezted a tantargyi celkituzest, vagy hallgattal is kulfoldon kurzust? mert en igen (tobb campuson is) es van tapasztalatom jonevu magyar egyetemmel is.

    volt ra pelda, hogy a magyar es a kulfoldi targy tantargyi celkituzesek tekinteteben egyezett, csak a magyarban kizarolag papiron ment a programozas (mindezt harmadeven!), a kulfoldi meg elsoeves volt egy jol megtermett zsiros laborral. a magyar kurzus nehezebb volt egyebkent, visszanezve amiatt, mert tulbonyolitva adtak le az anyagot. a kulfoldi tartalom es megtanult kezseg szintjen jobb volt.

    aki tud papiron programozni, az tud papiron programozni. az, hogy tud szamitogepen programozni es lefordul e a kodja, hogy tud e mit kezdeni a compiler visszajelzeseivel az mar mas kerdes. jellemzoen aki tud szamitogepen irni egy ido utan papiron (gyakorlatban: whiteboardon) is jo kozelitessel megoldja, de a papir es a ceruza megintcsak egy olcso megoldas ha nincs penz normalis laborra.

    ASM kodot en is irtam papiron, az pontosan arra volt jo, hogy elmondhassam, hogy irtam ASM kodot papiron.

    egyebkent ez nem csak tanitasrol szol, pl a kerdes, hogy kutatassal hogy allnak. marmint pl norveg listas helyeken vagy egyeb fontos nemzetkozi konferenciakon / folyoiratokban mennyire publikalnak.

    [ Szerkesztve ]

    Social distancing in lagom amount.

  • csongi

    veterán

    Szamomra az jott le, hgy gozuk sincs merrre kellene haladni tovabb.
    Aki alkamazkodik, az eletben marad. Aki nem az belenyekken, vagy tavozik a vegzettsegevel, es kulfoldon keresi a megelhetest.
    A szakadek egyre csak novekszik.

  • #36031232

    törölt tag

    válasz proci985 #105 üzenetére

    "aki tud papiron programozni, az tud papiron programozni. az, hogy tud szamitogepen programozni es lefordul e a kodja, hogy tud e mit kezdeni a compiler visszajelzeseivel az mar mas kerdes."

    A compiler visszajelzései elég egyértelműek, nem hinném hogy ezzel bárkinek gondja lenne, aki tud papíron bármit is írni, helyesen. Én annyira nem szeretek papíron kódot írni.

    "jellemzoen aki tud szamitogepen irni egy ido utan papiron (gyakorlatban: whiteboardon) is jo kozelitessel megoldja"

    Erre azért ne vegyél mérget, de mivel gépen kell alkotni, igazából lényegtelen.

    "de a papir es a ceruza megintcsak egy olcso megoldas ha nincs penz normalis laborra."

    A gyakorlat ma már egy extra dolog nálunk, alap az ea+lab, sőt, már az ea-n is előkerülnek a szakmai demózások. Ebben sokat fejlődtünk az elmúlt tíz évben.

    "oke, tanulmanyoztad a kepzesuket, e.g. megnezted a tantargyi celkituzest, vagy hallgattal is kulfoldon kurzust? mert en igen (tobb campuson is) es van tapasztalatom jonevu magyar egyetemmel is."

    Olvastam a hszeidet az északi oktatással kapcsolatos tapasztalataidról, szóval tisztában vagyok az eltérésekkel. Személyes tapasztalatom nincs, de pl. az egyik mostani csoporttársam két testvére is az Oxfordra jár (ő is oda ment volna de nem vették fel) és sokat mesélt nekünk az ottani állapotokról. Illetve voltam több beszélgetős programon, ahol olyan emberek meséltek, akik külföldön tanultak (KIT, VU Amsterdam). Persze, jobb ezeken a helyeken az oktatás (főleg a többpénz/jobb eszközök, nyugodtabb körülmények miatt),de azért az túlzás, hogy nálunk minden szar és minden elavult. Ennyi pénzből ennél többet nyugaton se hoznának ki az oktatásból és azért több olyan tárgyhoz van/volt szerencsém, ahol az oktató(k) tényleg a tudást szeretné(k) átadni és nagyon sokat beletesz(nek) az oktatásba, folyamatosan modernizálja(ák) az általa(uk) kiadott oktatási anyagokat.

    "egyebkent ez nem csak tanitasrol szol, pl a kerdes, hogy kutatassal hogy allnak. marmint pl norveg listas helyeken vagy egyeb fontos nemzetkozi konferenciakon / folyoiratokban mennyire publikalnak."

    A kutatás Mo.-on nagyon le van gatyásodva, erről Lovász László is beszélt. Az ELTE-BME-SOTE-MTA és 1-2 vidéki egyetemen kívül nincsenek számottevő, komoly kutatások, mert nincsen hozzá pénz (az EU-s pénzek nem elegek), se eszköz. A színvonalas kutatókat pedig lerabolják a nyugati/keleti nagyok.. Egy két helyen azért vannak még páran, a mostani támogatási rendszer javított a helyzeten.
    Publikálásban sem állunk jobban. Magas impaktfaktorú folyóiratokban pár tucat ember publikál. Viszont épp most hallgatok egy olyan tárgyat (IT Sec), ahol nemzetközileg is jegyzett előadók, igen szép idézettségi számmal (google scholar), tartják az órákat és nagyon modern, kreatív a tananyag, ráadásul a netes támadásokat egy virtuális platformon is ki lehet próbálni.

    [ Szerkesztve ]

  • Alchemist

    őstag

    termelésirányítás és a technológiai felkészültség elmaradottsága okozza, hogy Magyarországon a termelékenység harmada a nyugatinak

    Nem keveri össze a jóember a helyileg realizálódó hozzáadott értékkel?

    Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

  • NumberGuy

    tag

    válasz #36031232 #107 üzenetére

    "Publikálásban sem állunk jobban. Magas impaktfaktorú folyóiratokban pár tucat ember publikál." - Mert szerinted minél nagyobb az impakt faktor, annál tudományosabb valami?

  • dabadab

    titán

    válasz gabor.79 #74 üzenetére

    "elmondta, hogy amikor bukásnál még évismétlés volt a jutalom, akkor mindenki minimum négyesre készült"

    Elmondom neked, hogy ez nem így volt :)

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz #36031232 #107 üzenetére

    "A compiler visszajelzései elég egyértelműek, nem hinném hogy ezzel bárkinek gondja lenne, aki tud papíron bármit is írni, helyesen."

    ROTFL :DDD
    (Igen, ezek extrém példák, de az a helyzet, hogy a gyakorlatban is elég gyakran előfordulnak hasonló hibajelzések, amikről sokat lehet mondani, de azt, hogy olyan nagyon egyértelműek lennének, azt semmiképpen).

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz bambano #96 üzenetére

    "ha egy függvényben van ciklus, akkor fel kell tudni írni a megállási feltételt szabályos matlog formulákkal"

    Nem, nem kell.

    "mert ez alapján írja meg a unit teszt azon részét, ami ellenőrzi, hogy a függvény mindig megáll."

    Valami azt súgja, hogy nem szoktál unit testeket írni, mert olyan problémákon rugózol, amik a gyakorlatban nem nagyon léteznek. (Mielőtt megkérdeznéd: én szoktam, SIL 3-as szoftverekkel volt szerencsém foglalkozni).

    "ha megkapta és megértette a szemléletet, akkor már úgy fogja megírni az eredeti forráskódot is, hogy tesztelhető legyen."

    A "tesztelhető kód" egyáltalán elő sem jött felsőfokú tanulmányaim alatt, akár csak említés vagy fogalom szintjén sem.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz NumberGuy #109 üzenetére

    "Mert szerinted minél nagyobb az impakt faktor, annál tudományosabb valami?"

    Alapvetően igen.

    DRM is theft

  • floatr

    veterán

    válasz hcl #41 üzenetére

    Ez pont nem a "papírforma". Az az lenne, hogy a tudományos egyetem kiképzi a nagyon szakembereket, akik fölényesen letarolják a piacot. Namost ez sok esetben ott bukik el, ahol elkezdődik: emelt szintű matek/fizika, amivel aztán "szórják" a bejutottakat.
    A valóság az, hogy rosszabb a BSc képzésből munkába álló eberek tudása azokhoz képest, akik akár önerőből tanulták meg a számukra szükségeseket. Az elmúlt 20 évben csak azt láttam, hogy igazán csak az rendelkezett minőségi tudással, aki kicsit megszállottja volt a szakmának. Hiába volt a széles látókört adó szívatás, csak az jut el szakmailag a megfelelő szintre, aki már középiskolában tudja, mit akar; és itt most nem pozícióra gondolok.

    (#43) Feketelaszlo ha visszanézek arra az általános tudásanyagra, amit az egyemistákba/főiskolásokba próbáltak verni, amikor ott voltam, akkor biztosan állíthatom, hogy a 3/4-e nemcsak hogy felesleges volt, de egyenesen selejt. Talán a főiskola még többet is ért, mert sokkal gyakorlatiasabb volt. A gyorstalpaló persze szintén nem sokat ér, ha valaki nem is akarja igazán csinálni.

    (#44) dchard Szerintem egy pár hónap elég lenne, hogy ez ember el tudja dönteni, hogy mivel akar foglalkozni. Elment az idő afelett az elképzelés felett, hogy érettségi után majd 3-5 évig gondolkodom, hogy mi szeretnék lenni. Van 5-10 évfolyamtársad középiskolában, akik rákattantak a témára, és ők fogják húzni az egészet maguk után, mindenki más csak kullog utánuk; és megint nem pozícióról beszélek.
    Ez kb ugyanolyan időpocsékolás, mint az a régi x. év sorkatonaság. Nem a PLC-kkel van a bajom, hanem azzal a szemlélettel, hogy mindenkinek meg akarták tanítani hosszú féléveken keresztül, ha beledögöltek is.

  • #36031232

    törölt tag

    válasz NumberGuy #109 üzenetére

    Tudományban az elismertséget, a tudományos kutatás minőségét a hivatkozási alap jelenti. Annál nagyobb egy folyóirat impaktfaktora, minél több olyan cikk jelenik meg benne, amire sokan hivatkoznak. Ez növeli egy folyóirat presztízsét. Ha egy tudományos munka jó minőségű, érdekes, alapos, újszerű, az úgy is utat fog találni a megfelelő kiadókhoz.

    (#111) dabadab: Hihi, ilyet még nem láttam :) , de azért a fordítók is megérik a pénzüket, nem mindig követik a szabványok újításait.. Nekem idáig komoly gondom nem volt velük, a leggázabb dolog, amit nekem sikerült összehozni, hogy a programomat lelőtte a windóz, mert a memóriakezelést elrontottam C-ben és elkezdett olyan helyekre irkálni a program, ahova nem kéne :)

  • Kopi31415

    félisten

    válasz cucka #100 üzenetére

    "A valóságban a unit teszt nem szokott matematikailag teljes lenni, nem is célja. És amúgy azt sem bizonyítja, hogy helyes a programod."

    És utána csodálkoznak a milliónyi biztonsági résen és egyéb hibán a hulladék kódot faragók és főnökeik.

    Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec ----- Converting Data | Status: 425% completed | Estimated time remaining: 1193hr46sec

  • UnA

    Korrektor

    LOGOUT blog

    válasz Kopi31415 #116 üzenetére

    Oké, de te már láttál 100%-ig helyes, hatalmas, komplex kódot? Vagy most vissza akarunk lépni az ideák világába inkább?

    Persze én kedvelem a filozófiai megközelítéseket, de ezt neked sohasem fogja kivárni a megrendelő. ;)

  • dabadab

    titán

    válasz #36031232 #115 üzenetére

    Ennek sok köze nincs a szabványok követéséhez, egy C++ fordítók template-eket érintő hibáknál ilyeneket köpnek ki.

    Vagy például most van egy warningom, aminél a hibát az STL egyik headerében jelzi, pedig nyilvánvalóan a mi kódunkban van a hiba.

    "Nekem idáig komoly gondom nem volt velük"

    Lehet, hogy ki kellene próbálni azt is, hogy nem csak papíron programozol ;]

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz Kopi31415 #116 üzenetére

    A hibák ilyen rendszereken általában nem a unit test hiányosságaiból származnak, hanem a nem megfelelő specifikációból, de pl. a Spectre-féle sidechannel támadásokat se fogna meg egy 100%-os coverage test.

    DRM is theft

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog (1)

    válasz dabadab #112 üzenetére

    "A "tesztelhető kód" egyáltalán elő sem jött felsőfokú tanulmányaim alatt, akár csak említés vagy fogalom szintjén sem.": választhattál volna jobb egyetemet is.

    a többit hagyjuk, nem akarjátok érteni, nem fogjátok érteni.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz UnA #117 üzenetére

    Oké, de te már láttál 100%-ig helyes, hatalmas, komplex kódot?
    A 100%ig helyes altalanos esetben bizonyitottan eldonthetetlen problema (a megallasi problemara vezetheto vissza).

    (#120) bambano : az, hogy valakinek volt egy elmeleti kurzusa errol par eve ami idealis esetekrol beszelt, az nem jelenti azt, hogy azok a technikak a gyakorlatban is mukodnek es ugy mukodnek ahogy eloadtak oket.

    vannak olyan technikak, amik a gyakorlatban kivitelezhetetlenek, vagy csak siman megindokolhatatlanul eroforrasigenyesek.

    [ Szerkesztve ]

    Social distancing in lagom amount.

  • Kopi31415

    félisten

    válasz UnA #117 üzenetére

    Nem, de láttam mar normálisan megcsinált hibaelemzést fizikai terméknél, ami funkciók szintjén vizsgálta a hibákat, így jó terméket lehetett létre hozni- konkrétan az általam fejlesztett, rendes FMEA-val megtámogatott üléssel nem volt garanciális reklamáció a vevő felől, ellenben amelyeknél az FMEA-t csak le akarták tudni és össze csapni, ott rengeteg. Vagyis a mérnöknek, fejlesztőnek akkor is bele kell ölnie a minőséghez az energiát, időt, gondolkodást, ha azt nem fizeti meg senki. Ezt hívják szakmai igényességnek.

    Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec ----- Converting Data | Status: 425% completed | Estimated time remaining: 1193hr46sec

  • #36031232

    törölt tag

    válasz dabadab #118 üzenetére

    Nem tudok "szépen" papíron programozni, mert figyelmetlen vagyok. A nagy házim húzta fel a jegyemet :)

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    nagyúr

    válasz Kopi31415 #122 üzenetére

    Egy átlagos kis program komplexitása már bőven nagyobb, mint azé a széké. Eleve keveritek a tesztelést a helyesség igazolással. Az utóbbira csak nagyon kevés helyen van szükség, mert nehéz és drága.

    Másrészt egy mai program sok külső komponenst, frameworköt használ. De még a hardverben is lehet rejtett hiba. Szóval az általatok vizionizált helyességellenőrzés a hello world szintjén sem kivitelezhető valós keretek között. Nem fognak éveket, évtizedeket dolgozni egy hello world-ön.

    A fejesztő azon dolgozik, amivel megbízzák. Céges vagy projekt szinten lehet egy igényességi szint, hogy mennyi plusz költés fér bele olyan minőségellenőrzésre, ami nullához konvergáló hasznot hoz. Vannak területek, ahol kritikus bármi hiba, ott más követelmények vannak. De a legtöbb hétköznapi dolog nem ilyen. Aki azzal dobálózik, hogy ez csak igényesség kérdése, csak azt bizonyítja, hogy nem tudja, nem érti, hogy miről beszél.

    [ Szerkesztve ]

  • dchard

    veterán

    válasz floatr #114 üzenetére

    Alapvetően egyetértek, én már 15 évesen tudtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni, az is lettem. Szerencsés vagyok, a munkám a hobbim is, amiből kényelmesen meg is élek.

    De annak ellenére, hogy az ország második legjobb gimijébe jártam, a többség nem ilyen volt ám ott sem. A probléma ott van, hogy már a közoktatásban belenevelik a "jó állampolgárt" a gyerekbe, akik gyorsan felismerik, hogy a rövid távú sikerhez a pofát befogjuk, beseggeljük, visszaböfögjük, megkapjuk a jó jegyet, és bejutunk az általunk (= a szüleink által) vágyott szakra. Amit utána hasonló módszerekkel elvégeznek, utálják a munkájukat, és nem is lesznek sikeresek benne. Persze a gimnázium mutatói szuper jók lesznek (felvételi arány 99%).

    Szerintem még ma is viszonylag kevesen tudnak autonóm módon dönteni a felsőoktatással, jövővel kapcsolatban 15-16 évesen, inkább ezt kéne erősíteni, hogy képes legyen erre a fiatal. Teljesen igazad van, hogy nincs erre 3-5 év, sőt eleve nem az egyetemen kéne ezen gondolkodni. A szakirány választással kapcsolatban sincsenek már erre évek.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • Kopi31415

    félisten

    válasz azbest #124 üzenetére

    Lehet még nem láttál FMEA-t egy szerinted nem bonyolult székre, szerintem megérné kicsit utána gondolnod.

    Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec ----- Converting Data | Status: 425% completed | Estimated time remaining: 1193hr46sec

  • #78600448

    törölt tag

    Nem vagyok hű de idős egyén a magam 18 évével,de általános iskola végére aligha bírtam eldönteni mi érdekelne. Villanysz. után eljutottam az Sz.gép szerelőig, mint informatikai ág és az "bevonzott" több dologgal. Ezek után végzősként erősen gondolkodom, Rendszergazdain igaz az év és ha sikerül egy nagyobb szintet elérni.

    Lényeget kiemelve eléggé "behúzott" az informatika szerteágazása. (Programozás, OS-k, Hardverek). Mivel folyamatosan fejlődik az informatika, mindenkinek követnie kell az újdonságokat, önmagát tanítva. A hsz-k alapján vegyesek a visszajelzések, ha a jövőmet felsőbb oktatásra szánnám, minden esetre a tapasztaltabbak véleménye valami mutatása számomra. Szal lehet off, de véleményként itt hagyom mivel info ág.

    Azért a szervizelés mellett, a programozás érdekel amit szabadidőmben elkezdek tanulgatni.

    Így segítetek egy pályakezdőnek. :R

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz #36031232 #79 üzenetére

    Mondjuk elég régiek a tapasztalataim, de az azóta megismert frissen végzettek hasonlóakra panaszkodnak - inkább a BME a kiemelkedő, de a kisebb helyeken az infó oktatás sok esetben gázos.

    "amire te gondolsz, az a Computer Science szak, az mindenhol a világon ilyen. A logikai, számítástudományi ismeretek miatt kell, mert nem mindegy, hogy amit írsz programot, az mennyi idő alatt fut le."
    Mindegy, minek hívják, ott van értelme - a sima mérnök informatikusnak az 1/3 matek is gáz, 3 éves képzésből az 1 év...

    "Csak ha túl sok a követelmény és nehéz az anyag, akkor megy a sírás hupon meg mindenhol, hogy szórótárgy és nem éri meg a diploma."
    A szórótárgy és a követelmény nem ugyanaz. Normális oktatás mellett nyugodtan lehet magas követelményeket tartani, pláne ha az adott szak fő ismereteit várják el. Szórótárgy inkább az, amikor valami kevésbé fontos cuccot feleslegesen szigorúan követelnek.
    Adott szakra járó emberkék maguk jelentkeztek oda; alapelvárás, hogy érdekelje őket a dolog, és legyenek hajlandóak azt tanulni is. Legalábbis én így gondoltam.
    Szakmai tárgyakból még hármasom sem nagyon volt, matek, rendszermodellezés, stb., mindig kettes :D

    Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz #36031232 #107 üzenetére

    "A compiler visszajelzései elég egyértelműek, nem hinném hogy ezzel bárkinek gondja lenne, aki tud papíron bármit is írni, helyesen. Én annyira nem szeretek papíron kódot írni."
    :D:D:D:D:D:D
    Nagyon nem biztos :)

    @floatr : "t. Az elmúlt 20 évben csak azt láttam, hogy igazán csak az rendelkezett minőségi tudással, aki kicsit megszállottja volt a szakmának. "
    Pontosan ezt mondtam. Na ezek az emberek nem bölcsészkarra szoktak jelentkezni, viszont az infó szakot sem lazsálással töltik, a matek mellett jut idejük mindenféle saját hülyeségük megvalósítására.
    Egyéb képzettségű emberből lett jó szakembert én nagyon keveset láttam. A jellemzőbb inkább az infón végigbukdácsolt, de semmire sem jó arc, meg a valamiből átképzett, semmire sem jó arc (én az elsőbe tartozom :DDD ) .

    "A gyorstalpaló persze szintén nem sokat ér, ha valaki nem is akarja igazán csinálni"
    Ugye? S a jelen elképzelés szerint, az egyéb szakmákból átképzettekből mennyi akarja igazán? Nagy többség szerintem csak azt érti, hogy sokat kereshet ha ezt a kínait megtanulja.

    @dabadab : Longest error message? :D Tizenéve kipróbáltam a kernelfordítást, ez a közelében nincs :D

    [ Szerkesztve ]

    Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog (1)

    válasz hcl #128 üzenetére

    amikor én egyetemre jelentkeztem, felvettek 35-36 embert az évfolyamra, ebből 32-en el is végeztük.
    most felvesznek jóval 100 fölött, és ugyanannyi végzi el.

    ez az alapvető probléma. akkoriban volt három ember, akit kiraktak, és ha három pampogott, azt lenyugtatták. most lehet akár 100-120 is, akit kirúgnak, és a tömegnek jobban hisz a közvélemény.

    a tanárokra is jelentős hatással van az, hogy nincs felvételi, így tömegekben özönlik el a sörös hordák az egyetemeket. ebbe belefásulnak. 5x annyit kell vizsgáztatni, 60x annyi nem odavalóval.

    természetes, hogy kialakulnak tárgyak, amiről a 120 oda nem való azt terjeszti, hogy szórótárgy.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz bambano #130 üzenetére

    Én abban a harmincban voltam, amelyik elvégezte (az első szakomon harmincból ötben).
    Volt szórótárgy.
    100 felett? 400 ember volt a második szakom első évfolyamán. Másodikon már sokkal kevesebb. És nem a programozás jellegű tárgyakból volt szívó, hanem matematika.
    11 matematika jellegű tárgy volt 3 év alatt. Szakmai sem volt nagyon sokkal több. Viszont legalább fele olyan színvonalon sem oktatva, mint a matematika. De informatikai alapismeretek nélkül el lehetett végezni a szakot.
    A szórótárgyak léte kb. hivatalos volt, mert a működési modell az volt, hogy az infó szak népszerűsége hozza a fejpénzt a karnak, amiből meg lehet tolni a többi, erősebben lobbizó, nagyobb múltú szakot (ezeken sokkal jobb színvonal volt). Ez mostanra valamit változott, de az infó még mindig tömegképzés ott, csak miután kiöregedett pár idióta a szak vezetéséből, már kicsit szakmaibb a dolog.

    "ez az alapvető probléma. akkoriban volt három ember, akit kiraktak, "
    Az első szakomat még nem kreditben csináltam, akkor sem hármat raktak ki, és akkor sem a legfontosabb tantárgyakból :S

    S sajnos a nem odavalók is elvégzik, illetve a kredit miatt maradnak a szakokon, végigbukdácsolnak, így aztán tovább romlik a végzett emberanyag. (Ez viszont nem csak az infón jelenség, hanem minden máshol is; bölcsészkaron a magyar, angol az ilyen tömegszak, jog, közgáz meg gazdag apukák gazdag gyerekeivel volt tele. Természettudományos szakirányokon emiatt is van pangás, ott nincsenek divatszakok :D )

    [ Szerkesztve ]

    Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

  • cucka

    addikt

    válasz bambano #120 üzenetére

    Elte progmaton annak idején nem nagyon volt fókuszban a tesztelhetőség, kódminőség vagy a karbantarthatóság. Általában véve ezek főleg az iparban fontosak, az akadémiai világban leszarják.

    a többit hagyjuk, nem akarjátok érteni, nem fogjátok érteni.
    Én értem, hogy neked ezt tanították, és elméletben tök jó, amit leírsz, de semmi köze ahhoz, amit a való világban unit tesztelésnek hívunk.

    természetes, hogy kialakulnak tárgyak, amiről a 120 oda nem való azt terjeszti, hogy szórótárgy.
    Szerintem ez tisztességtelen a hallgatókkal szemben.
    Amikor te végeztél akkor a számítástechnika rétegszakma volt, ha elég idős vagy, még cocom lista is volt. Oda elég volt évi 35 ember, lehetett válogatni.
    Most meg programozók ezrei hiányoznak. És ha érettségizett Józsi mobilappokat akar fejleszteni és ezért jelentkezik programozói képzésre. Erre azt kapja, hogy önszorgalomból megtanulhatja ami érdekli, az egyetemen meg rojtosra szopatják diszkrét matekből.
    Le kéne szállni kicsit a magas lóról, értem én hogy a Kádár korszakban ez elitképzés volt, de az már elmúlt.

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog (1)

    válasz cucka #132 üzenetére

    "Elte progmaton annak idején nem nagyon volt fókuszban a tesztelhetőség, kódminőség vagy a karbantarthatóság.": annyira nem volt fókuszban, hogy elte-s tanárok jártak a klte-re ezeket tanítani. tehát amit én erről beszélek, az bizony friss ropogós elte-s tananyag volt akkoriban.

    merthogy az elte-n tudományegyetemi szemszögből tanítottak olyan matematikusokat, akik programozni is tudnak. ezzel szemben a bme-n mérnököket képeztek, akik programoznak is. (mondjuk meg is látszik, a bme-n is vannak olyan klasszik tárgyak, amiktől nem bírnak megszabadulni...)

    "de semmi köze ahhoz, amit a való világban unit tesztelésnek hívunk.": elhiszem neked. te meg fogadd el akkor, hogy EZ BAJ.

    "Oda elég volt évi 35 ember, lehetett válogatni. Most meg programozók ezrei hiányoznak": ezt is értem. viszont azt is meg kellene érteni (nem neked, meg az ide beíróknak), hogy attól, hogy nőtt a programozókra az igény, az emberek átlagos affinitása nem változott a programozással szemben. ezer tinédzserből most is 2-3 akar programozni, mint 30 évvel ezelőtt, csak most több kellene.

    magas ló vagy póni: mindegy, akkor se lehet komolyan programozni rendes elméleti megalapozás nélkül. kontárkodni lehet, meg bkk bérletautomatát lehet programozni, de én nem szeretnék olyan hídon autózni, amit 3 hónap alatt kiképzettek által írt cad programmal terveztek úgy, hogy a blokkolásgátlóban 4 hónap alatt átképzett szimattatyós bölcsész kódjai vannak.

    ha ez nem tetszik, akkor fogd rá, hogy ez egy magánvélemény volt. mint ahogy az is.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz bambano #133 üzenetére

    Szerintem most többen vannak, akik valójában szeretnének programozni, egyszerűen többen jutnak számítógéphez, többen mennek felsőoktatásba, több a lehetőség. Viszont sokkal több programozóra is lenne szükség. Pláne jóra.
    Amúgy gyorstalpalós programozók nem annyira ilyen komoly dolgokra kellenek, hanem Java alapú webprogramozáshoz, stb., ami kulimunka kb. Mondjuk oda sem ártana valami igényesebb szakembergárda, de a fő felvevőpiac ez.

    [ Szerkesztve ]

    Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

  • kutkut

    addikt

    válasz bambano #130 üzenetére

    Nem bántásból, de ezek szerint elég rég jártál egyetem/oktatás közelében. Először is belefásulást én nagyon kis százalékban tapasztaltam nálunk. Továbbá akinél előfordult, ott pont nem egy szórótárgy alakult ki, hanem az ellenkezője. Ugyanis mit csinál az oktató, ha nincs kedve megint kitalálni újabb ZH feladatokat? Előveszi a tavalyit, jó lesz az... Ugye nem kell folytatnom?!

    Egyébként szerintem nem az elméleti alapozást kell kiirtani, hanem a "felesleges" tantárgyakat. Kis számolgatás után azt kell mondjam, semmivel sem lennék most rosszabb programozó, ha a megszerzendő kreditek olyan 30-40%-a ment volna a kukába. És ezt úgy, hogy az 5 matekos tárgyból 4-et meghagytam. De a fizika, villanytan, elektronika típusú szórótárgyak nem feltétlenül szükségesek egy programozónak. Ugyanígy a "rétegtárgyak" (valamelyik szakirányhoz kapcsolódó), valamint a szabadon választható tárgyakkal való bohóckodások is mehetnek a levesbe, nem beszélve a humán tárgyakról (közgáz, jog stb.). Persze látásmód kiszélesítésére ezek mind jók, de ha választani kell, hogy az "elméleti alapozást", vagy ezeket vegyük ki a tantervből, én ezekre voksolnék.

    De mondok még valamit, szerintem (tipp, nem néztem utána) a legnagyobb szórótárgy még mindig a Programozás 1. Miért? Mert nehéz. :) De, ha nem menne el egy csomó idő a felesleges tárgyakkal, beadandókkal, akkor talán több maradna a prog. tárgyakkal foglalkozni, példaprogikat írni, amiből tényleg tanul az ember.

    Meizu MX3 32GB

  • dabadab

    titán

    válasz bambano #130 üzenetére

    "természetes, hogy kialakulnak tárgyak, amiről a 120 oda nem való azt terjeszti, hogy szórótárgy."

    Szerintem tök jó, hogy így a partvonalról bekiabálva elmondod nekünk, hogy mi a helyzet.
    Nyilván az is tök véletlen volt, hogy a Kandóról a villamosságtan vizsgán vagdalták ki az embereket, hiszen egy informatikusnál alapvető szemléletformáló tudást ad az erősáramú áramkörök tranziens jelenségeinek ismerete.

    Meg nyilván az is az egyetemi oktatás abszolút magas minőségét jelzi, ha a full alkoholista oktató csak összefüggéstelenül beszél és az írásbeli vizsgát jól láthatóan úgy osztályozza, hogy el se olvassa azokat.

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz bambano #133 üzenetére

    "elhiszem neked. te meg fogadd el akkor, hogy EZ BAJ."

    Valamivel hihetőbb lenne, ha ezt olyan mondaná, aki nem csak egy egyetemi előadáson hallott róla és azt hiszi, hogy a unit tesztnél bármit is segítene, ha az ember a megállási probléma specializált változatait formálisan vezetné le (bár te nyilván unit test keretében az általános esetet is megoldanád, nyilván :D ).

    DRM is theft

  • Aliszalámi

    tag

    Egész Európában úgy gondolkodnak széles körökben, hogy aki irodában dolgozik az már valaki, legyen egyébként adategyeztető, biztosítási alkusz vagy a kedvencem az "ügyintéző". Mert az már majdnem olyan, mintha értene az ember "ügyekhez" :C
    Azért ezt kiválóan megtanultuk a holywood-i filmekből, hogy az igazi eredmény a külsőségben keresendő. Aztán mire odajut az ember, hogy-hogy nem pont olyan boldogtalan, mint eddig volt.

    Ezért kell egy "bevezetés az informatikába" jellegű kurzust úgy hirdetni, hogy itt programozót csinálnak belőled. Azt már nem árulják el, hogy programozózóvá válni lehet, sok-sok év megfeszített munkával, és ha csak azért állnál neki, mert jó sok pénzt lehet vele keresni inkább el se kezd.
    Minimálisan piacképessé tesznek, de leginkább az eddig felhalmozott képességeidet értékesítik. Egy önmagában értéktelen bölcsészdiplomás is felhasználói szinten érti az office csomatot, makog valamilyen európai nyelven, meg úgy alapvetően van valamiféle szövegértési és matematikai kompetenciája.

    Na most miért képeznek gyengébb képességű szakmabelieket? Hát azért, hogy az adott mérnöknek ne kelljen rabolni az idejét különösebb értékteremtéssel nem járó feladatok elvégzésével. Ennyi. Azt, hogy a jobb fizetésért és pozícióért képezni és minősíteni kell magad, legkésőbb az első álláskeresésedkor megtapasztalod, mint saját jól felfogott érdek.

  • kpbendeguz

    őstag

    Az egész oktatási rendszer alapvető hibája a "tanuld meg az elméletet, aztán jöhet a gyakorlat" módszertan.

    Az ember nem tanul, hanem hozzá szokik dolgokhoz. Ha eleget csinálja jó lesz, ha nem, nem.
    Úgy fejlődik, hogy beleveti magát a mélyvízbe, vergődik, próbálkozik, impulzusok érik, majd próbál a különböző tapasztalatai között valamiféle rendszert kialakítani. A rendszeralkotásban már tud segíteni az elméleti oktatás, de ha nincsenek kezdeti tapasztalatok, akkor az elméleti tudás sem tud miből építkezni.
    Mintha úgy kellene összeraknod egy lego setet, hogy előbb vizsgázz le az útmutatóból, majd utána megkapod a legokockákat. Agyrém.

    A fél vagy 1 éves gyorstalpalós képzéseknek tehát nagyon is lenne értelmük, ha azokat néhány év szakmai gyakorlat követi, majd utána igény szerint lenne lehetőség a komolyabb, több éves elméleti képzésre, mert akkor már a hallgató pontosan értené, hogy miről és főleg miért hadovál neki a prof.

    Tehát való igaz, hogy az egyetem nem az aktuális trendek, hanem az absztrakt tudás oktatására való.
    Pontosan ezért nem szabadna egy életpályát rögtön egyetemmel kezdeni, hanem hagyni kellene, hogy a pályakezdő beleszagoljon a való életbe, kezdjen el akár betanított munkásként dolgozni, majd kapjon lehetőséget, hogy ha többet akar, akkor tovább képezhesse magát.

    Csakhogy a pályakezdőket még mindig az "előbb legyen egy diplomád, utána még mindig ki tudod találni, hogy mihez van kedved" önsorsrontás irányába terelik és akiben van elég kurázsi, hogy otthagyja az értelmetlen fingreszelést, ami ma az egyetemeken zajlik, azt úgy kezelik, mint aki örökre feladta, hogy valaha is vigye valamire az életben.

    Ami az egyetemek és a politika viszonyát illeti, ez egy régi műsor. A lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy az állam adjon minél több pénzt, de még véletlenül szóljon bele, hogy az egyetemek hogyan és mire költik. Csakhogy ha az állam ellenőrizetlenül szórja a pénzt egy rendszerbe, az automatikusan a rendszer korrumpálódásához vezet, mert minden szereplő abban lesz érdekelt, hogy az állam felé leadminisztrálja a kiadásait a lehető legkevesebb érdemi munka elvégzése mellett. A magyar felsőoktatásban pedig pontosan ez zajlik.
    Az egész történetben a legabszurdabb az egyetemi oktatásban érintettek hozzáállása: az állam tegyen rendet, mert a helyzet tűrhetetlen, ja de ne avatkozzon az egyetem életébe, mert az hatalmi arrogancia. Tehát a felsőoktatásban beállt egyfajta dinamikus egyensúly: mindenki rinyál a kialakult helyzet miatt, de bárki bármilyen változtatással próbálkozik, azonnal egységesen keresztbe fekszenek.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • Feketelaszlo

    senior tag

    válasz kpbendeguz #139 üzenetére

    Bocs, de amit az elején írtál az elég megalapozatlannak tűnik nekem - kritikus rendszerekkel dolgozók munkáját nem lehet szokásokra alapozni, én nem szeretném, ha orvosi, mérnöki vagy banki informatikusi feladatot olyanok lássanak el, akik nem rendelkeznek kellő elméleti háttérrel, hogy tudják mit miért csinálnak. Értem egyébként, miért írod amit írsz, de az egyetemek alapvetően tudományos intézmények, akik száraz, elméleti tudásanyag oktatására szakosodnak. A munkaerőpiac döntött úgy, hogy az ilyen tudással rendelkező emberek értékesek számukra - nem pedig fordítva az egyetemek nyomják le a munkáltatók torkán a diplomásokat.
    Abban, hogy az egyetemre jelentkezési láz sok esetben káros lehet fiatalon már van némi ráció, de még mindig igaz az is, hogy sokkal egyszerűbb egy 0-ról, tiszta lappal indulóba belenevelni a helyes alapokat, mint egy olyat átképezni, akibe esetleg a gyakorlatban hibás vagy téves készségek rögzültek.

    [ Szerkesztve ]

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz dabadab #137 üzenetére

    ja, ha jol emlekszem SW tesztelesben a megallasi problemara anno Budd & Angluin vezette meg vissza a hibak hianyat 1982ben, de ugyanez pl egyertelmuen kovetkezik a RIP (reach - infection - propagation) modellbol is.

    gyakorlatban mostanaban foleg a masodikra szoktak referalni, egyszeruen amiatt, mert felesleges a diszkret matematikai bizonyitas, ha van olyan hiba, ami tesztesettol fuggetlenul maszkodolik / hiaba erinti a program state szinten se jelenik meg.

    (#140) Feketelaszlo: Értem egyébként, miért írod amit írsz, de az egyetemek alapvetően tudományos intézmények, akik száraz, elméleti tudásanyag oktatására szakosodnak.

    Nem, az egyetem es a foiskola kozott a kutatas a kulonbseg, amibe beletartozik a doktoranduszok (tehat kutatotanoncok) kepzese.

    A szaraz elmeleti tudasanyagot viszont pedagogiai szempontbol a legolcsobb leadni es szamonkerni. Meg ha az ember beleveri a diakokba, hogy csak az a jo amit a tanar mond, akkor nem fognak visszakerdezni es nem derul ki, hogy az illeto esetleg fele annyira se ert hozza, mint amennyire eloadja. Egyetlen problema ezzel az, hogy nem problemamegoldasra nevel. Itt a topikban is latszik, hogy van olyan, aki sok evvel kesobb is szentiraskent tekint arra amit valaha egy eloadason hallott / konyvben olvasott es nem hajlando reflektalni, hogy talan annak is voltak hatarai*.

    Ott a google scholar, ra tudsz keresni a tanarjaidra, mit publikaltak, mennyit es mikor.

    *nyugatabbra magasabb szintu kurzusokon ezert altalanos, hogy kiadnak egy raklap peer reviewed cikket, hogy a diakok azokbol epitsek fel a sajat tudasukat jellemzoen szeminarium formajaban. ez a tanar szempontjabol joval kisebb kontrollt ad, viszont a diakok ezzel ra vannak kenyszeritve, hogy maguknak epitsek fel a teruletrol a tudasukat. es kesobb is kepesek legyenek sajat kezuleg revidialni, amit tanulnak.

    [ Szerkesztve ]

    Social distancing in lagom amount.

  • LionW

    tag

    Lehet hogy az egyetem szükséges ahhoz hogy jó mérnök legyél, de nem csak az ilyen emberekből van hiány. Adatbázis kezelők, webprogramozók, rendszergazdák, ezekhez nem kell feltétlen kalkulus, meg dimat. Szerintem hülyeség hogy mindenkiből mérnököt próbálunk meg képezni, akinek ez nem jön össze(valami 90% bukik ki egyetemről?) az meg mehet a gyárba gombot nyomogatni.

    Amiatt sajnálom hogy kiragadták az informatikát mert az összes többi képzés is hulladék kategória, a megboldogult Népszabadság hozta le a cikket amiben arról írtak hogy egy német-magyar cég hegesztőket szeretett volna felvenni, de a 80% alkalmatlan volt a legalapvetőbb feladatokra is, ma is ott áll a gyár üresen. :))

    Egész magyar oktatás egy vicc, szégyen kategória, én simán azt merném mondani hogy harmadik világ színvinalú, főleg a felnőttképzés része. Itt is van több suli a környének, rendszergazdákat képeznek pl, de én még nem hallottam olyan embert akiből ott rendszergazda lett volna. Olyan emberek kapják meg ott a papírt akik egy gombot nem tudnak megnyomni a gépen.
    De az is jó poén hogy egy közmunkás több pénzt keres mint egy 5-ös tanuló ösztöndíja. Hányinger ez az egész.

    [ Szerkesztve ]

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz kutkut #135 üzenetére

    Elektronika, pláne a digitális áramkörök, kellenek. Az igazán durva programozók töviről hegyire ismerték (ismerik) a hardvert (60-as, 70-es évek Unix-osai, mainframe-esei?)
    Viszont ezt sem durva követelmények formájában kéne oktatni. Illetve a villamos terek, mechanika, ezek tényleg feleslegesek egy informatikusnak.

    Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

  • dabadab

    titán

    válasz hcl #143 üzenetére

    "Elektronika, pláne a digitális áramkörök, kellenek. Az igazán durva programozók töviről hegyire ismerték (ismerik) a hardvert"

    Igazából egyáltalán nem. Persze, aki beágyazott rendszereket meg hasonlókat csinál, ott jól jön, de az egy szűk részterület. Ha viszont mondjuk egy virtualizált szervereken meg böngészőkben futó rendszeren dolgozol (akár mint vezető architekt, akár mint egyszerű code monkey) akkor ezzel a tudással semmire se mész, mert eleve azt se lehet tudni, hogy milyen HW lesz a cucc alatt, meg úgy általában, egy átlag programozónak soha nem kell digitális áramkörökkel foglalkoznia.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz kutkut #135 üzenetére

    "nem beszélve a humán tárgyakról (közgáz, jog stb.)."

    Öööö... A közgazdaság nem humán tárgy és az pont olyasmi, aminek van értelme, ahogy a jognak is (eleve: szerzői jog, programozóként kikerülhetetlen téma) és az a minimális közgazdasági alapozás se fog megártani senkinek (főleg, hogy ez megint olyan terület, amivel óhatatlanul találkozik mindenki, aki pénzért dolgozik, nem csak hobbiból és fényt eszik).

    DRM is theft

  • kpbendeguz

    őstag

    válasz Feketelaszlo #140 üzenetére

    Nyilvánvalóan vannak olyan kritikus területek, amiket nem lehet a megfelelő biztosítékok nélkül bárkire rábízni, így szükséges a jogi értelembe vett garancia, hogy az illető végigjárta a szamárlétrát.
    Ezek azonban jellemzően intézményesített és erősen állami kontroll alatt álló területek, mint az orvoslás, jog, stb.

    Én viszont általában arról beszéltem, hogy maga a módszertan hibás, hogy minden tapasztalati előzmény nélkül verjük bele a hallgatóba az elméleti anyagot, mert majd egyszer valamikor a hasznára válik, vagy ha nem, akkor - ez a leggyakoribb bullshit érvelés - legalább "megtanul tanulni".

    Márpedig ez feje tetejére állított logika: az elméleti tudás a tapasztalatok szintetizálása, tapasztalat nélkül pedig nincs, ami szintetizálódjon.
    Ma kb. az a sorrend, hogy tanuld meg ész és értelem nélkül az elméletet (mert így a legegyszerűbb az oktatási intézménynek), aztán kezdj el magadtól tapasztalatot gyűjteni, amikoris rájössz, hogy amit eddig tudsz, az használhatatlan, majd ha már elég tapasztalatod lesz, akkor talán majd fel-felsejlik, hogy jé, mintha anno fárasztottak volna valami hasonlóval az egyetemen, most már legalább értem, hogy miért.
    De általában ilyenkor sem az jön elő, hogy jaj de hálás vagyok a profnak, amiért akkoriban a neveletlen lurkókba beleverte az elméletet, milyen jól jön is ez most, hanem hogy bakker akkoriban is éreztem, hogy a prof mellébeszél, most már legalább tételesen meg tudom fogalmazni, hogy miért. Vagy hogy: akkoriban is éreztem, hogy az egész tananyag baromság, most már legalább tudom, hogy tényleg az. (Tisztelet a kivételnek persze.)
    Ettől még lehetne értelme az egyetemeknek, de a jelenlegi képzési rendszerben tényleg jobban jár az a hallgató, aki egy-két év után átnyergel a valóságba aztán ha később szükségét érzi a diplomának, akkor levelezőként befejezi az egyetemet.

    "A munkaerőpiac döntött úgy, hogy az ilyen tudással rendelkező emberek értékesek számukra - nem pedig fordítva az egyetemek nyomják le a munkáltatók torkán a diplomásokat."

    Pont ez az, hogy a munkaerőpiacon nem a diploma számít, még csak nem is a munkában eltöltött évek, hanem hogy "csinált-e már olyat". Minél inkább olyan referenciákkal rendelkezel, ami illeszkedik a projecthez, annál nagyobb esélyed van, hogy megkapd a munkát.
    Ha online adatbázisokra épülő mobil applikációhoz java programozót keresnek, akkor azt veszik fel, aki fejlesztett már online adatbázisokra épülő mobil applikációt javaban.
    Ha ilyet nem találnak, akkor olyat, aki fejleztett már, de esetleg nem javaban.
    Ha olyat sem, akkor akinek van online adatbázisokkal tapasztalata és valamennyire tud javaban programozni.
    Ha olyat sem, na akkor jöhet szóba a friss diplomás, aki az órán hallott már online adatbázisokról, meg vizsgafeladatként készített már amőbázó programot mobilra.

    Ami egyébként az orvosi pályát illeti: ha jól megnézed, hogy kik végzik a kórházi munka gyakorlati részét (a műtéteket leszámítva), azok az ápolók, betegtologatók, mentőssegédek. A döntéshozatali részben természetesen már ott a tudás, de a munka jelentős része a kórházban is betanított munka.
    Így akár egy orvos is kezdhetné azzal a pályafutását, hogy elvégez egy pár hónapos betegtologatói tanfolyamot, lehúz egy-két évet az egészségügyben és ha még érez magában motívációt, akkor elvégzi annak rendje és módja szerint az orvosit.
    Tehát ha választani kellene, hogy az a friss orvosi diplomás kezeljen, akit érettségi után egyből küldtek az orvosira és csak mostanában találkozott először életében beteg emberrel, vagy az, aki már az orvosi előtt megtapasztalta milyen egy kórházban lehúzni egy 12 órás műszakot, akkor én szemrebbenés nélkül az utóbbit választanám.
    Első sorban azért, mert aki gyakorlati tapasztalattal a háta mögött veti bele magát az elmélet tanulásába, az sokkal kritikusabb áll hozzá magához az elmélethez is. Nem virtuális problémákra keres virtuális megoldásokat, mert azért jár a proftól a pirospont, hanem tudja, hogy mi vár rá a való életben és arra igyekszik minél alaposabban felkészülni.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • dajkopali

    HÁZIGAZDA

    válasz dabadab #145 üzenetére

    /off
    én sosem értettem azt, hogy a közgazdaságtant miért tartják humán területnek - igen, érintkező tudomány, de két fontos részből áll: az egyik szinte tiszta matematika, a másik, sokkal kisebb része valóban humán rész
    vagyis ez egy tipikusan vegyes terület, ahol nagyon otthon kell lenni mindkét szemléletmódban: számolni és pszichiáternek lenni egyaránt fontos

    "fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz kpbendeguz #146 üzenetére

    anno nalunk az evfolyamon akik eljutottak a diplomamunkaig (ez igy 25-30% a beiratkozottak kozul), a fele csapat nem lett kesz vele / mai nem tudja kikerni a BSc diplomajat.

    pici minta, de a csapatbol van egy doktorandusz akinek kellett formalisan is a diploma, 30% korul van az architektek aranya (egyik sem diplomazott le btw), maradekbol kb 15-30% az, aki nincs valamilyen felelos / vezetoi pozicioban. es nem telt el ot ev a BSc diploma ota. mondjuk amire en jartam az ugyan computer science volt, de a gyakorlatban SWfejlesztes teruletre kepzett es az akademiai palyan maradt kivetelevel mindenki SWfejlesztokent helyezkedett el eloszor (az akademiai palyan meg 10+ kulonbozo programozas labort tartott / benne volt az osszes HC CS kurzusban, mert a szive oda huzta mielott formalisan is kutatni kezdett).

    egyebkent csinalt e mar olyat: java / c# / c++ kozott nagyon[/I ]gyorsan megy az atallas ha az ember csinalta a masikat. kb egy hetvege eleg a szintaktikai kulonbsegekre aztan utana gyorsan megy az a resz is, hogy ki mit hogyan csinal.

    [ Szerkesztve ]

    Social distancing in lagom amount.

  • dabadab

    titán

    válasz kpbendeguz #146 üzenetére

    Csak jelezném, hogy nincs olyan, hogy "friss diplomás orvos". Az egyetem elvégzése után rezidens lesz belőlük kórházban, itt egy-két év (nem emlékszem pontosan) képzés után általános orvosok lesznek, majd 5-6 év képzés után (ez már mind kórházi munka keretében zajlik) lesz belőlük szakorvos.

    DRM is theft

  • kutkut

    addikt

    válasz hcl #143 üzenetére

    Ezeket én is végignyomtam, sőt egyik kedvenc érdeklődési területem a programozáson kívül... De nem lehet mindenre azt mondani, hogy kell. Itt most arról beszélünk, hogy egy 3,5 éves képzést mivel lehet lerövidíteni 2(+1)-re.

    dabadab: Jó, nálunk gazdasági és humán ismeretek kategória alatt mennek, de belevettem a szabadon választható (akár humán) tárgyakat is... csak "rövidítettem"... És ahogy az előbb írtam ezek is hasznosak, de ha ezt sem hagyjuk ki, akkor mit? A programozást? :)

    Meizu MX3 32GB

Hozzászólok Aktív témák