Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • mephi666

    nagyúr

    válasz adapter07 #23 üzenetére

    közmunkán bitcoint bányásznak csákánnyal? :DDD

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog (1)

    válasz adapter07 #23 üzenetére

    Meg negyed olyan jól...

    Én azt láttam, hogy mindegy, milyen tanfolyást végzett valaki, ha nincs szakmai érdeklődése, és nem tudja a szakmai alapokat, sosem lesz igazán jó. ( Ritkán akad kivétel.)

    Mutogatni való hater díszpinty

  • NumberGuy

    tag

    válasz adapter07 #23 üzenetére

    Tudomásom szerint, egyes cégek eddig is vettek fel programozót érettségivel is ugyanarra a munkára, csak olcsóbban. Szerintem, e logikai mentén ide BProf képzés sem kell, csak a cégek így akarják megspórolni a betanítási időt.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz adapter07 #178 üzenetére

    Miért az utóbbi 12 év? Miért nem 50?
    A kontraszelekció, a túlterheltség és az alulfinanszírozottság mindig is szerves része volt az egyetemi oktatásnak. Amikor én jártam egyetemre, akkoriban teljesen természetes volt, hogy ha pl. egy hallgató bejutott valami nemzetközi versenyre és mondjuk vihetett magával egy 5 fős teamet, akkor a tanulmányi osztály amolyan jutalomutazás jelleggel kiosztotta egymás közt a helyeket, a gyerek versenyezgetett magában, a "kísérők" meg kirándultak. És ez még a 90-es évek közepén is így ment, pedig akkor már bárki mehetett nyugatra kirándulni, ha volt hozzá kedve.
    1999-ben volt szerencsém külsős óraadóként tanítani egyetemen fél évet. Minimálbér alatti óradíjat tudtak fizetni, de azt is fél év (!) késéssel fizették ki, addig ült rajta a pénzügyi osztály. Többször előfordult, hogy azért maradt el az esti óra, mert a portás hazament és nem volt, aki kinyissa az oktatótermet. Szóltunk a tanulmányi osztálynak, mire az volt a válasz, hogy rektori utasításra senki sem tartózkodhat az épületben este 8 után. Akkor miért írták ki az órát 7:30-tól 8:30-ig? Arról ők nem tudnak, szóljak a tanszékvezetőnek, az majd ír levelet a dékánnak. Szóltunk, az volt a válasz, hogy megvan beszélve a dolog, a portás is tud róla, hogy tegyen velünk kivételt. Két alkalom után megint zárva volt a terem.
    Az ilyen sztoriknak semmi közük az oktatáspolitikához vagy az egyetem finanszírozásához. Ez klasszikusan az állami pénzen élősködő vízfejeket jellemző "szarok bele" mentalitás.

  • Silεncε

    őstag

    válasz adapter07 #182 üzenetére

    Azért azt tegyük hozzá, hogyha valaki akar, az tud tanulni. Igen, szar az oktatás, szar a rendszer, de amilyen diákokat mostanában látok (akár az egyetemen, akár lentebb), azoknak lehetne bármilyen a rendszer, egyszerűen nem lennének hajlandóak tanulni

  • Silεncε

    őstag

    válasz adapter07 #185 üzenetére

    Nem hárítom magunkra a felelősséget (magunkra, hisz én is egyetemista vagyok), a jelenlegi rendszer tényleg egy katasztrófa (ezt már az is látja, akit nem érdekel). De sajnos az is látszik, hogy az egyetemen ülő hallgatók egy elég jelentős százaléka tényleg csak azért jön ide, hogy melegedjen meg mert a család azt akarta. Nyilván az ilyenek nagyon gyorsan le fognak morzsolódni (~ugye itt a probléma). A másik baj, hogy rengeteg embert beetettek azzal, hogy menjen mindenki infósnak, mert abban van a pénz, csak sajnos azt felejtették el közölni, hogy azért tenni is kell...

    [ Szerkesztve ]

  • dabadab

    titán

    válasz adapter07 #182 üzenetére

    "A hallgatók száma jelentősen megnövekedett, csak tanárt, tantermet, eszközöket felejtettek el biztosítani hozzá. "

    Ez már akkor is teljesen hagyományos húzásnak számított, amikor én jártam főiskolában, akkor a tandíjat törölte el a kormányzat, csak az oktatási intézetek kieső pénzét felejtették el pótolni.

    DRM is theft

  • #54625216

    törölt tag

    válasz adapter07 #185 üzenetére

    A szervezetlenség, eszköztelenség, hozzá nem értésből egyedül az eszköztelenséget lehetne az oktatáspolitika számlájára írni, meg esetleg az egyetem összevonásokból adódó extra adminisztrációs kavarásokat.
    Az eszköztelenség pedig gyakran nem csak abból jön, hogy rövid a takaró, hanem hogy keresztbe is fekszenek alatta, lásd értelmetlen beszerzések.
    Az esetek többségében egyszerűen maga az intézmény olyan, amilyen és a világ minden pénzével sem lehetne javítani rajta.

    Ez egyébként cégeknél is gyakori:
    X vállalat a könyvelési osztályán mindenki bunkó, fúrja a másikat, megy a gyűlölködés.
    Miért?
    Mert kb. 10 éve volt valami személyes konfliktus (ki feküdt le kinek a kijével), ami megmérgezte a könyvelési osztályon a hangulatot, onnantól kezdve meg - a "megszoksz vagy megszöksz" elv alapján - akibe szorult egy kis emberség rövid úton lelépett, így mindig azok maradtak, akik tovább vitték a "hagyományt".
    A cégvezetés ilyenkor hiába nevez ki új vezetőt vagy rugdal ki embereket, tök mindegy, hogy kinek mennyit fizetnek, ha az egész osztályt nem számolják fel és szervezik újra az alapoktól, akkor marad minden a régiben.

    Az egytemeken is ez a helyzet: kb. a 60-as évek óta kontraszelektálódik az állomány (akkor kezdtek nyugdíjba vonulni a szocializmus előtti időkből marad oktatók). Eleinte még vitték tovább a nagy elődök hagyományait, így a 80-as évekig még működött valahogy a rendszer, de aztán rohamosan romlott a szinvonal, a rendszerváltáskori anomáliák pedig jól ráerősítettek erre. (Pl. egyik évben kiszerveztek mindenkit kényszervállalkozóba, mert lehetett rajta bérköltséget spórolni, majd amikor bezárták ezt a kiskaput, akkor szerződést bontottak a vállalkozó alkalmazottakkal és visszahívtak mindenkit nyugdíjból, mert nem kellett utánuk tb-t fizetni, amikor ennek is vége lett, akkor visszahívták volna a régi szerződéseseket állományba, de azok addigra elhelyezkedtek a magánszférában.)

    Ami a diákok felelősségét illeti: azért ma autodidakta módon is nagyságrendekkel könnyebb tanulni, mint akár 20 évvel ezelőtt.
    Amivel ma pénzt keresek, azt 80%-ban magamtól, netes forrásokból tanultam. Nem állítom, hogy a net elég, de a hiányosságokat igenis könnyebb ma pótolni, mint régebben és sokkal könnyebb akkor is követni az aktuális trendeket, ha maga az egyetem durva lemaradásban van.
    1995-ben pl. agyrém volt bármilyen szakirodalomhoz hozzájutni, mert órákat kellett sorban állni az OSZK ruhatárnál(!) hogy egyáltalán bejuss az épületbe, majd órákig tartott, amíg kikerested a katalógusból, majd megint órákig, amíg kihozták a raktárból, csak hogy kiderüljön, hogy pont azt az anyagot tilos fénymásolni, így maradt még zárásig másfél órád, hogy elolvasd, vagy kezdhetted az egész műsort elölről másnap.
    Ehhez képest ma vagy ott van minden online, ha meg valami speckó dolog kell, akkor maga a tanár osztja meg pdf-ben.
    Erre mi történik? A többség le sem tölti, nem hogy elolvassa.

    A másik általában maga a hozzáállás. Érdemes megnézni, hol mikor gratulálnak a diáknak.
    Nyugati országokban akkor ünnepel a család, ha a gyerek lediplomázott, nálunk akkor, ha felvették az egyetemre.
    Mert az a lényeg, hogy bent legyen, onnantól már az Isten sem menti meg a diplomától, ha csak maga be nem dobja a törülközőt. Az egész rendszer az intézményen belüli ügyes lavírozást díjazza, nem az eredményességet, amit a hallgatók döntő többsége el is fogad.
    Design szakon tanít pl. egy ismerősöm és rászokott, hogy a beadott rajzokba vastag piros filctollal belejavít, mert elege lett belőle, hogy megbeszéli a hallgatóval, hogy mit hol javítson, majd a gyerek egy hét múlva beadja ugyanazt a rajzot módosítás nélkül.
    Ez megint csak nem oktatáspolitikai- vagy pénzkérdés.

  • azbest

    félisten

    válasz adapter07 #191 üzenetére

    "a pedagógiai munkát nem ellenőrzi senki, a szakmai színvonal egyre mélyebbre kerül. Megdöbbentő történeteket hallani egyes oktatók hozzá nem értéséről, emberi és szakmai alkalmatlanságáról. "

    Egy pici korrekció: felsőoktatásban tudtommal legfeljebb a tanárszakokon találkozol pedagógusokkal :)
    Semmilyen pedagógiai, pszichológiai ismeret nem feltétel ahhoz, hogy a gyakorlatvezető diáktól, phd-s hallgatón át, végig a ranglétrán az egyetemi tanárig ("professzor") mássza valaki az elefántcsonttornyot.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák