Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Caesarion

    aktív tag

    válasz mayerlaci #606 üzenetére

    azanyja, ez aztán a labirintus. :Y
    Ezt vajon mennyi idő alatt tanulná meg a Minotauros? :P

    Tök új karakterként álmodtam már magam a HP világába, de nyilvánosan ezt az álmot azért nem terjeszgetem. De itt a neten a ''névtelenségbe'' (eh) burkolózva:

    no jó, Cae-álom chapter one:
    A roxforti szokásos ebédet amit -mint a többi ebédet is- jellemzi a kisebb nyüzsgés, s mindenki párpajharca a finom falatokért, annak ellenére hogy azok rendre visszanőnek a tányérokra, ahogy elveszik őket. Egyesek a nyakukba öntött mézsört sérelmezik, mások a zsebeiket tömik későbbre, Neville épp azon mélázik hogy a levegőben égő gyertyák lecsöpögő faggyúja hova tűnik el.

    Ezt az idilli hangulatot zavarja meg egy furcsa surrogó zaj, aminek erősödésre fordított arányban áll a nyüzsgés hangerejével. Egy pillanatra mintha abbamaradna a szélsüvöltés nagyságához felerősödött surrogás, s szinte tokostul enged a nemcsekély 50 méter magas bejárati faajtó a közel ugyanakkora valaminek. A lendület ami hatalmas csattanással enged utat a nemvárt jövevénynek port kavar ami késlelteti a többségben a felismerést, hogy ezen kellemes ebéd perceiben csatlakozott hozzájuk egy teljesen kifejlődött fekete magyar mennydörgő sárkánynak.

    Az éjfekete sárkány még utoljára kinyitja hatalmas pikkelyezett szárnyait, amik csaknem keresztbeérik a termet, aztán, mindegy elégedetten a hatással összecsukja és elkezd kmótosan a középső üres soron a tanári asztal felé sétálni. Minden kéz a levegőben maradt, falaki még a falatot is kiejtette a szájából, minden szem a sárkányt követi, tekintetek százai pásztázzák fekete ruganyos, ám szinte sebezhetetlen bőrén, s a lényhez legközelebb eső Hugrabug és Hollóhátból sorból több leány némán csukli össze és borul az asztalra. Harry megesküdött volna rá hogy mikor a sárkány kissé ingadozó fele alapján az ő helyét pásztázza, a sárkány rákacsint.. s ez szorongó érzést ébresztett ifjú varázslótanoncukban, guyanis ilyenről ő még sosem olvasott.. meg is akarta kérdezni Herimone-t hátha ő igen, de ugy gondolta nem árulja el tudatlanságát.

    Aztán valahogy érezhetően történik valami, mert a fekete higanytestű őshüllő mozgása mintha szabálytalanná válna a tanári asztalhoz vezető út első harmadán, furcsa mód szárnyai még kisebbre húzza őket, sőt, azok össze is pöngörödnek mint az öngyújtóval pirongatott papír, a kifutó félhosszán más a sárkány feleakkora mint eredetileg volt s két hátsó lábán próbál egyensúlyt találni járás közben ami másodpercről másodpercre sikerül is neki. Ezzel párhuzamosan a bőre, az a gyönyörű ébenfekete bőre kezd világosabbá válni, jobban mondva nem is világosodni, hanem elrózsaszinesedni, foltokban, itt-ott, mintha csak véletlenszerű kiütés lenne egy helyi allergiás reakcó példájaként. A mérete egyre csökken, míg végül kezd mindenki megdöbbenésére emberalakot ölteni aki -ki gondolta volna- fekete talárt visel.

    Az utolsó métereket, a mostmár bizonyítottan animágus, teljes emberi voltában tette meg a tanári asztal közepéig ahol Dumbledore már kissé fel is emelkedett székből. A furcsa idegen férfi járása nem volt peckes, mégis érezhető vol a büszkeség és a tiszteletet megszokott magatartás.

    Végül megállt, két kezével egy gyors és könnyű mozdulattal helyre igazította ruháját, mikor fejszegte a fejét egyúltal középhosszú ébenfekete haját is helyreigazította, s a türelem megtestesítőjeként várakozó pozícióba helyezkedett álltában. Eme fazonigazítás alatt Dumbledore befejezte szimplának mondható mozdulatsorát, amit a muglik ülő helyzetből való felállásnak is neveznek, s mindenki nagy megrökönyödésére a mindenki álltal tisztelt és nagyrabecsült őszöreg professzort meghajolt... meghajolt elsőként ! a vendég előtt... s így szólt:
    ''Fogadja üdvözletem herceg a Roxforti boszorkány és varázslóképző iskolában''

    ha érdekel a folytatás akkor mond, egyébként érdektelenség esetén abbahagyom a dolgot.

    [Szerkesztve]

    Te is fiam, Bluetooth ?!

Új hozzászólás Aktív témák