-
IT café
Új hozzászólás Aktív témák
-
#109181
Mathiask
senior tag
RetepNyaraB
#109167
Mathiask
senior tag
válasz
RetepNyaraB
#109167
üzenetére
Valaki leírja, hogy 5 a végeredmény és az úgy jött ki, hogy 2+2=5. Erre valaki kijavítja, hogy 2+2=4. Válasz: akkor úgy jött ki az 5, hogy 12/3=5, erre a javítás, hogy 12/3=4. Stb, stb. Majd a végén leírja az eredeti felvető, hogy 2+(6/2)=5. Pipa.
Szerintem az mindenkinek jó, hogy egy adott területről többet tud. Fejlődik, tanul. Mindenki hozzáteszi a tudását. Én örülök, hogy nem az forog már közszájon, hogy pl a switch miatt a bitek változnak, stb, hanem egy olyan magyarázat, amely adott esetben igaz is lehet/lehetne.
A félreértés ott van, hogy azt gondolod az a mondás, hogy "nem is 5 a végeredmény". Pedig az a mondás, hogy "a 2+2=4 nem 5".
Amiről te beszélsz az a másik tapasztalatának támadása, de nem ez történik. Mindenki azt tapasztal, amit akar, azt "Had' tegyék".
De a tapasztalat magyarázatában(!) ejtett tárgyi tévedések megvitatása, adott esetben kijavítása az mindenkinek a fejlődését, tanulását szolgálja. Ez lenne a probléma? -
Mathiask
senior tag
válasz
kecstama
#109139
üzenetére
bkercso : "az időzítésbeli zaj rájut a DAC-ra"
"Köszi, ez érdekes, majd utána olvasok"
Ha találsz valami kézzelfogható értelmes mérést erről(zajt, illetve pl jitterre hatását lehetne mérni), akkor majd oszd meg. Mintha kicsit mást mérve ugyan az Alpha audio-nak lett volna valami hevenyészett "mérése", de az elég sok sebből vérzett ahhoz, hogy következtetéseket vagy konzekvenciát lehessen levonni.
Az a helyzet, hogy mindig akad egy bizonyítatlan magyarázat a világ hifi társadalmában, ha egy előző logikailag kiesik. Mert kezdődött azzal a switches(részben usb-s) téma, hogy adat veszik el, aztán sok magyarázat, meg működésbeli leírás után nagy nehezen a többség elfogadta, hogy az úgy nem annyira lehetséges. Akkor jött, hogy ha nem is veszik el, megváltozik az adat. Ez is aztán logikailag kizárható volt. Akkor jött, hogy hát jó, de a jitter hat közvetlenül a kimenet jitterére (ugye az átvitel és a kimenet jittere lett egybemosva). Ez is kizárható logikailag a működésből fakadóan. És akkor tartunk itt, hogy, ok, akkor a zajon keresztül van a hatás. És majd ez is vagy meg lesz erősítve, vagy cáfolva.
Egyfelől jó, hogy korábbi hibás elméletek kiesnek és tanul a hifi társadalom, másfelől egy-egy újabb "elméletet" se szabad készpénznek venni míg valahogy igazolva nem lesz.[ Szerkesztve ]
-
#107824
Mathiask
senior tag
SunMount3r
#107813
Mathiask
senior tag
válasz
SunMount3r
#107813
üzenetére
A tudomány olyan kérdésekkel dolgozik, ami (előbb-utóbb) eldönthető. Lehet 1000 éve más volt az etikus és 1000 év múlva is más lesz, vagy ha egy gyökeresen más szemléletű(nem a mi nyugati kultúránk) nép "csinálja" az etikát, akkor is más lesz az eredmény. A filozófia inkább valakinek a nézőpontja. A filozófia ilyen szempontból a szememben nem tudomány. Ettől még lehet helye a világban. Másik nézőpontból tekinteni bizonyos kérdésekre hasznos lehet, tovább gondolni egyes kérdéseket. Én szórakozásként tekintek rá, mintsem valamire, amivel pl a körülöttünk lévő világot meg lehet ismerni. [link]
-
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#107654
üzenetére
Azt nem tudom, hogy azt a Cosmos Load nevű kis nyákot adják-e hozzá, szerintem nem, de az is hasznos cuccnak tűnik. Mintha megkönnyítené azt, hogy lehessen úgy füles erősítőt mérni, hogy valós füles van rádugva. Meg van két fajta preamp illesztéshez. Érdemes felvenni ASR-en a kapcsolatot Ivan-nal aki csinálja ezt az egész E1DA-t, segítőkész, ha van kérdés.
-
Mathiask
senior tag
"A tanulság számomra az, hogy a zajos forrást kerülni kell"
Az usb vs spdif(optikai) átvitel közötti különbséget bőven meg lehet magyarázni zaj nélkül is. (Értsd pl 0 zaj jut át usbn egy adott képzeletbeli esetben) Például az egyik magyarázat a sok közül, hogy vevő oldalon más(jobb/rosszabb) minőségű az óra usb átvitel esetén, ugyanis ebben az esetben a vevő oldal (külön) órája állítja elő a mintavételi frekit(függetlenül a küldőtől), míg spdifnél a küldő oldal és az utazik a kábelen keresztül is (hacsak nincs valami fancy modern megoldás vevő oldalon, hogy "újra órázza a mintákat"). Persze ki lehet választani találomra egy lehetséges magyarázatot a sok lehetséges közül és abban hinni, csak tisztában kell lenni vele, hogy ezt így nem lehet a fotelben ülve gondolkodva teljes bizonyossággal megfejteni. -
Mathiask
senior tag
válasz
s4tch
#105784
üzenetére
A fórumán sok audio iparban dolgozó jelen van. Dac/amp mérései alapvetően a készülékek paramétereit méri, illetve ellenőrzi. Van amit lehetne részletesebben, vagy más metodika szerint. A hangfal mérései kb olyanok, mint erinaudio-é, mivel ugyanolyan a mérőgépet használnak. A fej/fülhallgató méréseihez nem tudok hozzászólni.
btraven: ne kezd megint...
-
Mathiask
senior tag
válasz
-NoVa-
#105779
üzenetére
Amiről te beszélsz az a forma. A korrekt tartalmat és a "hibás" tartalmat is lehet "mertingroom" unalmas formában és széles körben emészthető formában is előadni. Szerintem az alpha ténykedése sok esetben tartalmilag "hibás". A saját "igéretét", miszerint most "tudományosan" is igazolva lesz [valami], nem képes teljesíteni. Kis(nagy) költői túlzással élve, mintha a testek színét mérné és ebből vonja le a következtetést, hogy a téglatest a legáramvonalasabb.
Nekem ilyen érzésem van velük kapcsolatban.[ Szerkesztve ]
-
Mathiask
senior tag
válasz
PuMbA
#105775
üzenetére
Én nem szeretem a "munkásságukat" legalábbis amit korábban láttam tőlük. A méréseik, "vakteszteik" nem elég kidolgozottak, alaposak és nem járják eléggé körül a témát. Szerintem .Így sajnos semmire se jók szerintem. Se bizonyítani, se cáfolni valamit. Olyan mint amikor audiphile lapok szerveznek vaktesztet, már a lebonyolítási módszerből látszik, hogy bármi is jön ki, azt nem lehet komolyan venni.
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#105717
üzenetére
Szerintem itt és a következő FIFO-s hozzászólásodban nem arra válaszoltál, amiről szó volt. Amiket írtál az mondjuk az spdif-re igaz. De nem vehetjük egy kalap alá az összes digitális audió átvitelt. Ha a hozzászólásodat nem spdifre vonatkoztatjuk, hanem mondjuk USB audio-ra, akkor már nem a mintavételi frekit(minták közötti időt) rakja rendbe(ez a végső cél) közbe iktatott (usb) reclocker, hanem az átviteli frekit(csomagok közötti időt, amelyekben pl 48kHz mintavételi freki esetén 6 minta van, ezen a szinten nincs értelmezve a minták közötti idő). Közvetlen kapcsolat nincs a kettő között, maximum közvetett(pl esetleg NoVa által említett). Tehát nem mondhatunk olyat, hogy rendbe rakjuk az átviteli frekit és rendbe lesz a mintavételi freki, mert nincs közvetlen kapcsolat a kettő között. Ha ilyet akarunk mondani még meg kell magyarázni a kapcsolatot a kettő között.
-
Mathiask
senior tag
válasz
-NoVa-
#105722
üzenetére
"amit a gyakorlatban ismerek. Nem DAC vonalon, processzortervezés."
Szuper. Akkor segítenél megérteni mi a különbség a mintavételi órajelet előállító órára esetleges hatással lévő táp rángatás szempontjából aközött hogy fix 125us-enként(usb 8kHz-es átviteli frekije)jön egy-egy csomag(125us, 125us, 125us, stb) és aközött, hogy mondjuk pl rendre 124us, 126us, 125us-re jön 3 csomag? (De lehetne akár 110us, 140 us, 130us is, csak ez ugye már kb azt jelentené, hogy az átvitel 8kHz-es órája hol 7kHz-en hol 9kHz-en járna, ami azért nem tűnik reálisnak, de példa szempontjából lehetne ez is akár) -
#105410
Mathiask
senior tag
bitrograde
#105383
Mathiask
senior tag
válasz
bitrograde
#105383
üzenetére
"Tényszerűeket talán. Ellenőrizhetőket. "
Így értettem. De ez szerintem lehetetlen. A saját szubjektív "szűrőnkön" át tényszerű, objektív következtetéseket levonni (apró/bármilyen(?) különbségek esetén) szerintem kb lehetetlen.
"S ezek a reakciók általában olyanok fórumtársaktól érkeznek, akik ide - mondjuk így - nem tapasztalatot megosztani járnak."
Nem tudom mik az arányok, de azért gyakran van olyan, hogy a "tapasztalatot megosztani járók" "vesznek" össze. Miszerint "az nem is úgy szól, hanem amúgy, mert én hallom jól [a valóságot], én tudom hogy az objektíven olyan, mert én tapasztaltam jól, a te rendszered, meg füled nem elég jó hozzá [mert az mégse lehet, hogy én nem a valóságot érzékelem]".
Másrészt én a legritkább esetben látok olyat, hogy arra ha valaki leírja, hogy "szerintem ez ilyen" érkezne "számonkérés" jellegű válasz. Arra inkább, ha van egy fals magyarázat is mellé, illetve ha nem "szerintem" jellegű a tapasztalat, hanem "az márpedig úgy van" jellegű. -
Mathiask
senior tag
válasz
-NoVa-
#105375
üzenetére
Melyikre gondolsz? Amelyiket Xelo linkelt?
Szerintem láttam már korábban. Több bajom is van vele.
Nagyon sok múlik az időzítésen, hogy sikerül az ADC-jének az órájának a tickjét úgy időzítenie, hogy ugyanoda essen a különböző lejátszások alatt a zenéhez képest. Szerintem már ez kb lehetetlen feladat. Lutri.
Aztán nem véletlen, hogy amikor a két supra felvételt hasonlítja, akkor szépen hangosodik a különbség jel. Szétcsúsznak az órák egymáshoz képest. Nem véletlen, hogy 20mp-nél már elég hangos és le is állítja a lejátszást. Ehhez képest az összehasonlítások nagy részét 30mp felett kezdi.
Kommentekben olvasni, hogy más is próbált ilyet csinálni.(a srác aki amúgy az MQA-t "leplezte le") És ő azt mondja, hogy eleve az Audicaty alkalmatlan a feladatra, mert nem is lehet elég finoman állítani az eltolást. Ő DeltaWave-el próbálkozott, ahol lehet finomabban állítani az eltolást, illetve tartalmaz clock drift kompenzációt is, de még így is max 5-10mp után teljesen használhatatlan összehasonlításra. Azt mondta még próbálkozik és lesz belőle videó ha tud konzisztens eredményt felmutatni, de nem láttam tőle ilyet. Ha tippelnem kéne nem sikerült összehoznia. Nem véletlen. Ezt nagyon nehéz megcsinálni, ha egyáltalán meg lehet. -
#105374
Mathiask
senior tag
bitrograde
#105364
Mathiask
senior tag
válasz
bitrograde
#105364
üzenetére
Szerintem ilyet nem lehet kijelenteni, hogy nem lehet különbség. Azt lehet mondani esetleg, hogy ha van is különbség nem azért, amivel épp magyarázza valaki az adott tapasztalást. Pl. az USB kábel jitter. Mert a működési elvnek ellent mond a magyarázat. Nincs más út, egyesével az összes magyarázatot meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e. És ha az összes magyarázat elvi hibás, akkor se lehet kijelenteni, hogy nem lehet különbség, mert még mindig lehet olyan magyarázat amire még nem gondoltunk.
Persze nem is a magyarázatokkal, meg azok elemzésével kéne kezdeni, hanem maga a jelenség igazolásával. Már ha az a cél, hogy egyetemes kijelentéseket tegyünk. Mert ha csak magunk számára akarunk következtetést levonni, akkor nem szükséges ez nyilván, csak akkor nem is tudunk erős tényszerű állításokat tenni nyilvánosan.
Számomra az a furcsa, hogy nem születtek elfogadható bizonyító erejű kettős vaktesztek pl az USB kábelek különbségét bizonyítva. Ha én gyártó lennék és és látnám a tömeges szkepticizmust a termékemmel kapcsolatban, akkor csak megpróbálnám bizonyítani az igazam.(elég csak azt bizonyítani, hogy van különbség, nem is kell előjel, hogy jobb, vagy rosszabb) Akár több gyártó is összeállhatna és finanszírozhatna egy ilyet, szerintem hamar visszajönne az ára, ha a most kételkedő tömegek látnák értelmét megvenni azt, amire eddig nem is költöttek. De akár jól szervezett privát teszt is lehetne. De eleddig csak olyanokat láttam, ami már a metodikán megbukik nem is érdemes megnézni az eredményt mert nem is lehet valid. Beszédes, hogy a legtöbb vitatott kérdésről egyetlen egy értelmes, elfogadható megerősítő teszt se született. Pedig elég lenne egyetlen egy és megnyugodna a világ az adott kérdésen. -
-
#104999
Mathiask
senior tag
dgyuri0123
#104996
Mathiask
senior tag
válasz
dgyuri0123
#104996
üzenetére
Meglepődnél. Sokaknak. A mai okostévékre a youtube-n felül kb még az összes streamingszolgáltató appját fel lehet rakni(pl tidal). De szerintem a youtube a fő forrás. Jobb esetben van a tvre kötve soundbar, esetleg rendes sztereó/HM. Sokan nem akarnak venni különálló streamert, ha a tvtől "ingyen" is megkapják a streamer funkciót. Szerintem a tv meg a telefon manapság lefedi a források kb 95%-t.
-
#104991
Mathiask
senior tag
dgyuri0123
#104986
Mathiask
senior tag
válasz
dgyuri0123
#104986
üzenetére
Nincs a Wiim a tv és a dac között. A Wiimet javasolta, mint (zene)forrás a tv helyett.
-
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#104959
üzenetére
Nem nézek rá a képre.
Nincs értelme képről hangot elemezni. Az se trivialitás, hogy a wifi egyáltalán "mit, milyen intenzitással szór" és az hogy hat, hat-e egyáltalán az alkatrészekre, vagy legalábbis hangfrekvenciás tartományra hat-e, az adott megvalósításban hat-e, stb, stb. Sok kérdést fel lehet tenni és még az is lehet, hogy nem ilyen módon hat a wifi modul a hangra, hanem mondjuk a tápon keresztül és akkor tök mindegy lenne az árnyékolás. Ezeket a dolgokat nem fogjuk tudni megfejteni itthonról képeket nézegetve és gondolkozva. -
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#104928
üzenetére
"de ott sem oldották meg a korrekt wifi árnykolást"
Az a probléma, hogy már kb arról van szó, hogy az árnyékolás milyenségéről szólnak a "tapasztalások". Kb. "Azt tapasztalom, hogy nem oldották meg a wifi árnyékolást."
De ez így nem is lehetséges. Azt tapasztalod, hogy szól az eszköz és ennek egy(!) lehetséges magyarázata a wifi árnyékolása. Olyan ugrás következik be a tapasztalás és egy lehetséges magyarázat között, amit nem lehet megtenni logikailag. És ez sajnos általános a hifiben. És nagy probléma, mert ha a magyarázat van "cáfolva", akkor a delikvens egyből úgy érzi, hogy a tapasztalása van megkérdőjelezve. -
-
Mathiask
senior tag
válasz
-NoVa-
#104490
üzenetére
"Bufferelve lesz a felgyűlt csomag, de a jitter következtében lesznek pontok, ahol pontatlan időpillanatban olvas egy bizonytalan jelszintből tévesen 0-át vagy 1-et. Ez nem paritásellenőrzött újrakérhető adat, hanem PCM stream, így ebből zaj/infóveszteség lesz. Nem hangos pattogás, meg triviális zúgások, pontatlanabb apró dinamikai eltérések, szétcsúszások, főleg a térérzetet befolyásoló változások"
1. Az usb átvitel esetén nincs értelme "pcm stream"ről beszélni.
2. Egy egy csomagban több minta utazik és a csomag paritásellenőrzött(újraküldés persze nincs). Ha hibás, eldobja az egészet, ezért lesz pattanás, szakadás vagy ilyesmi, mert egyszerre több minta megy a levesbe. -
Mathiask
senior tag
válasz
-NoVa-
#104481
üzenetére
Sok mindent lehet mérni két kábel között. Sok mindenben lesz is különbség.(pl ha a színét mérem spektrométerrel)
1. A kérdés az, hogy a hangra ez milyen hatással van. (Ezért kéne mindig az analóg audió kimenetet mérni)
2. Milyen eszköznél lesz különbség. Lehet egy régi eszköznél számít egy másik eszköz meg érzéketlen ilyesmire.(Usb átvitelnél nincs értelme (mintavételi pontok) közötti jitterről beszélni, mert eleve nem egyesével mennek a minták, hanem csomagokban, ami utána bufferelve lesz, by design, ellentétben pl az spdif-el, ahol az óra információ is megy, tehát még két digit átvitelt se lehet egy kalap alá venni, ami egyikre igaz, nem feltétlenül igaz a másikra)
-
Mathiask
senior tag
válasz
Bogyó bá'
#103535
üzenetére
Szerintem nem jó, ha megpróbáljuk valós információk és tudás hiányában megmagyarázni mi miért van. Ha ez, vagy az tetszik, ok, nem kell mögé storyt kanyarítani. Mert más már alapvetésnek veszi, terjeszti, de közel sem biztos, hogy ez a magyarázat a valóság. Szerintem a hifis körökben mozgó "magyarázatok" nagy része jó esetben nem megalapozott, rossz esetben fals.
Most telefonon kipróbáltam, mind a sporifyon, mind tidalon elindítottam(nem egyszerre) egy random dalt, majd lecsatlakoztam a wifiről, mobilnetről. Mind a kettő tovább játszotta a dalt. Tehát mind a kettő cache-el, akkor is, ha direktben nincs megadva, hogy töltse le az adott dalt.
Amúgy töltesd le tidal-al a dalokat és akkor kizárhatod, hogy streamel (kikerüli a "tuning" routeredet) és úgy is összehallgathatod a minőségüket ellenpróbaképp. -
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#102490
üzenetére
Ugyan. Csak kevésbé ismertek, mint a képi illúziók.(könnyebb egy képet mutogatni, mint mondjuk mindenkire egy fejhallgatót adni)
Kezdve azzal, hogy a hang irányát a fülhöz legelőször érkező hang iránya határozza meg, hiába érkezik ugyanez a hang ha jól emlékszem 100-200msen belül máshonnan is, azt te nem érzékeled, hogy több felől jön, viszont az érzékelt hangosságot a leghangosabb hang határozza meg. Így lehet egy színházat jól hangosítani, a színpadról a színész hangja ér el hozzád először, igaz halkan, tehát azt érzékeled az iránynak, oldalról meg késleltetve hangosan érkezik. De te azt érzékeled, hogy szemből jön, hangosan a hang. Rengeteg ilyenről lehet tanulni az egyetemen. A youtube is tele van audio illúziókkal. Semmivel nem megbízhatóbb mint a szem, szerintem rosszabb is. -
Mathiask
senior tag
válasz
btraven
#102456
üzenetére
Gyakorlatilag 2 éve hozod ezt fel időnként és eddig mindig megpróbáltam elmondani mit értettél félre.
Kezdjük ott, hogy nem a vakteszt gyakorlásáról beszél, sőt semmilyen gyakorlásról nem beszél. A "trained listeners"-t inkább képzett hallgatóságként kell értelmezni. De nem a vaktesztben, hanem a hangi hibák ismeretében. Tehát tudja milyen az, amikor van 1kHz-en egy beszakadás, tudja milyen mikor magas a harmonikus torzítás, stb. Onnan tudja mert megmutatták neki. Ezek a tapasztalt emberek jobb eredményt értek el utána a vakteszteken, mint pl az utcáról behívtak. Pusztán azért, mert fel tudják ismerni a hangi hibákat, tudnak mihez viszonyítani. Sean olive talán egy training programot is nyilvánossá tett korábban. Nem vaktesztre "tréninggel", hanem hangi jellemzők felismerésére.
Kettő. Most nem arról van szó, hogy két "cucc" között létezik-e hangi különbség. Ha ezt akarjuk megtudni akkor sok vakteszt kell és ha akár egyetlenegyen is meg tudja valaki biztosan állapítani, hogy van különbség, akkor van, addig azt lehet mondani, hogy nem bizonyított. De az is lehet, hogy soha nem lesz olyan, aki különbséget tud tenni, akár milyen előképzettséggel is bír.
De itt most az lényeg, hogy az egyének "látva" és "vakon" különbözőképpen ítélik meg a hangot. Ha te nem hallasz meg különbséget vakon, az nem "téves eredmény" (ahogy mondod), mert az az eredmény, hogy számodra nem érzékelhető a különbség. Tehát az adott pillanatban számodra nem érzékelhető objektív hangi különbség. -
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#102445
üzenetére
"az emberi hülyeség detektálására"
Miért nevezed hülyeségnek? Valamiért ha arról van szó, hogy az ember nem képes a valóságot objektíven érzékelni, vagy szóba kerül a placebó, akkor az egyből negatív tulajdonságként jelenik meg és egyből egy védekezési mechanizmust vált ki, miszerint "én nem vagyok hülye, hogy besz..jam a placebót", "én nem vagyok süket, hogy ne halljam a valóságot", én nem vagyok "elmebeteg...".
Pedig ez nem egyéni emberi hülyeség, gyengeség, hanem általános emberi tulajdonság. Ilyenek vagyunk. Így raktak össze, mint ahogy az is egy tulajdonság, hogy az emberek nem tudnak 100km/h-val futni, vagy hogy hajuk nő(már akinek), stb. Erre nem mint defektus kell gondolni, hanem mint tulajdonság. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#102443
üzenetére
"az ember az intellektusát és memóriáját veszi elő, miközben a zenehallgatás nem ezeknek szól."
Nem is a zenehallgatás alternatívája.
Mit is vesz elő az ember, mikor elmegy meghallgatni egy megvásárolni kívánt eszközt, vagy már otthon beköti és összehasonlítja az előzővel és utána leírja a fórumon, hogy "bekötöttem és az első hangnál tudtam mennyivel jobb" vagy hogy "x dalnál a basszus ilyen, visszakötve az előző készüléket meg amolyan". Érdekes módon ha nem vaktesztről van szó, akkor már nem is annyira zavaró hatás az, hogy két készüléket össze kell hasonlítani, akár rövid idő alatt is és nem zenét hallgatni.Most liszi70 volt a gyorsabb.
[ Szerkesztve ]
-
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#102413
üzenetére
Jelentősége nincs, ha csak magadnak építgeted a saját szubjektív véleményed szerint a rendszert. Én ezt támogatom hifi rendszer építésben, végülis neked kell, hogy tetszen. Lényegtelen, hogy mitől érzed jobbnak a rendszered, ha attól, hogy jobban szimpatizálsz egy márkával, akkor attól, ha attól hogy ténylegesen fizikailag jobb a hang, akkor attól. Ez esetben természetesen el kell fogadni, hogy az így szerzett szubjektív tapasztalatok főként számodra érvényesek, más számára nem biztos, hogy érvényesek(lehet igen, lehet nem). Épp ezért ezen tapasztalások korlátozottan alkalmasak általános, ha úgy tetszik objektív következtetések levonására.(nem lehet bizonyossággal állítani, hogy ez márpedig úgy van, lehet, hogy igen, lehet nem, nem tudni, van egy bizonytalanság ez ügyben) Tehát ilyenkor helyesebb, ha mégis megosztja az ember a tapasztalait, a "szerintem", "úgy érzem", "én úgy hallom", stb kifejezéseket használni, mintsem a "ez agyonveri amazt", "ez ilyen, aki nem hallja hülye". Sajnos nem ez szokott történni, hanem az, hogy a szubjektív véleményt hajlamosak vagyunk általános igazságként kezelni, tehát az én szubjektív véleményem az objektivitás és aki nem ezt mondja téved, mert "én az igazságot hallom", a másik meg téved. Ebből van a viták jelentős része, mert mindenki a saját véleményét gondolja igaznak. Szerintem helyesebb tiszteletben tartani más véleményét, mert akármennyire is nem egyezik az enyémmel, lehet neki van igaza, ki tudja. Persze ennek nincs jelentősége számomra, ettől még úgy is az számít nekem mi tetszik.
A vaktesztnek akkor van jelentősége, ha objektív következtetést akarsz levonni és megosztani másokkal. Vajon tényleg van hangi különbség köztük, vagy egyéb hatások miatt érzed ezt. Ha kíváncsi vagy, hogy egy-egy ötlet, vagy elmélet tényleg működik-e.Még annyit a "ha nagy a különbség akkor nyilvánvaló" részhez, hogy szerintem meglepően nagy és biztosnak hitt érzékelések tudnak redukálódni minimális, vagy nem is hallható különbségekké a vakteszt alatt. Szerintem erősen alá van becsülve, hogy mekkora szerepe lehet(nem van, lehet) a fizikai hangon túl az egyéb hatásoknak az érzékelésre. Ezekkel néha nehéz szembesülni. Ilyenkor szokták hibáztatni a vaktesztet, hogy a "stressz", vagy egyéb okok fedik el a "nyilvánvaló" hangi különbséget. De szerintem nem erről van szó. A 90-es években a Harmannál végzett kutatások, ha jól emlékszem azt is kimutatták, hogy a "vakon" végzett tesztek jobban korrelálnak a valós, mérhető valósággal. Azaz a résztvevők megítélése jobban korrelált egymáshoz és a mérésekhez(pl ha jól emlékszem hol is van a hangdoboz, honnan szól a zene, hol van kiemelés, stb).
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#102294
üzenetére
"Az egyik, hogy csak koncepció mentén lehet művelni. Bármilyen kutatás kérdésfeltevéssel kezdődik. Ha nem tudsz kérdést megfogalmazni, nem tudsz elindulni. (A tapasztalás nem ilyen.) Ha nem a jó kérdést teszed fel, akkor csak a susnyásba jutsz és összezavarodsz."
Az inkább előny, hogy van koncepció és módszertan. Ha nem jó kérdést teszel fel, akkor persze nem jön ki semmi értelmes, de így van esély egy másik, jobb kérdést feltenni. Ha még ez a koncepció és módszertan sincs, biztos, hogy a susnyásba jutsz. Vagy mi ennek az alternatívája?
Nem emlékszem már, de valamelyik ókori nép próbált kapcsolatot találni a kecske máj színe, formája, mérete, stb és a jövő évi időjárás, illetve így a jövő évi termés mennyisége között. Mindig gondosan megvizsgálták a kecske máját leírták a tulajdonságait, majd a következő évben leírták a terméssel kapcsolatos tapasztalataikat és összevetették a kettőt. Megint feláldoztak egy kecskét és akkor jóslatokat tettek, ha ilyen a kecske mája, meg olyan formájú, akkor ilyen, meg olyan lesz a termés. Aztán ha nem jött össze akkor módosítottak a modellen. Éveken keresztül és nem találtak korrelációt a máj és a termés között. Ez teljesen jó tudományos hozzáállás, követték a módszertant és kijött, hogy ez a kettő nem áll kapcsolatban. Ez is egy eredmény.
-
Mathiask
senior tag
válasz
s4tch
#102293
üzenetére
"a szubjektív észlelésre alapozott érveket nem fogadod el, és objektív érv hiányában úgy tűnik, nem is vagy hajlandó esélyt adni a dolognak."
Szerintem nem ez történik. Én az objektív állításra szeretnék objektív érvet. Aztán kiderül, hogy nincs objektív érv, tehát le kell vonni a következtetést, hogy a kezdeti objektív állításnak hitt dolog valójában szubjektív észlelés.(És mint olyanra nem kell objektív érv) De ezzel nincs baj, egyszerű ténymegállapítás, helyre rakjuk, tovább lépünk. Én csak mindig felkapom a fejem egy objektív állításra("ez így van és kész"), mert érdekel a hifi, mint hobbi és ennek része nálam, hogy érdekesnek találom, hogy és mint jutottak ide, hogy igazolták, stb.
Mint ahogy híve vagyok a szubjektív tapasztalatok leírásának olvasgatom is őket, ötletet is merítek belőle. Az én tapasztalataimat is ekként kezelem. Sőt, már évekkel ezelőtt is leírtam, hogy minden tapasztalás igaz az adott egyén számára. És az "elvi szinten való beszélgetés" is rendben van, sőt. Csak tudjuk, hogy erről van szó.
-
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#102279
üzenetére
Számomra elég ha működik, és ha saját magamban meg tudom fogalmazni a miértet, amit aztán továbbgondolva egyéb dolgokat is kipróbálhatok amik talán működnek, talán nem.
Jó lenne, ha ennyiben megállna a dolog, de én azt látom a hifiben, hogy akik azt vallják, hogy "nekem elég, hogy hallom", gyakran vagy mégis meg akarják magyarázni objektíven és mindenkire érvényesen a jelenséget (kevés sikerrel) és ezzel alátámasztva tapasztalásukat, vagy ha találnak valami írást ami alátámasztja(vagy legalábbis úgy gondolják), akkor onnantól nagyon is fontos lesz az objektivitás, hisz "na tessék megmondtam", ott van feketén fehéren. Addig fontos az objektivitás, míg alátámasztja a szubjektív tapasztalatokat.Egyébként a mostani téma számomra valami hasonló:
- Ez egyértelműen a világ legerősebb autója, ott van az adatlapján és bizonyították is le is írták, ez nem is kérdés.
- Szuper, érdekel a téma, szívesen olvasgatok ilyesmit, megnézhetem az adatlapját, ha már írtad, hogy van, meg a többi bizonyítékot?
- Jaa, nem, nincs adatlap, meg bizonyíték, különben is minek neked az adatlap magadnak kell kipróbálni az összes autót, aztán majd ha elég jól vezetsz, majd rájössz. Úgy is csak az számít te hogy érzed. Különben sem lehet ezt bizonyítani, túl bonyolult lenne. Úgy kell kipróbálni, hogy kinyitod az ajtót, beülsz, kinyomod a kuplungot, elfordítod a kulcsot... stb.
-Ok, ezt mind értem, de nem ez volt a kérdés, hanem arra lett rákérdezve, amit állítottál.Én se csak akkor foglalkozok egy lehetséges jelenséggel, ha már bizonyítva van. Nekem is vannak olyan cuccaim a hifiben, amit kipróbáltam és hiszek benne, de tudom, hogy ez csak nekem info, nem biztos, hogy úgy is van általánosságban. El tudom fogadni, hogy ha holnap kijön egy tanulmány, hogy nem létezik az a jelenség, amit én hallottam eddig. Semmi baj a szubjektivitással én magam is eszerint építem a rendszerem.
Azzal sincs baj szerintem ha valaki objektíven közelíti meg a hobbit.
Azzal sincs baj, ha mind a kettő része a hobbibanobbinak, sőt.Az egyetlen bajom, hogy szubjektív/nem bizonyított tapasztalatok objektív igazságként vannak tálalva.
Meglátásom szerint helyén kellene tudnunk kezelni az mi az objektív és mi a szubjektív. Mert ha nem az csak növeli a káoszt a hifiben.
(A gravitáció tényleg nehéz téma kb félévente rájövök, hogy nem értem és akkor beleásom magam és úgy se értem
, de ez csak az én gyengeségem, biztos van aki érti)[ Szerkesztve ]
-
-
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#102250
üzenetére
Készülék szinten egyértelmű hogy érdemes rezgést csillapítani.
Szerintem ez nem egyértelmű. Sok mindent le lehet írni, akár valós fizikai jelenséget is, az nem biztos, hogy hatással van a hangra. Ez csak úgy derül ki, ha lehetőség szerint minden más lehetséges hatás ki van iktatva és úgy is hallható a változás.
Az nem elég objektív bizonyítéknak(és most erre kérdeztem), hogy:
- Le van írva egy fizikai jelenség. (Van-e akkora mértékű, hogy halljuk, mire van hatással, erősítőre, dacra, kébelre? Minden dacra, vagy csak bizonyos topológiájúra?)
- Én kipróbálom. (Persze nekem elég, de nem biztos, hogy ez általános érvényű, nem is biztos, hogy azt tesztelem amit kell(pl nem is a rezgéscsillapítás számít, hanem mondjuk az, hogy megemeltem a készüléket egy speckó lábbal és jobb lett a hűtése, most csak hasra ütöttem), nem biztos, hogy a tényleges jelenséget nem fedi-e el más)
- Árulnak erre eszközöket.(bármit árulnak, amit megvesznek, akár hatásos, akár nem)Ilyen alapon a horoszkópra is van bizonyíték, vannak bolygók és csillagok, gravitációjuk van, melynek hatása végtelen és ez le van írva, elolvastam a mai horoszkópot és igaznak érzem magamra, árulnak a témában eszközöket, szolgáltatásokat.
Félreértés ne essék én nem azt akarom, mondani, hogy nincs a mikrofónia hatással a hangra, hanem, hogy a fentebb felsorolt dolgok nem objektív bizonyítékok erre.
Én mindig megörülök, ha valamire le van írva, hogy az már bizonyított(ezért is szoktam ekkor forrást kérni, hogy tanuljak, hogy milyen körülmények esetén áll fenn, mekorra hatással), de nagyon ritkán derül ki, hogy tényleg. -
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#102238
üzenetére
"az alkatrészek rezgésének káros hatásait"
Ez nagyon régóta érdekel, hogy milyen bizonyítékok vannak az alkatrészek rezgéseinek hangra gyakorolt hatásairól. Illetve ugye a különféle rezgéscsillapító megoldások hallható differenciái az igazán érdekesek.
Szóval ha tudsz ilyenről ne tartsd magadban. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#101939
üzenetére
Amikor még egyetemre jártam és a látásról volt szó(mekkora a legkisebb szög ami alatt már nem tudunk megkülönböztetni két különálló pontot), akkor mesélte az eladó, hogy volt egyszer egy diákja Afrikából, aki ennél a résznél felállt és azt mondta ő ennél jobban lát, mert a sasok törzséből jött és ők a törzsek közül a látók, akik mindenkinél jobban látnak. A tanár később különféle látás vizsgálatokat végzett rajta, de teljesen átlagos volt a látása.
-
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#100594
üzenetére
Valóban írhattam volna pontosabban. Szóval a stúdióban a több eszköz szinkronban tartása arra vonatkozik pl, hogy van két mikrofon két külön AD-vel egyszerre vesznek fel és ezeket kell szinkronban tartani, nem egymást követő eszközöket. Mert annak, hogy egymás után sorban lévő eszközök(otthoni hifi) szinkronban vannak elméleti jelentősége nem hiszem, hogy van.
-
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#100576
üzenetére
"Meg idetennék egy szerkezetet, ami nem csinál mást, csak órajelet, hifi és stúdió célokra."
A 10MHz-es órajel generátorok a különböző eszközök közötti szinkron tartására valók. Közvetlenül nem segítenek pl a jitter csökkentésében, sőt általában csak rosszabb lesz tőlük a jitter. Én még nem láttam olyan mérést, ahol javított volna egy eszköz jitter teljesítményén. Itt részletesen leírják, hogy is működik: [link] -
#99932
Mathiask
senior tag
RetepNyaraB
#99929
Mathiask
senior tag
válasz
RetepNyaraB
#99929
üzenetére
Mi is a forrás? Tidal? File-ok?
Amúgy ha elég az optikai kimenet akkor a Wiim mini (a pronak van coax kimenete is, de az drágább) elméletileg tud Tidal connectet. -
Mathiask
senior tag
válasz
Bogyó bá'
#97331
üzenetére
"a legfontosabb: nem kapcsolóüzemű tápja van. A technológiai "fejlődés" az audioban rengeteg problémát okoz"
És sokat meg is old. Állítólag a Bemchmarknal, mikor csinálták a dacjukat, akkor azért lett végül kapcsolóüzemű a tápja, mert könnyebb leárnyékolni, mert több 100kHz-en szór, arra meg elég a vékony fólia is, szemben a torroid 50 Hzes szórásával, amit komoly vasakkal is nehéz jól árnyékolni. Jobb jel/zaj viszonyt tudtak elérni a kapcsolóüzeművel. Azóta a végerősítőjüknél is kapcsolóüzemű tápot használnak. -
Mathiask
senior tag
Az RME lineáris táp témához:
A linkelt szövegekből az derül ki, hogy az RME álláspontja nem az, hogy jobb a kapcsoló üzemű, hanem, hogy majdnem(az említett földelési dolgon kívül) mindegy műszakilag, hogy ezt, vagy lineáris tápot használnak az akkori dacjuknál(!). Tehát én nem érzem hátraarcnak, hogy most épp a két megoldás közül a másikat is kínálják egy újabb termékükhöz. Könnyen lehet, hogy az előző dacjuknál egyáltalán nem volt limitáló tényező a táp. Ennél meg lehet, ha sokkal jobb jel/zaj viszony a cél.
Ezen kívül gyakran elfelejtjük, hogy egy maréknyi elvetemült emberen kívül, nem csak a hang számít. Könnyen lehet, hogy piackutatás alapján többet vagy drágábban tudják eladni, ha ott a lineáris táp hívószó. Felhasználói szempontból nem érzem a különbséget aközött a termék között, melynél "meggyőződésből" használnak lineáris tápot(ami szintén lehet csak marketing okokból van így), meg aközött, hogy azért használnak lineáris tápot, mert így többet tudnak eladni. Mindkét esetben a user megkapja a vágyott lineáris tápot.
Egyébként hajlamosak vagyunk általánosítani. Pl itt is valaki a konkrét termék kapcsán nem érzett különbséget x lineáris táppal, más meg egy y lineáris táppal igen.
És ebből ugye jön a megállapítás, hogy "tény", hogy lináris táppal jobb az adott készülék. És már csak ez marad meg hosszútávon a fejekben. Pedig nem ez következik a tapasztalatokból, hanem hogy y táppal jobban szól a készülék, mint a gyárival. X-el meg nem. Miért pont a lináris mivoltának tulajdonítjuk ezt? Azért mert az olyan szembetűnő különbség. De tulajdoníthatnánk egy másik kiragadott eltérő tulajdonságnak is akár, mivel nincs erről információnk pontosan miért is hallottunk mást. -
Mathiask
senior tag
"Szóval, egy középszar hifitoronyhoz szokott ember azonnal meghallja, hogy egy néhány lépcsővel feljebb kvalifikált rendszer és az eddig ismert között mi a különbség."
Én pont fordítva tapasztalom. Barátoknál, kollégáknál kizárólag azt látom, mikor meghallgatnak egy jó cuccot, hogy "biztos jó, de az a sokkal olcsóbb is pont ilyen jó", "hát én nem tudom mi a különbség ez is szól, meg az is", "az én fülemnek tök mindegy". Aztán ha mégis vesznek valami jobbat és használják egy darabig, utána már megértik mi a különbség.
De sok mással így van. Pl egy barátom kedvet kapott a whisky-zéshez, de azt mondta, hogy neki mindegy milyen úgy se érzi. Szépen fokozatosan fel kell építeni, hetek hónapok alatt, mindenfélét kipróbálva, időt hagyva a tapasztalatok leülepedésének és akkor szépen elkezdi összerakni mi is a különbség és neki mi ízlik. És nem az ízlelő bimbói változnak, az csak egy eszköz, agyban fejlődik az érzékelése a sok tapasztalat, próbálkozás, ismétlés útján. -
Mathiask
senior tag
Anno a Harman féle vakteszteknél, volt egy olyan csoport, akiket előtte "tréningeltek". Valami olyasmi volt, hogy mutattak különböző torzítás fajtákat, meg különböző frekvenciákon kiemelést, beszakadásokat mutattak, hogy az milyen, stb. Amúgy teljesen outsiderek voltak, de nagyságrendekkel konzisztensebbek voltak a vaktesztekben, mint az amúgy hifivel foglalkozó reviewerek és dílerek. Talán Sean Olive blogján van is fenn egy hasonló "tréning" szoftver.
-
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#92688
üzenetére
"A hifisták nagy része szerintem úgy gondolja, hogy nagyon is fizikai dolgok befolyásolják azt, amit hallanak"
De pont ez az, ami nem biztos, hogy így van. Tegyük fel egy pillanatra, hogy a fizikai dolgokon túl pszichikai dolgok is befolyásolják az érzékelést. Ha meg akarjuk érteni a dolgokat, vagy megmagyarázni(ami nem áll távol a hifi hobbit űzőktől), akkor nem fog sikerülni, ha az egyiket önkényesen teljesen kizárjuk és nem vesszük figyelembe. Egyszerűen rossz lesz a model, használhatatlan, nem fog illeszkedni a valóságra. -
Mathiask
senior tag
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#92684
üzenetére
"Az nem placebo, ha 2 ember máshoz szokott, ezért másként értékeli ugyan azt a rendszert."
Ez is benne lehet még pluszban igen.
"Az se feltétlen placebo, ha reprodukálhatóan hallok különbséget, de egy vakteszten elbukom, mert belefáradok a koncentrálásba - ami zenehallgatáskor ugye nem szükséges olyan formában, mint vakteszten."
Sok olyan van, hogy "ég és föld a különbség", "bármikor bárhol meghallom", amíg nem jön a vakteszt... Én nem látom hogy annyira mást kéne csinálni vakteszten. A hifisták nagy részének "nem okoz gondot", mikor hazavisz egy új készüléket, kábelt és még meghallgatja az előzőt és csere után egyből mondja, hogy így, meg úgy változott. -
Mathiask
senior tag
válasz
Ba cy lus
#92666
üzenetére
Ebben a hobbiban mindenki minőségi hang érzetet szeretne magának. Ezen nem változtat az, hogy tisztában vagyok vele, hogy a hang fizikai tulajdonságai és egyéb körülmények együtt határozzák meg az élményt. Nekem személy szerint mindegy, hogy abból jön az élmény, hogy valóban fizikailag is jó(bármit jelentsen ez, high fidelity?), vagy hogy pl elfogultság miatt érzem jónak. De, mivel tisztában vagyok vele, hogy az élményem nem feltétlenül magyarázható objektív tényekkel, nem is kezdem el magabiztosan kijelenteni, hogy márpedig ez a valóság. És valaki más ugyanezt a rendszert másmilyennek hallja elfogadom, hogy neki éppúgy(!) igaza van, mert könnyen lehet azért értékeljük másmilyennek ua. a rendszert, mert mások a prekoncepcióink. Nekem nincs gondom a placebo-val. De a hifisták 95%-a képtelen elfogadni, hogy a fizikai dolgokon kívül más is befolyásolhatja a hallásukat. És akkor van az, hogy aki mást hall az süket, szar a rendszere, mert hát smit én hallok az a tény. Ha csak meg van említve, hogy más is számít a fizikán kívül, akkor sértve érzik magukat, pedig hát ilyen az emberi érzékelés.
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#92651
üzenetére
"Aki nem tudja, hogy érzékel-e vagy hallucinál, az egy másik kategória."
Olyan, mintha azt mondtad volna, hogy "aki nem tudja, hogy placebo gyógyszert kap, vagy nem az...". Vagy "aki forogni látja az optikai illúziós állóképet az...". Szerintem ezen hatások nagy része jóval erősebb és jóval mélyebben belénk van drótozva annál, hogy csak úgy ki lehessen bújni alóla azzal, hogy "márpedig rám semmi nem tud hatni én a valóságot képes vagyok érzékelni bármilyen hatás ellenében". -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#92649
üzenetére
"sokan úgy foglalkoznak audio méréssel, review-val, ajánlással, hogy bevallottan nem hallják a készülékek egyéni karakterét."
Pl?
Szerintem külön kell választani azt, hogy "nem hallja" és azt, hogy "hallja, de elfogadja, hogy az nem biztos, hogy objektíven is igaz".
Azt, hogy "nem hallja a készülékek egyéni karakterét" szerintem nem nagyon mondja senki. Maximum van, aki itt megáll és ők lesznek a "hiteles" szubjektív tesztelők. És van aki meg azt vallja, hogy "oké, hallom, de vajon tényleg így van?, objektív is igazolható-e ez?".(pl vakteszttel, méréssel)BTW valamelyik postjában Amir egyébként leírta, hogy a mérések szerinte(!) mennyire korrelálnak a hallottakkal és készülék tipusonként valahogy úgy volt hogy DAC-oknál talán 90-95%-ot írt, hangsugárzóknál talán 60-70%-ot, erősítőknél kettő között valami, nem emlékszem pontosan. Tehát továbbra is igaz, szerinte is, hogy méréssel nem közvetlen hangminőséget lehet mérni, hanem műszaki, tervezési "jóságot".
-
Mathiask
senior tag
válasz
Polllen
#92644
üzenetére
"Melyik mért eredményben rosszabb a Zen dac, ami miatt nem ajánlott?"
Mint korábban említettem, nem csak mért értékek számítanak az ajánlás megadásához.
De jelen esetben leírja a meghallgatásos résznél(ami szintén számít), hogy a fejhallgató erősítő része gyenge neki.(amit látni a mérésen is amúgy) Mint ahogy azt is leírja, hogy az ő mércéje szerint nem ajánlja, de attól még választhatod. -
-
Mathiask
senior tag
válasz
Polllen
#92636
üzenetére
"Az ASR-nél nem szeretem, hogy egy olyan érték alapján megy az ajánlás/nem ajánlás"
Ahogy én látom nem egy érték alapján megy az ajánlás/nem ajánlás, hanem az összes mérést, ár/érték arányt, építési minőséget, stb figyelembe véve.
Simán van, hogy maga a sinad magas, de nem ajánlott, vagy a sinad nem különösen jó, de amúgy mindenben korrekt, kategóriájában jónak számító termék meg kap ajánlást. -
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#92591
üzenetére
De más van mérve. Az első képen két különböző dolog van mérve, mind a kettő lehet releváns használattól függően. Egy méréses teszten van egy csomó minden ami mérve van, meg egy csomó minden nincs. Attól mert én kíváncsi vagyok valamire, ami nincs megmérve még az ami mérve van nem lesz használhatatlan. Én ebben nem érzem a meglepetést, hogy nincs minden mérve. Szoktak egy egy méréses teszt után még az olvasók kérni, ezt, azt, amire még kiváncsiak. De egyébként való igaz, hogy lehetne még pár hasznos mérést rendszeresítenie Amirnak, meg a többieknek is. Én is kértem már Amirtól, hogy vegyen fel, ha tud még a meglévőek mellé mérést. Pont ehhez az első ábrás hangerő szabályozásos témakörben. (Nem hiszem, hogy megteszi 🙂)
A második ábrán is más van mérve(5V vs 4V), tehát nem meglepő az eltérés. Nem arról van szó, hogy az egyik pontos, a másik nem, egyszerűen mást mérnek. A mai dacok eléggé elszáltak kimeneti feszültség terén, nem ritka az 5V feletti szint. Pont azért, mert így jobb jel/zaj viszonyt lehet elérni. Amir pedig, hogy összehasonlíthatóak legyenek a különböző dacok 4V kimeneti szint mellett méri a listába berakáshoz a sinadot, hogy senki ne kerüljön előnybe, hátrányba. Ettől függetlenül szokott lenni a max kimenethez is mérés lenni, szóval az is ott szokott lenni általában.
Én továbbra is úgy vagyok a mérésekkel, hogy mindegy, hogy 118dB vagy 120dB, vagy 122 dB. Egy pár dB ezen a szinten már mindegy, az, hogy valami mondjuk 80dB, vagy 110dB már érdekesebb. De jó látni, hogy a "mérés nem számít"-ból eljutottunk a "a 2.4dB rengeteghez". 
-
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#92541
üzenetére
Szerintem az belefér, hogy a különböző beállítások miatt 1-3 dB különbség van az egyes tesztelők között. Olyat még nem láttam, hogy egyiknél 80dB a jel/zaj, a másiknál meg 120dB. Ha egy készülék az egyiknél jól teljesít, a másiknál is jól fog. Amir amúgy a hanyagabb "mérők" közül való, gondolok itt arra, hogy a többiek esetenként változatosabban tedzik próbára a készülékeket. Olyan szempontból nem meglepő, hogy Amirnál "hegyekben áll"-nak a tesztelésre véró cuccok, míg mondjuk másnál több idő jutt egy-egy készülékre.
-
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#92347
üzenetére
"A kérdés továbbra is adott: hogy megy át a jitter?"
Átmegy? És ezt arra alapozod hogy...?
A válasz pedig, hogy arra, hogy van egy USB-s kütyüd, amire az van írva, hogy "dejitter" és ha bekötöd más hangot hallasz. De ez, hogy más hangot hallasz millió ok miatt lehet. (mint ahogy írtam pl a zaj, földhurok befolyásolja a DAC-ot)
Félreértés ne essék nem azt mondom, hogy nem hallasz különbséget, csak hogy én személy szerint nem látom azt a mai async USB audios átvitel elméleti és technikai megvalósításában, hogy az átvitel jittere közvetlenül kihat a mintavételi freki jitterére, tehát nekem az az érzésem, hogy más ok (és magyarázat) miatt hallasz mást. De hát tévedhetek is, majd valaki rávilágít, hogy technikailag konkréten hol, már amennyiben. -
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#92342
üzenetére
"Ok, de akkor a kérdés továbbra is adott: hogy megy át a jitter?"
Közvetlenül valószínűleg sehogy. Legalábbis abban az értelemben, hogy az átvitel 8kHz-es frekvenciának jittere közvetlenül nem befolyásolja a később előállított a mintavételi freki jitterét.
De mondjuk az usb kábelen(pl a földjén) jöhet be a DAC-ot befolyásoló zaj. (pl földhurok)
De ez is nagyban függ a DAC kialakításától Pl itt: [link]
Látszik, hogy ha használja az intona isolatort, ami amúgy relockol is, akkor kevesebb a magasfrekvenciás zaj az analóg kimeneten. De nem maga a reclock a lényeg, hanem a galvanikus elválasztás. Mint ahogy az is látszik, hogy minimális(alig látszik) hatása a jitterre is van a leválasztásnak. De ez is valószínűleg a zaj hatása a mintavételi freki előállítására.
Vannak olyan dac-ok, melyek érzékenyebbek és vannak olyanok, melyek nem. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#92340
üzenetére
"Ez a PLL. Erről írtam."
Nem Az async USB audionál az átvitel kontrolja szoftveresen, USB-n keresztül, üzenetekkel történik. [link] Nézd meg a 14.-ik oldalon az ábrát, illetve a 3.4.3-as pontot, ahol leírja, hogy mi történik. Bejön a csomag, abból a minták bekerülnek a FIFO-ba És ezt nézi az ábrán USB XUD-névvel illetett modul és szól, üzenettel, hogy 8kHz-es frekvenciával (125us-ként) jöjjön-e több adat a csomagban, vagy sem.(3.4.4.2 USB Rate Control) Ennek semmi köze a PLL-hez. Ez csak és kizárólag arra van, hogy adat kerüljön a FIFO-ba. Jelen esetben fixen 8kHz-en, akkor is, ha amúgy a mintavételi freki 44.1kHz.(és nem a 8kHz-ből fogják a 44.1kHz-et előállítani). Jitteres, ahogy jitteres a 8Khz, "szét szinkronizálódva" is lehet a majdani mintavételi frekit előállító órától, nem "nézi össze őket senki", a lényeg, hogy ha ürül a FIFO, több adatot kér. Innentől minden érvényes, amit a FIFO-ról írsz. Pl.: "Ennek az előnye, hogy a küldő órájának fáziszaja már egyáltalán nem kerül tovább a FIFO kimenetére."
Ha megnézed újra a 14.-ik oldali ábrát, akkor a jobb alsó sarokban ott a clockgen meg ahhoz kapcsolódóan a PLL. De ezek már a FIFO másik oldalán vannak, semmi közük ahhoz, hogy a FIFO milyen módszerrel, milyen átviteli frekivel "töltődik". Arra vannak, hogy előállítsák a mitavételi frekvenciát. Az async USB átvitelre az igaz, amit a FIFO-ról írtál. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#92326
üzenetére
"Van egy órajele a küldőnek (PC) és van egy a fogadónak (DAC). Ha a cache kicsi (pl. 10ms), akkor a késleltetés is kicsi, cserébe viszont a két órát össze kell szinkronizálni, hogy a cache ne ürüljön ki vagy ne csorduljon túl.
...
Ha nem szinkronizálod össze az órákat (ezt hívjuk az audióban pongyolán FIFO-nak, bár minden esetben FIFO a cache), akkor viszont eltérhetnek pár tucat ppm-nyit a frekvenciák, ezért nagyobb puffer kell"
Async USB-nél nem kell összeszinkronizálni, mert gyakorlatilag "FIFO" van a vevő oldalon. És úgy van megoldva, hogy legyen mindig elég adat, (vagy, ne legyen túl sok adat) a vevő oldalon, hogy a fixen 8kHz-enként érkező USB csomagban változtatják a minták számát. Alapból azt hiszem 44.1kHz esetén 5 db(de lehet 6 az alap) minta érkezik 8kHz-en(125us-enként). És ha véletlen túlságosan telik a buffer, mert a küldő órája túl gyors, akkor szól a vevő, hogy légyszi, most csak 4 mintát küldjél csomagonként egy darabig. Ha meg úgy látja hogy kifogyna a "FIFO" (cache, buffer, stb) akkor több mintát kér egy darabig csomagonként, pl 6-ot. -
Mathiask
senior tag
válasz
lapalapa
#92295
üzenetére
"A probléma a jitter amire a mostani dacok nagyon érzékenyek"
Én azt látom, hogy egyre kevésbé érzékenyek úgy általában. Egyre mondernebbek és egyre több megoldás van, hogy SPDIF-nél is kiszűrik a jitter jó részét. Minél régebbi a DAC annál érzékenyebb a jitterre.
De USB-nél meg az átviteli frekvencia és annak jittere nincs közvetlen kapcsolatban a mintavételi frekvenciával. USB átvitelnél nem az van (kis túlzással) mint SPDIF-nél, hogy akkor jön a felfutó él és az adja a mitavételi frekvenciát, hanem USB-nél egy csomagban átjön mondjuk 5 minta egyszerre 8kHz-es frekvenciával.(közöttük nem is értelmezhető a jitter, mert egyszerre jönnek, nincs a minták között "idő") -
Mathiask
senior tag
válasz
btraven
#91952
üzenetére
Fordítva is lehet nézni. Mondhatnánk, hogy valami nagytudású kitalálta, hogy 2 audio eszköz összehasonlítására nem lehet használni. Gondolom indok, érv, magyarázat, alátámasztás nincs mögötte, csak egy személyes gondolat, hogy márpedig nem jó, mert csak. Másik oldalról meg azért van jó pár példa, egyrészt, hogy vakon nagyon is meg tudták ítélni a valós különbségeket, tehát működik(ez már önmagában is elég), másrészt az emberi érzékelés más területein is működik, elég kicsi az esélye, hogy pont erre ne működne.
-
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#91469
üzenetére
"Hiába van a DAC-ban az USB-vevőben jitterszűrés, valamennyi átmegy rajta"
Nem akarnék újabb usb átvitel vitát kirobbantani, csak ez félreérthető mondat szerintem. Legalábbis jó pár évvel ezelőtt én biztos félreértettem volna. Mert ebből arra következtettem volna, hogy (kb mint spdifnél) az átviteli frekvencia valamilyen módon összefüggésben van a mintavételi frekvenciával, pl a vevő ebből, ennek segítségével állítja elő a mintavételi frekit, vagy hogy pl a vevő saját órájával jitter szűri pll-el a "beérkező órajelet" De az USB átvitel esetén az átviteli frekvencia és a mintavételi freki között semmilyen, kapcsolat sincs. Már csak azért se, mert az átviteli freki fix 8kHz bármely mintavételi frekvencia esetén. 44.1kHz és 192kHz esetén is. (Egyedül a csomag mérete változik, tehát jelen esetben egy csomagban csatorna szám szor 6 minta, vagy 24 érkezik egyszerre(!).) Tehát az usb vevő úgymond nem "jitter szűr", olyan értelemben mint mondjuk egy spdif jelnél esetleg. Ahol valóban, mivel nincs visszacsatolás, valamennyire ki van szolgáltatva a küldő órajel jitterének a pll, ha nincs elegendő nagy puffere, mert "már kéne a minta, de még épp nincs" a küldő nagy jittere miatt. De usbnél van visszacsatolás oly módon, hogy ha a vártnál jobban ürül a puffer, mert a küldő az utóbbi időben éppen lassabban küldte a csomagokat(amikben egyszerre mondjuk 6 minta jött), akkor a fogadó kéri, hogy több adatot küldjön a küldő és akkor egy darabig 7 mintát küld csomagonként. Ha pont fordítva történt volna, azaz telik a vártnál jobban a puffer, akkor 6 helyett csak 5 mintát kér csomagonként egy ideig. -
#91283
Mathiask
senior tag
Capt.Obvius
#91276
Mathiask
senior tag
válasz
Capt.Obvius
#91276
üzenetére
Csak, hogy jól értem-e. 6 hete történt utoljára változtatás a rendszerben és 2 hete nem ok a szeparáció?
Biztos nem változott semmi? Lejátszó, zene file, streaming szolgáltató se? Ezen kívül még arra tudok gondolni, hogy valami műszaki hiba történt(bár ilyen jellegű "hibakép" esetén nem tudom mi), vagy valami mechanikai változás, pl csatlakozókat kihúznám újra bedugnám, már, ha biztos vagy benne, hogy jó volt régen és most nem jó. -
-
Mathiask
senior tag
válasz
IO.sys
#90927
üzenetére
Mint látható ez a téma mindig vitatkozásba megy át. Két oldal van:
1.: Nem számít az USB csomagok átvitelének jitter-e a működésből fakadóan:
Az USB átvitel órája szerint történik a csomagok átvitele x(azt hiszem fix 8kHzes frekvencián) időnként y(48kHz-nél 6 talán) mennyiségű mintával a csomagban a fogadó oldalra, ahol egy bufferbe kerülnek az adatok.(tehát 125us-enként bekerül ~6 minta 48kHzes mintavételű jelnél és ennek a 125us-nek a jitteréről beszélünk, hogy a ~6 minta pl 123us múlva, vagy pl 127us múlva került be az előző ~6 mintához képest) Ebből egy másik független órajellel vesszük ki a mintákat, hogy előálljon(PLL) a dac számára a jel. Ha csökken a bufferben az adatok mennyisége, akkor a fogadó kéri, hogy az x időnként érkező csomagban y+1 minta legyen inkább, hogy ne legyen kevés a bufferbe. Ha telik a buffer, akkor kevesebb mintát kér a csomagba. Ha valami miatt elfogynak a minták, vagy kimaradnak akkor annak pattogás, szakadozás lesz a jele.2.: Számít az USB csomagok átvitelének jittere. Ha van is magyarázat nem is lényeges. A lényeg, hogy hallanak különbséget.
A legjobb ha te magad döntöd el fülre, hogy neked számít-e, vagy hogy melyik magyarázat jön be neked jobban.
-
-
Mathiask
senior tag
Ha már a Schiit szóba került.
Kétféle hozzáállás szokott lenni gyártók részéről, mikor független mérőoldalaknál rosszul teljesít valamely termékük. Vagy azt mondják, hogy "de mi fülre tervezünk és nem érdekel minket a mérés, különben is rosszul mérted és különben is a vevőinknek tetszik".
Vagy azt mondják, hogy oké, ezentúl törekszünk, hogy kiküszöböljük a hibákat zajt/torzítást.
Ez utóbbit csinálta a Schiit. Azóta korrekt készülékeket hoznak ki. És nem is estek át a ló tulsó oldalára, hogy csak a mérés számít. Talán van olyan termékékük, ami többféle változatban is kapható. Van ami mérve jobb, persze az adott technológia(multibites dac chip) korlátait figyelembe véve, tehát a csúcsot nem fogja ostromolni, de amit lehetett kihoztak belőle. És van olyan változat, amiben olyan multibites chip van, ami nem tud olyan jól teljesíteni zaj és torzítás méréseken(amit lehet ebből is kihoznak), de azért úgy gondolják jó hangja van. A vevő meg eldönti mit szeretne. Szerintem korrekt hozzáállás. -
Mathiask
senior tag
válasz
Polllen
#90748
üzenetére
"Vagyis a lista a gyakorlatban hangminőségi lista lett."
Nem lett az. Nem csak és kizárólag hangminőség alapján lehet ajánlani. A hangminőséget majd megítéli ő és ha tetszik neki megveszi. Ha hangminőség szerint kéne kizárólag ajánlani, akkor miért kéne neki pont az én(vagy bárki) hangminőségi értékrendemhez igazodnia? Az, hogy nekem hangminőségileg mi a jó, mit szeretek hallgatni, mi a szubjektív véleményem a jó hangról nem biztos, hogy egyezik az övével. Nem gondolom azt, hogy amit én, vagy bárki jó hangnak gondol, az biztos, hogy a "globális mindenkire vonatkozó objektív valóság". Ha hangminőségi listát kéne csinálni, akkor innen mindenki más sorrendbe tenné azokat az eszközöket. És akkor kinek van igaza? Persze én örülök, ha valakivel megegyezik a jó hangról alkott képünk és egy irányba megyünk. De az se baj, ha nem. Nem biztos, hogy azzal beljebb van ami szerintem jó.
Szerintem nagyon sokan gondolják (szerintem tévesen), hogy egy "jó hang" van és mindenki afelé tendálódik.Tehát ami nekem jó, az a valóban jó és az mindenkinek jó. (Aki meg nem ért egyet az süket)"nem azzal keres meg, hogy ajánlj neki egy mérnöki szemet gyönyörködtető dac-t"
Nem, de ha már ajánlani kell akkor inkább ilyet ajánlanék nagyobb biztonsággal, mint egy olyat, ami mérnökileg, mérésileg gyenge. Inkább legyen nagyjából redben mérésileg.(erről szól a lista nekem) A hangot meg megítéli ő, neki kell tetszen. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#90732
üzenetére
"A tudomány jelenleg kábelek hangzásbeli különbségére se tud mit mondani."
Gyakran elhangzik a hétköznapokban, hogy "a tudomány nem tudja megválaszolni." De igazából nem is foglalkozik vele. Lehet meg tudná, ha foglalkozna vele. De azzal tud csak foglalkozni, ami bizonyíthatóan, reprodukálhatóan van. Ezért mondtam, hogy első lépés a jelenség tudományos alapossággal való igazolása. Mindig. Mert teszem azt az, hogy én hallom a kábeleket, meg mások is ezt mondták az még azt se determinálja melyik tudományágnak kéne ezzel foglalkoznia. Ha azt szeretnénk, hogy a fizika, akkor ki kell zárni minden mást és úgy igazolni, pl kettős vakteszt. Ha azt szeretnénk, hogy a pszichológia akkor meg a fizikai különbséget kell kizárni. Ez a kijelentés, ahogy én látom, hogy a tudomány nem tud rá választ 99,99% ban hibás, vagy téves."kevesen hallanak jól, a többiek meg nem hisznek nekik."
És persze azok hallanak jól, akikkel megegyezik a véleményünk, vagy a tapasztalatunk, a többiek meg tévednek, süketek. Csakhogy a "többiek" is így vannak ezzel. Ez a gondolatmenet okozza a legtöbb vitát a hifi topicokban."miért ismétled magad ennyire értetlenül?"
Azért ismétlem magam, bár próbálom mindig többféleképpen elmondani, mert ha ilyen kérdést teszel fel, akkor még nem ment át, amit gondolok. -
-
#90737
Mathiask
senior tag
bitrograde
#90730
Mathiask
senior tag
válasz
bitrograde
#90730
üzenetére
Úgy viszonyul a körülményekhez, hogy ha mondjuk van 50dB alapzajod, de amúgy nem hallgatsz csak 70dBSPL-el zenét, akkor fölösleges a nagyon alacsony zajszint pl, mert úgy se fogod hallani.
"A listát én nemhogy hasznosnak nem tartom, hanem egyenesen károsnak gondolom. Helyettesíti a meghallgatást"
Szíved joga károsnak tartani. Vagy igazad van, vagy nincs. Nem helyettesíti, senki nem mondta. Ilyen alapon a Hifi News százalékos osztályzására, vagy más lapok csillagos osztályzására is ki lehetne akadni. (Hifi newsnál btw a tesztek 98%-a 82-88% közötti értéket kap) -
Mathiask
senior tag
"172,6 lóerő fölött minden ajánlott. Hogy miért pont ennyi a határ, azt nem mondjuk meg. Ha valaminek szűk a lábtere, akkor itt meg kell ismételni, hogy szűk a lábtere"
Azért ez így nem teljesen igaz. Nem a sinad érték dönti el, hogy ajánlott vagy sem, hanem az egész mérés, ár/érték, ha van meghallgatás, akkor az is beleszól.
Simán van olyan hogy a sinad jó lenne, mégse ajánla, mert, más probléma van. Van olyan is hogy nem olyan nagyon acélos a mérés, de tetszik neki fülre. (Ilyenkor szokták a radikálisok visszakérni a támogatásukat, mert csakódtak amirban ) És az se teljesen igaz, hogy nem tudjuk, hogy amirnál, miért pont 116dB a határ, ennyi az emberi hallás dinamika átfogása. Ez egy biztos pontnak tekinthető.
Egyébként én nem szoktam a máshol lévő hifi tesztek szubjektív részét elolvasni, mert az nem az én fülem. Autó tesztnél is simán van olyan, hogy az egyik azt mondja, hogy halk és szép a fényezés a másik meg ugyanarra(rendszám alapján is), hogy hangos és gyenge a fényezés. Nem vagyok előrébb velük. -
Mathiask
senior tag
válasz
Polllen
#90682
üzenetére
"Egy sejtére alapozunk egy rangsort"
Ha a szubjektíven jó hangot nézzük, akkor ott is erős a feltételezés, hogy nincs szükség hozzá zajra és torzításra. Ha meg a high fidelity-t, akkor definíció szerint nem kell a zaj és torzítás. Szóval azért nem annyira légből kapott dolog elkerülni a zajt és torzítást.
Én egyébként magam részéről hasznosnak találom a listát. Ha egy ismerősömnek kéne ajánlanom készüléket a listáról, akkor az igényeinek megfelelően a lista első feléből ajánlanék neki meghallgatásra eszközöket először.(Persze megnézve a többi mérést is, hogy azok rendben vannak-e, én úgy látom, hogy általában ha a jó sinad, akkor nagybb esélyel jó a többi mérés is, mint gyengébb sinad esetén) Aztán ha nem tetszik fülre mehet egyre hátrébb a listán. Azért tennék így, mert olyan ajánlatot kapna, ami legalább objektíven jó. Ez biztonságosabbnak tűnik, mint hátrébbról ajánlani.
De ez egy szubjektív dolog hogy viszonyulunk a listához. Te például nem tartod hasznosnak. Ezzel sincs gond. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#90681
üzenetére
"Merthogy nem teszik."
Azért az lenne a biztos, ha ez tudományos módszerekkel is meg lenne erősítve. Mondjuk olyan különböző felépítésű készülékek vaktesztelésével, amelyek teljesítménye a jelenlegi összes mérés szerint meghaladják az emberi hallás hatérértékeit. Aztán ha mégis meg tudjuk különböztetni őket, akkor nem elegendőek ezek a mérések(vagy az emebri hallás küszöbértékei hibásak). Ha meg nem tudjuk, akkor a paramétereket szépen egyesével le kell rontani addig míg hallunk különbséget. -
Mathiask
senior tag
Mind a két listából kiválasztható olyan számpár, ami egyikünk, vagy másikunk mondandóját támasztja alá. (Amúgy én a 140LE autóm teljesítményét se használom ki, évente kb egyszer nyomok padlógázt, akkor is csak a próba kedvéért. Biztos nem érezném a különbséget, a 400LE és 1200 között, tekintve, hogy egyikből se vennék ki valószínűleg 150LE-nél többet, lehet valaki igen. És ugyanez igaz 90 valahény dBre, nem mondanám hogy biztos, hogy mindenkinek minden körülmények között elég. A biztos határ 116dB)
-
-
Mathiask
senior tag
válasz
Polllen
#90675
üzenetére
Ha csak ténymegállapítás volt, akkor tévedtem. Úgy rendben van.
"Ha hiszel abban, hogy vannak jó hangú dacok rosszabb értékékkel, akkor nem merül fel benned, hogy a mérés vagy legalábbis az ajánlott/nem ajánlott határérték rossz?"
Ebben a kérdésben benne van közvetetten, hogy a jó hangot méri, akarja mérni. De erről beszéltünk idáig, hogy nem erről szól a thd+n és a lista. Egyszerűen arról, hogy amiről azt sejtjük, hogy nem kell a jó hanghoz, az ne legyen ott, vagy legyen kicsi(kinek mennyire) a szintje.
"Ha rosszabb értékkel is el lehet érni jó hangot, mi értelme van erre optimalizálni azon szint felett, amikor már senki sem hallja?"
Én amúgy azt mondom, hogy 150LE mindenre elég a hétköznapi közlekedésben, sőt sok is. Az órám is kb +-10 mp-et ingadozik naponta, nem számít, nekem tök mindegy, egykezemen meg tudom számolni hányszor késtem életemben, nem ezen múlik. De beszélhetünk bármilyen eszközről, hobbiról. (Fényképezés, kerékpár, stb, stb)
Ettől függetlenül készítenek 1500LE-s autót. Sőt műszakilag elismerjük, hogy igen, ehhez kellett mérnöki munka. Vagy álmuldozunk egy egy szép mérnöki teljesítmény láttán. Sok olyan dolog van körülöttünk, ami valamilyen szempontból túlteljesíti a használati funkciójának a követelményeit. A hifi se kivétel. -
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#90672
üzenetére
Háát. Amir például a linkelt posztban 116dB-t mondott, mert ez az emberi hallás dinamikaátfogása. Ha egy jelszinthez képest -116dBvel halkabban szól valami, legyen az zaj, vagy torzítás, azt nagyon kis valószínűséggel lehet hallani. Ha ennél magasabb a zaj, torzítás, akkor meg kell nézni az eloszlását, meg a körülményektől is függ, hogy hallható lesz-e vagy sem, mondja.
Ebben a postban pedig valaki berajzolgatta a hallhatósági határt. Két vonalat húzott be, az egyik -120dB (a 116dB kerekítése), a másik a CD 96dB-je, mert általános hallgatási feltételek mellett ez elég, állítólag. (Nem véletlenül választották ezt a cd-nek, ugye).
Ha engem kérdezel, ez a 96dB szimpatikus érték nekem, abból a szempontból, hogy nem hallgatok hi-rest. Valamint nem árt ha a rendszer legalább elméletileg tudja azt amit a cd. De lemezjátszózom is, ami ugye 70dBnél nem tud többet, mégis elvagyok vele. Persze itt jön be az, hogy milyen zajról és torzításról beszélünk és, hogy mik a hallgatói szokások, körülmények.
A lényeg, hogy nincs kőbe vésett határ, ki mit fondol, mit tapasztal. -
Mathiask
senior tag
válasz
bkercso
#90663
üzenetére
"Szóval a kettőt együtt kéne nézni"
Könnyen lehet. Ez valóban csak egy paraméter a sok közül. Aki részletesebb képet akar kapni annak meg kell nézni a többi mérési eredményt is, vagy más oldalak eredményeit. Lehet azt kéne, hogy a sok mérési eredményt 1 számba összesítsék.(mint mondjuk az autógumi teszteknél) De persze ez is problémákat vetne fel, mert akkor a súlyozás lenne kérdéses.
Mindenesetre én azt a tendenciát látom, hogy aminél amúgy nagyon alacsony a THD+N, ott a crosstalk se szokott rossz lenni és fordítva(már ahol van mindkét mérés). Többségében ha odafigyelnek a THD+N-re akkor a crosstalkra is. Persze kivételek vannak. -
Mathiask
senior tag
válasz
Ear001
#90656
üzenetére
"sikerült előásni az 50'-es évek végén túlhaladott és elfeledett mérőszámot"
Ő is leírta(a linkelt post 3-ik pontjában), hogy nem arról a mérőszámról van szó, én is leírtam, hogy gyakorlatilag zajról és torzításról van szó. Nem értem miért ragaszkodsz ehhez a téves elképzeléshez, hogy "de arról van szó". Nem.
"de akkor minek is van használva?"
Azért van használva, amit már leírtam korábban. Röviden: Mutatja melyik készülék mennyi zajt és torzítást ad a jelhez. Minél magasabb a szám, annál kevesebbet. Az a jelenlegi elképzelés, hogy a zenéhez nincs szükség torzításra és zajra. Gondolom ezzel egyetértesz(?) Ha meg nincs szükség zajra és torzításra, akkor jobb ha ezek egy szint alatt vannak nem? Van elég készülék ami kellően kevés zajt és torzítást ad a jelhez, olyan keveset, hogy biztos nem hallható. Erre van a lista, hogy ezeket megtalálja az akit ez érdekel. Aztán, ha ez a szint megvan válogathatsz köztük hangra. De ezt is leírta Amir a linkelt post 1-es pontjában. Értem én, hogy vannak jó hangú készülékek a lista elejétől hátrébb is, de erős a gyanúm, hogy nem azért mert magasabb a torzításuk és zajuk az átlagnál. Akkor meg nem lenne szebb (mérnökileg), ha nem lenne ott annyi zaj és torzítás, főleg ha egy készülék sok pénzbe kerül? Igazán megtehetnék, hogy a jó hang mellett odafigyelnek az alacsony zaj és torzítás szintre is.Pollen: De nem hangminőségi rangsorként.
Ami hibákat találtál, nyugodtan jelezheted neki. Ezek valóban hibák az adminisztrációban.
, de ez csak az én gyengeségem, biztos van aki érti)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hozzászólás előtt olvasd el az összefoglalót!
A topikban terméket, munkát, szolgáltatást hirdetni tilos!
- Elemzés Erősítők tápellátása 2.
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- eMAG vélemények - tapasztalatok
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Path of Exile 2
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Milyen cserélhető objektíves gépet?
- KAÜ/Ügyfélkapu – már elérhető a kétfaktoros hitelesítés
- Digitális Állampolgárság Program DÁP
- Mozilla Firefox
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest