-
IT café
Új hozzászólás Aktív témák
-
Mathiask
senior tag
válasz
#92251648
#8219
üzenetére
"én mást tapasztaltam, ahányszor beleástam magam a témába."
El tudom képzelni, hogy van ahol számíthat erőforrás ügyileg(vagy bárhogy) és így hangban, hogy még a flacot ki kell csomagolnia. De elgondolkodtató, hogy annyira különbözőek az eszközök(cél hw-től kezdve pc-ig) és mégis mindig van hatás. Valahogy életszerűbben hangzana, hogy x lejátszónál ez volt a különbség, y-nál amaz, z-nél meg nem volt. Persze csak hangosan gondolkozom, lehet van közös gyenge pont mindnél, csak furcsa. -
bkercso
nagyúr
válasz
Dißnäëß
#8248
üzenetére
a digitálist meg békibe hagyni a jó öreg flacunkkal meg kapcsolóüzeműikkel. Úgysem ott fogsz bukni.
Megint a fránya egyszerűsítés.
Nálam a tápcsere is sokat dobott a PC-ben.Töredezettségmentesítés hatása volt már?
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
-
fericske
addikt
válasz
bkercso
#8247
üzenetére
Persze, nem ezzel van "gondom".
Hanem, hogy ugyanazok a körök futnak le folyamatosan egy-egy dologgal kapcsolatban.
Konkrét ismétlése hozzászólás láncoknak, ami tendenciaszerűen abba fullad bele, hogy győzködve van valamelyik, hogy amit hall azt nem hallhatja valamilyen oknál fogva, általában tudományos érveket sorakoztatva fel pro-kontra.
Ezt a topikot elejétől kezdve olvasom.
Nem tudom hányszor ment le ugyanannak a műsornak az ismétlése, de egyszer sem jutott el a "beszélgetés" odáig, hogy "Aham, ez is hallja meg amaz is, pedig elméletileg ez nem lehetséges. Na járjunk csak ennek utána."
Csak a győzködésig, érvelésig, vitákig (hazudik a placebósa, te meg süket vagy) , sértődésig jut a dolog mindig. Aztán egy kis szünet, és kezdődik elölről.Valahol ezen a fórumon már célozgattam rá, hogy a művészetek milyen fontossággal bírnak az ember számára, és talán a zeneművészet és zenehallgatás művészete emelkedik ki legjobban ezek közül. Ez bír a legnagyobb hatással bírni az emberre, mint a művészeti rendezvények arányai is mutatják.
A művészetekben való elmélyülés, kikapcsolódás, felfrissülés elősegíti a kreatív gondolkodást........Ennyi. Ennél tovább már politika lenne amit mondanék.Az audió kultúrának valami ilyesmiről kellene szólnia. A másik tapasztalatainak megértéséről, elemzéséről nem pedig bírálatáról.
Itt sokszor gyerekségek mennek parttalan vitákkal.Mint emberek, nem vagyunk egyformák, mint ahogy nincs két egyforma lehallgató rendszer sem, mert még két teljesen egyforma alkatrész sincs ugyanabból a sorozatból, ugyanarról a futószalagról, s ezen nem azonos alkatrészek tumultusa egy eszközben biztosíték is a nem egyformaságra, és bizony a mibennünk rejlő különbözőségünk még minimálisan eltérő befogadó és feldolgozó képességeink mellett is hoznak olyan eltérő tapasztalatot ami eltér egy másikétól.
Mi is, és a berendezéseink is bonyolultabbak vagyunk egy AB(x) teszthez.
Az erről szóló vitákat értelmetlennek tartom.Wav-flac. Van különbség, nincs különbség?
Az egyik wav, a másik flac. Szembetűnő különbség. Mégcsak nem is viselkednek egyformán. Miért ne lehetne fülbetűnő különbség is közöttük?
Ez megintcsak a lehallgatórendszer, és hallgató kifinomultságán múlik.
Mint egyforma hosszú és ugyanazon protokollokat támogató usb kábelek közötti audió különbségek, ami elméletileg szintén nem indokolt.Hajdan, mikor még a Windows xp volt a menő, egy haverommal egyformán fejlesztgettük a vasainkat. Neki PC üzlete van azóta is, eléggé kocka is.
Kijött a Vista, check.
Totál egyforma gépeink voltak, a kaszni meg a táp kivételével.
Nekem az alaplapi hangkártyát kellett felgyentelnem egy külön nem hozzá készült meghajtó programmal, amivel kompatibilis volt mert az alaplapi drájvert nem akarta a Vista feltenni.
Haveromnál ugyanez volt, csak nála az alaplapi ethernettel szívózott a Vista, a hangkártyával nem.
Többszöri telepítéssel is, nálam a hang, nála a net.
Ugyanaz a Vista példány, az ő másolata volt nálam, és mint írtam ugyanaz az alaplap, vga, proci, ram.Másik eset, szintén haverommal kapcsolatos.
A boltjában szervizelt is, én is beugrottam olykor.
Behoztak egy P3-as gépet, hogy este kikapcsolta, aztán azóta nem tudja bekapcsolni a gépet.
Jól van, szétszed, tesztpad. Ott minden alkatrész működik. Összerakom, nem kapcsol be.
Szétszedem, tesztpad megint. Minden működik.
2 db egyforma ddr400-as ram volt benne. Összeraktam a gépet megint, de csak az egyik modult tettem bele. A gép elindult. Jó. Kivettem a ram modult és csak a másikat raktam bele. Elindult, jó. Akkurátus voltam mindig, ezért a modulokat megjegyeztem és az eredeti slotba helyeztem vissza őket mindig.
Szóval visszatettem mindkét ramot a helyére és bekapcs. A gép nem indult. ..nyád.
Megcseréltem a ramokat a slotokban. A gép elindult. ??
Még azon a héten behoztak egy ilyen P3-as gépet, hogy nem kapcsol be. Azzal kezdtem, hogy megcseréltem a ramokat és elindult a gép.
Ezt még senki nem tudta megmagyarázni.
Ilyen a bitperfektség meg a digitális technológia többszáz aprócska nem egyforma alkatrésszel. -
bkercso
nagyúr
válasz
fericske
#8258
üzenetére
Na járjunk csak ennek utána.
Akik így állnak hozzá, azok az évek alatt utána is járnak. Nem ők tolják az ismétlést, hanem azok, akik az utánajárást elkezdeni se nagyon tudják, mert nincs szakirányú képzettségük és/vagy affinitásuk.Csak a győzködésig, érvelésig, vitákig (hazudik a placebósa, te meg süket vagy) , sértődésig jut a dolog mindig. Aztán egy kis szünet, és kezdődik elölről.
Nem kis munka ezeket úgy átugorni, hogy ne maradjon ki a lényegi csevegés. Néha belecsúszik az ember ebbe...Az audió kultúrának valami ilyesmiről kellene szólnia. A másik tapasztalatainak megértéséről, elemzéséről nem pedig bírálatáról.
Itt sokszor gyerekségek mennek parttalan vitákkal.
Egy nyitott közösségben reprezentálódik a társadalom összetétele, ez szükségszerű. Legyen tagdíj, és akkor megjön a minőség az összetételben is!
Meg hát kinek mi az audiokultúra. Én az időm nagy részében több időt töltök hifi tervezéssel és ezirányú olvasással, mint zenehallgatással. A zenehallgató időmnek a nagy részében is a zenével hallgatom a hifim és nem fordítva.
s ezen nem azonos alkatrészek tumultusa egy eszközben biztosíték is a nem egyformaságra
Azért egy gyártástámogató mérnöknek ilyet ne mondj! Meg bármilyen mérnöknek sem!
bonyolultabbak vagyunk egy AB(x) teszthez
Az AB(x)-teszt sokaknak fun, valamint egy tudományos módszer. Hogy jó-e, azt (is) már levitáztuk 1000x, mindenesetre a tudományos módszerek hatékonyak az ismeretszerzésre, így érthető, ha próbálkoznak velük mindenféle területen.
Tisztelve a véleményed, szerintem csak az AB(x)-tesztnek nincs sok értelme, a vitából még kisülhet valami... (?)Az egyik wav, a másik flac. Szembetűnő különbség. [...] Miért ne lehetne fülbetűnő különbség is közöttük?
Amiért a BMP és PNG közt sincs. Erre alkották a FLAC-ot, hogy ne legyen. A kérdés, hogy sikerült-e.Az utolsó bekezdésed is értem, csakhogy magyarázat nélkül nem jutunk előrébb. Nem véletlen, hogy manapság egyre bonyolultabb gépeink vannak egyre kevesebb hibával (fajlagosan legalábbis mindenképp).
Cheers
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
AMDFan
addikt
válasz
fericske
#8258
üzenetére
"Csak a győzködésig, érvelésig, vitákig (hazudik a placebósa, te meg süket vagy) , sértődésig jut a dolog mindig."
A zárójelbe tett résszel nem értek egyet. A placebo jelenség létezik, minden ember tapasztalja, és egyik ember sem hazudik ha azt mondja amit érzékel, függetlenül attól, hogy placebo vagy sem. És soha senki sem mondta, hogy hazudik az aki a wac és flac között különbséget hall.
A győzködés, érvelés, vita pedig egy természetes folyamat szerintem minden területen az életben. Mi a gond ezzel?
Milyen témákat látsz te szívesen a topikban? Miről olvasol szívesen?
[ Szerkesztve ]
-
bta1
őstag
válasz
bkercso
#8236
üzenetére
Rendes hifin felesleges tesztelni, hiszen magától értetődő. Még azzal együtt is, hogy a nemrégiben még szokványos pécén ugyanaz a formátum sem feltétlenül ugyanúgy szól másodjára, harmadjára megismételve, lényegében ellehetetlenítve a kettősvaktesztet. A különbség összemosódásának legfőbb oka egyébként a forráskészülékként használt PC is lehet (a DAC előtti dolgokról beszélek!) és itt bezárul az ördögi kör. Van az úgy, hogy a tuningolt, lineáris tápos, audiofilnek gondolt PC tkp. a klasszikus hifis jellemzőkben naggyon jó, megszólalásában nem találunk kivetnivalót, csak az egész valahogy annyira kilúgozott, mechanikus, "konfekcionált", hogy a lejátszóprogramnak és a formátumnak nincs sok jelentősége. Kivéve a jelentős veszteséggel tömörítetteket (128k mp3 és társai), mert ott azok már borzasztóan szegényesek és érdektelenek tudnak lenni.
-
Mathiask
senior tag
válasz
#71562240
#8253
üzenetére
Nem erre számítottam. Ha azok a hatásmechanizmusok rontanák le a Flac-ból Wav-á visszaalakított majd az eredeti wav-val összehasonlított hangfájlt, amiket elmondtál, akkor sokkal inkább valami ilyesmit vártam volna: 1 percél van egy kimaradás, 1:50-él egy pattanás, 3 perc környékén másképp szól, 4-6 perc között nincs különbség.
Másképp szól, másképp szól, rendben. De nem gondolnám, hogy az általad leírt magyarázatok és azok ellenőrzése(comparator használhatatlansága pl) külön külön is megállnák a helyüket, együtt meg pláne. Szóval a másképp szólásnak és főleg az ilyen jellegű másképp szólásnak más okai kellenek hogy legyenek. Legalábbis szerintem.
-
bta1
őstag
Már bocs, de senki sem képes konkrétan arról beszélni, hogy mit érzékelt, hanem csak arról, hogy mit észlelt... és miután többféle (jellegű) kognitív torzítás lehetséges, féligazság lenne a dolgot placebóra* kihegyezni . Szóval ha engem kérdezel, jobban tennénk, ha kellő ismeretanyag és rálátás híján nem "tudományoskodnánk". Én régóta ehhez tartom magam, és a többieknek is csak ajánlani tudom, hogy általánosságban beszélve is maradjon gyakorlatias.
* Mivel a pszichológiában nem ez a neve, helytelen szóhasználat, és ezen semmit sem változtat, hogy számos ún. "hozzáértő" mondja így.
-
bta1
őstag
Hát ez elég szomorú, mivel tkp. azt jelenti, hogy nincs valódi hifizés, nincs miről beszámolni. Oké, magam is csak a "múltból élek", de nem örülök neki, és a lenne a cél, hogy változtassak a helyzetemen. Legtöbbünknek zenehallgatásra sincs elég szabadideje, nem hogy kísérletezésre... kár szépíteni a dolgokat.
-
bkercso
nagyúr
Jajj bocs, értelmetlen voltam!
AMDfan készített talán anno teszt hangmintákat hibákkal, amik patogással jlentkeztek. Gyakorlatban meg nem pattog, ahogy írtam is, hogy már rég bitperfekt minden audio cucc.A lényeg, hogy nem "másképp szól", hanem pattan.
Sorry, úgy néz ki, mára is csak OFF-topikok maradnak...
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
fericske
addikt
válasz
bkercso
#8259
üzenetére
Szeretek olvasni a témában, mert érdekel.
Nálam úgy indult ez a dolog, hogy egyszer az Audiotóriumban leültem egy szett elé.
Akkoriban én Dr Alban-on nevelkedett ifjúság voltam, egy megberhelt olcsó piacos kétkazettás magnóval meg kukázott Unitra erősítővel, Videoton hangfalakkal.
Az előbb említett szetten (csak a Rotel névre emlékszem) valami jazz szólt, ami totál idegen volt tőlem ízlésre.
Csak hallgattam és meg voltam lepődve, hogy tetszik, élvezem amit szólt az a cucc.
Na gondoltam, nekem egy ilyen kell (majd egyszer), amin az a zene is tetszik ami nem is tetszik.
Én azóta is a gyakorlati tapasztalatra hagyatkozok, ha meg lehet magyarázni a jelenséget, ha nem.
S magamból kiindulva adok más gyakorlati tapasztalatára, még ha az nem elfogadható minden témában jártas számára is.
Az egyik, talán legfontosabb tapasztalat számomra, az ismétlése meghallgatásoknak, mert úgy vettem észre, hogy a "pillanatnyi" érzelmi állapot drasztikus különbségeket tud mutatni ugyanattól a rendszertől származó benyomásokkal, észlelésekkel, tetszéssel kapcsolatban.
Minden más ehhez képest másodrangú.
Kutatása annak, mondjuk annak a mérnöki munkának, ami lehetővé teszi a zenehallgatás élvezetét az érzelmi állapotok eltérésekor is. -
#71562240
törölt tag
válasz
Mathiask
#8262
üzenetére
Én az első ezirányú hallgatási tesztjeimkor nem gondolkodtam azon, hogy mire számítsak, sikerült anno eléggé szűzen vizsgálnom az esetleges különbségeket, remélvén, hogy nem fogom őket hallani. Azonban utólag, a különbség jellege és a vázolt lehetséges okok számomra kiválóan korrelálnak. A vázolt magyarázat elgondolása után én éppen azokra a hangi különbségekre számítottam volna, amiket szűzen tapasztaltam.
A magyarázó hipotéziseim fő pillére ugyebár az interpolációs becslés megnövekedése, azaz a szintetizáltság növekedése. Ez pedig éppen ilyen változásokkal szokott járni (fotón is, videón is). Amit te várnál, az már kifejezett adatvesztési és időzítésvesztési ügy, amit pedig én mondok, az adathelyettesítési, adatszintetizálási ügy, (ugyanannyi bit, csak nem ugyanazon értékű bitek az "elemi" csomagon belül) és az adathelyettesítési ügy éppen a sprődebbséggel, a megnövekedett természetellenességgel korrelál - lásd még veszteségesként számontartott tömörítések is éppen ezt csinálják, de ilyesmi a különbség a nagyobb és kisebb felbontású fájlok között is, utóbbiakban kevesebb a valós adat, és több a szintetizálás. Szóval számomra, ha a magyarázó hipotézisből kiindulva hallgatóztam volna, és feltenném, hogy nem placebó, amit hallok, akkor éppen az említett hangi változásokra számítottam volna. Ugyanaz a hangjelenség, mint a veszteségesként számontartott tömörítéseknél, azaz sprődség, szintetizáltság, kifinomultságtalanság, csak persze kismértékű a változás - hacsak nem placebó. Éppen erre számítottam volna, ha számítottam volna valamire.
Mégegyszer: Amit te várnál, az inkább adatvesztésről, időzítésvesztésről szól - a mobil DAP-omon, ha esetleg valami okból szörfölök a felvételek között, és éppen kisebb felbontásúról állok át 192kHz-es felvétel hallgatására, ki kell kapcsolnom az előzőleg szóltat és néhány másodpercig pihentetnem a 192kHz-űre váltás előtt, mert különben pattogás, adatkimaradás van - feltehetőleg a clock számára "túl hirtelen" a váltás, és elveszti az időzítést, szinkronitást, és nem találja meg. A hangjelenség, amit tapasztalok - vagy tapasztalni vélek -, kiválóan korrelál azzal, amit adathelyettesítéstől, interpolációtól, fésűszűrési algoritmustól, azaz szintetizálástól vár az ember - lásd hangszerhang versus szintetizátor, WAV versus MP3, RAW versus JPEG, szűz fotó versus zajszűréses fotó... (szűz hang versus DSP-zett hang, röhöhöhhh...). -
#10726912
törölt tag
válasz
fericske
#8258
üzenetére
Nincs baj azzal, hogy újra és újra felbukkan egy-egy téma.
Sokszor, sokféleképp van átbeszélve, ez a normális. Mindig van új gondolat, mindig van egy mondatra új érv, ellenérv. Nem látom, mi az ismétlés. A téma ismétlődik, a reagálások egy része más.
A pc világa érdekes...vigyorgós és anyázós meg fejvakarós is...de sokszor kínlódtam mindennel..
-
AMDFan
addikt
válasz
bkercso
#8269
üzenetére
"Gyakorlatban meg nem pattog, ahogy írtam is, hogy már rég bitperfekt minden audio cucc."
Ha bithiba van, akkor a gyakorlatban is pattog. Tegyél az USB DAC-od elé egy 3 vagy 5 méteres USB hosszabbítót. Van rá esély, hogy bithibás átvitelt produkálj (pattogni fog).De te érted az elektronikai részét, ha megbontanád az USB szigetelését akkor nem lehetne valamivel megfelelően nagy elektroszmogot generálni neki? Akkor is biztosan jönnének a hibák.
-
bkercso
nagyúr
Az aszinkron javít, újraküld. (Meg nem is akarok ezzel foglalkozni.
Fordítva látom csak értelmét: ha pattog, foglalkozom vele.)[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
válasz
#71562240
#8271
üzenetére
"sprődség, szintetizáltság, kifinomultságtalanság, csak persze kismértékű a változás - hacsak nem placebó"
"A hangjelenség, amit tapasztalok - vagy tapasztalni vélek -"Ezek a fogalmazások korrektek. Igaz, ellentétben áll más hozzászólásod kategorikus kijelentéseivel, ahol nem elhanyagolható mennyiségben és vastagságban, punktum jelleggel írod le, hogy másképp szól, és nem placebo. Így kicsit bizonytalan vagyok, mit gondolsz valójában.
[ Szerkesztve ]
-
AMDFan
addikt
válasz
bkercso
#8274
üzenetére
Szerintem ez ilyen formában nem teljesen igaz.
Az USB aszinkron átvitelt úgy tudom általában adatátvitelnél használják, amikor valamilyen storageről másolsz, le fel. Itt biztosítani kell az adatintegritást.
Az audio alkalmazásoknál az "Isochronous Transfer"-t szokták implementálni, ami az USB szabány szerint nem biztosít adatintegritást pont a kvázi "realtime" felhasználás érdekében. Tehát a latency miatt beáldozzák a minőséget, elméletben. De az USB szabványból idézve:"The timely delivery of isochronous data is ensured at the expense of potential transient losses in the data stream. In other words, any error in electrical transmission is not corrected by hardware mechanisms such as retries. In practice, the core bit error rate of the USB is expected to be small enough not to be an issue. "
Ettől függetlenül el tudom képzelni, hogy létezik olyan DAC amiben aszinkron módon implementálták az audio átvitelt is. Ez akkor elméletben és gyakorlatban is bitperfect lesz. Az én korábbi DAC-om biztosan nem ilyen volt, mert USB hosszabbítóval pattogott.
[ Szerkesztve ]
-
Dorian
félisten
Ha majd újrarágtátok ezt a földből megint kiásott csontot, akkor kérdeznék egy valóban audiokulturálisat.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Klasszikus zenei műveltségem a béka segge alatt van kettővel, és bár szeretek ilyen zenét hallgatni, eléggé zavar az, hogy csak hallgatok random nekem tetsző műveket, azok kontextusba helyezése nélkül.
Javasoljatok nekem olyan könyvet, ami amolyan "klasszikus zenetörténet alapjai átlagembereknek". Szerintem az általános iskolai színvonal bőven elegendő, talán kevésbé érdekelnek az adott zeneszerzők életének részletei, inkább a zenéjük és a különböző zenei korszakok jellemzői ami igen.
Eddig gondolom könnyű, azonban:
Tartozzon a könyvhöz egy csomó zenei melléklet, ami összefoglalja egy-egy korszak legfontosabb zeneszerzőitől a legfontosabb műveket, és amelyek meghallgatása közben olvasható róluk pár fontos tudnivaló, jellemzés. (Gondolom ez csak CD lehet - fájlról ne is álmodjak - amit még nem tudok mivel fogok lejátszani, de majd megoldom)
Vagy nincs ilyen könnyű út, és külön kell beszereznem az olvasnivaló mellé a hallgatnivalót?[ Szerkesztve ]
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
AMDFan
addikt
válasz
#71562240
#8246
üzenetére
2-0 lett a vége, szép volt
Visszatérve, nekem ez nem érthető:
"bitperfekcióját közelítő egzaktsággal megmérhesd, legalább egy nagyságrenddel nagyobb redundanciára van eleve szükséged - a bitperfekciót "ellenőrző" szoftverek ugyebár jobbára ránéznek a "szúrópróbaszerű" redundancia ellenőrző összegeire, oszt jónapot, pillanatok alatt ráfogják, hogy bitperfekt"Most akkor "idézőjelesen-szerűen" értve mit akarsz mondani azzal amit írtál?
A bitperfekciót ellenőrző szoftverek nem csak úgy ránéznek, és pillanatok alatt ráfogják két filera hogy bitperfekt, hanem bitről bitre beolvassák mindkettőt, és a végén, ha egyezett akkor rámondja hogy bitperfekt.
Működéséből fakadóan azzal az állítással is vitatkoznék, hogy egy nagyságrenddel bitperfektebb rendszer kell ennek ellenőrzésére, hiszen gondolj bele, mekkora mázli kellene ahhoz, hogy beolvasol mondjuk két darab 1 biten különböző 2GB-os filet, végigmegy az ellenőrzés bitről bitre, és pont úgy hibázik a számítógép hogy azon az 1 biten ront, és csak az egy fileon. És akkor nem beszéltünk arról hogy mi lenne ha nem csak 1 biten térnének el. Szinte kifejezhetetlenül kicsi esélye van annak, hogy két eltérő filet azonosnak mutassanak a szoftvereink, vagy játékszereink, ahogy tetszik
-
válasz
#10726912
#8272
üzenetére
"Nem látom, mi az ismétlés. A téma ismétlődik, a reagálások egy része más."
Nyilván nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, kisezerszer meg pláne nem. Viszont lehet szinte pontosan ugyanott, szinte pontosan ugyanúgy, szinte pontosan ugyanolyan mozdulattal megkísérelni a folyóba lépést.
Hát, ez történik, ebben egyetértek fericskével. Istenem, ha annyi ezresem lenne, ahányszor már olvastuk pl. a wav vs. flac létező vagy nem létező hangi különbségeinek vitáját. Persze egy újszülöttnek minden vicc új, de itt nem újszülöttek vitáznak állandóan, hanem ősz szakállú, hajlott hátú matuzsálemek hadonásznak a járókereteikkel. 
Előrelépés, megoldás, konklúzió, új érvek, elvégzett releváns tesztek eredményei pedig 0, azaz nulla.[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
Jó az ötlet, szerintem. Ha érdekel 1 személyes tapasztalat: érdemes az életébe is beleásnod Magad.
Ezeknek fényében annyira de annyira más hallgatni 1-1 darabot, hogy "vajon akkor mit gondolhatott a költő". Milyen életszakaszban volt. Egy akkori társadalmiságban, elvekben, távolságban (se repülő se semmi), stb stb stb. szóval marha összetett, mi mehetett végbe egy szerelmes ember fejében, lelkében. Kivel milyen viszonya lehetett azok alapján, amik ránk maradtak, papírok, feljegyzések - és zenék. Megélt dolgok, elfojtások, szomorúságok és örömök, plátói és beteljesült, satöbbi. Hatalmas érzelmi viharok egy ember életében. És ez tök jó, odavissza működik: aki életrajzot tanulmányoz, ismerje meg a műveit is, a zenéjét is, nem csak a másoknak írt leveleit.De aki kifejezetten a zene oldalról közelíti a dolgot, annak szintén nagyon hasznos, ha tudja-ismeri az összképet. Bi-directional dolog.
Csak így margóra (értem az eredeti célod).
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
AMDFan
addikt
válasz
liszi70
#8280
üzenetére
"de itt nem újszülöttek vitáznak állandóan, hanem ősz szakállú, hajlott hátú matuzsálemek hadonásznak a járókereteikkel."
Ez most elképzeltem
Nagyon röhögök
szerk: azt azért hozzátenném, hogy az is benne van, hogy vannak readonly módban működő fórumozók, akik esetleg csak informálódnak, hozzászólás nélkül. Nekik hasznos lehet bármilyen vita amiből tanulhatnak. Lásd az eredeti kérdezőt, amiből kipattant a flac-wav megint. Ezek állandó kérdések a hifi területén.[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
Kiseposzt lehetne írni egy (kicsi, és nagy) számítógép működéséről, hibajavításokról és az adat, információ legkisebb egységéről, a bájt-ról (ami 8 bit és ha egyetlen bit átfordul, változik a bájt értéke), a memóriakezelésről, CPU-ban történő dolgokról., buszokról, ECC/CRC-ről, stb. Megpróbálhatod, de a terjedelem és téma komplexitása nem engedné.
Próbáld meg elhitetni velük inkább, hogy IT-sként jobban tudod ennek csízióját, mint a nem-IT-s emberek, az gyorsabb út.
(Én most is állítom, hogy nem szeretnek olvasni, amikor pedig olvasnak, nem értik, ezért kerül számukra totál off-kontextusba az, amikor az ember elindul a kályhától, valóban off-kontext, hogy végül egy mélyebb szintre hozva mások megértését, visszaérkezzen a kontextusba, immár kellő mennyiségű plussz infóval, hogy ne legyen több kérdés). Ez a fórum alapvetően nem erre való. Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#92251648
törölt tag
válasz
fericske
#8244
üzenetére
"Van az, hogy a természet körforgása, meg időnként minden megismétlődik, kezdődik elölről.
Ez tuti így van, mert példának itt ez a topik ami öt oldalanként ismétli önmagát."Maga a HiFi és a hifisták is néhány oldalanként ismétlik magukat több évtizede. Ugyanazokat a vitákat folytatjuk le a 60-as évek óta, csak néhány szó változott a mondatokban, de a hozzáállások, irányvonalak változatlanok.
-
#58092032
törölt tag
Ez a könyv jó lehet neked, nemrég jelent meg, sajnos még nem volt a kezemben.Vagy éppen ez a sorozat: Világhíres zeneszerzők (egyesével is meg lehet venni).
Én személy szerint nagyon örülök, hogy valaki végre a hardver mellett a szoftvert is szóba hozza. Szeretem a klasszikus zenét (meg sok más műfajt is), bár teljesen véletlenül alakult így. Pont mostanában gondoltam rá, hogy jó lenne utánaolvasni egy-két szerzőnek a wikipédián túl is. Érdekes, hogy a gyerekek ösztönösen szeretik, nekem például nagyon jóérzés volt, hogy a kislányaim felismerték a kocsiban a Négy évszakot, pedig nem megy éjjel-nappal itthon.
-
Mathiask
senior tag
"el tudom képzelni, hogy létezik olyan DAC amiben aszinkron módon implementálták az audio átvitelt is. "
Úgy tudom ma már szinte kizárólag ilyenek kerülnek a piacra. De az aszinkron se hibatűrő. -
fericske
addikt
-
Dißnäëß
veterán
válasz
Mathiask
#8286
üzenetére
Említi a végefele az SPDIF-et. Az összes "hibázó", jittert így vagy úgy produkáló DAC ASR-en azt mutatja, hogy USB-n keresztül etetve nincsenek olyan anomáliák, amik SPDIF-en többnél is bejön a képbe. Megint egy döntetlen mérkőzésnek ígérkezik, ráadásul alma almával
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
AMDFan
addikt
válasz
Mathiask
#8286
üzenetére
USB Audionál nincs, ezt írtam én is. A másik része egy féligazság. Az USB adatátvitelnél van hibajavítás és újraküldés. Ha nem lenne, akkor a pendrive mint olyan használhatatlan eszköz lenne. Itt éred el az USB 2.0 speckóját: [link] 236. oldal 8.7es fejezet:
8.7 Error Detection and Recovery
The USB permits reliable end-to-end communication in the presence of errors on the physical signaling layer. This includes the ability to reliably detect the vast majority of possible errors and to recover from errors on a transaction-type basis. Control transactions, for example, require a high degree of data reliability; they support end-to-end data integrity using error detection and retry. Isochronous transactions, by virtue of their bandwidth and latency requirements, do not permit retries and must tolerate a higher incidence of uncorrected errors.
Tehát mégegyszer. A hibajavítás és újraküldés implementációfüggő. Ha a gyártó akarja, használja, ha nem akarja, nem használja. Audio célra történő átvitel esetén vannak alkalmazások amelyeknél fontos a latency (stúdiófelvételnél pl.), itt nyilván nem akarnak hibajavítás, hiszen amúgy sincs rá szükség, mert iszonyúan ritka a bithiba. Az hogy bizonyos DAC gyártók milyen megfontolásból és hogyan implementálják az USB szabványt a saját termékükbe arról én nem tudok nyilatkozni. Elképzelhetőnek tartom, hogy marketing célokból megcsinálják fullosan hibatürőre az egészet, áldozva kicsit a latency oltárán, hiszen zenehallgatásnál teljesen mindegy, hogy 4ms vagy 40ms a latency. 4ms-be nem nagyon fér bele a resend, 40-be simán.
A cikkből idecitálnék egy mondatot:
"Még egy elég fontos dolog. USB Audio átvitelnél nincs hibajavító kódolás. A nagyon-nagyon istenített aszinkron átvitelnél sem. Sem ACK, sem handshake, semmi. Szóval ha a gépen van egy USB trace program, és jól megvizsgálod, hogy mi megy ki a porton, na az semmit sem jelent, mert a vevő már nem azt fogja látni, de erről a gép nem tud."
Ez így van. Na de ez mit magyaráz meg? Idézném újra az USB Audio szabványt:
"The timely delivery of isochronous data is ensured at the expense of potential transient losses in the data stream. In other words, any error in electrical transmission is not corrected by hardware mechanisms such as retries. In practice, the core bit error rate of the USB is expected to be small enough not to be an issue. "
SUMMA: azt kell megérteni, hogy egy hibás digitális jelátvitel által okozott jelenségeket nem lehet hasonlítani a hibás analóg jelátvitel által okozott jelenségekhez. Amikor egy analóg jel kis mértékben torzul az átviteli pontatlanság miatt, akkor az azért még hasonló marad az eredetihez. Ha egy digitális jel kis mértékben (igazából bármilyen mértékben) torzul, annak a torzulása azt eredményezi hogy az analóggá történő visszaalakítás után az analóg jel még csak nem is fog hasonlítani az eredetire, teljesen más lesz, teljesen értelmezhetetlen. Ezért fogunk egy pattanást, vagy sercenést, akadást, vagy bármilyen oda nem illő hangot hallani amikor bithiba történik.
[ Szerkesztve ]
-
AMDFan
addikt
Megpróbálom egy egyszerű példán megmutatni, hogy mit okoz az analóg jel és a digitális jel torzulása. Remélem ez egy olyan példa amit mindenki megért, és akár okulni is lehet belőle.
Vegyük analóg másolási példaként a fénymásolást. Van a papírlapunkon egy jó nagy A betű, amit lefénymásolunk egy új papírlapra. Mi lesz az A betűnkből? Hát egy másik A betű. A fénymásoló tudásától függően kicsit fakóbb, kicsit ilyen olyan, de látjuk, hogy az egy A betű.
Digitális másolási példa legyen az, hogy az A betűt átküldjük valamilyen nem hibatürő átvitellel egyik számítógépről a másikra. Az A betű bináris ascii kódja, ha bitekkel írjuk le, akkor a következő: 01000001
Tegyük fel, hogy az átvitel során mondjuk az utolsó előtti bit nem jól lesz értelmezve és 0 helyett 1 érkezik a másik oldalra, tehát ez lesz: 01000011
Mit fogunk látni a fogadó oldalon? Egy szép C betűt, ugyanis a 01000011 az pontosan a C betű bináris kódja.
Mennyiben hasonlít a kapott C betűnk az A-ra? Semennyire, egyértelműen látjuk, hogy az nem egy A betű. -
#71562240
törölt tag
válasz
Mathiask
#8277
üzenetére
Ezt a kérdésedet nem érted.
Interpolációs becslésre alapvetően akkor van szükség, ha valóságon alapuló adatot helyettesíteni akarsz hibajavító-fésűszűrő algoritmus által készített adattal. Az adathelyettesítésre legalább két (három) okból lehet szükség:
- meghibásodott adat pótlása egy kb. olyannal,
- meglévő adatok kiterjesztése kb. olyanokkal, látszólag nagyobb felbontássá (felkonvertálás),
- a zárójeles harmadik alapvető ok a zajszűrés, amely mindkét előzőre vonatkozik/vonatkozhat.
Témánkra (másképp szól) ugyebár az első eset vonatkozandana alapvetően. Azaz a hipotézis szerint nem az van, hogy "minden bit megvan", hanem hogy a valóságon alapuló bitek egy része megvan, másik részük pedig szíves helyettesítésre került az eredetihez többé-kevésbé hasonló interpolált bitek által, amely interpolált biteket például az ún. hibajavító algoritmus volt szíves algoritmikusan becsülve odahelyettesíteni hibajavításilag. Mennyiségre ugyanannyi bit, akár még az ellenőrző összegek is stimmelnek, de több-kevesebb adatcsomagban mondjuk "3+1" helyett például "1+3" vagy "4+0" vagy "0+4" vagy "2+2" vagy "2+2" van.
(Ugyebár felhívom a becses - értsd, becstelen, hehe - olvasók figyelmét, hogy a számtanpélda idézőjelei nem idézőjelek, hanem idézőjelek, azaz jelzik, hogy leegyszerűsített-sarkított metaforákat használtam a tartalom könnyebb kifejthetősége és befogadhatósága végett - Kanadában végütt -, hehe.) -
Mathiask
senior tag
"USB Audionál nincs, ezt írtam én is. A másik része egy féligazság. Az USB adatátvitelnél van hibajavítás és újraküldés."
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. A linkelt oldalon végig USB Audio-ról van szó. És én is úgy értettem itt, hogy arról van szó, magyarán az USB bemenetes DAC és USB kimenetes forrás esetéről. USB Audio-nak van 3 módja(sync, isosync, async) és egyik se hibajavító, vagy újraküldő. Az USB adatátvitel az más, de az nekünk audio szempontból lényegtelen, mert nem ezt használják a DAC-ok, úgyhogy ez nekünk indifferens. És ma már a DAC-ok nagyon nagy része az USB Audio-t Async mode-ban használja.
-
Mathiask
senior tag
válasz
#71562240
#8291
üzenetére
"Azaz a hipotézis szerint nem az van, hogy "minden bit megvan", hanem hogy a valóságon alapuló bitek egy része megvan, másik részük pedig szíves helyettesítésre került az eredetihez többé-kevésbé hasonló interpolált bitek által, amely interpolált biteket például az ún. hibajavító algoritmus volt szíves algoritmikusan becsülve odahelyettesíteni hibajavításilag."
De szerinted hol történik ilyesmi és ki csinálja? Fájl másolás, tárolás, továbbítás során? Flacba/-ból konvertálás során?
Ezeken a helyeken nem történik ilyen. -
Dißnäëß
veterán
Analóg jel.
Digitális adat.Digitális
jel= analóg négyszögjel hullámforma (elméletben hibátlan, gyakorlatban csak közelíti, vagy jól, vagy kevésbé jól).Fájl: bájtok összessége. (1 bájt = 8 bit, azaz 8 darab 0 és/vagy 1).
'A' (01000001) ha 'C'-re torzul, az ciki. Semmi sem menti meg ellenőrzők hiányában. (Egyébként általában bit szinten, ill. bájt szinten is mehet az ellenőrzés).
Ellenőzőkkel ellátott adatátvitel az analóg négyszögjel(ek) viszonylagos torzulása ellenére is 100% hibátlanra gyógyul mindaddig, míg el nem érünk annyi hibát az őt vivő rétegben (fizikai réteg: kábel, analóg jel), ahol már a hibajavítás matekja fentebbi, digitális rétegben nem bír el vele, mert mondjuk maguk az ellenőrzők is sérülnek. Olyan, mint a feedback-es trióda és a torzítás esete: növelheted a hangerőt (analógjel-torzító tényező), nem lineárisan nő vele a torzítás (hibázás), majd egyszercsak hirtelenebb módon megjön az, de a tartomány nagyjában tekinthető úgy, hogy nincs számottevő torzítása. (Digitálisan ez annyit tesz, hogy tényleg nincs hiba, full nulla hiba).
Továbbra is hibakorrekciónál maradva: egy ideig lehet feszíteni az analóg szintű minőségromlást egy digitális átvitelre használt kábelen, 99% "minőségű" és 60% "minőségű" (zajos, torzultabb jelalakos stb). kábelek esetén is 100% sérülésmentes lehet az a hibakorrigált adat, ami átmegy A pontból B pontba. Pontosan a hibajavítás hatékonysága miatt. Példánknál maradva, 55%-ra esett kábelminőségnél meg nem kicsit, hanem TELJESEN szétesik az átvitel. 56%-nál pedig ciripel, be-be cicereg, néha még bírja a hibajavítás, néha nem, attól függ, hogy sikerült-e helyreállítani valamit, vagy sem és milyen a codec.
Van számtalan olyan digitális kódolási forma, ahol ennek a kódolásnak a hibajavítási képességeitől függően férnek bele kisebb javítások az anyagba, amikor pedig sérül valami, akkor mindenféle közelítésekkel stb. korrigál, konzisztens nem lesz, de a semminél több. (Például digitális TV adás, ami néha "bekockásodik" ha mondjuk gyenge a jel, mindigTV-sek számára ismerős lehet, de aztán összeszedi magát ismét, pedig sokat nem "gyógyul" a digi adatot vivő analóg jel, csak épphogy, mégis, amikor jó, akkor 100% -os jó).
Hibajavítás számítógépeknél több szinten is mehet. Az USB Audio nem ilyen, az USB fájlátvitel ilyen, a desktop memória nem ilyen, a szerver memória ilyen, a desktop HDD/SSD nem ilyen (csak a komolyabbak), a szerver HDD/SSD ilyen, a desktop fájlrendszer nem ilyen, a szerver fájlrendszer igen..
WAV egy olyan fájl, amibe nyers PCM adat van letéve. Nincsenek ellenőrzői. FLAC-nak vannak, így lejátszáskor detektálni lehet azt, hogy a fájl nem konzisztens, amit megkaptunk (pl. a netről letöltve, bár az agyon van hibakorrekciózva, pont az kevésbé rossz), WAV-ba pedig menet közben becsúszik a bit flip simán. Bár inkább a diszken fordul át, amikor a mágnesezettség, fejpozicionálás egy HDD-n úgy adja ki éppen, és nem hibajavítós firmware-el rendelkező HDD, illetve nem hibajavítós fájlrendszerünk van (esetek 99%-ában mindkettő nem).
Ezek nagyon mélyvíz témák ám, de amíg ezekkel valaki nincs tisztában, nem tudja, mit fog a kezeiben, amikor összehasonlít két valamit.
De ilyenkor tök jó lenne szakember, hozzáértő véleményét elfogadni, nem pedig butaságokat terjeszteni, mint például "úgysem hallod" meg "nemolyan a rendszered" és a többi kibúvó terelés. Mondjátok azt inkább, hogy "azért szól a FLAC máshogy, mert a processzor zaja (és vagy akármije) ilyen és olyan analóg interferenciákat okoz a DAC körül, ami a DAC digitális oldalát bár hidegen hagyja, ahonnan eszik (memória), a DAC analóg részét egyből érinti és behallatszik így vagy úgy a "drótba". Ekkor elfogadnám a WAV-FLAC dolgot, de csak így levegőbe lőve nope.
Másik példa: nagyon remélem, hogy a DSD-be és PCM-be fájlok formájában beemelt Elvis és lényegében összes zeneipari produktum, archivált anyag, olyan merevlemezeken vagy SSD-ken van letárolva, ami vagy hardver szinten, vagy szoftver szinten implementálva (vagy mindkettő) tartalmaz hibajavítást, különben 100 év múlva az adott fájlokban észrevétlenül átfordul egy bit nulláról 1-re, megváltoztatva az érintett bájt értékét és b*hatjuk a hígendet, mint a nyulak, hátulról. De legrosszabb esetben ZIP-eljék be legalább, akár 0 tömörítéssel. Az legalább aggat a fájlokra ellenőrzőket.
Hát.. ezért használok ZFS fájlrendszert raid-ben, CRC firmware-es HDD-t, ECC RAM-os PC-t, többek között, tehát enterprise képességű IT cuccokat desktop formátumban (mert van, csak keresni kell a zavarosban). Az adatot, amivel etetsz egy DAC-ot, nem érdekli az analóg zaj, amíg az adat integritása biztosítva van a legkülönfélébb ellenőrzők széles tárházával és azok hatékonyan működnek.
Az USB kapcsolatban ez az implementáció változó, mert amikor a két eszköz össze-handshake-el, megállapodnak az átvitel módjáról is, és ekkor jön képbe az, hogy neeem, ez nem File Transfer lesz, ez most USB Audio lesz -> hibajavítás off, alacsony késleltetés ON.
Még csak a jéghegyet kapargatjuk, nem szándékom szétoffolni a topic-ot, csak megálltam egy szóra.
Hajrá !
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
bkercso
nagyúr
-
Dißnäëß
veterán
válasz
bkercso
#8295
üzenetére
Sony Philips Digital InterFace.
(Kulcs: interfész).Az SPDIF egy digitális audio interkonnekt, mely legalsóbb rétegeiben ugyanúgy analóg jelek vannak hordozóként, mint a műholdaknál, rádiónál, bárminél.
Analóg nélkül nem tudunk digitális adatot átvinni egy pontból a másikba. Valaminek kell "rezegnie" valamilyen ütemben és frekvenciával, amit értelmezünk egy eszközzel "digivé". Az egész világunk analóg. (Azaz van, akik szerint Mátrix, az más)
Kézzelfogható. A digi absztrakt.SPDIF esetén az analóg jelet vivő közeg RCA-nál a réz kábel, elektromos áram, TOSLINK-nál pedig a fény (is, mert ő is lényegében árammá alakul). Digitális kábelnek hívják, vagy digitális átvitelnek, mint ahogy az Audit sem négykerekűnek, hanem Audinak, de attól még a négy kerekétől gurul. És ha jön a kátyú, nem mindegy, hogy ugyanazon négykerekű Audi vagy Hummer.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#71562240
törölt tag
Szép volt az egész ősz - hmmm..., harmadvonalból felfejlődtek a másodvonal környékére.
"hanem bitről bitre beolvassák mindkettőt"
"vitatkoznék, hogy egy nagyságrenddel bitperfektebb rendszer kell ennek ellenőrzésére"
A második idézett mondatba valószínűleg nyelvbotlásból írtál nagyobb felbontású helyett bitperfektebbet?A mérőeszköz, azaz a mérés minimálisan legalább egy, de valójában több nagyságrenddel nagyobb felbontása azért szükséges, mert enélkül Schrödinger macskája. A dobozban levő "macskával" nem tudjuk leméretni a magunk megítélése számára a dobozban levő "macska" állapotát, de nagyobb baj, hogy természetesen a "macska" sem tudja a maga számára megmérni magát a saját "felbontásán" (az idézőjelek ugye avégett vannak, mert az idézőjel elvonatkoztatása segítségével eltekintünk attól, hogy a metaforában egy valamelyest öntudattal rendelkező lény szerepel - tehát a metaforában tudattalan lénynek tekintjük).
(Egy) elektronnal ugyebár nem tudunk (egy) elektront megmérni, mert ez esetben a mérési esemény 100%-osan, azaz 1-es valószínűséggel befolyásolná a mérés tárgyának mérendő állapotát (a Nagy Hadronütköztetőben is, amikor egy kvantum eltalálja a másik egy kvantumot, arról csak nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sok-sok-sok-sok-sok-sok további kvantum segítségével tudunk információt kapni). A szóbanforgó bitkomparátorprogramnak nevezett játékszerek működése eleve nincs kívül a "macskadobozból", eleve ott a dobozban dolgozik, "egy elektront egy elektronnal" akar mérni, ergo kívülről, a mi nagyságrenddel nagyobb mérési felbontásunk szintjéről mi nem látjuk, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik baj, hogy mivel a bitkomparátor szoftver a mérendő tárgy felbontásán "mér", 100%-osan befolyásolja a mérési esemény a mérendő tárgy mérendő paraméterét. Lásd amiről anno kiadósat vitáztunk a cikkednél, amelyben szintén a mérendő tárggyal azonos felbontású "mérőeszközzel" "mérted" a mérendő tárgyat, és megállapítottad a fájl bitperfekcióját.
Hogy a bitkomparátor programnak nevezett játékszerek valóban mérni tudhassák az adott fájl hasznostartalmának a bitperfekcióját, ahhoz mind a fájlnak mind a mérőszoftvernek több nagyságrendnyi redundanciával kéne rendelkeznie a fájl hasznostartalmához képest. Hogy egy (hang)adatfájl hasznostartalma a kívánt mérési pontossággal referálni tudjon a saját állapotáról a mérőrendszer számára, ahhoz a hasznostartalomhoz képest többnagyságrendnyi redundanciával kéne bírnia (a redundancia "nyitja ki" a "Schrödinger-macska dobozát"). Ugyanígy a mérőszoftver mérőfájljának is még további nagyságrendi felbontással kéne bírnia, hogy mérni tudja a mérendő fájl redundanciáját, amely referál a hasznostartalomról - ez a PC-ddel nyilván napokig tartana.Egy kicsit sarkítottam a végső filozófiai sík kedvéért, mert persze azért az a játékszoftver is alkalmas egyre s másra, nem muszáj kardunkba dőlni, de fontos rálátni - ugyanis másképp szól a mi sok nagyságrenddel nagyobb felbontású mérőműszerünkkel, azaz az érzékelési-észlelési rendszerünkkel mérve.
Említettem annakidején az általános topikban, hogy hifi kábelek mérésére Bese Attila valamiféle adiabatikus cellát próbál szerkeszteni, ami felfogható úgy, hogy a szokványos elektronikai mérések (impedancia/ellenállás, kapacitás, induktivitás, THD, IMD...) mérési "felbontásához" képest próbál alábbmerülni néhány kvantumszinttel, hogy nagyságrendileg nagyobb mérési felbontást érhessen el a kábelek sajáthangjának olyan magyarázatára, amelyet nem mutatnak ki a szokványos elektronikai mérések - ugyebár egycenti kábel kicserélése is nagymértékben kihat a készülék hangképére, akkor is, ha a két cserélt kábel általunk mérni szokott elektromos paraméterei megegyeznek.Másképp szól. A tudomány mai állása szerint meglepő/váratlan/érthetetlen, tehát információértékű, hovatovább paradigmaváltó jelentőségű a másképp szólás, ergo a magyarázatok hajszolása érdekében igyekszünk az eddigi mérési szinteknél lejjebbi kvantumszintekre menni, tehát nagyságrendekkel növelni a mérési felbontást, lásd hang(adat)fájl esetében ez például a redundancia tízszeresre, százszorosra, ezerszeresre... növelését jelentené - például. Valami(k) miatt ("egy kicsivel") másképp szól. Vakteszten is.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Előrelépés, megoldás, konklúzió, új érvek, elvégzett releváns tesztek eredményei pedig 0, azaz nulla.
Ezeknek fényében annyira de annyira más hallgatni 1-1 darabot, hogy "vajon akkor mit gondolhatott a költő". Milyen életszakaszban volt. Egy akkori társadalmiságban, elvekben, távolságban (se repülő se semmi), stb stb stb. szóval marha összetett, mi mehetett végbe egy szerelmes ember fejében, lelkében. Kivel milyen viszonya lehetett azok alapján, amik ránk maradtak, papírok, feljegyzések - és zenék. Megélt dolgok, elfojtások, szomorúságok és örömök, plátói és beteljesült, satöbbi. Hatalmas érzelmi viharok egy ember életében. És ez tök jó, odavissza működik: aki életrajzot tanulmányoz, ismerje meg a műveit is, a zenéjét is, nem csak a másoknak írt leveleit.
