Új hozzászólás Aktív témák
-
#751
Dark Archon
addikt
n00n
#750
Összességében véve én nem kevés időt tanultam már villamosságtant és elektronikát, de ez a fajta megközelítés (fizika?) nekem kínai
Kötőél meg faág... ez így hülyeség (nekem). Hurokáram és csomóponti feszültség. Hurokáramokkal számolni csak feszültség-generátoros kapcsolásban lehet, csomóponti feszültségekkel számolni csak áramgenerátoros kapcsolásban lehet. Ha nem lehet átalakítani egyiket a másikból (azaz fesz. gen. esetén nincs sorba kötve vele egy ellenállás, áramgen. esetén nem kapcsolódik hozzá párhuzamosan ellenállás), akkor szuperpozicióval lehet megoldani.De, ha csak fel kell írni az egyenleteket, akkor kész. A megoldáshoz viszont édes kevés.
Otthon van pár megoldott házim a témával kapcsolatban, ha érdekel, elküldöm.
Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7
-
#752
n00n
őstag
Dark Archon
#751
n00n
őstag
válasz
Dark Archon
#751
üzenetére
Érdekelne, ha lehet küld el őket privibe.
Egy haveromat kérdeztem meg aki a Pécsi Tudomány Egyetemen végzett, hogy tudna-e adni hozzá jegyzetet, és ezt a linket adta: [link]
Akkor viszont nem értem, hogy most van.
-
n00n
őstag
Ismét problémáim merültek fel. Hátha valaki tud segíteni.
Feladat:
Az első kérdésem: Ahol az adott ellenállás I-vel jelölt áramát kell kiszámolni, ott miért adja utána hozzá a feszültségét is? Mert addig értem, hogy először az áram osztással kiszámolja, de utána a feszültség osztás eredményét miért adja hozzá?
A következő amit nem értek. Az áram eloszlás eredményét értem hogy jön ki, de a feszültségé miért lesz. A jegyzetben ez az áramosztás képlete: U2 = U * R2 / R1 + R2.
De itt másképp számol. Remélem valaki tud segíteni.
-
Atapi
senior tag
szuperpozíció. egyszer kiszámolod a kérdéses mennyiséget úgy, mintha csak áramforrás lenne a hálózatban, és ilyenkor a feszültségforrás(oka)t rövidzárnak veszed. kiszámolod a kérdéses mennyiséget úgy is, mintha csak feszültségforrás lenne a hálózatban, ilyenkor pedig az áramforrás(ok) szakadást jelent(enek). a két kiszámolt mennyiség összege a tényleges.
remélem a megfogalmazásod csak pontatlan volt, nem pedig úgy látod, hogy feszültséget ad áramhoz. ha megnézed, az áramhoz tartozó törtben R-rel lehet egyszerűsíteni és csak egy arány marad, a feszültséghez tartozó tagban viszont marad egy 1/R osztó is, így végeredményben áram mennyiséget jelent. erre a tagra pedig azért van szükség, mert nem csak az áramforrásnak van hatása a hálózatra, avagy a kérdéses ellenállásra, hanem a feszültségforrásnak is. a hatásuk nagysága pedig a fent említett módon, szuperpozícióval számolható. -
Atapi
senior tag
gondold végig, hogy hogyan nézne ki a hálózatod, ha az áramforrás szakadást jelent. rajzold fel, nézd meg, hogy az eredő ellenállások hogyan alakulnának, és magadtól is menni fog szerintem, legalábbis egy rezisztív hálózat egy forrásos analízise középiskolás fizika lapján elvégezhető.
az R/3R egy feszültségosztás lesz a megoldásban, az 1/2R pedig a feszültségosztás eredménye alapján az áram számítása egy adott hálózatrészen. -
#757
Dark Archon
addikt
n00n
#753
Az egyszerűbb érthetőség kedvéért a kapcsolás elején levő Is és R tagot átalakíthatod feszültség generátorrá és az ellenállássá. Így szuperpozíciózva előbb-utóbb ki kell jöjjön a megoldás. Először az egyik fesz. gen.-t tekinted szakadásnak és lerajzolva a kapcsolást, kiszámolod a kérdéses ellenálláson eső feszültséget, előjelhelyesen. Ezután a másikat tekinted szakadásnak, lerajzolod, kiszámolod. A két feszültség előjelhelyes összege lesz a ténylegesen azon az ellenálláson eső feszültség. RAJZ
Adatokat ugyan nem írtál, de nem lennék meglepődve, ha a két fesz. gen. ugyanakkora feszültségűre adódna, ezáltal egy szimmetrikus kapcsolást (földszimmetrikus) létrehozva.
[ Szerkesztve ]
Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7
-
#758
dudika10
veterán
Dark Archon
#757
dudika10
veterán
válasz
Dark Archon
#757
üzenetére
És ha a feszgenerátort helyettesíted áramgenerátorral, akkor meg 2 áramgenerátoros kapcsolást kapsz. Csak hogy én is beleugassak.
Egyébként ott vannak az adatok. Vagy mire gondolsz?
[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
#759
Dark Archon
addikt
dudika10
#758
-
#761
Dark Archon
addikt
Újabb hf-ben kérem segítségeteket:
Mekkora a fénysebesség felére gyorsított elektron relativisztikus tömege? Mekkora a felgyorsított elektron kinetikus energiája? Hasonlítsa össze az eredményt a nem relativisztikus számítás eredményével! (m0 = 9,1⋅10^-31 kg)
Lövésem sincs a témához, de jól jönne a zh-ba számító pont. Előre is köszönöm!
Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7
-
#762
dudika10
veterán
Dark Archon
#761
dudika10
veterán
válasz
Dark Archon
#761
üzenetére
Relativisztikus tömeg:
m=m0/ sqrt(1-v**2/c**2)E(relativisztikus)=m*c**2
E(nem relativisztikus)=1/2* m0*v**2
Hirtelen nem tudom mennyi az m0-ja az elektronnak, de olyan 10**-30 kg körül lehet.
Mivel nő a tömege, ezért a relativisztikus energia nagyobb lesz.Fgv táblából ellesed az elektron tömegét, v helyére berakod a c/2-t és kiszámoltatod egy számológéppel.
szerk.: én hülye, ott az elektron nyugalmi tömege a feladat végén.
[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
#764
Dark Archon
addikt
dudika10
#763
-
#765
dudika10
veterán
Dark Archon
#764
dudika10
veterán
válasz
Dark Archon
#764
üzenetére
Nem tudom mi baja van, most újra bepötyögtem mathurl-re és most egyből a prohardveres baromságot dobja ki amint végeztem a begépeléssel.
Megkerestem neked wikipedian, parancsolj:
[link]
Ez a tömeg. A relativisztikus energia E= m(a fentebb számolt tömeg) * c^2(a fénysebesség négyzete)A mozgási energia klasszikus képlete pedig: E=1/2 (fél) * m (az elektron nyugalmi tömege,
nem pedig a fentebb számolt relativisztikus) * v^2 (az elektron sebességének a négyzete)Remélem érthetőek a képletek.
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
#766
Dark Archon
addikt
dudika10
#765
-
#767
dudika10
veterán
Dark Archon
#766
dudika10
veterán
válasz
Dark Archon
#766
üzenetére
Mentségedre váljék, hogy elvileg csak emelt szinten középiskolai tananyag jelenleg. 20 éve nem tudom, hogy az volt-e egyáltalán.
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
dudika10
veterán
Az abszolút hiba a mért értékek átlagának és a legnagyobb eltérést mutató értéknek a különbsége.
A relatív hiba az abszolút hiba és a mért értékek átlagának a hányadosa.Pld.: 3 mérés azt az eredményt mutatja, hogy 4V, 5V és 9V.
Xá = (4+5+9)/3 ((szumma n) / n ) = 6V
Az abszolút hiba ebben az esetben 3V (9-6, de ha 4 helyett 2 voltot mértünk volna egyik értéknek akkor 6-2=4 lenne az abszolút hiba).A relatív hiba pedig az abszolút hiba és az átlag hányadosa (néha százalékban megadva):
3/6=0,5 vagy 50%Tehát az érték: 6V +-3V vagy 6V +-50%
Remélem érthető.
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
dudika10
veterán
Csak a jelölés más.
Xa az átlag érték. Xa= (szumma Xn) /n
ΔX az abszolút hiba.
δX a relatív hiba.Csak rá kell jönni, hogy mivel mit jelöl és akkor nyert ügyed van.
Ahogy látom Xn, Xs, Xm-nek jelölte az X1 X2 X3 ... -ot, k-val a ΔX ellentetjét (felesleges jelölés amennyiben abszolút értéket használsz).Ez nem egy nehéz téma.
Az előző példám akkor jelöléshelyesen:
X1= 4V
X2= 5V
X3= 9V
Xá (mint átlag) = Σn / n = 6V
ΔX= 3V
δX= ΔX / Xá (*100) = 0,5 (=50%)[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
n00n
őstag
Sziasztok!
Valaki tudja miképpen lehet felrajzolni egy áramkör (hálózat) gráfját?
A feladat az adott áramkör gráfjának felrajzolása, mellérajzoltam, hogy szerintem hogy nézne ki. Ez így jó ? (a pirossal jelölt a három csomópont).[ Szerkesztve ]
-
-
#776
Dark Archon
addikt
Nem kifejezetten fizika, de mint mindenhez, ehhez is köze van, más házis topicot meg nem igazán találtam. Méréstechnika.
A következő feladat csúnyán megszívatott vizsgán. Egyedül az utolsó kérdést tudtam megfejteni a könyv által. Esetleg valaki tudja a másik kettőt? Lehetőleg a jövő hét közepéig kellene a megfejtés.
Egy oszcilloszkóp képernyőjén az alábbi ÁBRA látható. A bemenet kapcsolója DC, a bemeneti osztó 50 mV/div, az időalap generátor 0.2 ms/div állásban van. A jelet három különböző elven működő műszerrel is mérjük váltakozó feszültségmérő üzemmódban.
1. Mit mér és mit mutat a 2Ü átlagérték egyenirányítós Deprez műszerrel rendelkező elektronikus műszer?
2. Mit mér és mit mutat a csúcsértékmérő egyenirányítóval rendelkező elektronikus műszer?
3. Mit mér és mit mutat egy true RMS rendszerű digitális mérőműszer? Umutat=Umér=Ueff=Ucs/gyök3=150mV/gyök3
Már az is segítene, hogy melyik mit mér és mit mutat, abból már rájövök, hogy kell kiszámolni. Előre is köszi!
Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7
-
#777
Jester01
veterán
Dark Archon
#776
Jester01
veterán
válasz
Dark Archon
#776
üzenetére
Szerintem az 1. eset az abszolútérték integrálját átlagolja, vagyis Ucs/2=75mV lesz. A 2. eset értelemszerűen magát a csúcsértéket adja vissza.
Jester
-
#778
Dark Archon
addikt
Jester01
#777
válasz
Jester01
#777
üzenetére
Ami biztos, hogy a sima (egyutas) egyenirányítós Deprez abszolút középértéket érzékel és annak 1,11-szeresét mutatja. Ebből kiindulva, a kétütemű egyenirányító "felcsapja" a negatív periódust, annak abszolút értéke valóban 75mV. Ez az, amit mér, kérdés, mit mutat.
Köszönöm, megpróbálok tovább okoskodni.
Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7
-
artiny
őstag
Rugó direkciós állandójának meghatározása?
A mérés címe az volt:
tehetetlenségi nyomatéka a szilárd módszer torziós rezgések /ezt átfordítottam magyarra/
http://kf.elf.stuba.sk/~cerven/SimulacieAdresar/ZDROJOVE%20TEXTY/mpment_zotrvacnosti/moment_Scene%201.swfIsmert az erő és az idő /elforgatott kar Pi.ként /Pi,2Pi egészen 4Pi .ig lett vizsgalva/ elvan forgat és hogy mennyi idő alatt tér vissza a kiinduló helyzetéhez/.
-
#782
dangerzone
addikt
dangerzone
addikt
Sziasztok.
Egyetemi fizikához kellene tudnom, hogy mit takar a mechanikai karácsonyfa nevű kísérlet.
Tudja valaki esetleg, miről szól, hogy történik? -
fpeter07
veterán
Mit jelent a sebesség, út stb. felé írt pont, ill. két pont? Ahogy néztem a két pont az egy pontnak a négyzetét jelöli. Tovább van vezetve a könyvben az egyenlet, ott még valami d is említ, valamint dt-vel kell osztani.
Tudom, kicsit nyers a kérdés, de máshogy nem tudom körbe írni.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Jester01
veterán
válasz
fpeter07
#783
üzenetére
Deriválást, vagyis durván az időegység alatti változást az adott pillanatban (ami a görbe meredeksége is):
s-pont = v = az időegység alatti elmozdulás, vagyis a pillanatnyi sebesség
s-kétpont = v-pont = a =az időegység alatti sebességváltozás, vagyis a pillanatnyi gyorsulásJester
-
fpeter07
veterán
válasz
Jester01
#784
üzenetére
Köszi! Az integrálást, sem pedig a deriválást nem tanultam még. Nyáron tervezem megtanulni a 9.-es osztályos anyagtól a leckéket. Ahogy látom ez a Holics László-féle könyv kicsit máshogy írja le a dolgokat.
[link] Ezeket az összefüggéseket le tudnád nekem részletesebben vezetni? Az elsőt kivéve hiányzik mindig egy láncszem, így nem értem, hogyan jött ki a végeredmény.
Az utolsó eredmény nem fért ki teljesen: v±√v^2-2as a számláló.
-
Jester01
veterán
válasz
fpeter07
#785
üzenetére
Ezek elvileg egyenletesen gyorsuló mozgásra vonatkoznak, tehát a kiindulás alap ez:
vpill = v0 + a*t
Az átlagsebesség vátlag = (v0 + v)/2 vagyis az előző képletből vátlag = (v0 + (v0 + a * t)) / 2 = v0 + at/2
Tudjuk továbbá, hogy s = vátlag * t, az előzőt ide behelyettesítve s = (v0 + at/2) * t = v0*t + a*t^2/2A többi képlet ezek átrendezgetéséből adódik, illetve a másodfokú egyenlet megoldóképletéből.
Jester
-
GyéBen
tag
Sziasztok!
Épp egy USB-s telefontöltő hatékonyságát próbálom kiszámítani, de problémába ütköztem.
Magán a töltőn ez szerepel:
Input: 100-240V 50-60Hz 180mA
Output: 5.0V 850mAA kérdéses bemenet egy átlagos EU szabványos konnektor (230V). Illetve úgy tudom, hogy a váltakozó áram esetében a teljesítmény kiszámításához kell az ún. power factor (magyar megfelelőjét nem találtam). Rendelkezik egy Energy Star-os minősítéssel is, miszerint a hatékonysága legalább 70%-os kell(ene), hogy legyen.
Előre is köszönöm a segítséget!
-
artiny
őstag
Tudnátok mondani EBOOKOT ami felkészítene fizikábol ugyanis elbuktam a FIZIKA I ?(letölthető)
Kozepsuliban nem tanultunk fizikat (felevig volt de az szinte a nulla). De a kov. szemeszterben muszaly lessz megcsinalnom
Ezeket vettuk nagyjábol:Kinematika
Dynamika
Termodynamika
Hullamok
Hotan,hoatadas
Kinematika gázok -
fpeter07
veterán
Újabb közönségi segítséget kérnék.
I.Adott egy fékút számolással kapcsolatos feladat.
v=v0+a*t, v=0 mert a kocsi meg fog állni.
Kifejezve a t-t: t=-v0/a
s=(v+v0)/2*t=(-1/2*a)*v0^2Ez a végeredmény milyen behelyettesítéssel/átalakítással jött ki?
II.A másik, amiben nem jutottam dűlőre a régebbi feladatom
v0=v-a*t=s/t-1/2*a*t= 2s/t-v0= sqrt(v^2-2*a*s)
A 2s/t-v0 -t hogyan tudom megkapni? Akárhogy helyettesítettem be, sehogy sem jutottam előbbre. -
Jester01
veterán
-
samfishR
senior tag
kipattant a fejemből a következő:
adott egy 100m magas oszlop. mikor lesz nagyobb a becsapódás sebessége, ha:
-leugrunk a tetejéről
-vagy ha eldől az oszlop tökéletesen a tövénél elvágva és végig a tetején maradunk.
gondolom akkor, ha leugrunk. de mennyivel? valaki tudna segíteni? ja és a dőlés elején a lendület a lehető legkisebb.
szóval nem lökjük meg erősen, stb.[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
válasz
samfishR
#795
üzenetére
Hirtelenjében azt mondanám, hogy a légellenállástól eltekintve ugyanakkora lesz a sebesség, mivel a potenciális energia alakul mozgási energiává. Viszont azt is feltételeztem, hogy csak az oszlop hosszirányában hat erő a két test között, az elmozdulás viszont erre merőleges ezért nem végez munkát.
Pontosabb levezetéshez ki lehetne számolni a tehetetlenségi nyomatékot és ugyancsak az energiamegmaradásból a szögsebességet majd innen a kerületi sebességet.
Jester
-
Jester01
veterán
válasz
Jester01
#796
üzenetére
Nincs is jobb mint lefekvés előtt egy kis fizika
1) leugrás
Potenciális energia = m_ember * g * h
Mozgási energia = 1/2 * m_ember * v^2
v=gyök(2*g*h)2) dőlés
Az oszlop tehetetlenségi nyomatéka 1/3*m_rúd*h^2, az embert pedig pontként modellezve m_ember*h^2.
Forgási energia 1/2*theta*omega^2=1/2*theta*omega^2=1/2*theta*v^2/h^2
Potenciális energia (m_ember + 1/2*m_rúd)*g*h
(m_ember + 1/2*m_rúd)*g*h = 1/2*(1/3*m_rúd + m_ember)*v^2
Hümm, érdekes, úgy látszik benne maradnak a tömegek valamelyest.
Helyettesítsük úgy, hogy m_rúd = k * m_ember
(m_ember + 1/2*k*m_ember)*g*h = 1/2*(1/3*k*m_ember + m_ember)*v^2
(1+k/2)*g*h = 1/2*(1+k/3)*v^2
3*(2+k)*g*h = (3+k)*v^2
v=gyök(3*(2+k)/(3+k)*g*h)Ha a rúdnak nincs tömege, vagyis k=0 akkor ez éppen a másik esettel egyezik (ami azért megnyugtató). Ha a rúd tömege végtelen (vagyis az emberé elhanyagolható hozzá képest) akkor viszont v=gyök(3*g*h). Véges tömegű rúdnál a sebesség a kettő között lesz.
Szóval úgy néz ki, az előző hozzászólásomban tévedtem. Jobban járunk ha leugrunk az oszlopról
Jester
Kötőél meg faág... ez így hülyeség (nekem). Hurokáram és csomóponti feszültség. Hurokáramokkal számolni csak feszültség-generátoros kapcsolásban lehet, csomóponti feszültségekkel számolni csak áramgenerátoros kapcsolásban lehet. Ha nem lehet átalakítani egyiket a másikból (azaz fesz. gen. esetén nincs sorba kötve vele egy ellenállás, áramgen. esetén nem kapcsolódik hozzá párhuzamosan ellenállás), akkor szuperpozicióval lehet megoldani.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest