Keresés

Aktív témák

  • sosnetwork

    újonc

    válasz azigazforest #3905 üzenetére

    A válasz hosszú de alapos pert nyer! Érdemes elolvasni végig és elmenteni. :R :R :R :R :R :R

    A kérdéses szerződési kikötések mögöttes jogáról tájékozódtam és az alábbi megállapításokkal tudok szolgálni.

    Előre kell bocsátanom, hogy a bejelentett követelés jogi álláspontom szerint nem alapos!
    :R :R :R :R :R :R :R :R :R :R :R :R :R
    Véleményem szerint a kérdéses szerződés az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló

    2000. évi CXVII. Törvény (Ügynöktörvény) hatály alá tartozik.

    Az Ügynöktörvény 1. § (1) bekezdése szerint „E törvény hatálya az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre (a továbbiakban: kereskedelmi ügynöki szerződés) terjed ki.”

    Az Ügynöktörvény 1. § (2) bekezdése szerint „ E törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult.”

    Az Ügynöktörvény 1. § (6) bekezdése szerint „E törvény alkalmazásában árunak minősül minden birtokba vehető dolog.”

    Az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó európai szabályozás kialakulása tekintetében kiemelést érdemel az a körülmény, hogy az 1986. december 18-i, a tagállamok önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 86/653/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) átültetését megelőzően hat tagállam jogrendszerében nem létezett a kereskedelmi ügynök jogállásáról és tevékenységéről rendelkező jogszabály, kizárólag a bírói esetjogban körvonalazódott a kereskedelmi ügynök jogviszonya. Ugyanakkor azokban az országokban is, amelyekben a kereskedelmi ügynökökre vonatkozó szabályozás már hosszabb múltra tekintett vissza, a kereskedelmi ügynöki tevékenység rendezése több tekintetben eltérő megoldásokat mutatott fel.”

    Az Ügynöktörvény szabályozás jellege c. fejezet a következőket tartalmazza:

    2. § (1) E törvény rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja.

    (2)Ha e törvény egyes rendelkezéseitől eltérést nem enged, a felek eltérő tartalmú megállapodása helyébe a törvény rendelkezése lép.”

    A különböző típusú ügynöki szerződéseket külön jogszabályok kisebb-nagyobb részletességgel szabályozzák. Így:

    - az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

    - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,

    - a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

    - a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény,

    - az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.

    E jogszabályok közös jellemzője, hogy e törvényhez mérhető teljességgel nem rendezik a szerződéses viszony szabályait, továbbá háttérszabályként általában a Ptk. megbízási szerződésének szabályai alkalmazandók. A törvény ezen a helyzeten változtat azáltal, hogy az ügynöki típusú szerződések háttérszabályává válik. A törvény szabályai ugyanis a közvetítői jellegű szerződések sajátosságait sokkal inkább tükrözik, s a speciális problémákat a helyzetre szabottabban kezelve jobban kielégítik a szabályozási igényt, mint a Ptk. megbízási szabályai, melyek sokkal általánosabbak. Természetesen a törvény a speciális szabályokhoz képest szubszidiárius, azaz csak eltérő rendelkezés hiányában alkalmazandó (1. § (5) bekezdés).

    A törvény lehetőséget ad olyan tartalmú kikötésekre, amelyek versenykorlátozó hatásúak. Ezért egyúttal rögzíti azt is, hogy az ilyen megállapodások érvényességének az is feltétele, hogy ne ütközzenek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezéseibe.

    A BDT2003. 856. sz. jogeset szerint „A biztosítóval szerződéses jogviszonyban álló biztosítási ügynökökre alkalmazni kell az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezéseit.”

    A fentiek egy mondatban összefoglalható lényege, hogy szerződésének mögöttes joga az Ügynöktörvény, és az e törvényben előírtaktól érvényesen eltérni nem lehet.

    Így versenyt kizáró megállapodást sem lehet érvényesen kötni:

    Az Ügynöktörvény „Versenykizáró megállapodás” c. fejezetet a következők szerint rendelkezik:

    22. § (1) E törvény alkalmazásában versenykizáró megállapodásnak minősül az olyan megállapodás, amely a kereskedelmi ügynököt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni időre a kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza.

    (2) Versenykizáró megállapodás érvényesen csak írásban, legfeljebb a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre, külön díjazás ellenében, és csak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető.

    A törvény megengedi, hogy a kereskedelmi ügynöki szerződéshez olyan versenykizáró megállapodás kapcsolódjon, amely a kereskedelmi ügynököt a szerződés megszűnése utáni időre a szerződéssel azonos tárgyú ügynöki tevékenységében korlátozza. Ilyen megállapodás legfeljebb két évre, és külön díjazás ellenében köthető.

    ÖSSZEGEZVE a fentieket a küldött ügyvédi felszólítás érvénytelen rendelkezéseken alapul.

    [ Szerkesztve ]

Aktív témák