Hirdetés

1969. november 21.

A két kaliforniai egyetem, az UCLA (University of California, Los Angeles), illetve a Palo Altó-i Stanford között létrejön az első állandó, 50 Kb/s-os sebességű hálózati kapcsolat az ARPANET keretében. Bár az első üzenetet október 29-én küldték el, a végleges összekapcsolást nem sikerült ezek után létrehozni, mivel a bejelentkezéskor összeomlott a rendszer, de ennek ellenére sokan ezt a napot tartják az internet születésnapjának.

Hirdetés

ARPANET
Az október 29-ei első üzenet


Előzmények

  • 1988. november 2.

    A Cornell Egyetem diákja, Robert Tappan Morris útjára bocsátotta 99 sornyi kódból álló programját, a később róla elnevezett első internetes férget (Morris worm). A Nemzetbiztonsági Hivatal vezető kutatójának fia eredetileg csak tesztelni akarta a hatást, ám a féreg több ezer UNIX-os számítógépet fertőzött meg az ARPANET-en, hatalmas kárt okozott, s a később az MIT professzorává vált Morrist elsőként ítélték el ilyen cselekmény miatt.

  • 1969. október 29.

    Este fél tizenegykor egy 50 kb/s-os telefonvonalon egy IMP-t (Interface Message Processor – üzenetfeldolgozó processzor) használva összekapcsolódik az UCLA SDS Sigma 7-es és az SRI SDS 940-es számítógépe, és ezzel gyakorlatilag megszületik az ARPANET, az első nagy távolságokat összekötő csomagkapcsolásos hálózat, az internet legfontosabb elődje. Magát az IMP-t már szeptember elején üzembe helyezték, sokan ezért azt a dátumot tartják az internet születésnapjának.

  • 2002. október 7.

    A Palm bejelenti olcsó, alsó kategóriás kézi számítógépét, a Zire-t. A gépben 16 MHz-es Dragonball EZ processzor, 2 MB RAM, 2 MB ROM volt, a Palm OS 4.1 futott rajta, 1,9 hüvelykes, 160x160 pixeles monokróm LCD-kijelzővel rendelkezett, kezdő ára 99 dollár volt.

  • 1983. szeptember 27.

    A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának programozója, Richard M. Stallman bejelenti a GNU Projektet, amely egy Unix-szerű, de kizárólag szabad szoftverekből álló operációs rendszer kifejlesztését célozza. A munka végül 1984 januárjában kezdődött el, a nyílt rendszer pedig 1992-ben a Linux-kernel beemelésével vált teljessé. A GNU egy rekurzív rövidítés, melynek feloldása: „a GNU nem Unix”.