Tenenbaum és ügyvédje, Charles Nesson

Nem túlzó és aránytalan az esküdtszék által Joel Tenenbaum perében 2009-ben fájlcseréért megítélt 675 ezer dolláros kártérítés – állapította meg egy szövetségi bíróság tegnap. Rya W. Zobel körzeti bírónő az ítéletében azt írta: a kiszabható maximumnál jelentősen alacsonyabb összeg összhangban van az okozott kárral.

Amint azt a nehezen áttekinthető eljárás hosszú története során többször megírtuk: Joel Tenenbaumot 30 zeneszám illegális megosztása miatt perelte be az amerikai lemezkiadók szövetsége, a RIAA. Az esküdtek első fokon dalonként 22 500, összesen 675 000 dollár kártérítés megfizetésére kötelezték a most 28 éves fiatalembert, aki ennél jóval szerényebb összeggel is megúszhatta volna, ha peren kívül megállapodik a jogtulajdonosokkal. De nem tette, mert az évek óta tartó jogi huzavona alatt egyre inkább abszurdnak látta az ellene folytatott eljárást, olyannyira, hogy a missziójává vált, hogy a saját példáján keresztül a világot is meggyőzze erről – jogi küzdelmét jogászok csoportja segíti.

A team 2010-ben részleges győzelmet könyvelhetett el, mivel az ügyet tárgyaló Nancy Gertner bírónő helyt adott a bírság csökkentését kérő beadványuknak. Amint a határozatában az alkotmány releváns kiegészítéseire hivatkozva írta: a harminc jogvédett zeneszám esetében megállapított 675 000 dolláros kárösszeg „alkotmányellenesen túlzó”. A bírónő szerint ez az összeg jóval több, mint ami a jogtulajdonosok kompenzációjához és az elrettentéshez szükséges, „valójában e célokkal egyáltalán nincs összhangban”. Ezért Gertner a bírságot a tizedére, zeneszámonként 2250 dollárra, összesen 67 500 dollárra mérsékelte.

Tavaly ősszel azonban a fellebbviteli bíróság érvénytelenítette ezt a döntést arra hivatkozva, hogy Gertnernek nem alkotmányossági vizsgálatot kellett volna folytatnia, és az ügy új (ún. remittitur) eljárásban történő tárgyalását írta elő. Ezt Gertner visszavonulása után most a 80 éves Rya W. Zobel bírónő folytatta le, aki helybenhagyta az esküdtszék által eredetileg kiszabott megabírságot. Az ítélet szerint a kártérítési összeg a szándékos jogsértésért adható törvényi maximum 15 százaléka csupán, és alatta van a nem szándékos károkozás büntetési plafonjának is. Tekintettel arra, hogy Tenenbaum elismerte, hogy legalább nyolc éven át folytatta a jogsértő tevékenységet, az összeg sem nem „teljesen aránytalan a cselekménnyel”, sem nem „nyilvánvalóan túlzó”, ahogy azt a védelem állította.

A döntést üdvözölte az RIAA, a Tenenbaumot védő jogászcsoport azonban egyelőre nem kommentálta, de feltehető, hogy fellebbezni fognak. Korábban a fájlcserélő az IT café-nak adott interjújában azt mondta: ekkora összeget nem tud kifizetni, ha nem sikerül radikálisan csökkenteni a kártérítést, magáncsődvédelmet fog kérni.