Hirdetés

Három film megosztását engedi az új Btk.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az új büntető törvénykönyvet (Btk.), amely számos egyéb módosítás mellett változást hoz a szerzői jogsértések tényállásában is. A jogszabály új eleme, hogy kizárja a büntethetőséget olyan esetekben, amikor a jogsértés által okozott kár „nem jelentős” és a tevékenység nem jövedelemszerzés célját szolgálja. A kitétel a törvényalkotó szándéka szerint az interneten jogvédett tartalmat alkalmanként, házi mennyiségben megosztó felhasználóknak, így a p2p-programokat használó fájlcserélőknek próbál mozgásteret hagyni a törvényesség határain belül, ám ez a mozgástér meglehetősen szűk. A jelenlegi hatósági gyakorlat alapján ugyanis nagyon könnyen átléphető ez a határvonal.

Hirdetés

Elterjedt a fiatalok körében

A 2013. július 1-jén hatályba lépő törvény a szerzői jogsértés esetén a büntethetőséget értékhatárhoz köti azzal a céllal, hogy elsősorban a kereskedelmi célú jogsértést szankcionálja. Ha az okozott vagyoni kár nem éri el a százezer forintot, csak szabálysértésről beszélhetünk, míg a jogvédett anyagok internetre való feltöltése, megosztása („lehívásra történő hozzáférhetővé tétel”) esetében a büntethetőség 500 ezer forintnál kezdődik. Ez utóbbi kategóriába tartozik a torrentezés, a fájlcsere is, amely a technológia jellegéből adódóan feltöltéssel is jár, amire a törvény indokolása külön felhívja a figyelmet, hozzátéve, hogy e rendszerek használata „elterjedt a társadalomban, főleg a fiatalok körében”.

A szerzői jogi szakértők egy része kifogásolja, hogy nem előzte meg széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés az új Btk. vonatkozó paragrafusának előkészítését. A törvény elfogadásáról a hazai interneten az elsők között beszámoló Szerzői jog a XXI. században blog jogász bloggere, dr. Mezei Péter például felidézi, hogy a szakma mindössze két hetet kapott a tervezet véleményezésére, majd az internetes megosztásra vonatkozó bekezdés később úgy került bele a törvényszövegbe, hogy arról már nem mondhattak véleményt az érintettek.

A zenei és irodalmi szerzők jogait kezelő Artisjus is sérelmezi az egyeztetések elmaradását. Az egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója, dr. Tóth Péter Benjamin lapunknak elmondta: a módosítás célja, az otthoni felhasználók dekriminalizálása, jó, de a megvalósításba komoly hibák csúsztak. A szakember szerint a törvény „homályos” szerzői jogi fogalmat vezet be a Btk.-ba, és a büntethetőség értékhatárát úgy állapítja meg, hogy azt nagyon könnyen elérhetik a fájlcserélők. „A nyugat-európai jogalkotási törekvések központi kérdése, hogy hogyan lehet biztosítani a fogyasztók dekriminalizálását és személyes adatainak védelmét, de úgy, hogy közben nem ösztönzik őket arra, hogy elkerüljék a legális online zene- és filmszolgáltatásokat. Erre a kérdésre a törvény semmilyen választ nem ad” – fogalmazott.

A hatályban lévő jogszabály ilyen értékhatárt nem tartalmaz, ma a szerzői jogsértés az okozott kár nagyságától függetlenül büntethető. A közhiedelemmel ellentétben a fájlcsere is, mert bár a zenék és filmek magáncélú másolásnak minősíthető letöltése jogszerű, a peer-to-peer hálózatokon a letöltés a törvény szerint is illegálisnak minősülő megosztás nélkül általában nem képzelhető el. A gyakorlatban ugyanakkor sem a hatóság, sem a jogvédők nem üldözik az torrentező otthoni internetezőket, inkább azokat igyekeznek elkapni, akik üzletet építenek a kalózkodásra vagy kereskedelmi mennyiségben osztanak meg jogvédett anyagokat.

Az új Btk. 384. §-a ezt a gyakorlatot szentesíti. Ahogy a módosítás törvénybe iktatásában aktív szerepet vivő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hírlevele írja: „A módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a »mindennapos« felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg. A módosítás jól tükrözi azt a jogalkotói szándékot, amelynek nem célja az egyszerű felhasználók, fájlcserélő természetes személyek tömeges kriminalizálása, viszont szigorú fellépést követel meg az üzletszerűen elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel szemben.” (Ez utóbbi célt szolgálja egyébként, hogy a különösen jelenetős, ötszázmillió forint feletti vagyoni hátrány okozása esetén nyolcról tíz év börtönre emeli a törvény a kiszabható maximális büntetést.)

Három film vagy 1562 szám

Az internetezők tehát örülhetnének a változásnak, hiszen a jövő nyártól hatályos törvény szerint nem lesz bűncselekmény az alkalmi torrentezés. A kérdés az, hogy mi fér bele a büntethetőség határául szabott és a büntető törvénykönyvben meghatározott vagyonihátrány-szintekhez igazodó 500 ezer forintos kárértékbe.

Az internetes szerzőijog-sértéseket vizsgáló NAV gyakorlata alapján úgy néz ki, hogy ezt a szintet néhány mozifilm p2p-alapú letöltésével meg lehet ugrani. Amint az adóhatóság bűnügyi szóvivője az IT café-nak elmondta: a filmek esetében az internetes terjesztés minimális licencdíja alapján állapítják meg a vagyoni hátrányt, ez ma filmenként 800 dollár (kurrens árfolyamon közel 185 ezer forint), míg zeneszámoknál a MAHASZ jogdíjtáblázata az irányadó, ez alapján egy dalért 320, egy albumért 3200 forint kárértéket számolnak fel. (Illegális szoftverhasználat esetén a termék nettó kiskereskedelmi ára a vagyoni hátrány alapja, de a szoftverek letöltése értékhatártól függetlenül eddig is illegális volt, és az is marad.)

Ha a hatóság az új Btk. hatályba lépését követően is így számol, akkor 3 film vagy 1562 dal (156 album) letöltésével p2p-alapú letöltésével lehet majd az akár szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény határáig eljutni. Míg ez a zenemennyiség „méltányosnak” mondható, a legális filmadag egyáltalán nem, ezt a mennyiséget a magyar internetezők többsége biztosan elfogyasztja. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvényalkotó szándékával ellentétben gyakorlatilag nem fog változni az egyszeri torrentező törvényi megítélése: a többség ugyanúgy büntethető marad, mint eddig.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények