Új hozzászólás Aktív témák

• #29639 Miklós315 aktív tag kolja58 #29638

  Új Válasz 2024-12-29 18:12:28 #29639

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  válasz kolja58 #29638 üzenetére

  Hmm... én nem ismerem az idézett szerző téziseit, irományait, csak az idézet alapján az merült föl bennem, hogy nem tartom kiforrott/végiggondolt felfogásnak, inkább ösztönszerű, éppen aktuális (akár pár évig működő), meg nem alapozott, nem koherens álláspontnak tűnik, mégpedig az alábbiak miatt.

  1. 'belenyugvás' (és részben a "2. 'hajtóerő'")
  "türelmesen elviseljem a megváltoztathatatlant, ahol pedig lehet, igyekezzem segíteni, hogy lassan-lassan csillapodjanak az emberiség kínjai. Nincs szükségem képzelet adta vigaszra (...) A félelem a haláltól, ami sok jámbor lelket megkínoz, tőlem teljesen idegen. Hogyha majd szétporlad a testem, tudom, ugyanúgy nem élek, mint nem éltem születésem előtt. Számomra nem léteznek a tisztítótűz és a pokol kínjai. Visszatérek majd a természet határtalan birodalmába, hiszen az szeretettel befogadja minden gyermekét."
  Szembekerülne, de logikailag elkerüli a folyamatban lévő élet (emberi lét) és az életet megelőző/követő emberi nem-lét feszültségét. Egyfelől megemlíti az élet/létezés kihívó jellegét (pl. "emberiség kínjai", és az erre adandó aktív válaszreakciót pl. "segíteni ezen"), de másfelől válaszképp már a nem-lét dimenziójára reflektál, így belső ellentmondását nem tudja feloldani: 1. sztoikus szemlélet (az nem derül ki, mire értendő: lét vagy nem-lét vagy is-is), 2. a mégis bántó kínokra gyógyírt keresni/nyújtani, 3. a nem-lét felé egy érzelmileg pozitív elköteleződéssel tekint (megalapozás nélkül, csak hit alapon: szeretetteljes befogadás a semmi részéről).

  2. 'hajtóerő' (és részben az "1. 'belenyugvás'")
  "fantáziámat mi ösztökélhetné jobban, mint az irodalom és a művészet? (...) Ha egy nagy dráma cselekményét kísérem figyelemmel, ha egy tudóst követve bejárom a csillagokat vagy az ősi múlt tájait, ha egy magas hegycsúcsról bámulom a természet fenségét, vagy ha megcsodálom az ember művészetét a hangokban és a színekben, mindez talán nem eléggé magasztos élmény? Szükségem van-e olyasmire, ami az értelemnek ellentmond?"
  Miden emberi alkotás, fejlesztés, kutatás és tett tk. egy kérdésre adott válasz, vagyis az embert nem önmagában "az irodalom és a művészet hajtja" - ez hazugság -, hanem ezek a hajtóerőre adott ilyen-olyan válaszok. A lét alapkérdéseitől kezdve a kényelmi-technikai kérdésekig (problémafelvetések) mind a művészet (ez magában foglalja az irodalmat is!), mind a tudomány egy emberi reflexió, válasz, és bizony a fantáziát a problémafelvetések ösztökélik, amiből megszületnek a válaszreakciók (egy mű, egy felfedezés, egy találmány, stb.).
  Le is írja - pongyolán és redundáns módon -, hogy valójában csak követi a keresők nyomvonalát (dráma cselekménye vagy egy tudós eredménye, megint művészet, és a természet szépsége...), ergo ő valójában nem keres vagy kutat, nem szellemi pionír, csak passzív befogadója mások, a szellemi pionírok eredményeinek (művészet, ismeretterjesztő művek, stb. + a természet csodálata).
  Végül, mindez egy teljesen hamis kérdésbe torkollik: ugyan miért szükségszerű, hogy az értelemnek ellent kelljen mondania a hit állításainak, egy/a hit élményének? Eleve a vallás bizonyos kérdésekre ad választ, másokra ott a tudomány.

  3. 'erkölcs'
  "Az én életem nem volt haszontalan. Képességeimet, erőimet jól használtam fel. Azzal a szilárd hittel búcsúzom a Földtől, hogy rajta egyszer jobb és szebb lesz minden!"
  Azt írod, erkölcsöt feltételező életszemléletet vélsz felfedezni, de valójában csak legfeljebb igényt valamely erkölcsre, ugyanis semmi megalapozást nem kommunikál az idézetben. Szép, hogy a hasznos életet említi, de azt nem tudjuk, hogy mi számára a "jó" (hogy érthető legyen: H. Himmler, Sztálin, stb. is megfogalmazhatta (volna) akár, hogy "képességeimet, erőimet jól használtam fel", de nyilván vitába szállnánk...), és hogy honnan eredezteti a jó/rossz fogalmi tartalmat. Az sem világos, hogy milyen elképzelése van a jobb és szebb jövőről (ezekre te biztosan tudsz válaszolni, mert nyilván olvastad).

  Még egyszer: az idézet sok problémát vet fel, illetve nem igazán támasztja alá a konklúziódat.

  [ Szerkesztve ]

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák