Új hozzászólás Aktív témák
-
Akybron
aktív tag
A kompakt fénycsövekben van egy egyenirányító, a 100Hz-ez szinuszfélperiódusok lesznek az 50Hz-es szinuszból. Ezt szűrik egy kondenzátorral, ami sok esetben alulméretezett, így eleve villog egy kicsit. Ha a kondenzátor kezd halódni, akkor növekszik a villogás mértéke.
-
labuwx
tag
Abban biztos vagyok, hogy nem közvetlen az adatjellel van meghajtva a led, mert egy 50%-os kitöltésű, pár MHz-es pwm jelel sem fele fényerőn világít, hanem éppen, hogy látható. Erre a megoldás a meghajtó feszültség növelése lehet, de szerintem 100MHz-eknél még az átütési feszültség sem lenne elég.
Egy izzólámpa fényében is benne van a 100Hz, csak az emberi szem nem érzékeli, mert az ampitúdója (fényerőváltozás) jóval kisebb, mint a mint az állandó fényerő.
-
dabadab
titán
"nem jár valami látható intenzitásváltozással a technika?"
Valoszinuleg olyan intezitast produkal a LED, mint ha 50%-os negyszogjellel lenne hajtva - az nem tul valoszinu, hogy barmi lathato fluktuacio lenne az intenzitasban, foleg, hogy atvitelnel (meg egyebkent magneses adatrogzitesnel) szokas cisnalni 8 bit -> 10 bit konverziot pont azert, hogy barmilyen is legyen az atvivendo anyag, az egyesek meg a nullak eloszlasa eleg egyenletes maradjon.
-
#33
Badman 4ever
őstag
Rickazoid
#16
Badman 4ever
őstag
válasz
Rickazoid
#16
üzenetére
Egy kis olvasnivaló az Időkép-ről:
A fénynél is gyorsabban
Kvantum-radar
Mindkettőt érdemes végigolvasni (meg van még két cikkük, ha érdekel a téma, akkor azokat is olvasd el).
(#26) lordfreyr: Minden, amiről beszéltél, benne van ebben a két cikkben elmagyarázva.
[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
A fénycsövekben sem fehéret akarnak használni, hanem több (rendszerint három), különböző színű fényből keverik ki a természetes fényhez legjobban hasonlító fényt. Ez szabad szemmel is jól látható, márha olyan helyen dolgozik az ember, ahol erre figyeltek. Logikus lenne arra gondolni, hogy ugyanezeket a színeket kell a ledekben is továbbvinni.
-
Rickazoid
addikt
A fizikai doktorátus nem sokat jelent, ha a legnagyobb fizikusok közt sincs konszenzus ez ügyben. Egyesek szerint FTL kommunikáció, mások szerint nonlokalitás általi kommunikáció is lehetséges, mások szerint meg egyik sem. Ezt hívják elméleti fizikának, bár mindkettőt aktívan kutatják is. Egyébként onnantól, hogy az ok és okozat felcserélhető, nincs akadálya az FTL kommunikációnak (csak paradoxonokat okozhat, de azok feloldására is vannak elméletek), az információátadás a fotonokon keresztül meg nincs befolyásolva a fotonok sebességkorlátja által ha megoldható, hogy egy foton irányváltás és érintkezés nélkül vegye át egy másik foton állapotát. Mondjuk jobban belegondolva lehet ez a nonlokalitás volt, csak rosszul emlékszem.
A helyes megfogalmazás tehát az, hogy jelenleg nincs olyan gyakorlati tudás, amivel megvalósítható lenne, de nincs olyan igazolt elmélet sem, ami kizárná a lehetőségét (a speciális relativitás sem zárja ki). -
eziskamu
addikt
Suliban volt egy félévben egy gyors ismerkedés.
Bambano: Lehet azzal már túlbonyolítjuk, a másik, hogy itt "fehér" LED-eket kellene használni, igaz mivel erősen sávos a spektrumuk, két különböző gyártmányú fehéret röhögve megkülönböztetnének az érzékelők.Manchester kódolás: feleelvenítve a működését nem tűnik olyan rosznak erre, de azért még nem elég.
-
nvyktor
aktív tag
A normál lámpa izzószálat használ, aminek nagyon nagy a tehetetlensége.
A normál izzót 30 Hz-nél se látnád villogni. A neont viszont látod 50 Hz-nél is, főleg, ha már "öregebb" csőről van szó.A katódsugárcsöves monitor villogását is látja az átlagember 60 Hz-en, sokan (pl én is) még 75 Hz-en is.
Nyilván ehhez képest a néhányszáz MHz-es villogás nem jut el az érzékelés küszöbéig, de fiziológiailag fárasztó lehet.
Vagyis látni nem látod, csak szétesik tőle a fejed... -
lgb
tag
Mar gyerekkorunkban eszunkbe jutott, igaz kisse mas formaban: lemezjatszo erositojenek hangszoro kimenetere izzokat varazsolva vicces volt az eredmeny, es egy fototranzisztorral meg nemi erositessel meg aztan lehetett kiserletezni a vetellel. Na persze, ez messze nem digitalis, illetve az izzo tehetetlensege miatt a savszelessege se lenne tul nagy egy LED-hez kepest
-
labuwx
tag
Az állándó fényerőre megoldás lehet a Manchester kódolás, így igaz nem szabályos, de állandó (50%-os) kitöltésű jelet kapunk.
-
-
Nem is kis tehetetlensége van az izzónak. Viszont neonnál lehet látni ahogy vibrál.
Az hogy csak egy irányú az eléggé szerencsétlen dolog, mert ma már minden öntesztelő, visszajelzések alapján működő.
Magadtól tanultál meg programozni uC-t? PWM-et nem nehéz asm-ben sem. Konfig bitek beállítása ugyanaz, csak ha kicsit többet is elvársz a programtól akkor bonyolódik a dolog
. -
eziskamu
addikt
1. az 50 Hz-s áram szinuszos jellegű
2. a sima izzónak azért van egy kis tehetetlensége is.
Én pont arra gondoltam, hogy pl a LED-ek fényerejét normálisabb esetben úgy szokták változtatni, hogy van egy fix frekvenciájú négyszögjel formájú áram, aminek a kitöltési tényezőjét állítják. Szóval k. gyorsan villog, ugyanakkor mégis lehet látszólag szépen lassan a fényerőt változtatni, miközben valójában nagyon gyorsan ki/be kapcsoljuk, és a ki/bekapcsolt állapotok idejének arányát változtatjuk. Programoztam is ilyet AVR-rel. (Igaz csak C nyelven )szabomihaly2: Nem hiszem, gondolom csak van olyan jelkódolás, hogy ne nagyon történjen fényrő változás, de azért jó lett volna erről többet tudni.
[ Szerkesztve ]
-
Rickazoid
addikt
Csak átlépni nem tudod a fénysebességet (jelenlegi ismereteink szerint), de az információ nem egy létező valami, csak a fotonok egyfajta állapota. Az ötlet az, hogy a sugárban haladó fotonok "előreadják" az állapotukat, az előrébb lévő átveszi a mögötte lévőtől, így maga az információ gyorsabban haladhat, mint a fény, habár továbbra is fotonok közvetítik. Nem azt jelenti, hogy oda se ér a sugár, de már ott az információ, hanem hogy a sugárban előbb ér célba az adott időpontban elindított információ, mint az ugyanabban az időpontban elindított foton. Részleteket ne kérdezz, csak ennyire emlékszem.
[ Szerkesztve ]
-
#15
bambano
titán
szabomihaly2
#14
bambano
titán
válasz
szabomihaly2
#14
üzenetére
ezt a problémát már a 20 megabájtos vinyók korszakában kiküszöbölték.
-
LordX
veterán
Ezzel az ötlettel csak 131 évvel vagy lemaradva
Bell már 1880-ban (nap)fénnyel vitt át adatot (hangot).Egyébként ilyen már van, Free-space optical communication fedőnév alatt. A cikkben szereplő 802.15 annyiban új, hogy nem pont-pont, hanem pont-mulipont kapcsolatot tud.
-
hohoo
senior tag
inkább fixen kívülre telepíthető lézeres változat lenne jó. Pl kábelezés nélkül több 10 km-re lehetne lőni vele gbiteket, gyak olyan lenne mint egy optikai kábel kábel nélkül. Hátránya hogy a durva időjárás eléggé belassítani, de hát a wifinél még is jobb, azt is szétnyomja az időjárás, de annak a hatótávja sem nagy.
-
Rickazoid
addikt
Ezt a technológiát alkalmazzák, amióta csak van irányított fény, csak nem ebben a formában, hanem megszakításokkal és sokkal egyszerűbb kommunikációra.
Viszont ez akár még jó ötlet is lehet, rég hallottam már róla, nem is gondoltam volna, hogy valaki a gyakorlatban is alkalmazni akarja és nem csak irányított fénnyel.
Mondjuk kíváncsi vagyok a lézeres kísérletek hol haladnak ezzel, mintha rémlene valami a TV-ből pár évvel ezelőttről, hogy fénynél gyorsabban is lehet ezzel a módszerrel kommunikálni...[ Szerkesztve ]
-
#4
osztraksajt
őstag
osztraksajt
őstag
Infraport reloaded.
.
Új hozzászólás Aktív témák
it Német kutatók hétköznapi LED-lámpák segítségével építettek ki 100 Mbps sávszélességű kapcsolatot. Tudnak ennél jóval gyorsabbat is.
- Ipad 10gen 10,9 64gb kipróbált! ÚJ ÁLLAPOTÚ
- X13 Yoga G4 13.3" FHD+ IPS érintő i5-1345U 16GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam aktív toll gar
- DJI Mini 3 Fly More Combo Plus RC drón szett - új állapot, garancia, 1x battery, 2x battery plus
- i7-es Gamer - Pc majdnem a vga - árért ? Best Buy !!
- ASUS G35DX (Gyári ASUS GÈP )
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest