Új hozzászólás Aktív témák

• #62 And veterán azbest #56

  Új Válasz 2014-10-14 20:15:00 #62

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz azbest #56 üzenetére

  Ahogy írták: ami rézkábel esetén a relatív dielektromos állandó (permittivitás), az optikai szál esetén a törésmutató, amely pont azt mutatja meg, hogy a fény mennyivel lassabban halad az üveganyagban, mint a vákuumban. Utóbbi érték pedig üvegeknél n= 1,5 körül alakul.

• #32 And veterán J.J. András #29

  Új Válasz 2014-10-13 20:18:39 #32

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz J.J. András #29 üzenetére

  A 2,4 GHz-es sávon is lehetne ugyanilyen nagy sebességű átvitelt megvalósítani, csak jóval nagyobb sávszélesség kellene hozzá, mint amennyi ott rendelkezésre áll. Ehhez konkrétan többszörösen meg kellene haladni a 2,45 GHz körül elérhető 0,1 GHz-es sávszélt (meg persze az sem árt, ha egy sávot nem foglalunk el kompletten egyes-egyedül a saját céljainkra, és több párhuzamos csatorna is adott rajta).
  "Amúgy ugye az optikai kábelben nem lehet bizonyos mértékű ív, hogy a fény ki ne lépjen belőle, azaz adatvesztéssel ne járjon a kommunikáció."
  (Ez nem igazán kapcsolódik ide, de amúgy sem az 'információ' veszik el egy ilyen túlságosan alacsony sugarú hajlítási íven, hanem a csillapítás növekszik meg, azaz a regenerátor nélkül áthidalható távolság lesz kisebb. Vagyis itt sem a 'bitek' lépnek ki az optikai vezetőből, hanem az azokat hordozó elektromágneses hullámok.)

• #28 And veterán J.J. András #26

  Új Válasz 2014-10-13 19:53:47 #28

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz J.J. András #26 üzenetére

  A Föld két legtávolabbi pontja között közelítőleg 20 ezer km a távolság. A fény ezt vákuumban 67 ms alatt, optikai szálban kb. 100 ms alatt teszi meg függetlenül a vezetőn áthaladó adat mennyiségétől. Ha a jelfeldolgozás nem ront rajta sokat, a késleltetés éppen nem lesz észrevehető. Régebben, műholdas kommunikációnál még nagyon is észrevehető volt.

• #23 And veterán pusszycat #22

  Új Válasz 2014-10-13 19:24:20 #23

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz pusszycat #22 üzenetére

  ISM-sávból az 5 és a 60 GHz között konkrétan már csak egyetlen darab van, a 24 gigás: [link]. A 60 GHz-es sáv szélessége 500 MHz, vagyis pontosan ötszöröse a 2,4 GHz-es sávénak, és a 60 gigának mellesleg megvan az a remek tulajdonsága, hogy a légkör oxigénje jelentős csillapítási csúcsot mutat rajta, tehát nem lehetnek rajta nagytávú összeköttetések, és a kölcsönös zavartatás is minimális lehet.

• #9 And veterán energy4ever #7

  Új Válasz 2014-10-13 18:39:59 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz energy4ever #7 üzenetére

  Még mindig nem értem ebben a logikát. Amit kiszámoltál, az annyi, hogy (vákuumbéli fénysebességgel számolva) hány méteres távon 'fér el' egy bit adat. De ez semmit nem jelent, a bitsebességnek semmi köze a fénysebességhez.

• #6 And veterán energy4ever #3

  Új Válasz 2014-10-13 18:32:19 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz energy4ever #3 üzenetére

  De hogy sikerült egyáltalán a bitsebességet összehozni a fény terjedési sebességével? Ilyen alapon a Holdra csak kisebb, mint 1 bps-sel lehet adatot küldeni, mert még a minimális távolsága is nagyobb, mint amit a fény egy másodperc alatt megtesz?

Új hozzászólás Aktív témák