Új hozzászólás Aktív témák
-
Gargouille
őstag
A "sakklexikális tudás" elengedhetetlen egy szint felett, viszont az intuíció és a kreativitás ugyanennyire. Ezt viszont nem tudod bemagolni. Apukám versenyzett régen, én magam is szeretek játszani, de nem vagyok túl jó játékos, viszont azt tudom, hogy sokszor pont egy logikátlan lépéssel, váratlan vagy aránytalan áldozattal tudod úgy kizökkenteni a logikusan gondolkodó ellenfeled, hogy végül legyengülve is győzelemre viszed a partit.
Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.
-
#54625216
törölt tag
"Gyerekkorától lejátszott rengeteg partit számtalan konbinációval, és ezeknek a mintázatait hívja elő a párharc során. Legalábbis pár éve olvastam erről egy cikket, ott ezt írták. "
Ezt hívják kognitív sémának és pont sakkjátékosokon tesztelték a működését, mert a sémák száma és a játékos eredményessége között nagyon jól látszik az összefüggés.
Egy sakkmester számára egy adott pályaállás, ami egy laikus számára semmit nem jelent, értelemmel bír, fel tudja idézni, mikor, kinél és hol fordult elő és mi lett a játszma kimenetele így el tudja dönteni, hogy mi a megfelelő lépés.
Ezért tudnak a profik szimultán játszani: nem kell az összes játékot egyszerre fejben tartaniuk és előre kombinálni az összes létező stratégiával, hanem elég a pillanatnyi játékállásra reagálniuk.
Egy haladó sakkjátékos és egy nagymester kognitív sémáinak száma között egy-két nagyságrendi különbség is lehet, azaz egy nagymester tízszer-százszor több játékállást képes felismerni, mint egy haladó.Azaz igen, a nagymesterek a tapasztalatuk és a játékra kondicionált memóriájuk miatt tudnak egy amatőrt 100% biztonsággal legyőzni, nem az intelligenciájuk miatt.
A nagymesterek egymás közti játszmáiban persze már nagy szerepet kap az intelligencia, stratégia alkotás, stb. pl. hogy egy ismert helyzetre váratlanul mást lép és számol a lehetséges kimenetelekkel.
Az AI viszont bebizonyította, hogy a nagymester is ugyanolyan tehetetlen a nagyságrendekkel nagyobb séma számokkal szemben, mint az amatőr vele szemben. -
#54625216
törölt tag
válasz arnyekxxx #347 üzenetére
Vekerdy Tamással hallottam egy hosszú interjút és ott beszélgettek - sok más mellett - egy ilyen felmérés eredményeiről, de megmondom őszintén nem végeztem forrás kutatást, látatlanba elfogadtam, hogy csak tudja az öreg, hogy miről beszél.
De most, hogy mondod utánanézek, mert önmagában is érdekes olvasmány lehet. -
KROK640
veterán
válasz #54625216 #341 üzenetére
"Ha belegondolsz pont az a szomorú ezekben a sorsokban, hogy egy huszadmagával putriban élő, 12 éves anyától származó romagyereknek lehetnek akármilyen kognitív képességei és egyedi tehetsége, az életkörülményei miatt minimális az esélye, hogy felnőttként képes legyen magas hozzáadott értékkel bíró szellemi munkát végezni."
Pontosan így van, ezért kellene az oktatásra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni.
Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...
-
ddekany
veterán
válasz Gargouille #348 üzenetére
Sakk, Go az narrow AI. Kitaláltuk már hogyan lehet rá "tréningezni". Kialakult rá egy neurális háló, ami nem egyszerűen brute force, hanem valami logika van benne, csak utólag nem tudjuk kigabajitani. Amúgy ha úgy alakulnak a kapcsolatok, az emberi agy is tud olyanokat, amit csak gépből néznél ki (pl. az igazán durva fejszámolók).
Ami nem megy AI-nak, az az, amikor koncepciókat, összefüggéseiket megért, és ezt használni tudja olyan feladok megoldására, amihez hasonlót még nem látott. Pl. bár én 99%-ban sokkal bénábban vezetek mint a legújabb FSD, nekem eszembe nem jutna átmenni a falon a parkolóházban, akkor sem, ha eddig egész életemben csak szabad ég alatt voltam. Annak meg igen. Hát mit nem ért, nooormális? Vagy, ha felnyílik előtte híd, hogy átmenjen egy hajó, akkor ugyan megáll, de teleportáló kamionokat vízionál. Én ha sosem láttam még ilyet, akkor is rájövök, hogy jé, ez egy híd, amit fel lehet nyitni, és akkor majd biztos vissza is csukják. Mert éretm a világot. Enélkül ezek a humanoid robotok sem lesznek olyanokra használhatóak, hogy na, takaríts ki a lakásomban, meg vidd le a szemetet.
[ Szerkesztve ]
-
ddekany
veterán
Azok szerintem az embernek sincsenek... Akkor meg már biztosan lehet olyan egy gép gondolkodása, mint egy emberé, csak nem tudjuk még, hogy milyen módszerrel lehetne olyanra állítani a neurális hálóban a kapcsolatokat és súlyokat, hogy kiadja amit kell. Illetve lehet, hogy szobányi agy lenne az eredmény, ami egy gigawattot zabál... de úgy is áttörés lenne. És valószínűleg a vég kezdete.
[ Szerkesztve ]
-
Dilikutya
félisten
válasz arnyekxxx #355 üzenetére
Azért ez nem ilyen egyszerű. Párom művészeti általánosban oktat, vannak nehéz sorsú gyerekek. Van köztük kimondottan tehetséges is. Viszik őket versenyre, a legjobbak ösztöndíjjal mehetnek célirányos középiskolába is, ha a szülők is hagyják. Volt, hogy az amúgy putriban lakó kisebbségi lány is ment volna versenyezni, aki amúgy nagyon ügyes, és az indulás reggelén fogta vissza a mélyértelmiségi szülő. Költségük nulla forint lett volna, még helyi járatos buszjegy se kellett volna, párom kocsival hozta-vitte volna a vasútig, kaja is lett volna. Már most sejteni lehet, hogy nem fogják engedni Bp-re sem, pedig neki kb. az ilyen ösztöndíjas suli az egyetlen kitörési lehetőség jelenleg. Aztán ha ott is jól tanul, nem muszáj neki táncosnak lennie, az is elég, ha nincs nap mint nap az értelmiségi bagázzsal. De nem, a szülők meg fogják gátolni ebben. Nem egy ilyen megesik.
Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)
-
Dilikutya
félisten
Sok a tesó, a családban kevés a 8 általános végzettség, a putriban elfér a telepen, és konkrétan egy bizonyos kisebbség. Tudom, elég sztereotip összeállítás, de a Tiszántúl, Kelet-Magyarország ilyen.
Elég éles a kontraszt ugyanott ugyanezen kisebbség hasonlóan iskolázott Mercedes tulajdonosaival szemben.
Motiváció lehet irigység, vagy hogy ha a 10 másik tesónak is szar, legyen szar a 11.-nek is. Ebből lesz az, hogy esély híján ez a kislány is beáll a családi sorba. Pedig sok lenne, aki menthető, mert van esze és/vagy tehetsége, hogy vigye valamire, de ilyen háttérrel képtelenség, és mire odajut, hogy önállóan dönthet magáról, már óriási a lemaradás minden téren.Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)
-
Hi!King
őstag
válasz Dilikutya #359 üzenetére
Én konkrétan olyat hallottam ismerőstől (tanártól), hogy cigány lány jó tanuló volt középiskolában, erre kinézte magának egy másik családból egy csávó, hogy kell neki, és megpróbálta elkapni, hogy megerőszakolja. Ami hagyományosan azt jelenti, hogy ha ez sikerül, össze kell hazasodniuk (sok generációval visszavezetve a magyar kultúrában is volt ilyen, illetve az Ószövetségben is benne van, hogy kártérítést kell fizetni a lany apjának, és elvenni a lányt), a csávó meg erre játszott. Ami a lánynak a tanulmányai befejezését jelentette volna. Ezért volt hogy hetekig nem volt iskolában a lány, mert egy távoli varosban rejtegette egy rokon.
-
azbest
félisten
akkor ő még jól járt, hogy rejtegették. Egyik kolléga mesélte, hogy anno amikor általános iskolás volt (szóval 30+ éve), egy szép, okos és szorgalmas cigánylányka volt a padtársa.
Aztán egyszer csak nem ment többé iskolába. Eladta a család prostituáltnak.Van rengeteg törvény és szabály, amire valamiért pont azok immunisak, akik miatt hozták őket. Hamarabb vegzálják azokat a családokat, akik szimplán szegények, de mindent megtesznek a gyerekükért.
Na de téma kapcsán irreleváns, max ha robotzsaru megy ki intézkedni a gettóba, aki nem fél semmitől, akkor lesz releváns.
-
Hi!King
őstag
A baj az, és ez most Afganisztán kapcsán is felmerül, hogy ezek a kultúrák nem úgy működnek, hogy mindenki lelkes egyetértésével működnek így a dolgok, hanem egy szűk idióta kisebbség, a közönyös többség, akiknek nem feltétlenül tetszik, de alapvetés, hogy így működnek a dolgok, és egy szűk kisebbség, akik próbálnak kitörni ebből az állapotból, és az első csoport a második csoport közönyét felhasználva visszahúzza őket. Ezt azért mondom, mert sokan szokták hangoztatni, hogy hagyni kellene egyes népcsoportokat a saját kultúrájuk szerint élni. Csak akik ezt hangoztatják, nem veszik figyelembe, hogy ezen kultúráknak rengeteg ember a rabja, nem csak a lázadó, de a közönyös csoportból is.
[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
Ahhoz, hogy a szülő keresztbe feküdjön a gyerek fejlődésének nem kell kisebbségi putrilakónak lenni, csak ott kontrasztosabban jelentkezik a probléma, mert kevesebb az elszalasztható lehetőség.
Sok belvárosi értelmiségi szülő is szabotálja a gyerek lehetőségeit, mert mondjuk az anyuka féltékeny a gyerek más kapcsolataira és képtelen elviselni, ha az mások társaságában is jól érzi magát. Így mindenféle kifogásokat gyárt, hogy a gyerek miért nem mehet ide vagy oda, miért nem vehet részt szakkörben, versenyen, stb.
Vagy mondjuk a szülő a saját elvetélt ambícióit vetíti ki a gyerekre és olyan pályára kényszeríti, amire az alkalmatlan és hiába nyílnak meg előtte más lehetőségek, azokban a szülő zavaró tényezőt lát.
De van ennél durvább is, a gyerekpszichológusoknak az esetek nagy többségében nem a gyerekkel van nehéz dolguk, hanem a szülőkkel, mert konkrétan elszabotálják a gyerek kezelését, mivel ha a gyerek viselkedése megváltozik, az megbontja a családban a kialakult status quo-t, ami pont a szülők miatt lett olyan, amilyen.[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz #54625216 #368 üzenetére
100% true. Volt óvónő csajom, tudnék kemény sztorikat mesélni MNB-ben vezető elemző apukáról, ahogy tudatosan elszabotálta a diagnosztizálását az autista gyerekének. Gyakorlatilag a kölyök egész életetét tönkretette, mert nem részesülhetett fejlesztésben, csak hogy neki ne legyen autista gyereke hivatalosan.
-
Hi!King
őstag
válasz #54625216 #368 üzenetére
A ne tanuljon művésznek kimondottan értelmiségi körökben is gyakori kényszerítő a gyerekre, mert miért nem megy inkább mérnöknek, orvosnak. Nyilván igaz, hogy egy orvos szülő orvos gyereke nagyobb esélyekkel fog boldogulni, mint ha hegedűművésznek megy, csakhogy az előbbi út, ha rá van kényszerítve, a szülő preferenciája, ha a gyerek nem akarja, akkor még az is jobb, ha hegedűművészként nem fut be, és pályát kell módosítania.
-
addikt
Erre is megvan az aranyközépút. Az exem anno megkérdezte az ügyvéd apját, hogy szerinte mihez kéne kezdenie. A fater annyit mondott, hogy hát fiam, tanár ne legyél. Nyilván azért, mert abból nem lehet megélni. Aztán csinált egy rohadt felkapott, de használhatatlan diplomát, közben rájött, hogy ez nem jó semmire, és elvégzett egy olyat, amiből azóta is jól él, és szereti csinálni.
Szóval van létjogosultsága a terelgetésnek. Aki pedig tényleg művészettel akar foglalkozni, mert annyira tehetséges, és ég benne a vágy, abból úgysem lesz könyvelő. Ilyen nincs, általában csak kifogás.
-
Gargouille
őstag
Mint érintett szülő, én is tudnék órákat mesélni. Mi voltunk az egyetlenek az óvodában is, akik eleve úgy mentek oda, hogy diagnózisa volt a gyereknek, amit mi raktunk eléjük. Persze volt még vagy 5-6 gyerek akinek szintén SNI-s volt, de a szülők letagadták, mondván, hogy az ő gyerekekük nehogy már nyomi legyen, meg nehogy hátrány érje emiatt. Az óvónők és a többi gyerek meg vért izzadtak.
Suliban detto ugyanez van. Szóval ez nagyon is valós jelenség, és bár nem reprezentatív a mintám, de ahogy nézem kb minden diagnosztizált és fejlesztett gyerekre jut 4-5 ilyen eltitkolt eset.
Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.
-
addikt
válasz Gargouille #372 üzenetére
Valójában a te hozzáállásod tesz jót a gyereknek, mert az időben elkezdett fejlesztés elképesztő eredményeket hoz. Felnőttként gyakorlatilag teljes életet tudnak élni az esetek nagy többségében. De ezt nyilván te is tudod, a többség meg nem.
-
Hi!King
őstag
A terelgetéssel is az a baj, hogy a szülő is elfogult. Puszta terelgetésből, ahol a szülő tényleg nem kötelez semmit, szintén rengeteg rossz példát látok, ahol a szülő saját nem reprezentatív tapasztalatai vagy szubjektiv világlátása alapján igyekszik terelgetni a gyerekét. Emellett sokszor ki nem mondott elvárásokban jelentkeznek ezek a dolgok. Pl. van egy ismerősöm, aki humán értelmiségi családba született, ahol jogászok, bölcsészek és színészek voltak, ki nem mondva felé is hasonló elvárások voltak, 2 humán szak elvégzése után jött létre, hogy őt a matematika-statisztika érdekli, egy 3. szak elvégzése óta modellezőként dolgozik.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Szerintem ez azért nem jó példa, mert már általános suliban körvonalazódik, hogy ő miben jó. Az nem szokott kérdés lenni, hogy egy reálos milyen irányba megy, vagy egy humános. Inkább ezen belül nehéz a dolog, hogy a matekosból közgazdász legyen, infós, vagy gépészmérnök. De az nagyon ritka, hogy egy matekost aztán elküldenek filozófus szakra.
-
Hi!King
őstag
De ez is probléma, mert az, hogy miben vagy jó általános iskolában, nem csak a képességeiden múlik, hanem azon is, hogy mire vagy kondícionálva. Az az ismerősöm tehetséges matekból, de közoktatásban nem volt jó matekos.
Egyébként a humán-reál szembeállítás szvsz eleve egy rossz leképezése a képességeknek, mivel a képességek nem elsősorban ezen tengely mentén oszlanak el, az sokkal inkább módszertanokban vannak jó vagy rossz képességeink. Pl. gyakori, hogy a jó matekosok jó nyelvészek is egyben (vagy zenészek!), míg a természettudományoknak is vannak olyan leíró jellegű területei, amikhez hasonló képességek kellenek, mint mondjuk egy történésznek. Az érdeklődés meg ehhez képest egy eltérő dimenzió.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Ha belegondolsz, ez azért elég ritka. A közoktatás a nagy átlagra van kitalálva, és most ne menjünk bele abba, hogy ez jó-e! A legtöbb emberről kiderül, hogy melyik területen van inkább tehetsége, illetve melyik érdekli jobban. A kettő amúgy össze is függ, hiszen több energiát öl abba, ami jobban érdekli, tehát jobb is lesz benne. A szakosodásnak amúgy jellemzően az egyetem válásztásánál van jelentősége, addigra azért a legtöbben képben vannak legalább az iránnyal.
-
Hi!King
őstag
Ha belegondok, ez kimondottan gyakori. Rengeteg embernek fogalma nincs, hogy milyen irányba menjen a középiskola után. Egyrészt az, hogy miben jó, nem feltétlenül egyezik az érdeklődéssel, másrészt sokan vannak, akik mindenben kb. egyformán jók. Emellett mint említettem, ott van a szülő, illetve a környezet kondícionálása, ami van hogy jó, van hogy rossz irányba visz. A miből jó a diák irány is nagyon sokszor félre visz, mert sok esetben egy-egy jó tanár hatása, vagy az derül ki, hogy hiába jó a tárgyban, azok a szakmák, amik erre a tárgyra épülnek, nem érdekesek számára.
-
szazbolha
addikt
Ez nem egyedi eset, egyre több a mentális probléma, amit iskolában fedeznek fel (óvodában is de onnan általában áttolják) és a szülők nem tudnak vele mit kezdeni - évekig tagadó fázisban vannak és váltogatják az iskolát meg a tanárt. Ma már minden iskola kötelezett arra hogy beintegrálja ezeket a gyerekeket, szerintem hátrányba hozva az átlag-tehetségest.
-
szazbolha
addikt
válasz Gargouille #372 üzenetére
Tökéletes a példád. És szerencsés a gyereked. Remélem sikeres felnőtt lesz.
20-30 éve is volt SNI-s legfeljebb nem nevesítették, és most színész, szinkronszínész, meg van fizikus is.
Láttam a gyereket 8-9 évesen és akkor az értelem szikrája nem volt a szemében... aztán valami történt. -
#54625216
törölt tag
-
ddekany
veterán
válasz #54625216 #390 üzenetére
De itt elsősorban NN-ektől volt szó, nem szokványos szoftverről/hardverről, én is úgy értettem. Az is csak gép a szóhasználatomban.
Állandóan felbukkannak ezek a furcsa gondolatok a fórumon, hogy gép nem tudhat ezt vagy azt, amit az emberi elme igen. Mondjuk ezek mögött valószínűleg valamiféle vallási vagy egyéb ezoterikus meggyőződés áll, és onnantól nincs nagyon mit megértenem annak kapcsán, hogy miért gondolja valaki így.
-
szazbolha
addikt
válasz #54625216 #390 üzenetére
Mi tekinthető gondolkodásnak?
Talán a végtelen számú mintaillesztés képessége közelíti, de abból még mindig hiányzik a kreativitás.
De biztos lesz egy pont, ahol már nagyon nehéz lesz az emberi gondolkodást megkülönböztetni a gépi mechanizmusoktól. Azaz egy robot gazdája szempontjából gondolkodónak is tűnhet az a házi robot. -
Gargouille
őstag
válasz szazbolha #392 üzenetére
"Mi tekinthető gondolkodásnak?"
Pont tegnap este eszembe jutott ez a beszélgetés itt a fórumon és elgondolkodtam ezen a kérdésen hosszabban. Végül arra jutottam, hogy amit mi emberek intelligenciának nevezünk, ahhoz igazából kevés az analitika és a nyers problémamegoldás. Kellenek hozzá érzések és érzékek is. Ezek nélkül egyszerűen nem áll össze a kép, vagy inkább úgy mondanám, hogy ezek nélkül magunk is csak béna számológépek lennénk. Ha így nézem, akkor lehet, hogy előrébb járunk AI területén mint gondolnám, csak pont az "érzés" része nincs még benne.
Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.
-
ddekany
veterán
válasz szazbolha #392 üzenetére
De akkor szerinted a te gondolkodásodat nem az agyad valósítja meg? Mert ha de, akkor ott a bizonyíték, hogy össze lehet hozni olyan gépet.
Egy NN bármilyen logikát meg tud valósítani, nem kell valami buta mintaillesztésnek lennie. A fő kérdés, hogy megtaláljuk-e a módszer megfelelő topológia és súlyok beállítására. Utána, meg hogy fogyasztás + méret (+ sebesség) területén mennyire tud ez praktikus lenni (most még emberi agytól bőven elmarad ami reális lenne).
-
ddekany
veterán
válasz Gargouille #393 üzenetére
Mit értesz érzetek és érzékek alatt? Számomra, az egy lehetséges út a megoldásra, valószínűleg valami korábbi minta alapján, valami korábban megismert megoldás analógiájára. Ha találok ilyet, akkor racionálisan is megnézem, végig járom, hogy jó találat-e, vagy valami rész használható-e belőle.
-
Hi!King
őstag
Ha sikerül leutánozni az emberi agyat mesterséges neuronhálóval, akkor azt ugyanúgy kell megtanítani mindenre, amit egy emberi munkaerő tud, miközben ugyanolyan hibákkal, problémákkal fog küzdeni, mint egy ember, ugyanúgy érezni fog, mint egy ember. Ezzel pedig nem jutottunk semmit sem előrébb. Amire szükségünk van, az nem ez, hanem célfeladatokat megtanulni képes rendszerekre, ami már nem fog menni szimplán az emberi agy leutánzásával, és jelenleg amúgy is meglehetősen gyerekcipőben jár, gondolj csak a háztartásokban elérhető "mesterséges intelligenciákra", pl. robotporszívókra.
-
Gargouille
őstag
Arra gondoltam, hogy az AI-nál vannak bizonyos lefektetett szabályok, amik alapján értékeli a bejövő adatokat, osztályozza stb. Az embernél érzékszerver, érzések vannak, ezek megváltoztathatók, felülírhatók valahogy nem "kőbe vésett". ha úgy tetszik, az ember menet közben képes "átprogramozni saját magát" ezáltal. Egy AI-nál szerintem nem ennyire dinamikus a rendszer.
Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.
-
#54625216
törölt tag
válasz szazbolha #392 üzenetére
Ajánlom a témában Mérő László könyveit (Észjárások, Érzelmek logikája).
Röviden:
Az intelligenciának valójában nincs precíz tudományos definíciója.
Ha megkérdezel 100 embert, aki ismeri Gipsz Jakabot, hogy mondjuk egy 0-200 skálán mennyire tartják intelligensnek, akkor az a 100 ember meglepően kis szórással fogja értékelni Gipsz Jakab intelligenciáját, tehát mintha lenne köztük valamiféle hallgatólagos egyetértés.
Viszont ha megkérdezed őket, hogy milyen szempontok alapján döntöttek, akkor 100-an 100 féle okot fognak mondani.
Az intelligencia tesztek valójában nem azt mérik, hogy Gipsz Jakab mennyire felel meg valamiféle objektív szempontrendszernek, hanem hogy mennyi lenne az az érték, amit azt őt ismerő emberek adnának neki intuitív alapon.
Ezért van az, hogy az intelligencia teszteket folyamatosan korrigálni kell.Ahogy korábban már írtam, pár száz évvel ezelőtt ha valaki fejben el tudott osztani két négyjegyű számot, az jól mérte az illető intelligencia szintjét, ma mégsem tekintjük a számológépet intelligensnek. Egyszerűen ezek a műveletek már nem alkalmasak arra, hogy megsaccolják azt a bizonyos számot, amivel az emberek egy adott személy intelligencia szintjét intuitívan jellemzik.
A jövőben pedig egy sor olyan képesség, ami korábban jó mérőeszköze volt az intelligenciának ki fog hullani a tesztekből az AI kutatásoknak köszönhetően.A gépi mechanizmusokat tehát csak akkor nem lehet majd megkülönböztetni az emberi gondolkodástól, ha már az emberi gondolkodásnak minden létező területét képesek lesznek gépi mechanizmusokkal reprodukálni.
-
ddekany
veterán
Nincs okunk feltételezni, hogy pont olyan lesz mint a mi agyunk (már ha valaha lesz ilyesmi), mert nem a technikai megvalósítást, hanem az absztraktabb működési elvet próbáljuk utánozni. Ha újra megvalósítasz valamit te magad, akkor sokkal nagyobb kontrollod lesz a technikai aspektusai felett, mint a biológiai emberek agya felett. Pl. valószínűbb, hogy le tudod másolni az állapotát, ami egy brutális előny lenne emberhez képest. Pl. sok évtized tanítás után le tudod klónozni akárhány példányban. És persze, csak a legjobban sikerülteket sokszorosítod mindig, és tanítod tovább, szóval elég hamar lehetne egy hadsereg zsenid. Felgyorsított evolúció. Aztán, ha valami mesterséges, akkor sokkal jobb interfészei lehetnek más gépek felé, illetve a "robotoknak" egymás felé, mint nekünk (bár AI kutatással párhuzamosan van arra is törekvés, hogy mi is jobban integrálódjunk). Na pesze ez mind sci-fi jelenleg.
Új hozzászólás Aktív témák
- ASUS Z170-E alaplap,dobozában,I/O shielddel,tökéletes működéssel!
- Corsair 64GB DDR4 3200MHz Dominator Platinum RGB RAM eladó.
- Monitor Xerox XM3-19W LCD 19" eladó.
- B140RTN03.0 HW1A 14.0" HD+ (1600x900) 30pin matt laptop LCD kijelző, LED panel ÚJ BONTATLAN
- Lenovo ThinkPad T490, T495, T14, P14s gyári új 51Wh akkumulátor (L18M3P74). ÚJ BONTATLAN!