- Nagyon zavarja a brit hatóságot az Apple Safari böngészője
- Gazdasági parazitizmus: a franciák is perelik a Metát az AI-tréningezés miatt
- Triplázás jöhet: az Amazon és a Google szerint az atomenergia a jövő
- Beindultak a kínai startupok, a fejlesztőkért versenyez az OpenAI
- Indiaiak százait mentették ki a scamközpontokból
- OpenWRT topic
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Linux kezdőknek
- Adobe Lightroom topic
- Triplázás jöhet: az Amazon és a Google szerint az atomenergia a jövő
- WD My Cloud NAS
- Direct One (műholdas és online TV)
- Mobilinternet
- Alternatív kriptopénzek, altcoinok bányászata
- Indiaiak százait mentették ki a scamközpontokból
-
IT café
A ledek energiahatékonyságuk és a tömeggyártás miatti egyre alacsonyabb árukkal mind népszerűbb fényforrások. A legelterjedtebb foglalatok (pl E14, E27) mellett a sokat használt foglalatokon (pl GU 10, GU 4, MR 16) át ma már a ritkán használt, speciális foglalatok (pl R7s) számára is van ledes alternatíva. A ledes fényforrások a fogyasztók megszokásainak megfelelően formájukat tekintve is igazodnak a korábbi technológiákon alapuló fényforrásokhoz, így találunk kompatibilis ledes alternatívákat pl halogén izzóink helyére is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#15134
üzenetére
Nem csak egyszerű számcsere, hanem szélesség-magasság cseréje, azonos érintkezőálláshoz képest.
A 3528 1 db standard 20 mA terhelhetőségű chipet tartalmaz, míg az 5050-nél ez 3x20 mA.
A 2835 már COB, vagyis több chip, párhuzamosan integrálva. Kezdetben 3x20 vagyis 60 mA-re lett kitalálva, de azóta már vannak nagyobb terhelhetőségű gyártmányok is, vagyis több darab integrálva, ami viszont jobb hőelvezetést is igényel.
A LED-szalag alapesetben sima DC tápot kap, tehát "sima" a fénye is, nem vibrál. A szalagon lévő ellenállások állítják be a kívánt LED-áramot.
Amikor elkezdjük dimmelni, az már a szaggatás, ahol a szaggatási frekvenciától függ, hogy látható lesz-e a vibrálás.
Amire írtad, hogy analóg tekerős, természetesen az is PWM-szaggatással működik, kapcsoló-FET van benne és egy 555 IC, ami vezérli lényegében. Valamint tekerős potméter változtatja a kitöltési tényezőt. Csak valószínűleg nagyobb frekvencián, mint a másik, ezért tűnt stabilabbnak.
Ez a potméteres dimmer rajza:
-
Kernel
nagyúr
válasz
uffneked
#15103
üzenetére
Hátulról lehetne 3 mm-es LED-eket berakni, megfúrva vagy csak átvilágítva, a kellően merevített lapra.
Mindegyik LED-del sorba egy ellenállás, így ráköthetők egy Li-ion akkura, egy közös kapcsolón keresztül. Vagy esetleg két LED is mehet sorba egy ellenállással, színétől (nyitófeszültségtől) függően.
-
Kernel
nagyúr
válasz
zoli121
#15086
üzenetére
Ha a kapcsolgatásra gondolsz, magának a LED-nek nem árt, akár kHz frekvencián is mehet.
Ami árthat, amikor a meghajtóáramkör ad neki túláramot a bekapcsolás pillanatában, de aktív elektronikánál ilyen nincs, mert az nem csak menet közben stabilizálja és korlátozza az áramot, hanem már indulástól.
Passzív, kapacitív előtétes lámpáknál fordul elő áramimpulzus.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
joysefke
#15075
üzenetére
Régi CPU bordára ragasztottam, de esetedben a fém alaplap valószínűleg elég lenne. Lehetne éppen nagyobb kapacitás is rajta, de a kamerás teszten nem vibrál, mert a kondenzátorok és az aktív driver szabályzóképessége együttesen elsimítja.
Kínából melegfehéret szoktam rendelni, ami az izzólámpához képest hidegebb. De ez nyilván célfüggő is, hogy egyénileg mi tetszik, illetve a helyszín mit kíván, klasszikus vagy modern berendezés stb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
joysefke
#15065
üzenetére
Nem tudom, ilyen COB LED-del mennyire tudna együttműködni, próba kérdése.
Foglalatot kidobni belőle, a LED-et hővezető ragasztóval feltenni.
Fenti linkről egy 12 W-ost rendeltem, ennél a LED-en 290 mA x 37 V mérhető (10,7 W). Hűtőbordára felragasztva belepróbáltam egy opál gömblámpába, ott is jól világított, bár nem az lett a végleges helye.
Csak ehhez forrasztani is kell, ami nem mindenkinek opció. A drivert FBS vagy hasonló szilikonragasztóval lehet rögzíteni. Az FBS nagyfeszültségű szigetelésre is alkalmas (TV sorkimenők javításánál 25 kV-ra is használtam), 230 V semmi ahhoz képest.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#15034
üzenetére
Csak így kicsit félrevezetsz másokat, mert például én hiába vontam le már korábban, hogy valami okból a PWM nálad azt jelenti, hogy "vibráló", ha jól értelmezem egyáltalán.
Amit ki is fejtettem, hogy ez téves megközelítés.
De akik később jönnek fórumozók, ők nem tudják, hogy nálad ez mit jelent. Hogyne lenne PWM-es, ha PWM-elven működik mindegyik, amelyik nem kapacitív előtétes. De az nem egyenlő a vibrálással, miután azt nem is a PWM okozza, a lámpák esetében.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#14960
üzenetére
Igen, ahogy írtam is, ez azzal egybevág, meg a LED-lámpák is, ami eleve más.
A LED-szalag esete hasonló a PWM-háttérvilágításoz, noha a kivitelezés teljesen eltérő, de a végeredmény szempontjából:
– Fix. 12 V --> max fényerő --> áramot a szalagon lévő ellenállások állítják be.
– Dimmelés --> PWM-szaggatás (a sima 12 V szaggatása).LCD-nél persze komolyabb a driver, nem feszültségről szól a meghajtás, hanem stabil áramról, azt szaggatja meg a PWM.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#14958
üzenetére
A neon konkrétan narancs fényt ad (mint a glimmlámpa is neongázzal van töltve).
Fehér fénycsövek létezhetnek elektronikus előtéttel is, akár egyenes, akár kompakt, vagyis az előtéttel egybeépített fajta.
Hatásfok csak a szokásos, ilyen a LED. 9-15 W-tal már lehet vakítani rendesen.
A PWM-frekvencia néhányszor 10 kHz, azt senki nem érzékeli és mindegyik LED-lámpa PWM, vagyis kapcsolóüzemű meghajtással működik, ebben a kategóriában (az olcsóbb, kapacitív előtétek néhány W-ig használatosak).
A vibrálást nem a PWM okozza, hanem a 100 Hz hullámzás beszűrődése, ami az egyenirányító utáni pufferen keletkezik. Ezt az elektronika részben kiszabályozza, stabilizálja, de ha a kelleténél kisebb pufferkapacitást építenek be, azt már nem lehet maradéktalanul elsimítani.
PWM-mentes konstrukció a monitorok háttérvilágítására értelmezhető, de az másképp működik. Alapesetben a TV és monitorok LED-meghajtása gyakorlatilag kettős PWM.
Van egy kapcsolófrekvenciája az áramgenerátornak, szintén többször 10 kHz, amiből sima DC lesz. Ez a sima DC végül ismét szaggatásra kerül egy alacsonyabb PWM-frekvencián, ami már zavaró lehet és kimutatható kamerával is, ha a háttérvilágítást 100 %-nál lejjebb vesszük.
100 %-on ugyanis nincs PWM-szaggatás még ezeknél sem, sima DC-t kapnak a LED-ek. A PWM-dimmer csak a fényerőcsökkentést szolgálja, ennek során nem változik a színhőmérséklet.
PWM-mentes monitoroknál szintén van PWM-áramgenerátor, ami nem zavar, viszont itt a dimmelést is DC-szabályzással oldják meg (de azt is a PWM befolyásolja, csak a LED-re jut végül DC). Ennek következtében viszont eltolódik a színhőmérséklet, ami további trükközéseket igényel (RGB-háttér, illetve a kijelző szoftveres korrigálása), ettől lesz drágább és bonyolultabb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#14956
üzenetére
A halogén, mint izzó, nyilván azonnal izzik, legfeljebb ha elektronikus trafóval hajtják meg, annak lehet némi késleltetése. De például egy asztali trafós halogénlámpa azonnal indul.
LED-eknél is az áramgenerátor indulhat némi késéssel, bármilyen tápegységhez hasonlóan. Egyszerűen csak így működik a vezérlő IC, vagy feltöltődik egy kondenzátor, ennek nincs különösebb jelentősége. Maga LED nem igényel lassított felfutást, meredek négyszögjellel is működik.
De mint effekt, nem rossz egyébként a lassú felfutás, ha direkt olyan a konstrukció.
-
#14906
Kernel
nagyúr
macilaci78
#14905
Kernel
nagyúr
válasz
macilaci78
#14905
üzenetére
Korábban javasoltam már itt fillérbaszó megoldásnak az adott szerelvénycsalád vakdugóját és azt kifúrva egy potmétert.
Ha ilyen egyszerű lenne, akkor gyártanák is, vagy ismernék a szakmában, de ez nagyon nem így működik. Szakmailag épp az ellenkezője számít köztudottnak, hogy a potméter egy lineáris, disszipatív szabályzóeszköz, amivel teljesítményt közvetlenül nem is lehet szabályozni.
Még a huzalpotméterek is pár W-ot bírnak esetleg elfűteni. Szokványos potméterek annyit sem. Egyébként sem lenne járható út, nagy teljesítményeket pazarolni, fűteni vele.
Ráadásul egy LED-lámpa nem lineáris, nem ohmos jellegű fogyasztó, mint egy izzólámpa például.
Mi értelme csökkenteni például egy LED-táp bemeneti feszültségét, miközben az meg azon dolgozik (bizonyos határon belül), hogy a kimenetét stabilizálja, a betáptól függetlenül? Mindegy ilyen szempontból, hogy áramgenerátoros kimenet (a lámpákon belül) vagy feszültséggenerátoros (LED-szalag tápja).
230 V-os dimmelhető LED ehhez képest egy külön "állatfaj", ami a felfutóélű triac dimmerekkel lenne kompatibilis alapesetben, vagy némelyik azzal sem, hanem csak a LED-ekhez kitalált záróélű FET-dimmerekel. Ismét megemlítve a gyakori tévhitet: nem a dimmer alsó teljesítményhatára számít.
-
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
Angol nyelvterületen főleg SCR-nek nevezik a tirisztort. Nem mintha a "thyristor" szót nem ismernék, csak jobban szeretik a rövidítéseket (Silicon Controlled Rectifier).
De egy kínai eladó a triacra is rámondja, hogy SCR, ilyen finomságok náluk nem számítanak. Tehát az konkrétan triac dimmer, csak kínai eladói nyelvezetben.
Nem mintha egyébként tirisztor+diódákkal nem lehetne a triacot kiváltani (voltak is ilyen orosz fényerőszabályzók), de nem szokás ma már bonyolítani, egyszerűbb betenni egy triacot. A lámpát viszont nem ismerem, hogy mennyire vibrál.
-
Kernel
nagyúr
válasz
farkas-j
#14843
üzenetére
Csak ezt így azért nem lehet kijelenteni szerintem, mert 5630 tokban a kínaiak gyártanak többféle terhelhetőségű COB változatot.
Az adott esetben valószínűleg azért van feltüntetve azonos teljesítmény, mert ezek csak 60 mA-es "kínai gazdaságos" LED-ek, vagyis egy tokban 3 chip van integrálva párhuzamosan. Van ennél nagyobb is, de az sem bír feltétlenül annyit, mint a Samsungé.
Nincs előírva, hogy a kínainak ugyanolyan minőséget kell produkálni, ha nem is tud, vagy nem is akar.
Az ellenállások értékéből jobban lehetne következtetni, pláne mérve a rajta eső feszültséget, pontosan számolható lenne az áram. Szemre esetleg saccolni lehetne, hogy kb. 2,5-3 V eshet az ellenállásokon összesen.
-
Kernel
nagyúr
válasz
dewil666
#14834
üzenetére
Teljesítmény névlegesen egyforma, a valóságot mérni kellene.
– 5050 3x20 mA, ahol 3 ágon 3 ellenállás állítja be az áramot,
– 5630 1x60 mA, itt csak azért van 2 ellenállás, hogy a rajtuk termelődő hő kétfelé menjen.Az ellenállások veszteségére ebből nem lehet következtetni, mert be lehet lőni összességében egyformára is.
A ténylegesen kialakuló áram a LED-ek gyártási szórásától, illetve az ellenállások méretezésétől függ, mindenesetre utóbbi számít korszerűbb típusnak. Elképzelhető, hogy valamivel jobb a fényhasznosítása, vagy az is, hogy ember nem lát közötte különbséget.
-
#14827
Kernel
nagyúr
macilaci78
#14826
Kernel
nagyúr
válasz
macilaci78
#14826
üzenetére
Ha az elvágott szalagra az eladó (a vevő igényeinek megfelelően) vagy a vásárló egy másik egyenirányítót akar szerelni, azt a zöld nyíllal jelölt csatlakozással lehet megoldani, de erről is csak annyit tudok, ami a képen látszik. Elképzelhető, hogy a könnyebb szerelést segíti:
-
Kernel
nagyúr
válasz
netseft
#14824
üzenetére
Vannak olyan LED-dimmerek, ami falikapcsoló helyett használatos, de nem triac, hanem FET-kapcsolós (lefutóélű / trailing-edge). Konkrét típust nem tudok, csak az elmélet kedvéért:
http://leapfroglighting.com/trailing-edge-or-leading-edge-led-dimming/
230 V-os szalagokat is csak elméletben ismerem, mivel nincs szükségem ilyenre, így a többi fajtáját sem láttam közelről. De szerintem lehetett volna szebben is, kicsit közelebb rakni egymáshoz, mert bár a két vég között 230 V van, de a két széle között is, tehát ugyanannyi távolság elég lett volna, meg egyébként is, a szilikongumi nagyon jó szigetelő, még közelebb is lehetne.
Csak ez kicsit igénytelenebbre sikerült, elnagyolták:
-
Kernel
nagyúr
válasz
netseft
#14822
üzenetére
Más szalagokat 50 centis darabokban gyártanak, ezt méteres darabokból rakják össze, így tudták gazdaságosan legyártani.
Az viszont egy szokásos triac-dimmer, aminek LED-inkompatibilitásáról sokszor volt szó a topikban is, meg ott a leírásban is szerepel:
100W or 200W incandescent bulbs available, (energy-saving lamps and fluorescent lamps, LED can not be used).
-
Kernel
nagyúr
válasz
netseft
#14820
üzenetére
230 V-os LED-szalag méterenként darabolható (60 LED-enként), ott lehet elvágni, utána szigetelővel lezárni természetesen. Meg nyilván a két szál vezetéknek sem szabad összeérni, ami a két szélén viszi a "birkózógépet".
A kis tokban (piros nyíl) egyenirányító van és az egész szalag 100 Hz-en vibrál, hullámzik:
Potméteres (fokozatmentes) dimmernél a fokozat számomra értelmezhetetlen, meg az is, hogy a 230 V-os szalaggal hogyan tudtad összekombinálni a 12-24 V-os PWM-szabályzót:
-
Kernel
nagyúr
Szigetelő papucsban, száraz cipő stb. nem kellene még bizseregni sem, zokniban vagy anélkül előfordul ilyen. Meg a konstrukció sem mindegy, zavarszűrő kondenzátorokon több áram szivárog (de az sem lehet veszélyes nagyságú), teljesen szigetelt lámpatestnél minimális még a kapacitív hatás is.
Az indukciós tűzhelynek viszont van némi szórt elektromágneses tere is, ami a környékén is indukálhat kisebb feszültséget a fémekben, még ha az odébb le is van földelve.
(#14816) szakalistvan
A szivárgó áram nagyságát, terhelhetőségét mutatja, hogy a kapacitív osztás miatt nagyjából féltápra áll be (115 V), de ahogy a műszert ráteszed, már az is lehúzza 100 V-ra. Pedig az átlag multiméterek 10 MΩ terhelést képeznek mindössze.
Ezzel persze nem bagatellizálni akarom, csak ez van, amikor még hibátlan a szerkezet, eddig normális. Ha belső zárlat keletkezne, akkor jutna szerephez a védőföld.
-
#14815
Kernel
nagyúr
szakalistvan
#14814
Kernel
nagyúr
válasz
szakalistvan
#14814
üzenetére
Az általad mért, kapacitív csatolt feszültség konstrukciós sajátosság, a kettős szigetelésű vagy védőföldes készülékeknél egyaránt előfordul, a belső zavarszűrő kondenzátorok függvényében. Utóbbinál természetesen csak akkor, ha nem kötik be a védőföldet.
Önmagában annyira veszélyes, mint egy műszálas pulóverben csattogó 5000 V, vagy az emberen átfolyó áramtól világító fázisceruza (vagyis nem a feszültség számít).
Ha gyárilag nincs védőföld (kettős szigetelésű), azt nem is szabad földelni: [link]
Ahol van, azt meg földelni kell: [link]Viszont itt a fotók alapján nem egyértelmű, hogy melyiket forgalmazzák a kettő közül:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Goose-T
#14805
üzenetére
Kinti körülményekkel kapcsolatban legfeljebb a meleg számíthat, hideg nem árt, vízmentes armatúra lévén a nedvesség sem. A zárt burkolat persze a hűtést is rontja.
Ilyeneken is lehetne segíteni a LED-áram mérséklésével, ami az élettartamot növelné, fény még úgyis elég lenne, de ez már elektronikai barkács, ami érthető módon nem jön szóba, legtöbb esetben.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Masooo
#14802
üzenetére
Mérni kellene valami USB-teszterrel az áramfelvételt, mert így hiába írom, hogy 5050 chipenként 20 mA (de egy tok 3x20 mA), 2835 alapesetben 60 mA (egyben három chip), noha létezik erősebb is, viszont ilyen USB-szalagoknál nem feltétlenül hajtják ki maximumra.
Épp azért, hogy beleférjen a standard 500 mA USB korlátba, de azért túl rövid se legyen a szalag, nagyobb ellenállásokat tehetnek rá. Az ellenállás értékéből is csak saccolni lehet, mert nem pont 3 V esik a LED-en, így csak a mérés fogja elárulni a tényleges áramfelvételt.
Megkerülő módszer, egy ellenálláson eső feszültség mérése, amiből számítható egy ág árama (Ohm-törvény), azt felszorozni, de így sem pontos, mert lehetnek szórások, illetve a szalag végén kisebb áram alakul ki.
Értelemszerűen itt nem hármasával vannak sorba a LED-ek, mint a 12 V-os szalagoknál.
-
Kernel
nagyúr
Ezt én is csak úgy tudtam megoldani régebben, amikor még külön DVB-T box volt a TV-hez és volt egy zavaró átfedés a kettő között, hogy a TV infravevője elé tettem egy optikai akadályt.
Általában csak a boxot kellett vezérelni, tehát az ment közvetlenül.
Ha pedig mégis a TV-t, akkor a távszabályzót kicsit magasabbra kellett emelni, hogy az akadály mögé világítson. Kezdetlegessége ellenére használható volt a rendszer akkoriban.
-
Kernel
nagyúr
válasz
egykori
#14751
üzenetére
E27 PIR is felismerhető a jellegzetes Fresnel lencséről.
Ezekben egy áramgenerátoros driver szokott lenni, aminek terhelés nélkül (amikor lekapcsolódnak benne a LED-ek) felszalad a feszültsége egy végértékre, miután az áramgenerátorok így működnek.
Áramfelvétel ilyenkor jelentéktelen, mint a driver melegedése is. A kettő mindig közvetlen kapcsolatban áll, a rejtett fogyasztók hőt termelnek, azt kell megfizetni a villanyszámlában. Ez legfeljebb akkor lehet megtévesztő, amikor a termelt hőmennyiség nagyobb felületen úgy eloszlik / elvezetődik, hogy nem annyira feltűnő a "lopakodó energia".
Ciripelés is lehetséges, ami nem hiba, de azt sem zárja ki, hogy valamikor elpukkan, bármi más okból. Arra kicsi az esély, hogy tüzet okozzon, még ha olvashattunk is rémtörténetet ezzel kapcsolatban.
De az más konstrukció volt, és még úgysem okozott tüzet, csak felfúvódott és a túlnyomástól eldurrant benne egy kondenzátor, aminek a tokja kilőtt a lámpából.
Ez történik, amikor egy lámpáról azt hiszi a tervezője, hogy abban soha nem fog megszakadni egy LED-sem, soha nem fog emiatt felszaladni a feszültség a szűrőkondin, ezért kisebb határértékűt épít be, mert az 2 kínai fillérrel olcsóbb.
-
#14742
Kernel
nagyúr
macilaci78
#14740
Kernel
nagyúr
válasz
macilaci78
#14740
üzenetére
Feltételeztem, hogy a 12 V-os izzót egy 12 V-os akkura köti. De ha nem úgy lenne, beleírtam a hozzászólásba kétszer is, amire vagy tiltakozott volna, vagy át lehet számolni, igény szerint.
Egyébként az sem teljesen egyértelmű, hogy az autósizzóknál (újabb életszerű feltételezés) hány V-ra értelmezik az 5 W-ot, mert ha pont 12 V-ra, akkor a járművek szokásos 13,8-14,4 V generátorfeszültsége mellett már nagyobb teljesítményt ad le. Nem mértem még soha.
Meg az akku kapacitása sem pont annyi, tehát ez úgyis csak közelítő számítás.
(#14741) Tod_5
Csak amit a műterhelésről írtam nemrég:
https://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/hsz_14720-14720.html
-
Kernel
nagyúr
válasz
rossitibi
#14725
üzenetére
Mivel a nagyobb teljesítményű tápnak valamivel nagyobb a nyugalmi fogyasztása (melegedése), illetve összeadódik, a hatásfok kicsit rosszabbra jön ki, ha relatív kisebb a terhelés, de nem vészes elvileg.
Működés szempontjából mindegy, egy ilyen tápnak terhelés nélkül is be kell állnia stabil 12 V-ra.
-
Kernel
nagyúr
válasz
rossitibi
#14719
üzenetére
Igen, azok LED-szalaghoz is valók. 12 V DC és stabilizált.
Mint a PC-táp is, csak annál általában kell egy kis terhelés az 5V ágra is, mert anélkül túllövi a szabályzás, amitől meg letilt a védelem. Vagy típustól függően elindul, de nem terhelhető, nem áll be pontosan 12 V-ra stb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
rossitibi
#14717
üzenetére
A PWM-dimmer okozza valószínűleg, noha van olyan tápegység is, ami csökkenő terhelésre így reagál, de ez nem arra utal.
Max. fényerőn nincs PWM-csökkentés, lényegében direktben kapcsolódik a tápra a LED-szalag. Ahogy leszabályozod, úgy kezdi szaggatni, bár ennek 20 kHz feletti frekvenciája egyébként nem hallható, vagy ezt azok tudnák megmondani, akik használnak ilyet, hogy milyen frekvencián dolgozik.
Vagy az is lehet, hogy a tápegység nem jól reagálja le ezt a szaggatott terhelést, nem jó a kimeneti szűrése. Másik táppal is ki kellene próbálni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
rossitibi
#14715
üzenetére
De milyen trafót kötöttél rá, szintén azt a halogén előtétet?
A LED-szalagok PWM-dimmerrel működnek, ami a tápáramot megszaggatja, amikor leszabályzod:
https://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/hsz_13518-13518.html
-
#14706
Kernel
nagyúr
macilaci78
#14703
Kernel
nagyúr
válasz
macilaci78
#14703
üzenetére
Többször is szerepelt ilyen probléma a topikban, többször is megírtam, hogy a halogénizzókhoz kitalált elektronikus trafó egy külön állatfaj, amire nem úgy kell tekinteni, mint egy "normális" tápegységre. Legutóbb itt:
https://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/hsz_14593-14593.html
Hasonló félreértés, amikor a triac-dimmerek LED-kompatibilitását is pusztán a teljesítményhatárokra gondolják leegyszerűsíteni, de ezt is nemrég vázoltam, hogy kicsit összetettebb kérdés:
https://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/hsz_14691-14691.html
-
#14691
Kernel
nagyúr
Real_Necro
#14689
Kernel
nagyúr
válasz
Real_Necro
#14689
üzenetére
mert túl alacsony a teljesitményfelvétel.
Legalábbis laikus szinten ez így jön le, vagy így szokták mondani. Számít az is, de lényegesebb, hogy az izzólámpa lineáris, ohmos terhelés, míg a LED-lámpa nemlineáris fogyasztóként jelentkezik (a szinuszhullám csúcsaira terhel az egyenirányító-puffer kölcsönhatása), vagyis lehetne akármilyen teljesítményű, a klasszikus triac-dimmer akkor is kiakadna tőle.
Kivéve azokat a dimmelhető lámpákat, ami esetleg mégis kompatibilis valamelyik hagyományos dimmerrel, ha már arra lett kitalálva.
-
Kernel
nagyúr
válasz
ZTE_luky
#14687
üzenetére
Egyszerű DIP LED-re gondoltam, de ahhoz más szoftver is kell, a kimenetek tesztelésére.
Tegnapi hozzászólásomhoz tartozik még: az olcsóbb fajta, vagyis kapacitív előtétes LED-eket izzólámpával párhuzamosítva sem szabad dimmerre kötni.
A kapacitív előtét a meredek impulzusokat sokkal kisebb impedanciával engedi át, mint a szinuszhullámot, ezért leszabályozva csak az izzó halványul, míg a LED erősebben világít. Közben rendellenes zúgó hang hallatszik, tönkre is mehet.
-
#14684
Kernel
nagyúr
Real_Necro
#14682
Kernel
nagyúr
válasz
Real_Necro
#14682
üzenetére
Dimmelhető LED-nek az lenne a dolga, hogy működjön a hagyományos dimmerekkel, de ilyen előfordul, hogy mégsem kompatibilis.
Vannak viszont dimmerek, ami triac helyett FET-tel működik (lefutóélű / trailing-edge), azok jók ilyen lámpához, ezt fel is tüntetik a leírásban.
Csillárnál az is egy lehetőség (akár csak ideiglenesen), hogy egy izzó maradjon párhuzamosan (ez lehet kis teljesítményű), míg a többi LED.
Ez a trükk még nem dimmelhető LED-ekkel, sőt kompakt fénycsővel is működik, csak ilyenkor az történik, hogy miközben az izzó fénye a szokott módon változik, a többi nagyrészt maximumon világít, a belső egyenirányító csúcsra töltő effektje miatt.
Mégis lehet haszna, amikor például a hagyományos érintőkapcsolót nem szeretnénk kidobni egyelőre stb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
ZTE_luky
#14680
üzenetére
Mikrofonnál a trimmert beállítottad maximális érzékenységre? Vagy lehetne keresni egyéb kódokat a WS2812 tesztelésére (kimenetet igény szerint átkötve vagy átírva a programban), vagy külön a kontroller tesztelésére, hogy esetleg nem sérült-e időközben a D6 I/O.
Gondolok itt olyanra, hogy rákötsz a kimenetre egy szimpla LED + ellenállást, majd meghajtod valamilyen programmal, hogy működik-e a kimenet. Vagy csak méred a kimenetet.
A kimenet és a WS2812 közé szoktak kötni 470 Ω ellenállást, ami elvileg nem feltétele a működésnek, de a zavarmentesebb működést szolgálhatja: [link] [link].
-
Kernel
nagyúr
válasz
ZTE_luky
#14671
üzenetére
Nem zárja rövidre, csak ha megnézzük a rajzot, Vin a 78M05 stabilizátor betápja, az pedig csak úgy tud 5 V-ot leadni, ha van kb. 3V tartalék. Pl. 8-12 V mehet rá. Ha több, akkor már jobban melegszik, mivel ez egy disszipatív stabilizátor. Vagy meg kell figyelni, hogy meddig bírja.
+5V pedig a 78M05 kimenete, ami 5V betápként is használható:
https://www.arduino.cc/en/uploads/Main/ArduinoNanoManual23.pdf
A videón nagyobb tápot ad rá, azért is van külön egy DC-konverter a LED-szalagnak.
-
Kernel
nagyúr
válasz
ZTE_luky
#14665
üzenetére
Csak ez így követhetetlen, én sem látok innen a zsugorcső alá. Akkor inkább le kellene bontani és rendesen bekötni a három pontot. Vagy beazonosítani multiméterrel.
Mit számít, hogy melyik D-re kötöm a controlleren (van D2-D13) és melyik A-ra (A0-A7).
Csak annyit, hogy ahhoz írták a programot, de amúgy írhatod bármelyikhez, ha te csinálod a szoftvert.
-
#14648
Kernel
nagyúr
macilaci78
#14642
Kernel
nagyúr
válasz
macilaci78
#14642
üzenetére
LED-szalagnál azt kell látni, hogy veszteséget képező ellenállások biztosítják rajta az áramgenerátoros jellegű táplálást, ami alapvető különbség egy aktív áramgenerátorhoz képest.
Hármasával sorba + egy ellenállás, ahol a fehér LED nyitófeszültsége kb. 3 V, így elvileg 3 V marad az ellenállásra, ami nem világít, de szinte ugyanannyi teljesítményt pazarol, mintha egy 4. LED volna ott. Annyi, hogy a gyakorlatban kevesebbre szokott kijönni, 2 V körül talán. Piros LED-nél viszont többre, mert annak kisebb a nyitófeszültsége.
Ilyen viszonylag pazarló rendszert nem lenne logikus beépíteni olyan konstrukciókba, ahol egyszerűbb és korrektebb sorba kötni a LED-eket és egy áramgenerátorral táplálni az egészet. Ráadásul így nagyobb feszültségre, de kisebb áramra van szükség, ami tovább mérsékli a veszteségeket.
Vékonyabb huzal a trafó szekunderéhez és a vezetékezéshez (kevesebb réz), kisebb áramú dióda az egyenirányításhoz, kisebb hűtőbordával kevesebb fűtés stb.
-
#14599
Kernel
nagyúr
gyenesmartin
#14595
Kernel
nagyúr
válasz
gyenesmartin
#14595
üzenetére
Opálburás UFO stb. lámpánál nincs jelentősége, mert az úgyis szórja a fényt. Kísérletek során gömblámpába építettem a képen látható hűtőcsillagos fajtából néhányat, az is úgy szórt, hogy fel sem tűnt, mi van benne.
Egyéb esetre vannak opál filamentek is, nekem az mondjuk jobban bejön, de ez is egyéni dolog.
-
Kernel
nagyúr
A lámpának majdnem mindegy lenne, mert belül úgy kezdődik (a nem dimmelhető fajta), hogy egyenirányító --> puffer, vagyis mindenképp csúcsra tölt. De az elektronikus trafó nem egy komoly tápegység, nem jól reagál ilyen nemlineáris terhelésre, ami csak a csúcsot kapja el, viszont abba jó nagy áramimpulzussal "beleharap". Vagy kiszámíthatatlan lesz a reakció, vagy csak kisebb terhelést bír belőle:
http://sound.whsites.net/lamps/elect-trans.html
Tehát ez egy stabilizálatlan, negatív visszacsatolás nélküli, önrezgő áramkör, ami a hálózati puffert is nélkülözi, ezért a kimenet a 100 Hz hullámzást is követi, plusz tartalmazza még a kapcsolófrekvenciát is. Izzólámpának úgyis mindegy, csak izzítson, illetve az egy lineáris, ohmos terhelés.
Amúgy ilyen szerepelt az előzményben is:
-
Kernel
nagyúr
válasz
tomazin
#14571
üzenetére
Gyanús volt, de egyébként nem szabad feszültséget kapcsolni a szakadásvizsgáló vagy egyéb teszter áramkörökre, mert onnan kezdve már csak a műszer védettségén múlik, hogy tönkremegy vagy nem.
A feszültségmérő bemenet 10 MΩ nagyságrendű, az meg nem vezet gyakorlatilag, épp az a dolga, hogy ne terheljen a mérendő áramkörre.
200 mA és kisebb határokat egy 200 mA-os biztosítékkal szokták védeni, az már ki is éghetett a tekergetéstől.
A 10 A-os csatlakozó pedig egy jó vastag sönt, rövidzár ezeknél, biztosíték nélkül. Azt nem szabad bedugni a konnektorba, mert elcsattan még a műszerzsinór is. Meg persze a többit sem, ami nem odavaló.
-
Kernel
nagyúr
válasz
tomazin
#14565
üzenetére
Akkor esetleg nem érintkezik rendesen a mágnes, nem tiszta a felület, az átmeneti ellenállás miatt esik a feszültség.
Egyébként a LED nagyon érzékeny, parázsláshoz már jelentéktelen áram is elegendő.
Multiméterrel ampermérőként lehet zárni az áramkört, ezt másképp nem tudom értelmezni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
desigo
#14550
üzenetére
Némelyik fémházas tápegység kimeneténél van egy trimmer, azzal lehet kisebb korrekciót végezni. Ha ilyen nincs, akkor kis belső módosítással lehet ugyan, de az mégis hozzáértést kíván meg.
Másik lehetőség az utána beiktatott PWM-dimmer, ami a 12 V-ot nem csökkenti, hanem megszaggatja.
Másik hozzászólásoddal kapcsolatban:
Papíron 14.4 Wattal számolva az már 240 Watt lenne.Mérte ezt valaki,hogy mennyi a valós teljesítménye méterenként? Nem a nagy fényerő a cél hanem csak halvány dekor.A 12 Volt szabályozásával változik a színhőmérséklet is ? (4000 Kelvin van a zacskóján)
Van ilyen, hogy kisebb lesz a valós teljesítmény, pláne az elméleti érték nem számol a LED-szalag ellenállása miatt létrejövő csökkenéssel / veszteséggel sem.
A DC 12V csökkenésével csökken a színhőmérséklet is, de a PWM-szabályzástól nem. Ezt használják ki a TV-háttérvilágításoknál is, ami PWM-szabályzott, így nem módosítja a színhőmérsékletet. (Ennek ellentéte a PWM-mentes monitorok, ahol változik, de azt korrigálják szoftveresen a képtartalomban.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
Primary92
#14548
üzenetére
Mivel FET-kapcsolós, ilyeneknek nem sok kell, az áramérzékelő söntön is csak 100 mV esik, viszont a bemeneti Graetz-hidat átugorva, közvetlenül a pufferre célszerű kötni a betápot.
Ezeket kis modulokat trafós halogénlámpák kiváltására gyártják, ahol a kisebb terhelés miatt eleve 12 V fölé szökik az AC és még annak a csúcsára tölti kondit (gyök2 szorzat). Ott nem számít, hogy 2-2 diódán esik mondjuk 1,5 V.
Ha ilyen 3x3 elrendezésű COB és az ki is bírja a 900 mA áramot, akkor jó lehet hozzá.
Ezek 9 V körül nyitnak, 900 mA áramnál 10-11 V eshet rajta nagyjából:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lemaitre
#14520
üzenetére
12 V-os szalagon hármasával vannak sorba a LED-ek, ezért ha egy megszakad, egyszerre három alszik ki. Még olyan is lehetséges, hogy egy zárlatos lesz, emiatt a másik kettő jobban világít, majd túlterhelődés miatt alszik ki. Viszont nem mennek tönkre pont egyszerre.
Lehet szakadás valahol, érintkezési hiba, egyszerű áramkör lévén ez pontosan megállapítható, mérhető, csak így távolról nem lehet megmondani.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Monti94
#14441
üzenetére
Teljesítmény és hőmérséklet ebben az esetben ugyanaz, illetve egymásból következik. Másik tervezési paraméter az áram, amit a vezetékeknek és érintkezési pontoknak át kell vinni. Feszültség is magától értetődően (szigetelés).
LED-eknél a hűtést, hűtőbordát stb. úgy kell méretezni, hogy például bemegy 18 W, elfűt 18 W-ot. Hatásfokot ilyenkor figyelmen kívül kell, illetve szokás hagyni.
40 W-os izzóhoz pedig úgy kalkulálnak, hogy 40 W lesz a fűtés, ettől az felmelegszik valamennyi hőfokra, amit persze részben a környezeti hőfok is befolyásol.
Viszont az is igaz, hogy izzónál magasabb a megengedett üzemi hőmérséklet. Mindenesetre, a lámpatest egészének azt el kell bírni, amit egy 40 W-os izzó termel ebben az esetben.
18 W LED értelemszerűen kevesebb hőt termel, az áram is kisebb lesz, kisebb hőfokra emeli magát, meg a lámpatestet is, legfeljebb itt az a kérdés, hogy az a hőfok az adott LED-nek sok vagy kevés, főleg zárt, nem jól szellőző lámpatestnél. Ezt már méréssel lehetne egyértelműsíteni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Monti94
#14423
üzenetére
Amelyik LED vibrál a kamerán, az is az 50 Hz, illetve konkrétan a 100 Hz pulzálást követi.
Az áramgenerátor kapcsolófrekvenciája 50 kHz nagyságrendű, ami végül egyenirányításra és szűrésre kerül, abból tökéletesen sima DC lesz. Ezen nincs mit szinkronizálni.
Amiért nem tud teljesen sima lenni, a hálózati pufferen történő spórolás, amin 100 Hz hullámzás áll elő. Ezt a hullámzást az áramgenerátor természetéből következő áramstabilizáló hatás nagyrészt kiszabályozza, de az sem mindenható. Ha nagyon beesik a hullám, akkor nincs miből szabályozni.
Egyszerűbb, kapacitív előtétes lámpákban pedig aktív áramgenerátor sincs, hanem csak passzív, áramgenerátoros jellegű meghajtás.
Vibráló LED-ekkel legfeljebb úgy lehet trükközni, mint a fénycsövekkel is: három fázisra elosztva kötögetni, így az időben eltolt fázisok nagyjából kitöltik a hézagokat / hullámokat.
-
Kernel
nagyúr
A helyzet még ennél is érdekesebb. 230 V-ra kötök egy kondenzátort, legyen elméleti ideális kondi, ohmos komponens nélkül. Nem melegszik, tisztán kapacitív terhelés, amit a lakossági fogyasztásmérő nem mér.
Utána a kondenzátorral sorba kötök egy ohmos ellenállást, de ez lehet akár LED (egyenirányítóval stb.). Az áram csökken ugyan, de az ohmos összetevőn hatásos teljesítmény keletkezik, hő, fény (vagy akár motor esetében mechanikai teljesítmény).
Tehát esetünkben csak ezt a hatásos teljesítményt méri a villanyóra, ami hő és fény formájában elszáll. Előtte a cosφ lényegtelen ilyen szempontból, legfeljebb a szolgáltatónak okoz problémát, ha a hálózaton az induktív és kapacitív meddő nem kompenzálja egymást, miután manapság sok a kapacitív jellegű fogyasztó.
-
Kernel
nagyúr
Nem tudom, mire gondolsz, de a power factor (a hazai szakmai nyelvben teljesítménytényező vagy cosφ) "kicsit" más, nem a hatásfok jelzőszáma. Magához a LED-hez köze sincs, csak a bemeneti áramkörhöz.
Eleve a LED egyenárammal működik, a fázisszög viszont egy váltakozóáramú fogalom.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Brandynew
#14278
üzenetére
Igen, ez a lámpa maga, amit én LED-lámpának nevezek és tartalmazza a meghajtóáramkört valamint a LED-(ek)et. Miután van:
Izzólámpa
Higanygőzlámpa
Nátriumlámpa
Indukciós lámpa
Fémhalogénlámpa
Kisülőlámpa
Gázkisülőlámpa
Gázlámpa
Glimmlámpa
BányászlámpaTehát sokféle lámpa van, ebbe a sorba logikusan illeszkedik a LED-lámpa is. Ami nem logikus, a LED-izzó (nincs benne izzószál) vagy a LED-égő (ez nem gázégő, nem lángol).
Jobb lámpákban aktív driver van, kapacitív előtét inkább az olcsóbb gagyi jellemzője, de azért nem minden esetben.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Brandynew
#14276
üzenetére
Konstrukciótól is függ, mert van a kapacitív előtétes (olcsóbb) és a PWM-tápos kategória.
Kapacitív előtétes lámpáknál a bekapcsolás pillanatában van egy rövid impulzus, túláram, mert az előtét a szinuszhullámra van méretezve, nem arra a meredek impulzusra, amit bekapcsoláskor áttol a LED-sorra. Attól függően, hogy melyik időpillanatban kaptuk el a szinuszt. Ezt pedig még a puffer sem bírja teljesen megfogni, mert azt meg spórolásból minél kisebbre méretezik.
PWM-áramgenerátoros lámpáknál a LED soha nem kap nagyobb áramot, mert az elektronika korlátozza.
Hogy komplikáltabb legyen, mindkét konstrukciónál előfordulhat, hogy a bemeneti áramkorlátozó ellenállás kicsi vagy hiányzik.
Így történhetett meg az is, hogy nekem egy mozgásérzékelő reléjét beégette egy LED-lámpa, ami pedig elektronikus driverrel szerelt.
De úgy szerelt, mint a korábbi hozzászólásomban is szereplő rajzon, vagyis impulzuskorlátozó ellenállás nélkül, a 230 V a diódákon keresztül közvetlenül tölti a puffert, ami a bekapcsolás pillanatában nagy áramot vesz fel.
A tesztek során ez fel is tűnt, hogy amikor csatlakoztatom a lámpát, szikrázik. Gondoltam is, hogy majd teszek be áramkorlátozót, ne nyírja ki a relét, ami belül ugyanúgy szikrázik ilyenkor (vagy a kapcsoló is).
Vagy észrevehető abból is, amikor egy ilyen lámpát betekerek a foglalatba (áram alatt, vagyis szabálytalanul) belülről jellegzetes sercegés hallatszik.
Persze, addig halogattam (elfelejtődött), míg pár hónap alatt a relé tényleg beégett. A szikrázástól egyszer összeragadtak az érintkezők, többet nem kapcsolt ki. Kapacitív terhelés tipikus tünete, képes összehegeszteni az érintkezőket. Büntetésből szedhettem szét a mozgásérzékelőt, érintkezőket felpolíroztam, lámpába ellenállást beépítettem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Brandynew
#14273
üzenetére
Pedig az annyi, legfeljebb szakmaibban fogalmazva a fogyasztás egy bizonyos mennyiség (Wh), ami után fizetünk. Az egységnyi időre eső fogyasztás pedig a (felvett) teljesítmény: Wh / h = W.
De ezt nem szőrszálhasogatásból írom, csak ismét megragadva az alkalmat, mert sokan keverik ezeket a dolgokat.
-
Kernel
nagyúr
válasz
tknof1871
#14216
üzenetére
Mindenesetre a COG filamantek hővezető gázt is tartalmaznak elvileg, ezért is összefonódik a régi, üveges technológiával. Csak itt már nem szükséges vákuum, illetve az izzószálat védő nemesgáz.
Aliexpressen láttam olyan reklámfotót, amin vákuummal kérkedtek, hogy az mekkora jó a lámpájukban, de az talán valami vicc lehetett. Minek lenne vákuum, ha a költséget csak feleslegesen növelné, a LED nem is igényli (nem oxidálódik), de még a hűtése is rosszabb lesz.
Egyéb formákkal kapcsolatban azt is látni kell, hogy elsősorban az oldala szolgál hőleadásra, a műanyagréteg alatt fém szokott lenni:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Mtbsrác
#14161
üzenetére
BP2831A olcsón rendelhető, ha esetleg az hibás, egyszerűbb megjavítani. Egyáltalán ki lett derítve a hiba oka, LED-sor nem szakadt?
Adatlap is van hozzá, 400 mV-tal kell számolni az áramkorlátot:
Az Rcs (current sense) könnyen megtalálható minden ilyen driveren, gyakran két ellenállás van párhuzamosan:
Ilyenkor egyszerűen lehet csökkenteni egyébként a LED-áramot, amitől persze csökken a teljesítmény, de csökken a LED-ek terhelése, hőmérséklete, nő az élettartam.
Például egyszerűen lekapom a kettő közül a 10 ohmot, 66-ról 46,5 mA-re csökken az áram.
Ha a nagyobbik ellenállást veszem le, akkor 50 % felé esik, ha a kisebbiket, akkor 50 % alá, ami már túl kevés is lehet.
-
Kernel
nagyúr
Viszont fáradás mellett másik opció a gyártási, minőségi hiba, úgyhogy az nem zár ki semmit.
Hőtágulási hibák léteznek, amikor egy forrasztás meglazul a nyomtatott áramkörben, de ahhoz meg épp idő kell, a tágulások-összehúzódások ismétlődése, sokszor.
Csak az viszont általában másképp nyilvánul meg, egy lassabb folyamatban: működik --> bemelegszik --> megszakad --> kihűl --> működik.
Érintkezési hiba nem okoz olyan szabályos vibrálást, amire egy rossz LED képes. Sőt, amíg valaki nem látott ilyet, még szakemberként is kétségbe vonhatná, hogy ugyan mi tud vibrálni egy LED-ben?
Akármi is, ezek ilyenek. Tapasztalat. Mindamellett sok alkatrész, sok hibaforrás, lehetséges egyéb ok is. Meg kell keresni, a szakma szokásos szabályai szerint, mérni stb. Ezek fórumon keresztül nem mindig kitalálható dolgok.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Mtbsrác
#14153
üzenetére
Meg kell vizsgálni a LED-ek bekötését, ami vegyes hálózatot is alkothat (soros-párhuzamos). Ha jól látom, 5050 LED-ek, amiben 3 db 20 mA terhelhetőségű LED van. Felismerhető a 6 kivezetésről, de az nem látszik a fotón. Ehhez képest lehet kalkulálni, a feltérképezett áramkör ismeretében.
Halott áramkörnél sem lehetetlen megmondani, ha kideríthető az áramgenerátort képező IC típusa és adatlapja, azoknak szokott lenni egy áramot beállító ellenállása (Rs / sense, ezen folyik át a LED-áram), amiből visszaszámítható az áram nagysága.
A feszültség pedig a soros LED-ek száma alapján. De természetesen itt a stabilizált áramé a prioritás, a feszültség már csak beáll automatikusan, ahogy a LED-ek nyitófeszültsége megkívánja.
(#14154) qqzs
Van ilyen LED-hiba, hogy vibrál, noha lehetne az áramgenerátor hibája is, de valószínűbb a LED minőségi, anyagfáradási gondja.
-
Kernel
nagyúr
válasz
peter889
#14139
üzenetére
Konkrétan 100 fényhullám, egy másodperc alatt, az 100 Hz és az izzószál hőtehetetlensége miatt nem olyan bántó. A hullámvölgyben nem tud teljesen kihűlni. Továbbá egy 230 V / 100 W izzónak nagyobb a hőtehetetlensége, mint egy 40 W-osnak, mert vastagabb az izzószál.
Sokan nem tudják, hogy a kompakt fénycső konvertere is hiába üzemel 30-40 kHz frekvencián, de a gyártók ott is (mint a LED-lámpáknál is) szeretnek spórolni az 50 Hz-et egyenirányító diódák utáni pufferen, ahol szintén 100 Hz áll elő.
Így kisebb vagy nagyobb mértékben, de 100 Hz hullámzás táplálja a lámpa áramkörét, ami végül a fényén is visszaköszön.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Panthera
#14127
üzenetére
A 3528 eleve kis teljesítményű, emiatt a hőmérséklet elég alacsony ahhoz, hogy fára / műanyagra ragasztva is elvan magának.
Ezek 20 mA-es LED-ek (amiből az 5050-es tokban 3 db van), de általában nincs is 20 mA-re kihajtva.
Színhőmérséklet külön dolog, azt lehet látni szemre is. A melegfehér LED például közelít az izzólámpához, de általában annál kicsit hidegebb még az is. Bár lehetnek kivételek is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lucif-R
#14105
üzenetére
Minél nagyobb teljesítményű táp, általában annál nagyobb a terheletlen fogyasztása, ez a melegedés alapján érzékelhető, amit a primer kapcsolótranzisztor fűt el. Még egy 12V / 1A dugasztáp is lehet rejtett "energiazabáló", ha az a fajta, ami terheletlenül jobban melegszik a kelleténél.
Nagyobb tápoknál (TV, PC) ennek kivédésére (is) a főtáp mellett van egy kis tápegység, ami csak a készenlétet biztosítja.
Másik megoldás a burst-módú tápegység, ami terheletlenül rövid csomagokban tolja a PWM-jelet, ami épp csak a készenléti feszültség fenntartásához kell. TV-kben is van ilyen, vagy azokban a laptoptápokban, ami közelről fülelve ütemesen kattog. Ez nem hiba, hanem a burst csomagok jele. Ilyen tápok készenléti fogyasztása jelentéktelen.
A LED-tápok egyszerű "butatápok", ilyet valószínűleg nem tudnak.
-
#14093
Kernel
nagyúr
Flowtation
#14091
Kernel
nagyúr
válasz
Flowtation
#14091
üzenetére
Amit az adatlapon ír, elején és a 4. oldalon, annyit látok belőle én is.
-
#14087
Kernel
nagyúr
Flowtation
#14080
Kernel
nagyúr
válasz
Flowtation
#14080
üzenetére
APA102 az egyedileg címezhető LED-ek egyik típusa, WS28xx a másik stb.
Az egyszerű 5050 LED-szalag nem tartalmaz vezérlést, így azt egyedileg nem tudod címezni, semmivel.
(#14079) P.mini
A hagyományos felépítésű PC-tápokban egy termisztor figyeli a diódák hűtőbordáját, ennek függvényében egy tranzisztoron keresztül szabályozza a ventilátort. Ez az egyszerű kis áramkör nem áll semmi kapcsolatban a tápvezérléssel, tehát a ventilátor hibája vagy hiánya esetén a tápegység addig megy, míg valami szétég. Vagy egy dióda zárlatba megy és tápvédelem akkor áll le. Primer zárlat pedig a biztosítékot "aktiválja".
A korszerűbb, 500 W feletti, szinkron-egyenirányítós, DC-konverteres fajtáknál bizonyára fejlesztettek már ezen is, mivel nem nehéz kapcsolatba hozni a kettőt, így a ventilátor hibája ellen is lehet védekezni. Olyan van, amelyiknél alacsony terhelésnél lekapcsolható passzív módra, de az is figyel közben, szükség esetén elindul.
-
Kernel
nagyúr
válasz
P.mini
#14077
üzenetére
Hasonló esetben én ellenőriztem a melegedést, csak az áram alatti tápegységben nem jó nyúlkálni, sőt még utána is maradhat töltés a primer pufferben. Ráadásul levett tetővel jobban is hűl. Ettől függetlenül, egy infra hőmérő jól jöhet ilyenkor.
Fel tud forrósodni egyébként, még egy HDD-től is. Főleg a szekunder diódák, mivel ott nagyobb áram folyik a félvezetőkön, mint a primeren.
-
#14058
Kernel
nagyúr
Silentfrog
#14042
Kernel
nagyúr
válasz
Silentfrog
#14042
üzenetére
Tegnapihoz még hozzátenném, az effekt tulajdonképpen ismert a kapacitív előtétes lámpáknál is, ahol a lakossági fogyasztásmérő a LED-en előálló hatásos teljesítmény (fény + hő) és más alkatrészeken hő formájában elszálló teljesítmény (W) összegét méri, illetve ezt idővel szorozva a fogyasztást (Wh). A kapacitív meddőt nem.
Ha a soros LED-ekből néhányat rövidre zárok, a kapacitív előtét által áthajtott áram gyakorlatilag nem változik (egyszerűsítve), tehát az egyes LED-ek teljesítménye sem, de az összteljesítmény értelemszerűen csökken, ezzel együtt a hálózatból felvett teljesítmény, így fogyasztásmérő is kevesebbet mutat.
Mindezt teljes rövidzárig fokozva (példád alapján az izzószál), még kisebb, illetve semmi a fogyasztás.
Ez így nem egyszerű átlátni (az Ohm-törvény kevés hozzá), de a váltakozóáram trükkjei, fázistolások, cos φ stb. nem véletlenül külön erősáramú tananyag, igen hosszú téma.
Tehát annyiban helyesbítenék, hogy a fogyasztásmérőd alapvetően "jól viselkedik", csak ilyen kis tartományokban már elég pontatlanul szoktak mérni. 0,5 W bizonyára nem annyi a valóságban. (LED-ből 0,5 W nem olyan kevés, némelyik SMD-nél ennyi a normál üzemi teljesítmény.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
Konflikt
#14056
üzenetére
Ezt biztosra senki nem fogja megmondani, a dimmer és a lámpa áramköre egyaránt befolyásolhatja, illetve azok kölcsönhatása egymással.
A lámpával párhuzamosan kötött eszköz nagy eséllyel kiküszöböli: [link] [link]
Ez nem egyszerű műterhelés (kondenzátor vagy ellenállás), plusz terhelést nem képez. Livolo:
-
#14055
Kernel
nagyúr
Zoli-bácsi
#14054
Kernel
nagyúr
válasz
Zoli-bácsi
#14054
üzenetére
Trafóméret (vaskeresztmetszet) a dolog kulcsa.
Nem mondom, hogy tisztán érzékelem az arányokat, de ha megnézzük egy 12V / 1A dugasztáp trafóját (12 W) talán lehet mondani, hogy hasonló nagyságrend.
-
#14053
Kernel
nagyúr
Zoli-bácsi
#14052
Kernel
nagyúr
válasz
Zoli-bácsi
#14052
üzenetére
Nekem a 6 W kimenőteljesítményű LED-lámpában van majdnem akkora trafó, amit épp tegnap újítottam fel:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_61653-61653.html
Nem nehéz megállapítani egyébként, csak meg kell mérni a LED-en a feszültséget, utána sorosan beiktatott ampermérővel az áramot, kettő szorzata a teljesítmény.
Ez a DC-mérés pontosabb értéket ad, mint AC-oldalon mérni. Másrészt így tisztán a LED-teljesítményt kapjuk meg, az előtét vesztesége nélkül.
-
#14051
Kernel
nagyúr
Zoli-bácsi
#14050
Kernel
nagyúr
válasz
Zoli-bácsi
#14050
üzenetére
Ott van benne a trafós kapcsolóüzemű driver, működik elvileg 230 V-ról és világít is bizonyára, csak az nem 30 W, ez benne az átverés.
-
#14049
Kernel
nagyúr
Zoli-bácsi
#14047
Kernel
nagyúr
válasz
Zoli-bácsi
#14047
üzenetére
Véletlenül nem ilyen meghajtóval integrált LED van benne?
Csak egy példa a másik fajtára, 30 W LED és driver:
Ez a LED típus 900 mA áramot igényel (vagy kevesebbet, de akkor csökken a teljesítmény), eközben a LED nyitófeszültsége kb. 33-35 V-ra áll be (hőfoktól függően is változhat).
Az áramgenerátor 20-40 V tartományban képes 900 mA stabil áramot biztosítani.
-
#14045
Kernel
nagyúr
Silentfrog
#14044
Kernel
nagyúr
válasz
Silentfrog
#14044
üzenetére
Lehet, hogy a lámpa tartalmaz zavarszűrő kapacitást (ha nincs is benne fényerőszabályzó), de valamin keresztül folyhat egy kis kapacitív áram.
-
#14043
Kernel
nagyúr
Silentfrog
#14042
Kernel
nagyúr
válasz
Silentfrog
#14042
üzenetére
Normális átverős működés, a kapacitív terhelés hibás kijelzést eredményez, ez természetes.
Magyarországon a lakossági fogyasztásmérők eleve csak a hatásos fogyasztást mérik (kWh), a kapacitív vagy induktív meddőt nem (kVAr).
Tehát az a 0,5 W kijelzés eleve irreális. Mi kapcsolja egyébként, valami mechanikus, világító vagy egyéb kapcsoló?
-
#14041
Kernel
nagyúr
Silentfrog
#14040
Kernel
nagyúr
válasz
Silentfrog
#14040
üzenetére
Túlmelegedni nem fog, ahogy tapasztalhattad, így nem tud kinyíródni sem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Clever0
#14031
üzenetére
Annyi kitétellel, hogy a másik fórumozó dimmelhető lámpákat linkelt, aminél nem a teljesítmény számít, hanem a konstrukció, ami arra lett kitalálva, hogy a szokványos triac dimmerekkel működjön együtt (általában).
A technológia lényege, hogy a meglévő (vagy szinte bármilyen) hagyományos fényerőszabályzóval működtetve...
Ezt persze nem egyszerű műterheléssel érik el, ami kikapcsolt állapotban ugyanúgy nem fogyasztana, mint az izzólámpa, működés közben viszont többet elvinne, mint némelyik LED-lámpa.
Nullátmenet, illetve fázisszögfigyeléssel megoldható, hogy a triac kikapcsolt ideje alatt aktív egy kis műterhelés, ami biztosítja a szükséges feszültséget a dimmer részére.
Amellett aktív PFC-t is tartalmaz, így az ohmos természetű izzólámpához hasonló (majdnem) lineáris terhelést szimulál a dimmer, illetve a hálózat felé. Ilyen LED-driver van ma már többféle is:
http://www.ti.com/lit/ds/symlink/lm3445.pdf
http://www.ti.com/lit/ug/slvu830/slvu830.pdf -
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#13963
üzenetére
Boncolgatás nem ugyanaz, mint az áramkörök ismerete. Akkor ugyanis tudnod kellene, hogy a PC-tápok többszörös védelme nem ugyanaz, mint az egyszerű tápok alapvető áramkörei.
Attól még, hogy nem ismered fel, minden kapcsolóüzemű dugasztáp (még a régi, stabilizálatlan kimenetű telefontöltők is) el vannak látva primer áramkorláttal, ami az emitterellenálláson eső feszültséget használja fel a szabályzáshoz. Ez úgy van méretezve, hogy bizonyos terhelésnél szépen leszabályoz. Enélkül még a bekapcsolási túláramokat sem tolerálná, tényleg használhatatlan lenne. A gagyibb dugasztápoknál olyan is van persze, ahol a trafó méretén spórolnak, emiatt sem tudja leadni a névleges áramot.
Másik dolog a feszültség stabilizálása, ami többféleképpen megoldható. Legelterjedtebb az Zener-diódával vagy TL431 stabilizátorral kombinált optocsatolós negatív visszacsatolás. Előbbi pontatlanabb, a gagyi tápok jellemzője, míg a TL431 precíziós söntstabilizátor alapvető elvárás.
Tehát ezek a nélkülözhetetlen alapáramkörei egy ilyen tápnak és máris kétféle szabályzásnál tartunk.
Ehhez képest külön fogalom a PC-tápok plusz védelmi áramkörei, aminek az a dolga, hogy az alapáramkörök hibái esetén szóljon közbe, a terhelés védelme érdekében.
De összekevered még a PC-tápvédelem másfajta működését is, ami túlterhelésre leáll, majd áramtalanítással újraindítani szükséges. Míg ezek a dugasztápok leszabályoznak és a túlterhelés / zárlat megszűnése után visszaállnak normál üzembe.
Hogy meghibásodik valami, az külön téma, annak oka is mindig visszafejthető, ezt most hagyjuk.
Nem pihenteto alvasrol van szo, ezeket napi nehany orara tervezik, atmeneti hangulatvilagitasnak
Teljesen mindegy, mert ha a hőegyensúly beáll mondjuk félóra alatt, utána már nem fog tovább melegedni. Hogy a tervezett vagy feltételezett össz. üzemórát szakaszosan használja fel valaki vagy 24/7-ben, az már az ő saját belátása, de a gyakori kikapcsolgatás még árthat is.
Ennek semmi köze a tervezéshez.
Vagy akkor mondd meg, mi történik, ha tovább járatják? Fáradtságra fog panaszkodni?
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#13960
üzenetére
OK, akkor áruld el, hogy szerinted hány óra üzem után, hány óra pihentető alvást iktassunk be, hogy regenerálódni tudjon a szervezete?
Terhelhetőség határán való üzemeltetés az össz. élettartamot befolyásolja, nyilván nagyobb hőmérsékletre áll be. Alacsonyabb hőfokon tovább él általában, ezt senki nem vitatta.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kuyarashi
#13957
üzenetére
Ezt én is már csak a belsején tudom megbecsülni, az áramköri kialakításból, illetve alkatrészekből, mérésekből. De nem vásárolok ilyeneket, akad elég a lomtárban.
Ránézésre az előbbi fotón szereplő forma gyenge belsőt szokott takarni. Ami a linken volt, az viszont létezik komolyabb vagy gagyi belsővel is (formai utánzatok).
Kétség esetén célszerű felülméretezni és a melegedést is megfigyelni, hogy ne legyen túl forró üzem közben. Feszültség is könnyen ellenőrizhető terhelve és terheletlenül.
Ebben a 12V / 1A dugasztáp kategóriában terheletlenül is lehet egy kis melegedés, de a jobbfajtáknál (IC-s primer vezérlés + FET) annyi sem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Chaser
#13955
üzenetére
A hőegyensúly beállta után már nem melegszik tovább, onnan kezdve mindegy, hogy meddig megy. Ez vonatkozik minden elektronikus készülékre.
Ügyfeleim is szokták kérdezni, hogy meddig mehet a TV, de annak sincs szüksége pihentetésre, hogy utána újult erővel dolgozhasson tovább. Sőt, minden kihűlés-melegedés a hőtágulás miatt BGA és egyéb anyagfáradásokat okozhat, ezért rövid időre kár is kikapcsolni, többet árt.
Az össz. élettartam órája természetesen ketyeg, annak lesz egy határa valahol. Ebben lehetnek különbségek, pl. egy PC-monitor nagyobb élettartamra van tervezve, mint egy TV (Samsung embere mondta, nem én találom ki).
-
Kernel
nagyúr
válasz
kuyarashi
#13953
üzenetére
Hogy mi lesz a csomagban, az más kérdés, az egyik vásárló fotóján már nem ugyanaz látszik.
Ilyen LED-füzérek nem sok árammal mennek, ahol 1 A-t ír, az sem a tényleges áramfelvétel, csak olyan dugasztápot ad (vagy csak ír?) hozzá.
Valószínűleg olyat fog küldeni, ami elviszi az adott füzért. Persze, ismerünk tőlük simlis húzásokat is, de azért a többségnek nem érdeke, hogy problémája legyen.
Új hozzászólás Aktív témák
HÁZIREND, kérem megszívlelni.
- Meggyi001: Vegán? Nem vegán?
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Formula-1
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Kettő együtt: Radeon RX 9070 és 9070 XT tesztje
- HDD probléma (nem adatmentés)
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- TCL LCD és LED TV-k
- LEGO klub
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest