- Windows 11
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- HBO Max & OD topic
- Ember helyett robot kellene az űrbe
- Kínában túl sok az EV, fokozódik az árháború
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Microsoft Office és Office 365 topic
- Proxmox VE
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
Új hozzászólás Aktív témák
-
DJS
tag
Alapvetően a régi könyveknek van egy illata, ugyanúgy, ahogy gyakran kártevői is, ez nem döntené el a vitát.
Amiért mégis a digitalizáció ellen vagyok, az két ok: egy rövid távú és egy hosszú távú. A rövid távú az, hogy az elektronikus kütyüink ma fizikailag elég sérülékenyek, a formátumok is viszonylag gyakran változnak, és általában ezek a cégek nem adnak élethosszig tartó előfizetést egy termékre, jogi blablát viszont igen, azaz teljesen bizonytalan, hogy mit tehetsz meg és mit nem. Üzemeltethetsz-e például könyvtárat az elektronikus könyveiddel? És ha meghalsz, ki örökli őket? Ha véletlenül letörlöd, igényelhetsz-e a blokk ellenében új példányt a terjesztőtől, vagy elveszett a pénzed is? Mi biztosítja a fájl sérülésmentes átvitelét? Stb.
Ezekre a kérdésekre néhány évtizeden belül eléggé jó válaszokat fognak kialakítani.
A hosszú távú probléma a digitalizációval az, hogy a digitalizáció ma egyet jelent a szedett-vedettséggel. Amíg egy nívós folyóirat régen és ma szakemberek csapatának hetekig tartó munkájából állt össze, addig a digitális világ tipikusan a sebtiben begépelt, másolt hírekből élő híroldalak és az ingyen dolgozó, laikus bloggerek terepe. Egyelőre nem látszik biztosítottnak, hogy az e-könyvekre ez a kultúra nem fog kiterjedni.
Digitálisan elvileg lehetne ugyanolyan magas minőséget biztosítani, mint papíron, sőt jobbat is. Elvégre papíron is léteztek sajtóhibák, digitálisan viszont van lehetőség ilyenkor e-mailben kipostázni egy patchet a korábbi vásárlóknak. A mai könyveket eleve digitálisan szerkesztik, tehát a szerkesztési munka alapvetően nem kellene, hogy különbözzön az eddigitől, annyi különbség lenne csak, hogy a végterméket nem kinyomtatják, hanem konvertálják.
De a gondos, lassú munka ellen szól, hogy az e-könyvnek gyakorlatilag nincsen anyagköltsége. Ma tíz dollárért adják az e-könyveket, mert még így is olcsóbbak a papírkönyveknél, de ha az e-könyv lesz a főáramlat, akkor ez az ár lehet, hogy lemegy egy-négy dollárra. Mint egy dal ára az iTunes-boltban. Ráadásul a piac valószínűleg erősen felosztott marad, azaz nem arról van szó, hogy egyszer megcsinált színvonalas munkákat fog mindenki olvasgatni, hanem szövegek százezreit fogják kiadni minden évben, hiszen már ma is kiadnak ennyit, ez a szám csak fokozódni fog. Nincs idő a színvonalas munkára, és nincs olyan technikai követelmény, ami ezt szükségessé tenné. Ellenben ott van a rengeteg olvasó, akik mind új és érdekes szövegeket akarnak, és ez a másik oldalról vonzza a könyvkiadást az igénytelen munkák irányába.
Amit egyszer kinyomtattak, az úgy marad. Egy könyv az örökkévalóságnak szól, elvileg, a kétszáz éve kinyomtatott munkákat ma is őrzik, olvassák, újrakötik. A corvinákat ma is őrzik. Még van példányunk Guttenberg Bibliájából. A digitális könyvek esetén ez a korlát nem létezik, ez az odafigyelés még ritka, és a fenti okok miatt kétséges, hogy elterjed-e egyáltalán.
A szövegekért fizetett magasabb ár egyúttal egy másféle olvasási kultúrát is jelentett: az egyszer megvett lapot a legtöbben rongyosra olvasták, minden cikket figyelmesen elolvastak, hogy legyen értelme a vásárlásnak. Ez már ma is eltűnni látszik, a digitalizáció után pedig teljesen eltűnhet. Ha nem kell lassan, hónapról hónapra gyűjtögetni a kedvenc magazinodat, akkor nem is fogod annyira szeretni. Amit kvázi ingyen hozzádvágnak, mint egy e-könyvet, az a mai mentalitás szerint csak rossz lehet.
Ezek miatt pesszimista leszek az ilyen hírek olvasásakor. De persze el kell ismerni, hogy a digitalizációnak számos előnye van, a teljesszövegű kereséstől kezdve egészen az újszerűségéig. Sok érdekes és értékes dolgot hozhat a digitalizáció, de ezekkel a problémákkal akkor is szembe kell néznünk.
[ Módosította: Erasmus ]
-
DJS
tag
#52 Tigerclaw
"A kindle viszont jó pl. arra, hogy olyan könyveket/újságokat/magazinokat érhessek el, amiket itthon nem kapok meg, akár azért mert itthon nem adják ki, akár azért, mert fontos az idegen nyelv. Ráadásul azonnal elérhető, nem kell várni rá. Most pl. nyelvtanulás céljából előfizettem egy angol napilapra."A http://www.thetimes.co.uk/ nem jó nyelvtanulásra? Olcsóbb, mint a Kindle.
#60 nord
"Talán a könyveink nem sérülékenyek?"
Nem olyan értelemben. A könyvek sérülékenysége egy megfogható dolog, amihez mindenki ért valamennyire, aki találkozott már papírral. Egy újság például olvasható marad azután is, ha kettéhajtod. Ez az iPadról nem mondható el
"Ha véletlenül elveszíted a papíralapú könyvedet, igényelhetsz-e blokk ellenében új példányt a terjesztőtől?"
Nem, de e-book esetén erre elvileg simán volna lehetőség. A Google-n kívül mégsem jutott eszébe senkinek, egyelőre nem ez az elterjedt üzleti modell."Mi biztosítja, hogy a nyomdából kijövő, boltban megkapható összes papíralapú könyv sérülésmentes?"
Az, hogy a nyomdaköltség nagy. Ha nagyon hibásan nyomnak ki egy kötetet, akkor a nyomda milliós nettó veszteséget könyvelhet el, senki nem fogja megvenni. Emiatt fontos, hogy odafigyeljenek a szerkesztők. Digitálisan ez a kényszer nem létezik. Viszonylag egyszerűen meg lehet oldani, valami hash-programmal, de egyelőre nem tudok arról, hogy tömegesen alkalmaznának ilyet."Láttál te már folyóiratot digitális formában is megjelenni? Szerintem nem... mondok egy profán példát: nézd meg a Sanoma-tól a Story magazin Apple iPad-re készített digitális változatát!!"
Ez lehet, hogy csak azért van, mert a Story papíron is megjelenik, illetve az elektronikus kiadása a papíralapú kiadásával versenyez. De azok a lapok, amik kizárólag az interneten jelennek meg, ma tipikusan tele vannak gépelési hibákkal, pedig az a szerkesztői munka minimuma lenne."Nem az adathordozó típusától függ a figyelem! Az, hogy esetleg magadból indulsz ki, közel se jelenti azt, hogy mindenki más ugyanígy olvas..."
A figyelem nem kis részben abból is fakad, hogy kapni akarsz valamit a pénzedért. Ha kevesebbet fizetsz, sokszor kevesebbel is beéred.#71 és #79 julius666
"A minőséghez pedig: mint említetted is, itt van lehetőség javításra, olvasói visszajelzések kezelésére. Könyv esetében nincs. Nem is értem miről beszélünk."
A visszajelzés viszonylag alacsony hatásfokkal működik. Elvileg van lehetőség a hibák jelzésére, a gyakorlatban a blogbejegyzések legtöbbje mégis gépelési és helyesírási hibákkal olvasható az interneten, mert nem használják ki ezt a lehetőséget. Azonkívül a javításokat el kell juttatni a tartalom vásárlóihoz, ami mindig bizonytalan. Hasonlóan például ahhoz, hogy a Microsoft ingyen kiad javításokat az oprendszereihez, de ezeket a felhasználók jelentős része nem telepíti, pedig az ő adatait lophatják el. Egyáltalán nem biztos, hogy a javítás lehetőségét ki is fogják használni."De többen is vennék jóval mint a papírkönyveket..."
Igen, ez egy hatalmas előnye lenne."Nem ciki, pláne hogy nincs is mp5."
MP5-nek azt az MP4-lejátszót nevezik, aminek sok kodekje van."Szvsz maga a TV-nézés ciki. Nekünk is még CRT TV-nk van, ritkán nézem aztán arra felesleges a jobb."
Sajnos a tévé még nem ciki, bár már kezd teret veszíteni az internettel szemben.#75 Egon
"Vegyük például a Gamestar magazint. Különféle torrentportálokon fel szokott bukkanni egy-egy (beszkennelt) példány pdf formátumban, igencsak kifogásolható minőségben, 100 MB feletti méretben. Ezzel szemben a decemberi számhoz mellékelt DVD-n általában ki szokták adni az adott év összes példányát digitálisan is, néhány tucat MB méretben, tökéletes minőségben. Nem látom be, hogy miért lenne rosszabb a ki nem nyomtatott verzió, mint a kinyomtatott."Nem látom be, hogy a torrentportálokon miért nem ez a változat kering... Egyébként meg lásd fent, a Story magazinnál.
#77 grc999
Jogos. Ez egyébként pont azt igazolja, hogy ha az ember kevés időt szán egy kommentre, az rosszabb munkát eredményez#78 Arena87
"Papír-festéken kívül nincs anyagi költsége"
Nem tudom, hová számolják, de a nyomdagép üzemeltetésének, beállításának, rendszeres ellenőrzésének, javításának ára biztos nem nulla. És talán drágább is, mint egy darab desktop computer egy-két darab licensszel. Plusz raktárköltség, szállítás, stb."Aki azt mondja, hogy silányabb minőségűbb lesz az e-könyv, mint a papír alapú. Attól megkérdezném, hogy egy silány anyagot megvenne? Nem hinném. Ezt a kiadók/írók is tudják."
Valószínűleg lesz néhány kiadó, aki jobb minőséget kínál majd, magasabb áron, és lesz egy csomó másik, amelyik egy egészen minimális szerkesztői ellenőrzés után dömpingszerűen ontja majd a kéziratokat. Főleg a kevésbé népszerű könyvek esetén merülhet fel a kérdés, hogy megéri-e rendesen megszerkeszteni.
Még egyszer mondom, ne a mai helyzetből indulj ki. Maga a könyv kultúrája is átalakulhat, ha új formát kap. Ugyanúgy, ahogy az olcsó nyomtatás feltalálása után megjelentek a gyalázkodó pamfletek és a bulvárszerzők is.
-
DJS
tag
Öröm látni, hogy nem olvasod el a bekezdések második felét. Világosan mondtam, hogy a válaszom ugyanaz, mint a Story magazinos felvetésre.
A digitalizáció kapcsán egy technológiaváltásról beszélünk. Ezt a technológiát ma arra használjuk, hogy gyors és szerkesztetlen üzeneteket továbbítsunk vele. Az Amazon már elkezdte ugyanezt a viselkedést az e-könyvesboljtában (link).
Az, hogy a Gamestar év végén átkonvertálja a papírra elkészített állományait egy kiadható formátumba, és az jól néz ki, egyértelműen a papír érdeme. Ebből semmit nem tudunk meg arról, hogyan viselkednének, ha a Gamestar e-magazinnal nem a Gamestar papír-magazin, hanem mondjuk a PC Dome e-magazinnal versenyezne. Lehet, hogy akkor más szempontok szerint építenék fel a lapot, esetleg nem is lap lenne a szó szoros értelmében, hanem a hosszabb cikkekért kellene fizetni. Sok minden elképzelhető, ezek a mai elektronikus példányok még egy első kísérletnek foghatók fel, sőt konkrétan a Gamestar még annak se, mert ha az elektronikus példányokat piaci terméknek tekintenék, akkor a decemberi szám ára magasabb lenne, mint a többié, illetve a netről is letölthető lenne némi pénzért.
Írtad ezt is:
"Másrészt a papír alapú könyvek élettartamáról csak annyit, hogy anno olvastam egy felmérést a témában, aminek alapján a nyomtatott könyvek igen kis százaléka (pontosan nem emlékszem sajnos) éri meg a 10 évet is. Ennél sokkal jobbak a digitális példányok esélyei."Na erre meg az első hozzászólás legelején reagáltam: "a formátumok is viszonylag gyakran változnak". Ez elsősorban a DRM-es, illetve spéci képeket, formázási kódokat tartalmazó könyveknél jelenthet problémát, mert egy nyers szöveget tartalmazó doksira még elég egyszerűen lehet később olvasót fabrikálni, de egy bonyolultabb, esetleg jogvédett formátumra már nem annyira. Jelenleg az Adobe a legelterjedtebb DRM-készítő, de a jövőben elterjedhetnek más megoldások is a saját speckó formátumukkal, és nincs garancia arra, hogy ezek mindegyikét mindenki támogatni fogja. Márpedig DRM-mentesség esetén garantált, hogy nem lesz itt e-könyv. Max. olyasmit tudok elképzelni, hogy ha veszel egy e-könyvet, akkor azt rögtön több különböző formátumban is megkapod, hogy biztosabb legyen.
Idővel persze kialakulhat szabványos formátum, de ez pont a kezdeti időszakban visszafogja a piacot, mert ha a formátumok megbízhatósága kétes, akkor a fenti kijelentés, hogy a digitális példány időtálló, már nem feltétlenül igaz.
Különösen a mai számítógéphasználatot elnézve. Hányszor fordul elő, hogy éveken át használnak biztonsági mentés nélkül egy asztali gépet, aztán egy vírus, árvíz, disk error vagy a portörölgetés közbeni véletlen leejtés elvisz mindent? Megjósolható, hogy néhány éven belül az Amazon automatikus backup-programot is fog adni a könyvei mellé.
-
DJS
tag
Az, hogy a Magyar Közlöny csak elektronikus formában jelenik meg, teljesen légből kapott állítás. Szép is lenne... 1395 Ft a legfrissebb, 11. szám, ha nem szereted a PDF-et.
A kilencvenes évekbeli magyar könyvkiadásról csak annyit, hogy akkor zajlott le éppen egy teljes gazdasági szerkezetváltás, úgyhogy az nem egy igazán mérvadó időszak. Ahogy egyesek mondják, akkor még vadkapitalizmus volt (bár mások szerint még most is az van). Valószínű, hogy az osztrák könyvkiadás nem volt igénytelen akkor sem.
A DRM-mentesség nem légből kapott, csak nem értem, miért létezik egyáltalán. De várj, megpróbálom megérteni.
A DRM-mentesség a kalózkodás és a technológia függvénye lehet. Jelenleg a DRM erősen korlátozó, mert nem ismernek igazán jó másolásvédelmi technikát, ugyanakkor még van egy jelentős réteg, aki fizet a zenékért, és van egy erős törvényi védelem, ami alapján bármelyik letöltőt csillagászati összegekre lehet perelni, ha rosszul megy a bolt. Ez a három együtt teszi lehetővé azt, hogy DRM nélkül áruljanak zenét. Ha a jövőben feltalálnak egy olyan megoldást, ami erős védelmet biztosít, de nem korlátozza a felhasználót, akkor újra elterjedhet a DRM. Ha enyhülnek a szerzői jogok, akkor is. Ha eltűnik a fizető réteg, akkor is. Persze az is lehet, hogy a mai típusú DRM helyett egy olyan technikát dolgoznak ki, amivel monitorozni lehet az illegális letöltőket, mint már ma is pedzegetik.
Ugyanezekre lehet számítani a könyviparban is. De én egy földhözragadt ember vagyok, nem bírom elképzelni, hogy a kiadók eltűrjék a jelentős kalózkodást. Hacsak nem arról lesz szó, hogy még így is megéri nekik, a legális letöltők nagy száma és a nyomdaköltségek eltűnése miatt. Akkor lehet, hogy hamar átállnak az e-piacra.
"A formátumokkal kapcsolatos izéket sem értem, az epub tulajdonképpen a szabvány, de egyáltalán nem jelent problémát a különböző formátumok közti konverzió sem."
Ez egy elvi izé, én már nem bízom a formátumok konvertálhatóságában. De alá lehet támasztani. Az epub ma "a" szabvány, de csak 2007 óta az, előtte más volt a sláger. Már kiadták a második verzióját, és tavaly kezdték tervezni a harmadikat, ami megoldana néhány technikai problémáját.
Eddig a formátumokat általában úgy fejlesztették, hogy a visszafelé kompatibilitás nem volt abszolút elvárás. Ha ezt a gyakorlatot folytatják majd az epubbal is, akkor megnézhetjük magunkat. Persze lehet, hogy pont a könyvek miatt körültekintőbbek lesznek, meg hát azért ezt konvertálgatni technikailag mégsem olyan bonyolult... de egyelőre rossz tapasztalataink vannak a formátumokkal.
Én a múltkor a régi PRC könyveimmel vacakoltam jó csomót, amíg olvasásra bírtam őket. És a formátumok konverziója ma még nem alapvető ismeret, az átlagembert iszonyúan meg tudják vezetni. Például a múltkor találtam egy cikket, ami szerint a MEK anyagai kizárólag LIT formátumban érhetőek el...
Új hozzászólás Aktív témák
it A világ legnagyobb internetes kereskedője, az Amazon.com boltjában a digitális formátum megelőzte a papírt. Pedig a nyomtatott kötetekből ma még jóval nagyobb a kínálat.
