Új hozzászólás Aktív témák
-
DJS
tag
Alapvetően a régi könyveknek van egy illata, ugyanúgy, ahogy gyakran kártevői is, ez nem döntené el a vitát.
Amiért mégis a digitalizáció ellen vagyok, az két ok: egy rövid távú és egy hosszú távú. A rövid távú az, hogy az elektronikus kütyüink ma fizikailag elég sérülékenyek, a formátumok is viszonylag gyakran változnak, és általában ezek a cégek nem adnak élethosszig tartó előfizetést egy termékre, jogi blablát viszont igen, azaz teljesen bizonytalan, hogy mit tehetsz meg és mit nem. Üzemeltethetsz-e például könyvtárat az elektronikus könyveiddel? És ha meghalsz, ki örökli őket? Ha véletlenül letörlöd, igényelhetsz-e a blokk ellenében új példányt a terjesztőtől, vagy elveszett a pénzed is? Mi biztosítja a fájl sérülésmentes átvitelét? Stb.
Ezekre a kérdésekre néhány évtizeden belül eléggé jó válaszokat fognak kialakítani.
A hosszú távú probléma a digitalizációval az, hogy a digitalizáció ma egyet jelent a szedett-vedettséggel. Amíg egy nívós folyóirat régen és ma szakemberek csapatának hetekig tartó munkájából állt össze, addig a digitális világ tipikusan a sebtiben begépelt, másolt hírekből élő híroldalak és az ingyen dolgozó, laikus bloggerek terepe. Egyelőre nem látszik biztosítottnak, hogy az e-könyvekre ez a kultúra nem fog kiterjedni.
Digitálisan elvileg lehetne ugyanolyan magas minőséget biztosítani, mint papíron, sőt jobbat is. Elvégre papíron is léteztek sajtóhibák, digitálisan viszont van lehetőség ilyenkor e-mailben kipostázni egy patchet a korábbi vásárlóknak. A mai könyveket eleve digitálisan szerkesztik, tehát a szerkesztési munka alapvetően nem kellene, hogy különbözzön az eddigitől, annyi különbség lenne csak, hogy a végterméket nem kinyomtatják, hanem konvertálják.
De a gondos, lassú munka ellen szól, hogy az e-könyvnek gyakorlatilag nincsen anyagköltsége. Ma tíz dollárért adják az e-könyveket, mert még így is olcsóbbak a papírkönyveknél, de ha az e-könyv lesz a főáramlat, akkor ez az ár lehet, hogy lemegy egy-négy dollárra. Mint egy dal ára az iTunes-boltban. Ráadásul a piac valószínűleg erősen felosztott marad, azaz nem arról van szó, hogy egyszer megcsinált színvonalas munkákat fog mindenki olvasgatni, hanem szövegek százezreit fogják kiadni minden évben, hiszen már ma is kiadnak ennyit, ez a szám csak fokozódni fog. Nincs idő a színvonalas munkára, és nincs olyan technikai követelmény, ami ezt szükségessé tenné. Ellenben ott van a rengeteg olvasó, akik mind új és érdekes szövegeket akarnak, és ez a másik oldalról vonzza a könyvkiadást az igénytelen munkák irányába.
Amit egyszer kinyomtattak, az úgy marad. Egy könyv az örökkévalóságnak szól, elvileg, a kétszáz éve kinyomtatott munkákat ma is őrzik, olvassák, újrakötik. A corvinákat ma is őrzik. Még van példányunk Guttenberg Bibliájából. A digitális könyvek esetén ez a korlát nem létezik, ez az odafigyelés még ritka, és a fenti okok miatt kétséges, hogy elterjed-e egyáltalán.
A szövegekért fizetett magasabb ár egyúttal egy másféle olvasási kultúrát is jelentett: az egyszer megvett lapot a legtöbben rongyosra olvasták, minden cikket figyelmesen elolvastak, hogy legyen értelme a vásárlásnak. Ez már ma is eltűnni látszik, a digitalizáció után pedig teljesen eltűnhet. Ha nem kell lassan, hónapról hónapra gyűjtögetni a kedvenc magazinodat, akkor nem is fogod annyira szeretni. Amit kvázi ingyen hozzádvágnak, mint egy e-könyvet, az a mai mentalitás szerint csak rossz lehet.
Ezek miatt pesszimista leszek az ilyen hírek olvasásakor. De persze el kell ismerni, hogy a digitalizációnak számos előnye van, a teljesszövegű kereséstől kezdve egészen az újszerűségéig. Sok érdekes és értékes dolgot hozhat a digitalizáció, de ezekkel a problémákkal akkor is szembe kell néznünk.
[ Módosította: Erasmus ]