Hirdetés
- Dollár-százmilliárdokat költ az NVIDIA amerikai chipekre
- Nagy áramkimaradásokat okozhat az adatközpont-robbanás
- Váratlan fékprobléma miatt hívták vissza az Amazon robottaxikat
- A Foxconn hamarosan többet keres a szervereken, mint az iPhone-okon
- Az NVIDIA szerint a humanoid robotok forradalma közelebb van, mint gondolnánk
- Az NVIDIA szerint a humanoid robotok forradalma közelebb van, mint gondolnánk
- Windows XP
- Facebook és Messenger
- Túl környezetszennyező a modern chipek gyártása
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- A konzolok, a GTA VI és az új Switch húzzák előre a játékipart
- Milyen routert?
- A Foxconn hamarosan többet keres a szervereken, mint az iPhone-okon
- OpenMediaVault
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
#65675776
#77
üzenetére
@daa-raa: Az adott űrméretnek mindenképpen van egy határa, ami felett nem fejleszthető a teljesítmény. Maximum ha egy jóval nagyobb töltényűrt és hajítótöltetet raknak az adogató oldalra. Csak ugye akkor megint lehet nekikezdeni a NATO szabványosításnak. És ugye kérdés, hogy ez okozna-e nagyobb tömegnövekedést és reakcióerőt, vagy egy nagyobb űrméretű ágyú.
Innováció terén vannak még opciók, bő 20 éve lebeg ennek a mesgyéjén az Elektrotermális-kémiai technológiát használó löveg, ez is része volt az XM291 programnak. 14-17MJ torkolati energiát lehet egy 120mm-es ETC-s löveggel elérni, ami a hagyományos 140mm-es lövegek szintje. A technológia viszont még nem kiforrott, és sok a kérdőjel körülötte, így általában "közepesen rizikós" technológiai fejlesztésnek tekintik...
@Zeratul: ... géppuska nem működik..
Daa-raa azért húz, mert az F-35A-ba egy 25mm-es gépágyú van beszerelve. 20mm űrméret alatt géppuska a magyar terminológiába a sorozatlövésre képes csöves tűzfegyver, 20mm felett gépágyú.
bombarekeszbe nem fér be a direkt neki szánt "szuper" bomba
Az F-35B esetében nem fér el az SBD II., ez amúgy tényleg blama, de csak a legkisebb szériában gyártott verziót érinti, és valójában befér akár nagyobb bomba is, csak az SBD esetében pont az lenne a lényeg, hogy 8-12db-ot helyezzenek el a belső bombatérbe. Mivel az F-35B esetében az emelőrotor és annak gépészete miatt kevesebb a hely a bombatérbe, így az SBD II. "csomag" (tehát nem egy bomba, hanem kétszer 3-4-6) sehogy sem fér el a két bombaterében.
és nem is igazán előremutató innováció pl. az F-22 raptorhoz képest.
Nem vagyok nagy rajongója az F-35-ösnek, de hogy nem innovatív, azt nem mondanám. Éppen hogy a jelenlegi legmodernebb radar, elektronoptikai érzékelők (EOTS és DAS), stb. van a fedélzetén, illetve az F-35B jelenleg az egyetlen fejlesztés alatt álló STOVL képes vadászgép. A sok innovatív, de bonyolult rendszernek köszönhető az, hogy az F-35 fejlesztése ennyi problémával találkozik szembe. Szóval most vagy amiatt ostorozd az F-35-öst, mert lassan és vontatottan halad a fejlesztése, vagy azért, mert nem innovatív. A kettő együtt üti egymást...
Az F-22vel szemben minden téren visszalépés, pedig az se tökéletes.
Az F-22A légifölény vadászgép, nincs rajta IRST / FLIR, se DAS, a földi célpontok elleni csapásmérő képessége pedig jelképes (lévén nem erre tervezték). Szóval nem igaz, hogy visszalépés. Légiharc terén valóban az, de csak ott, illetve a lopakodási képesség terén...
-
#65675776
törölt tag
Egy többfeladatú eszköz minden esetben kevésbé alkalmas bármilyen célra, mint egy dedikált feladatú.
De nem az F-22-vel kell összehasonlítani, mert nem annak a váltótípusa, hanem az F-16, F/A-18 párosnak. Azokhoz képest meg minden szempontból előrelépés. Kiegészíteni kell vele az F-22-t.
Miért lenne minden téren visszalépés az F-22-höz képest?
Egyébként folytassuk inább a Repülős topicban, elvégre oda illik a téma.
-
Zeratul
addikt
válasz
#82729984
#92
üzenetére
F-35 igazán nem jó egyik feladatra se amire szánták és ez nem én mondom hanem az amcsi szakértők. Az F-22vel szemben minden téren visszalépés, pedig az se tökéletes. A kínaiaknak meg nem kell semmi után kullogniuk lévén hogy lenyúlták a teljes F-22 és F-35 dokumentációt. A SU-50 pedig az amerikai katonai szakértők szerint is jobb mint F-22.
-
#82729984
törölt tag
Ezek mondjuk gyerekbetegségek. Ha kivasalják a hibákat akkor viszont nem lesz párja.
Szóval ezt úgy kell nézni hogy ma van az amcsiknak egy bugos félkész f-35-ük ami még lemarad a ma hadrendben lévő gépektől is, viszont óriási potenciál van benne, míg a mai gépek elérték a csúcspontjukat.
Ergó ha a projekt végül sikeres lesz, akkor egy generációval fognak előrébb járni bárkinél és akárki is akar utánuk eredni, 20 év lemaradásban lesz. De ha a projekt végül elbukik akkor is simán lehet hogy olyan tapasztalatot nyertek vele amivel aztán mondjuk legyártják a világ legerősebb drón repülőjét vagy hasonló.Tulajdonképpen ezért is a világ erősebb hadserege az usa army. Mert rengeteg pénzt ölnek fejlesztésbe, amikből szintén rengeteg zsákutca, de eközben olyan tapasztalatokat nyernek amivel aztán sokkal fejlettebb fegyverrendszereket tudnak előállítani.
És ezt a tapasztalatot és tudást nem lehet megspórolni, hiába akarnának mondjuk az oroszok vagy a kínaiak hasonlót gyártani ha nincs meg a tudás. Akkor bizony marad az hogy végig kell járniuk ugyanezeket a lépcsőfokokat hosszú évek, évtizedek alatt. -
#65675776
törölt tag
Ettől függetlenül továbbra sincs géppuska az F-35 fedélzetén.
De az ugye nem probléma, hogy pl a Typhoon vagy a Rafale csak a szolgálatba állítása után 10 évvel érte el a teljes hadrafoghatóságot, és még akkor sem minden tervezett képességgel. Pedig azok azért sokkal konzervatívabb szerkezetek minden szempontból.
-
Zeratul
addikt
válasz
#65675776
#85
üzenetére
daa-raa: a mig-21 1-2 generációval régebbi típus mint az F-16. F-35 eddig totális csőd, tele megbízhatatlan elektronikával, géppuska nem működik, bombarekeszbe nem fér be a direkt neki szánt "szuper" bomba stb és nem is igazán előremutató innováció pl. az F-22 raptorhoz képest.
-
#65675776
törölt tag
Rosszak a szempontjaid. A MiG-21 családból ~2x ennyit gyártottak, és ha a harci veszteségeket nem vesszük, még akkor is jelentősen rosszabb a statisztikája. Szóval a flottaméret önmagában semmit sem jelent.
"éles bevetésen is ezt használták" És ugye semmi mást, csak és kizárólag F-16-ost.
Minden típus jelentősen megbízhatatlanabb a kezdeti időkben. Az F-35 még nagyon a pályafutása elején van, szóval egyelőre nem lehet valódi képet kapni arról, hogy mire is képes. Ráadásul technológiailag elég komoly előrelépés, szóval van benne elég kockázat.
VaniliásRönk: Egy repülőgép megbízhatóságát a flotta által lerepült óraszámhoz tartozó események számával szokták jellemezni, illetve a hadrafoghatósági aránnyal. Az, hogy a 4427 legyártott F-16-ból 533 lett sejlejtezve repülőesemények (és természeti katasztrófák) következtében egy dolog. Az elvesztett gépek száma egyébként évek óta kb stagnál. Viszont mindehhez tartozik >10M lerepült óra.
-
#84
VaniliásRönk
nagyúr
#65675776
#82
-
Zeratul
addikt
-
#82
#65675776
törölt tag
VaniliásRönk
#81
#65675776
törölt tag
válasz
VaniliásRönk
#81
üzenetére
Ebből a szempontból pl az egyik legjobb statisztikával rendelkező típus, de apróság, nem kell rajta fennakadni.
Ha a januári esetre akarsz utalni, ott bizony nem a pályán állás közben robbant fel a gép, hanem rázuhant a pályára.
-
#80
#65675776
törölt tag
VaniliásRönk
#79
#65675776
törölt tag
válasz
VaniliásRönk
#79
üzenetére
Miért is megbízhatatlan az F-16?
-
#65675776
törölt tag
Az adott űrméretnek mindenképpen van egy határa, ami felett nem fejleszthető a teljesítmény. Maximum ha egy jóval nagyobb töltényűrt és hajítótöltetet raknak az adogató oldalra. Csak ugye akkor megint lehet nekikezdeni a NATO szabványosításnak. És ugye kérdés, hogy ez okozna-e nagyobb tömegnövekedést és reakcióerőt, vagy egy nagyobb űrméretű ágyú.
Igen, az FCS elég szépen fel volt építve, talán csak kicsit túlzottan is a lila köd lengte körül. A hidegháborúban valószínűleg keresztül is verték volna a programot, és szolgálatba állt volna. A mai realitásokhoz viszont nem igazán illik.
A nyugodtság másik oka lehet, hogy látják, hogy nem igazán fognak szembetalálkozni sehol sem a legújabb orosz és kínai fejlesztésekkel, ergo felesleges azokkal felvenni a versenyt. Az utóbbi háborúkban nem igazán kerültek szembe T-72-nél fejlettebb hk-kal. És nem úgy néz ki, hogy belátható időn belül ez változna. T-72 ellen meg az M68 is bőven elég volt.
Railgun majd akkor lesz realitás, ha meg tudják oldani az energiaellátását. Egyelőre ugye hajó méretben sem merték bevállalni
-
válasz
#65675776
#71
üzenetére
140-es ágyút mióta tervezgetik? A '80-as évek közepe óta? Szolgálatba ál egyáltalán valaha?
Jó kérdés. A páncélzat fejlődésével arányosan "egyszerűbb" (de nem olcsóbb) lett volna az a megoldás, hogy a löveg űrméretét tovább növelik 140/152mm-esre. Mindkét "oldalon" erre mentek rá. Miután azonban új űrméretet a hidegháború után senki sem engedhetett meg magának, ezért kényszerből más irányba fordultak. Itt kerültek elő a hosszabb penetrátor rudak, könnyebb levállóköppenyek (M829A2/A3, DM-53), majd a keményfém burkolatos penetrátor rudak a nehéz ERA modulok ellen (M829E4, DM-63). Nehéz megmondani, hogy csak a lőszerek fejlesztésével tudják-e a lépést tartani a védelmi jellegű fejlesztések fejlődését (egy új / másik kiegészítő páncélzatot felszerelni egyszerűbb, mint egy új löveget integrálni...).
Ha az Armata marad a 125mm-es lövegnél (márpedig a pletykák szerint marad), akkor a "keleti" oldalon nyomás még nincs a drasztikus váltásra, új űrméretre, ami megkönnyíti a nyugati hadseregek dolgát is, mert várhatóan nem kell a páncélzat és átütő erő terén alapvető váltásra gondolni, legalábbis közepes időintervallumban.
Hogy azután mi lesz? Ki tudja. A "Leopard-3" (nem hivatalos elnevezés, a Leopard-2 utód) program csak 2025-2030-ra célozza meg a rendszerbe állítást (a Franciákkal együttműködve, ha minden igaz...). Lehet, hogy az irányított energia fegyverek, vagy az EM (rail, gauss) ágyúk realitássá válnak addigra...
Elnézve, hogy mi történik FCS és utódai szintjén, néha azt látom, hogy el sem tudják dönteni mit akarnak valójában.
Az FCS program nagyon korrektül felépített igénylistával bírt. "Mindössze" a költségek repültek el mennyei szintekre, így nem csoda, hogy kihúzták a dugót a lélegeztetőgépről. Az US ARMY nem engedheti meg magának a teljesen új harckocsi tervezését, és a "könnyű" hadsereg koncepcióját végleg kukázták az FCS bukása után, így most maradnak az M1A3 program reszelgetésénél. Az, hogy ilyen "nyugodtak" számomra azt mutatja, hogy valószínűleg tisztában vannak az orosz és kínai harckocsi fejlesztésekkel, onnan pedig nem érkezik olyan veszélyforrás, ami miatt sürgős lenne számukra a váltás...
-
-
#65675776
törölt tag
Az Ericsson nem kompenzációt adott, hanem a szerződés része volt az ellentételezés, ahogy manapság kb minden komoplyabb haditechnikai beszerzés esetén szokás. Részese volt még az Electrolux is pl, bár ők egy már meglevő gyárukat vonták be (a volt Lehel Hűtőgépgyár, amit még anno a Zanussi vett meg, majd a Zanussit az Electrolux, de ez már csak részletkérdés).
Egyébként Gripent kb sehova nem tudtak eladni korrupció nélkül. A Lockheed története sem éppen tiszta ebből a szempontból. Bár az F-16-okat valójában a USAF-tól kaptuk volna. Igazából maguk a gépek valami $1-os áron lettek volna a miénk, kifizetni a kikonzerválást (párszázezer dollár) és az MLU-t, FalconUp-ot kellett volna. Meg jött volna vele némi fegyverzet is.
-
Zeratul
addikt
válasz
Tigerclaw
#70
üzenetére
"A lényeg nem az, hogy melyiket választják, hanem az hogy újra van verseny, ami az árak drasztikus esését hozta, hozza magával."
Vagy nem. Lebecsülöd a különböző kormányzati lobbisták szerepét, ami egy ilyen drága rendszer esetén hatványozottan megmutatkozik. Lásd Grippen beszerzés. USA leharcolt, sivatagban bontásra váró selejtet akart ránk sózni (F-16 A/B), a svédek ericson (csak azért nem nokia mert az finn) dobozoltak. A törökök meg olcsón -az USA ár feléért- adtak volna jó állapotú F16- C/D gépeket, csak hát számukra ismeretlen volt hogy akkor baksist is adni kellene az ajánlathoz.
-
#65675776
törölt tag
Igen, ez a másik ok. De a DU miatt eleve nem is szorultak rá hirtelenjében a hosszabb csőre. 140-es ágyút mióta tervezgetik? A '80-as évek közepe óta? Szolgálatba áll egyáltalán valaha? Elnézve, hogy mi történik FCS és utódai szintjén, néha azt látom, hogy el sem tudják dönteni mit akarnak valójában.
Zeratul: Gripen lesz az inkább.
Egyébént meg azok a "sivatagban bontásra váró selejt" F-16ADF-ek még ott tárolva is rendelkeztek akkora élettartamtartalékkal, mint egy JAS-39A/B új korában. Ráadásul az ADF-ek esetén a FalconUp után ez további 4000 órával növekedett volna, míg a mi Gripenjeink esetén erre nincs lehetőség. Maximum a szárny teljes cseréje esetén jöhet szóba és akkor is csak megközelítenék az F-16-ok eredeti élettartamát. Emellett azok a sivatagban levő gépek átestek volna az MLU-n is, ami után a képességeik sok szempontból még a JAS-39C/D-k összes tervezett (de sok szempontból a mai napig meg nem valósult) képességét is felűlmúlták volna. Ráadásul nem kellett volna várni egyes fegyverek integrációjára, mint pl az AIM-120C-jére. Mert ugye mikor megvettük a Gripeneket, azokhoz még csak az AIM-120B-k voltak integrálva. Az integráció költségei pedig jórészt a magyar beszerzés költségeit növelték. Amibe került a 14 db Gripen, annyiból 24 jobb képességekkel rendelkező F-16AM/BM-et vehettünk volna, amelyek ráadásul hosszabb ideig is rendszerben maradhattak volna. Mondjuk részletkérdés, mert se pilóta, se üzemanyag nincs igazán még ehhez a 14 géphez sem.
-
válasz
#65675776
#68
üzenetére
Az amerikaiak nem is véletlen, hogy nem foglalkoznak az L/55-ös Rh 120-szal, egyszerűen nincs szükségük rá a DU lövdékek miatt.
Bocsánat, abban teljesen igazad van, hogy az US ARMY és az USMC nem foglalkozott komolyabban az L/55-ös 120mm-es löveggel, de amiatt, mert saját 120/140mm-es lövegen dolgoztak, ami az XM291 jelzés alatt futott. A programot a többi Abrams-alapú, vagy Abrams-utód fejlesztésekbe olvasztották be, amik CATTB név alatt futottak össze.
A hidegháború utáni költségvetési kaszákba az új harckocsi, de még a mélyebb Abrams fejlesztések is elbotlottak, marad az M256-hoz kifejlesztett új, hosszabb penetrátor rudas, könnyebb levállóköppenyes lövedékekre vonatkozó fejlesztés, ez lett az M829A2, majd az A3.
Kérdés, hogy egy nagyobb méretű hajtómű esetén is képes lesz-e a SpaceX hozni a jó paramétereket.
A Falcon Heavy esetén marad a 3x9 Melin-1D jelenleg, a nagyobb, Raptor kódnevű hajtómű odébb van, azt a jelek szerint csak a még nem elnevezett "Mars"-hordozórakétához fejlesztik, amely 100+ tonnás hasznos terhet vihet fel. Viszont ez giga-rakéta, amely a Saturn V. / Energia / (N1) szinten mozog majd, jelenleg eléggé kihasználatlan lenne, egyszerűen nincs olyan hasznos teher most még, amely igényelné ezt a teherbíró képességet. A SpaceX is a jövőbeli Mars-kolonizáláshoz számol vele (ezért nevezik nem hivatalosan Mars Colonization Transporter, vagy Mars Colonization Launcher néven).
A Merlin-1D a jelenlegi piaci igényeket ki tudja elégíteni...
-
#68
#65675776
törölt tag
frostitualt
#33
#65675776
törölt tag
válasz
frostitualt
#33
üzenetére
"az arbrams gyakorlatilag egy leopard2-es páncélzat meg egy német ágyú köztudott"
Akkor rossz a köztudat. A páncélzata brit eredetű (Cobham), amit a németek is átvettek. Az ágyú eredetileg szintén brit eredetű (L7A3), később került bele az Rh 120. Egyébként ehhez még vedd hozzá, hogy az alap Abrams a 105 mm-es ágyújával a rendszeresített DU lövedékekkel hasonló átütési jellemzőket produkált, mint a Leo 2 az L44-es 120 mm-es ágyúval. Az amerikaiak nem is véletlen, hogy nem foglalkoznak az L/55-ös Rh 120-szal, egyszerűen nincs szükségük rá a DU lövdékek miatt. Cserébe megspóroltak 4-5t-t a tömegből. De ez mind önmagában nem jelent semmit. Sok jó részegységből is lehet hulladékot építeni. Az Abrams esetén nem ez történt, elég jól össze van rakva.
Az oroszok mikor tudták tesztelni F-35-ön a PAK FA radarját?
Cikkhez közvetlenül: Attól, hogy olcsóbb, még nem biztos, hogy a SpaceX nyerni is fog. Az űrkutatásban a szerverekhez hasonlóan elsődleges a megbízhatóság. Szóval szép és jó, hogy mondjuk $2-300k-ért juttatnak fel terhet, csak kérdés, hogy az oda is kerül-e, ahova kell. Mert egynémelyik műhold árát elnézve nem éppen a fellövés költsége a legmagasabb.
A rakétahajtómű tolóerő/tömeg aránya meg szép és jó. Csakhogy rakétáknál nem ezen múlik a gazdaságosság, hanem a teljes rendszer tömegarányán. Ha az nem jobb a hatékonyabb hajtómű ellenére sem, akkor papíron levő paraméterrel ki lehet tapétázni a szobát. Emellett a Merlin 1D egy kevesebb, mint fele akkora tolóerejű hajtóm, mint az RD-276. Kérdés, hogy egy nagyobb méretű hajtómű esetén is képes lesz-e a SpaceX hozni a jó paramétereket.
-
Mert te láttak/mások láttak erőművi baleseteket a tévében, és emiatt egyenes következmény, hogy minden atom robban? Hogyan kéne megszerezni bármilyen jövőbeni új technológia esetén a tapasztalatot kipróbálás nélkül?
Attól tartok félreismersz. Messze nem a TV-ben látott dramatizált feldolgozásokból szerzek információkat ilyen jellegű témákban. Hidd el, ami érdekel, ott nőgyógyászati alapossággal szoktam a mélységekbe beleásni a háttérbe, a fellelhető háttérinformációkat felkutatni. Az űrkutatás pedig eléggé érdekel...
Alapvetően kétféle megközelítése van az NTR hajtóműveknek, az egyik a nyílt reakcióterű, ahol a hidrogén (vagy a hajtóközeg) átáramlik a reaktor magján, a másik a zárt rendszer, ahol a hajtóközeg közvetlenül nem érintkezik a radioaktív anyaggal. Utóbbira példa a Timberwind, amire Rive is utalt. Mindkettő esetén van kockázati tényező, ráadásul utóbbi annyira életképesnek nem bizonyult, ahogy Rive le is írta...
-
Zeratul
addikt
-
Rive
veterán
Szóval a felsorakoztatott érveket hagyjuk, keress helyettük mást...
Más: mint említettem, a 'tiszta' NTR tervek szoros rokonságot mutatnak a kavicságyas reaktortípusokkal.
A kavicságyas reaktorok - minden igéretességük és relatív egyszerűségük ellenére - eddig nem sikerültek igazán jól.Ha valamit nem sikerült helyhez kötött, zárt rendszerben üzemeltetett módon jól megoldani, akkor talán nem kellene vele próbálkozni mobil, nyílt rendszerű változatban.
-
Arra mutattam rá, hogy eleddig sincs tapasztalatunk légköri NTR hajtóművekkel. Mivel pedig az NTR hajtómű alkalmazása meglehetős rizikót hordoz magában, ezért nem kellene vele foglalkozni.
Az maghasadásos energiaforrásoktól való mértéktelen aggódástól szoktam falra mászni. Miért nem kéne vele foglalkozni? Mert te láttak/mások láttak erőművi baleseteket a tévében, és emiatt egyenes következmény, hogy minden atom robban? Hogyan kéne megszerezni bármilyen jövőbeni új technológia esetén a tapasztalatot kipróbálás nélkül?Szóval a felsorakoztatott érveket hagyjuk, keress helyettük mást, ezek nem voltak igazán találók.
-
Arra mutattam rá, hogy eleddig sincs tapasztalatunk légköri NTR hajtóművekkel. Mivel pedig az NTR hajtómű alkalmazása meglehetős rizikót hordoz magában, ezért nem kellene vele foglalkozni.
Nem azt mondom, hogy az NTR hajtóműveket felejtsük el, mert bolygóközi űrutazásokhoz ideálisak lennének, de a légköri alkalmazását én nem támogatnám. Ráadásul az NTR hajtóművek fő problémája a kicsi T/W arány, még a Timberwind programnál is csak 30 körüli értékről beszélünk. Hiába a kétszer, két és félszer nagyobb Isp (üzemanyag-felhasználási hatékonyság), a kinyerhető előny annyira nem vonzó, hogy megérje a rizikót, amit egy sikertelen indítás általi sugárszennyezés jelenthet.
-
#59
Cifu
félisten
VaniliásRönk
#46
válasz
VaniliásRönk
#46
üzenetére
Egy rakéta esetében a túlhevülő reaktort pl. ki lehet dobni, vagyis nincs robbanás, ezzel minimalizálható a szennyezés. Bár elég valószínűtlen, hogy a láncreakció szalad meg, sokkal valószínűbb az üzemanyagrendszer meghibásodása, ebben az esetben pedig a reaktor nem feltétlenül semmisül meg (mivel nincs oxidáló komponens a robbanás sem olyan katasztrofális, sőt, ha semleges vagy kevésbé reaktív gázt használnak üzemanyagnak akkor semmiféle robbanás nem lehetséges), ergo nincs szennyezés.
Tisztában vagyok az NTR-ek működésével, de akkor sem gondolom azt, hogy ezzel játszani kéne. A felhozott példákat pedig azért tartom relevánsnak, mert mindhárom olyan erőműben történt, ahol úgy gondolták, hogy ilyen katasztrófa nem történhet meg soha. Az elképzelhetettlen mégis megtörtént.
Kevés (=nulla, ha a Kiwi-programot nem vesszük) a tapasztalatunk a légköri NTR üzemeltetéssel, ez pedig óvatosságra int, itt is szembesülhetünk olyan problémákkal, amire előre nem gondol senki. Oszt mi történik? Sajnálkozunk utólag?
A probléma a hisztéria, pl. amikor RTG-vel szerelt (polgári) szondát indítanak, akkor is teljes a pánik.
Az RTG miatti hisztéria más kalapba esik, azon én is mosolygok. De egy NTR esetén azért jelentősebb mennyiségű sugárzó anyagról beszélünk, amit ráadásul aktív működés közben emelkedne...
És azokat a tanulmányokat ki fizette?
A DoD, hogy melyik megközelítés éri meg jobban. Tehát nekik pont a reális válasz volt a hasznos. Az évi 28.-as érték egyébként esetükben igen kedvezően nézett ki az űrsiklóra.
A gazdaságosság alapvetően az újrafelhasználás költségeitől függ, az STS nem arról volt híres, hogy ezek alacsonyak lettek volna. Ez nem az újrafelhasználhatóság koncepciójának, vagy az alacsony kihasználtságnak a következménye, hanem egyszerűen annak, hogy az STS egy gazdaságtalan rendszer volt.
Az STS program eredeti koncepciójába pont, hogy az alacsony újrafelhasználási költség volt kitűzve. Ez nem sikerült, több ok miatt is (leginkább amiatt, mert az USAF / NRO igényeihez kellett növeszteni az űrsiklót, de belejátszott a fejlesztési költségcsökkentés is). A hosszú fordulóidők miatt pedig csökkent a kihasználtság, ebből fakadóan pedig a fajlagos költségek emelkedtek. Végzetes spirál, és senki sem volt elég erős a döntéshozóknál, hogy ezt megállítsa...
Nem látom ez miért ekkora ha.
Mert a koncepció folyamatos életképessége még nem bizonyított. Azt sem veri nagy dobra a SpaceX, hogy a roppant alacsony (akár 5-7 millió dollár per indítás) Falcon-9-R indítási ár, amivel mostanság dobálóznak, csak úgy jön össze, ha minden Falcon-9-R és Falcon Heavy R fokozat sikeresen visszatér. Nincs biztonsági ráhagyás, hogy mi történik, ha néha-néha egy-egy fokozat odavész. Brutális önbizalmuk van, ami egyfelől jó dolog, másfelől viszont komoly rizikót is jelent...
A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie, szóval ezt személy szerint nem eszem meg...
A Falcon-9-R vezérsíkjai nyitott rendszerrel működnek, a zárt rendszernél kellene egy szivattyú, ami folyamatosan működik, azt valamivel meg kell hajtani, azt energiával ellátni, stb. Ez túl nehéz, ezért egy nyitott rendszert használnak, ami egy külön tartályban tárolt RP-1 (magyarul kerozin) üzemanyagot használ hidraulika-folyadéknak, és egy nitrogén-tartállyal tartják nyomás alatt, . Alaphelyzetben a munkahengerek működésekor a nitrogén-tartály szelepét megnyitják, ez növeli az RP-1 nyomását, a munkahenger pedig működésbe lép. Ha visszafelé akarják eltéríteni egy másik szelepen "elengednek" egy kis mennyiségű RP-1-est, és a rendszer egyensúlyba áll (semleges állásba kerül a vezérsík). Az "elhasznált" RP-1 pedig a fő RP-1 üzemanyag-tartályba folyik tovább, ahol a hajtómű elhasználhatja. A probléma az volt, hogy a "hidraulika" RP-1 tartályban kevés volt az üzemanyag, és elfogyott, mire leszállt volna a fokozat...
A Virginnek az a legnagyobb problémája, hogy majmokat ültettek a pilótaülésbe.
Én nem mernék pálcát törni a fejük felett, kiváncsi lennék, miért nem akadályozza meg valamilyen biztonsági rendszer azt, hogy a farokrész mozgatását aktiválják véletlenül...
Az Orbital egy vicc, az ukránok építették a rakétáikat kukázott 40 éves orosz hajtóművekre. Meg is lett az eredménye.
Az Orbital azért ott van a piacon a 90-es évek eleje óta, és a Pegasus rakétájuk a mai napig az egyetlen levegőből indított hordozórakéta, ami szintén egy innovatív megoldás. Az Antares négy sikeres indításon volt túl, mikor bekövetkezett a tavalyi tüzijáték. Az ukrán cég, aki építi az első fokozatát, pedig évtizedek óta gyártja a Zenyit rakétákat amik azért annyira nem rosszak (bár tény, hogy arányaiban sok kudarc volt velük, főleg az első időkben). Szóval tapasztalatuk azért van a témában...
A Falcon Heavy gyakorlatilag három Falcon 9 első fokozat összedrótozása, ilyesmibe eddig még senkinek sem tört bele a bicskája, érthető hogy magabiztosak az ügyben.
Kereszt-táplálási rendszerrel, amivel viszont nem sok (semmi) tapasztalata van a SpaceX-nek. Ettől még a rakéta nem létező, és mégis jelen időben beszélnek róla úgy, mint a világ legnagyobb rakétája...
Az N1-nek egyetlen fokozata sem működött soha, és a jelek szerint maguk a hajtóművek is tervezési hibásak voltak. Nem véletlen, hogy az oroszok nyom nélkül akarták eltüntetni az egész projectet.
Lehet sorolni a nyugati sikertelen hordozórakéta-programokat (ott van az Europa nagyszerű példának), szóval emiatt nagyvonalúan semmisnek tekinteni az N-1-et...
-
#58
#82729984
törölt tag
VaniliásRönk
#56
#82729984
törölt tag
válasz
VaniliásRönk
#56
üzenetére
Ez nem azon múlik hogy a hadseregnek kell a fejlesztés vagy sem. Egyszerüen a rakéta technika ahogy irtam befulladt cserébe viszont iszonyat drága.
Igy viszont nem volt mit tenni vele, ráadásul semmiféle áttörés sem jelentkezett. Hogy értsd: ahhoz hogy az űrutazás olyasmi legyen mint manapság a repülés, ahhoz ezerszer, de lehet hogy tizezerszer olcsobbá kéne válnia fajlagosan. Miközben a valós lehetőség mindössze néhány 10% spórolás.Ez kb. olyan mintha a '60-as évek tiztonnás számítógépéből dollármilliárdok elköltése után sikerülne csinálni 9 tonnásat. Na bumm...
És ennek folyománya aztán minden, a NASA megnyirbált költségvetése, az hogy magáncégek nem is foglalkoz(t)ak vele stb. És az a nagy helyzet hogy amig nem jön egy áttörés és valaki nem fedez fel valami olcsóbbat, jobbat mint a rakétameghajtás addig az űrutazás soha nem fog a megfizethető kategóriába kerülni.
Jelenleg az a helyzet mintha az okostelefon a zsebedben IC-k helyett relékből lenne összerakva...
-
#57
Rive
veterán
VaniliásRönk
#46
Rive
veterán
válasz
VaniliásRönk
#46
üzenetére
Ne hasonlíts erőművi baleseteket egy rakétafokozathoz.
Azok az NTR-ek, amik képesek rendesen tolni, eleve azzal számolnak, hogy a hasadóanyag megy a kiáramlással: de még a 'szelíd' tervek esetén sem kizárható a tokok sérülése - a hasonló elvekre épülő kavicságyas reaktorok pl. azért látszanak ma zsákútcának, mert nem sikerült (még statikus üzemre se sikerült!) elegendően stabil tokot csinálni a hasadóanyagnak.
Légköri NTR felejtős. Nem megengedhető a hasadóanyag légkörbe jutása, márpedig most lénygeében garantáltnak látszik, hogy kijutna.
De nem is kell NTR, pláne most, hogy végre mozog valami a 'sima' rakéták körül.
A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie...
Ahogy ezt nekem magyarázták, nem aktív szivattyú van, hanem két tartálynyi olaj, az egyik nyomás alatt.
Nem látom ez miért ekkora ha.
A főnököm szok' efféléket mondani, jellemzően olyankor, amikor még hátravan a projekt kétharmada
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#56
VaniliásRönk
nagyúr
Tigerclaw
#55
VaniliásRönk
nagyúr
válasz
Tigerclaw
#55
üzenetére
A hadieszközök nem a legjobb ellenpélda, egy katonai rendszer nem kínai bóvli egy év jótállással. A hadseregnek olyan eszközöket kell gyártani, ami (elvileg) hosszú évekig megbízhatóan működik jellemzően extrém körülmények között is, plusz adott követelményeket kell kielégíteni, nem pedig "csicsábbnak, occsóbbnak, gyorsabbnak" kell lennie a konkurens gizmójánál. A magánszektor sikere mindig a sokkal nagyobb eladott darabszámban rejlik, így kisebb profithányaddal is nagyobb megtérülés érhető el, ami aztán visszaforgatható a fejlesztésbe.
Ha az űrutazás a megfizethető kategóriába kerülne akkor ott ugyanez a folyamat mehetne végbe. -
Tigerclaw
nagyúr
válasz
#82729984
#51
üzenetére
Pontosan. Azon a területen fejlődtek, amiben a konkurencia egymás sarkát taposta a fejlesztés során, ráadásul ott emberek millióit kellett meggyőzni valami terrmék megvásárlásáról, nem egy kormány, vagy katonai alakulat néhány tagját. Ha a számítógépipar megmaradt volna a katonaság és a kormány játékszere, még most is szekrény méretű számítógépeik lennének.
-
#54
VaniliásRönk
nagyúr
#82729984
#53
-
#53
#82729984
törölt tag
VaniliásRönk
#52
#82729984
törölt tag
válasz
VaniliásRönk
#52
üzenetére
És te azzal ha a légkörben felrobban egy nukleáris anyagot hordozó rakéta? (ha ez szándékos lenne akkor a szó amit keresel a piszkos bomba)
-
#82729984
törölt tag
"Lajikus szemmel és szubjektív véleményemmel az USA a 60-as 70-es években érte el a jóléti csúcsot, azóta csökken a színvonal és ez kihat a fejlesztésekre is."
Ez nézőpont kérdése, a '60-as években a számítógép egy iskolai stadion méretü helyet jelentett szekrény méretü gépekkel, ma meg ennek az milliószorosa elfér az ingzsebedben... Szóval helyesen inkább úgy lenne hogy másfelé fordult a technológia érdeklődése.
Amiben még az is benne van hogy pl a rakétatechnika igazából befulladt (értsd: ezerszer hatékonyabbnak kéne lennie, ami úgy tünik fizikailag is lehetetlen). -
#50
#82729984
törölt tag
VaniliásRönk
#46
#82729984
törölt tag
válasz
VaniliásRönk
#46
üzenetére
"Ne hasonlíts erőművi baleseteket egy rakétafokozathoz. Előbbiek esetében a legnagyobb probléma a légkörbe kerülő szennyezett por és gőz, pont azért, mert ezek rendkívül messzire juthatnak el."
Mer' ezek a rakéták már csak olyan hogy a föld alatt szoktak véletlenül felrobbanni és még véletlenül sem a légkörben repülés közben...
Arról is híresek hogy a felrobbanó rakéta darabjai szintén még csak véletlenül sem a légkörben szoktak szétszállni hanem egy egy tó alatt vagy ilyesmi..."Egy rakéta esetében a túlhevülő reaktort pl. ki lehet dobni, vagyis nincs robbanás""
Persze ki lehet dobni, ez valami olyasmi lehet mint a sztálingrád után a német hadsereg
fejvesztett meneküléseizé akarom mondani dinamikus eltávolodása az ellenség arcvonalától.
Ki lehet dobni, nincs robbanás = a légkörben ezer darabra robbanó nukleáris szennyeződés több száz kmres körben szétszóródva"És azokat a tanulmányokat ki fizette?"
A gyíkemberek.
-
válasz
Tigerclaw
#45
üzenetére
Nincs úgy mond versenytársa az USA-nak jelenleg aztán el vannak kényelmesedve. A háborúnak ha más nem is, de egy nagy előnye van. A technológiai fejlesztés, mert ugye a felek rá vannak kényszerítve a fejlesztésre. A legtöbb fejlesztés mindig ezekből az időkből származik.
Lajikus szemmel és szubjektív véleményemmel az USA a 60-as 70-es években érte el a jóléti csúcsot, azóta csökken a színvonal és ez kihat a fejlesztésekre is.
-
#46
VaniliásRönk
nagyúr
Cifu
#41
VaniliásRönk
nagyúr
Ne hasonlíts erőművi baleseteket egy rakétafokozathoz. Előbbiek esetében a legnagyobb probléma a légkörbe kerülő szennyezett por és gőz, pont azért, mert ezek rendkívül messzire juthatnak el. Egy rakéta esetében a túlhevülő reaktort pl. ki lehet dobni, vagyis nincs robbanás, ezzel minimalizálható a szennyezés. Bár elég valószínűtlen, hogy a láncreakció szalad meg, sokkal valószínűbb az hajtóanyagrendszer meghibásodása, ebben az esetben pedig a reaktor nem feltétlenül semmisül meg (mivel nincs oxidáló komponens a robbanás sem olyan katasztrofális, sőt, ha semleges vagy kevésbé reaktív gázt használnak hajtóanyagnak akkor semmiféle robbanás nem lehetséges), ergo nincs szennyezés.
A probléma a hisztéria, pl. amikor RTG-vel szerelt (polgári) szondát indítanak, akkor is teljes a pánik."Az űrsiklós cikket azért javasoltam, mert abban vannak számok arról, mikor térül meg egy újrafelhasználható rendszer ára."
És azokat a tanulmányokat ki fizette? A gazdaságosság alapvetően az újrafelhasználás költségeitől függ, az STS nem arról volt híres, hogy ezek alacsonyak lettek volna. Ez nem az újrafelhasználhatóság koncepciójának, vagy az alacsony kihasználtságnak a következménye, hanem egyszerűen annak, hogy az STS egy gazdaságtalan rendszer volt.
"Ha nem is sikerül az újrahasznosítást megoldani, a rendszer árban akkor is versenyképes."
Nem látom ez miért ekkora ha. Egyetlen problémájuk van, stabilizálni kell a fokozatot visszatérés közben, ez alapvetően aerodinamikai probléma, abszolút nem megoldhatatlan. A hajtómű visszatérés közbeni újragyújtását már számtalanszor demonstrálták, sikeresen. A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie, szóval ezt személy szerint nem eszem meg, de hogy mi volt a valós ok, azt azért szeretném tudni...
"Most például ez a problémája a Virgin Galacticnak a WhiteKnightTwo/SpaceShipTwo rendszerükkel, egyszerűen ők is elszaladtak a költségekkel..."
A Virginnek az a legnagyobb problémája, hogy majmokat ültettek a pilótaülésbe. Egy ilyen idétlen baleset után pedig joggal merül fel a kérdés a befektetőkben, hogy mi a bánat folyik annál a cégnél.
"nem az SpaceX volt az első komolyabb civil cég, hanem az Orbital"
Az Orbital egy vicc, az ukránok építették a rakétáikat kukázott 40 éves orosz hajtóművekre. Meg is lett az eredménye.
"A Falcon Heavy pedig még el se készült, a SpaceX mégis jelen időben beszél arról, hogy a világ legerősebb rakétája..."
A Falcon Heavy gyakorlatilag három Falcon 9 első fokozat összedrótozása, ilyesmibe eddig még senkinek sem tört bele a bicskája, érthető hogy magabiztosak az ügyben. Az N1-nek egyetlen fokozata sem működött soha, és a jelek szerint maguk a hajtóművek is tervezési hibásak voltak. Nem véletlen, hogy az oroszok nyom nélkül akarták eltüntetni az egész projectet.
-
Tigerclaw
nagyúr
Szerintem a katonai és rakétatechnológiában hasonló mutyi van már vagy 50 éve az USA-ban, mint amilyen nálunk manapság mindenben, vagyis horror áron elvállalják, majd megy vissza a pénz a megfelelő zsebekbe. Konkurencia nincs, hanem gyakorlatilag pár nagyobb cég leosztja a megrendeléseket, hogy mindenkinek jusson. Mivel emiatt valódi verseny nincs (pontosabban nem volt eddig), ezért a technikát sem kellett fejleszteniük különösebben. Épp ezért tudott a Space X és pár új cég átugrani rajtuk. Ahogy látni a katonai technológiai piacon is egyre több a "startup" szerű cég, amik lekörözik a nagy fegyvergyártókat szinte mindenben. Az "új" F35 -ösről is 10-ből 9 hír arról szól, hogy mennyire le van maradva az Orosz és az Europai versenytársakhoz képest, pedig abba a projektbe is horror mennyiségű pénzt ölnek. Tudás van, technológia van, csak valódi verseny nincs, aminek ez az eredménye.
Több olyan komoly pénzdíjas "versenyt", kihívást kellene finanszíroznia a kormányoknak mint ami miatt létrejöttek ezek az új űrtechnológiával foglalkozó cégek is. Minél több iparágban indítani kellene ilyen technológiai versenyeket konkrét és fontos célok elérésére.
-
eastone1
senior tag
Ilyenkor azért mindenki kimutatja a foga fehérét. Ha emberéletről van szó mindenki nagyon szánom bánom. Ha előkerül a pénz is már semmi sem számít. Vicces egy organizmus vagyunk.
Ha nem motiválnánk magunk mindenféle zagyvasággal, kíváncsi lennék hányan indulnának el naponta rabszolgáskodni. -
vzozo
senior tag
Hagyd rá, valami orosz seggnyalóról lehet szó a kommentjei alapján. Márpedig aki a hazánk elleni orosz beavatkozás-elnyomás pár száz éves történelmének fényében a nyilvánvaló tényekkel szemben is csak nettó ruszki propagandát nyom, arra a következő pontok közül legalább egy érvényes:
- Küldetéstudatos vagy meggyőződéses hülye
- Fogalmatlan hülye
- Pénzt kap érte
- HazaárulóLehet választani.
-
@VaniliásRönk: NTR-rel szerelt rakétát nem lakott terület közeléből kell indítani és kész. Katasztrofális láncreakciótól nem kell félni, legrosszabb (!) esetben szétszóródik némi hasadóanyag.
Khhmmm... Three Mile Island, Csernobil, Fukusima. Nincs olyan egy nukleáris balesetnél, hogy "csak" egy kis hasadóanyag szétszóródik. Egy NTR azért jelentősebb mennyiségű hasadóanyagot visz magával. Nem jó dolog vele szórakozni. A "nem lakott terület" pedig nem egyenlő nem élő terület...
Mint említettem nem vagyok alapvetően az atomenergia ellen, de egy légköri NTR nem olyan szintű dolog, ahol a biztonságot szavatolni lehet...
Az még mindig kérdéses, hogy a Skylonból tényleg lesz-e valami. Elég nagy a csend körülötte, szerintem sajnos nincs mögöttük elég tőke.
Per pillanat ez a legígéretesebb SSTO fejlesztés. Én is örülnék, ha itt lenne éles konkurenciaharc, de sajnos nincs...
A fejlesztés mindig kockázatos, de abban nem értek egyet, hogy csak nagy kihasználtság mellett lehet gazdaságosan üzemeltetni az modernebb rendszereket. Ha kevesebb az indítás, akkor kevesebb indításra van elosztva a költség. Egy-egy indítás drágább lenne a minimumnál, de még így is sokkal olcsóbb, mintha minden egyes alkalommal teljesen új eszközt kéne építeni, mert az előző vagy űrszemét lett, vagy festői roncs az óceán fenekén.
Korántsem biztos, az OTRAG pontosan arról szólt, hogy nagy számban, olcsón, egyszerű, egyszer használatos rakétafokozatokra épít, ahol a sorozatgyártás miatt lettek volna olcsók az árak. Ott a politika szólt közbe megint (mert nehogy már egy német komolyabb rakétákat gyártson a hideg-háborúban...).
Az űrsiklós cikket azért javasoltam, mert abban vannak számok arról, mikor térül meg egy újrafelhasználható rendszer ára. A Space Shuttle vs. Titan III. esetén évi 28 (!) indításnál volt a fordulópont. Ez alatt a hagyományos, egyszer használatos rakéta volt az olcsóbb.
A SpaceX megközelítése bár rizikós, valójában azért bölcs. Ha nem is sikerül az újrahasznosítást megoldani, a rendszer árban akkor is versenyképes. Ha az újrahasznosítás megoldható, akkor fognak az árak csökkeni. Ugyan most azt kommunikálják, hogy eleve így álltak neki a Falcon 9-nek, az elején ezt nem hangoztatták, egyszerűen amiatt, mert ha kudarcot vallanak, akkor nincs olcsóbb opció...
Azonban egy teljesen újrafelhasználásra épülő rendszernél ilyen opciós lehetőség nincs. Vagy tudod vállalni a költségeket, vagy nem. Most például ez a problémája a Virgin Galacticnak a WhiteKnightTwo/SpaceShipTwo rendszerükkel, egyszerűen ők is elszaladtak a költségekkel, holott ráadásul ott csupán űrugrásról beszéltünk, és csak a LauncherOne rendszerük szól majd a kis méretű műholdakról...
Ez valami 21. századi dolog lehet, hogy kockázat nélkül akar mindenki előrelépni. Nem fog menni. Elon Musk sem őrült pusztán azért mert kockáztat. Ennek ez a módja.
Nem az, pusztán túl sok esetben költöttek túl sok pénzt olyan programokba, amelyek nem valósultak meg. Nem véletlen, hogy az ilyen programok szinte csak állami finanszírozással indulnak, a civil kezdeményezések állami lélegeztetőgép nélkül nem életképesek, legalábbis még. Ismét visszautalnék a SpaceX-re, a Falcon-1 és a Falcon-9 első indításai is mind-mind állami pénzből indultak. Ráadásul nem az SpaceX volt az első komolyabb civil cég, hanem az Orbital, amely dettó állami megrendelésekből építkezett.
Egy másik példa a Sea Launch, ahol viszont nem sikerült komolyabb állami pénzt bevonni, így 2009-ben csődbe is ment, majd az orosz partner (Energia) orosz állami pénzből vitte tovább a programot 2010-től...
Szóval nem, legalábbis most még nem arról szól a dolog, hogy bárki is jelentős anyagi kockázatot merne vállalni...
Abban sincs semmi sokkoló, hogy tartalék üzemanyag kell ahhoz, hogy a rakétafokozat (dobpergés) újragyújtás után landolni tudjon becsapódás helyett. Aki ilyesmiben érdekelt az ezt ki fogja tudni sakkozni.
Ki fogja sakkozni, de a SpaceX kommunikációja mégis rájátszik erre...
Az 53 tonnás teherbírás dettó, ha ennyit akarsz Föld körüli pályára állítani, akkor kifizeted "csak oda", nyilvánvalóan a maximális teherbírást fogják előre reklámozni, az a legfontosabb jellemző.
Ebben csak az a furcsa, hogy a SpaceX a Falcon-9 esetében nem így tett, ott a megadott értékek (állítólag) a visszatérő fokozatokra számítottak. ( "[Falcon 9 v1.1] vehicle has thirty percent more performance than what we put on the web and that extra performance is reserved for us to do our reusability and recoverability [tests] ... current vehicle is sized for reuse. // Gwynne Shotwell, A SpaceX COO-ja (második embere)" Forrás ).
Az N1-et azért ne listázzuk, mert egy darab sikeres indítást sem sikerült összehozni, valami mindig eldurrant.
A Falcon Heavy pedig még el se készült, a SpaceX mégis jelen időben beszél arról, hogy a világ legerősebb rakétája...
@frostitualt: Akkor ez téged minősít...
Nagy szavak attól, aki azt írta fél napja, hogy az Abrams-on a Leopard 2 páncélzata van. Elég lett volna a Wikipédia magyar nyelvű szócikkét megnyitnod, ha már szakmaibb, angol nyelvű forrásokat nem olvasol (mondjuk Globalsecurity vagy legalább Fprado...).
Egyébként nyugodtan szólj csak le, és közben sorold, Te mit tettél már le a témában az asztalra, milyen kapcsolatokat sikerült kiépítened például olyanokkal, akik nem csak a fotón láttak már az AN/APG-81-est...
...több ezer elemi antennából álló hálózat...
Neee.... Könyörgöm, ne okozz röhögőgörcsöt...
D
Az AESA radaroknál sokszor még ezret sem éri el a T/R modulok száma (az F-22A esetében is csak 1500 T/R modul van, az AN/APG-81 esetében ~1600 lehet), a több ezer pedig csak a hadihajókra vagy a földi telepített fázisvezérelt radaroknál élő szám.
a nyeresége sokkal nagyobb, mint a parabola antennát használó radarokak,
Jajj, a fázisvezérelt radar esetében a nyereség nem feltétlen nagyobb, huhh... Nagyon hülye helyről szedted a forrásod...
Ez eddig még nem ujdonság kb 30 éve van ilyen.
A repülőgépeken a PESA radarok valóban ekkor jelentek meg, a földi telepítésnél kicsivel régebben. Az AESA radaroknál viszont az F-22A AN/APG-77-ese volt az első áttörés...
csakhogy a ruszkik mögévágtak egy nagyon erős jelfeldolgozó rendszert,
A jelfeldolgozó rendszer számítógépet jelent, szóval a "nagyon erős" mókásan hat, hiszen mindenki tisztában van az orosz mikroelektronika képességeivel...
kb ez a lopakodó technológia vége. bár annak már a yugó war-ban vége volt amikor gatyaszárító radarral bemérték és lelőtték a lopakodó sast.
Milyen sast?
Az F-117 Nighthawk az éjjeli sólyom lehet maximum.
Ott pedig elkövették azt a hibát, hogy ugyanazon az útvonalon repültek folyamatosan. Ezt kifigyelték, odatelepítettek egy Sz-125-öst, és mivel a lopakodás nem láthatattlanságot jelent, sikert is értek el... Ettől a lopakodás még nem szünt meg - a Pak-Fa is lopakodó, szólok. -
#40
frostitualt
tag
Cifu
#37
frostitualt
tag
"meg a phase array radar ami az PAK FA T-50 -be került
Szakértővel állunk szemben. Segítek: fázisvezérelt radar."ez meg külön gyöngyszem
. ha már leforditod akkor fázis rács, annak még lenne is valami értelme. De nyilván fingod sincs róla mi az . milyen fázist vezrérelnek? 
kioktalak mostan': több ezer elemi antennából álló hálózat, aminek a nyeresége sokkal nagyobb, mint a parabola antennát használó radarokak, de nem is ez a nagy előnye, hanem az, hogy az antennák melletti direktorokkal lehet az antenna érzékelési irányát szabályozni anélkül hogy mozgatnák. Ez eddig még nem ujdonság kb 30 éve van ilyen. csakhogy a ruszkik mögévágtak egy nagyon erős jelfeldolgozó rendszert, ami a nagyon gyenge de a közelsége miatt nem indokolt visszaverődéseklet figyeli. ha ilyet talál akkor ráburstöl a radarral és ha van ott egy lopakodó akkor hiába lopakodik a burst miatt bemérésre kerül. és megy is a rakéta a seggébe. kb ez a lopakodó technológia vége. bár annak már a yugó war-ban vége volt amikor gatyaszárító radarral bemérték és lelőtték a lopakodó sast. az oktatást meg hagyd meg annak aki ért hozzá te csak írj cikkeket. A rakétás dologhoz meg fáradt vagyok már. de fogadd el tévedsz ha guglizol rájösz miért. Az tény hogy az usának hatalmas katonai költségvetése van, ugyanakkor tele vannak elbukott projektekkel. Még normális pszhjuk sincs, amikor a ruszkik bmp4-et használnak murca ül a hummerban.
Szóval hiába van hatalmas költségvetése a pénz nagy részet lenyúlják. És pont ez van a nasa-nál is. -
#39
frostitualt
tag
Cifu
#37
frostitualt
tag
"Haditechnikának én írtam az F-35 bemutató cikksorozatot, akarod tudni mennyi követ mozgattam meg, hány emberkével leveleztem, hogy az AN/APG-81-ről egy kicsivel többet megtudjak, mint ami a Wikipédián meg az MilitaryPhotos és az F-16.net fórumán kering? Tudod mi lett a vége? Szinte semmi."
Akkor ez téged minősít...
-
#38
VaniliásRönk
nagyúr
Cifu
#37
VaniliásRönk
nagyúr
NTR-rel szerelt rakétát nem lakott terület közeléből kell indítani és kész. Katasztrofális láncreakciótól nem kell félni, legrosszabb (!) esetben szétszóródik némi hasadóanyag. Mint mondtam a kísérleti atomrobbantások esetében ilyen aggályok nem voltak. A hasznos terhet egy többfokozatú rakéta esetében a többszörösére növelhetnék.
Az még mindig kérdéses, hogy a Skylonból tényleg lesz-e valami. Elég nagy a csend körülötte, szerintem sajnos nincs mögöttük elég tőke. A fejlesztés mindig kockázatos, de abban nem értek egyet, hogy csak nagy kihasználtság mellett lehet gazdaságosan üzemeltetni az modernebb rendszereket. Ha kevesebb az indítás, akkor kevesebb indításra van elosztva a költség. Egy-egy indítás drágább lenne a minimumnál, de még így is sokkal olcsóbb, mintha minden egyes alkalommal teljesen új eszközt kéne építeni, mert az előző vagy űrszemét lett, vagy festői roncs az óceán fenekén.
Ez valami 21. századi dolog lehet, hogy kockázat nélkül akar mindenki előrelépni. Nem fog menni. Elon Musk sem őrült pusztán azért mert kockáztat. Ennek ez a módja.
Abban sincs semmi sokkoló, hogy tartalék üzemanyag kell ahhoz, hogy a rakétafokozat (dobpergés) újragyújtás után landolni tudjon becsapódás helyett. Aki ilyesmiben érdekelt az ezt ki fogja tudni sakkozni.
Az 53 tonnás teherbírás dettó, ha ennyit akarsz Föld körüli pályára állítani, akkor kifizeted "csak oda", nyilvánvalóan a maximális teherbírást fogják előre reklámozni, az a legfontosabb jellemző.
(Az N1-et azért ne listázzuk, mert egy darab sikeres indítást sem sikerült összehozni, valami mindig eldurrant. Az Antares kirobbanó sikere alapján úgy tűnik még az NK-33-as hajtóműveket sem sikerült rendesen összerakniuk az oroszoknak.) -
@frostitualt: nem hogy rakétájuk sincs, űrjárművük se amit fel lehetne lőni vele.
Nincs rakétájuk? Yupp, az Atlas 5 mellett ott a Delta IV., a Falcon 9 és a Taurus is. Fejlesztés alatt az SLS, Falcon Heavy.
Nincs űrjárművük? Hmm... Per pillanat nincs, de végül csak 3+1 van fejlesztés alatt (Dragon 2., CRS-100, Orion, a plusz egy a DreamChaser, mert annak a jövője még kérdéses). Szóval hamarosan egyenesen válogathatnak közülük.
az oroszok sok téren fejlettebbek az amerikaiaknál pl a rakétatechnológia ilyen.
Hallgatlan, milyen téren? Azért, mert van egy hatékony rakétahajtóművük, amit az ULA megvásárolt, mert olcsóbb volt ez, mint tervezni és gyártani egy sajátot? Huhh... Komoly. Emiatt egyből fejlettebbnek tekinteni elég meredekebb...
meg a phase array radar ami az PAK FA T-50 -be került
Szakértővel állunk szemben. Segítek: fázisvezérelt radar.
beépítésre valami elmebeteg távolságról érszékeli az f35-ös hiába lopakodó
Ember, te biztos kém vagy, ha ennyit tudsz erről. Vagy csak a propaganda anyagokat olvasod el. De inkább utóbbi.
Miért? Azért, mert a modern radarok valós képességei hétpecsétes titkok. A Haditechnikának én írtam az F-35 bemutató cikksorozatot, akarod tudni mennyi követ mozgattam meg, hány emberkével leveleztem, hogy az AN/APG-81-ről egy kicsivel többet megtudjak, mint ami a Wikipédián meg az MilitaryPhotos és az F-16.net fórumán kering? Tudod mi lett a vége? Szinte semmi. Aki még tudhatott is róla, az is inkább letagadta, hogy bármit is tud róla. Ez pedig az amerikai katonai fejlesztés, ahol egy GAO elemzésben meglepően sok információ kerül napvilágra az egész programról. Az oroszoknál pedig ehhez képest NULLA az információmozgás. Az új Armata harckocsiról, amit hamarosan bemutatnak, konkrétan nincs megbízható fotó, vagy ábra.
Szóval ha te azt hiszed, hogy egy bulvároldalon azt olvasod, hogy a PAK-FA / Szu T-50 majd több száz km-ről felderíti az F-35-öst, akkor nyugodtan nevesd ki. Köze nincs a valós adatokhoz...
az meg hogy az arbrams gyakorlatilag egy leopard2-es páncélzat meg egy német ágyú köztudott.
Köztudott, TE mégis rosszul tudod.
Az M1 Abrams-hoz az amerikaiak megvették a brit Chobham-páncélzat licencét, és azt fejlesztették tovább (Uránium páncélréteg). A Leopard-2 ugyebár német.
Az M256 valóban a német Rheinmetal licencén alapul, de szintén átdolgozták, és saját lőszert fejlesztettek ki hozzá.@VaniliásRönk: NTR-hajtómű
Azért lássuk be, hogy nem egy életbiztosítás az NTR hajtómű. Földről indítva, első fokozatnak meg különösen nem. Amúgy az atomenergiát támogatom, de hajtóműnek inkább csak bolygóközi űrjárműveknél életképes szerintem. Légköri használatát inkább ne erőltessük...
A kémiai reakcióra építő űreszközök valóban elavultak, főleg a hagyományos, eldobható többfokozatú rakéták, ezen nincs mit szépíteni, és az sem változtat rajta, hogy az összes nemzeti űrprogram ezeken pörög még mindig.
A SABRE is kémiai reakcióra épül. Szóval azért még ne temesd ezt a technikai megközelítést. Az eldobható több-fokozatú rakéták valóban nem a legjobb megoldások, én is inkább az SSTO megoldásokban látnám a jövőt, de kockázatos és gazdaságosan üzemeltetni csak nagyon magas kihasználtság mellett lehet. A SpaceX megközelítése az újrahasznosítható fokozatokkal egy átmenet, egy szükségmegoldás, ez is rizikó, de megvalósítható a kéznél lévő megoldásokkal...
Az újabb technológiákat, innovációt nem nagyon erőltetik.
Olvasd el az Sg.hu-ra írt cikksorozatomat (a végét linkeltem, az elején ott vannak a linkek, sajnos csak ilyen módszerrel elérhető
), nem önfényezésnek, de lehet látni, hogy az űrsikló is honnan indult, milyen ambíciózus elképzelésekkel vágtak bele, és mi lett a vége.Na most a felsorolt példák is jelzik, hogy innováció lenne, de a rizikó az rizikó. Gazdaságilag első sorban. Amíg évi 10 indítás alatt vagy, az általánosnak tekintett SSTO vagy legalábbis levegőből indított megoldások fejlesztési költsége nem térül meg 10 éven belül. A NASA se tudott még az eredeti Constellation-programra elegendő pénzt kapni. Egy ilyen, modern megoldás a hagyományos fejlesztési csatornákon 30-50 milliárd dollár lenne, alsó hangon. A NASA pedig ahogy már említettük, a leggazdagabb űrügynökség...
Szóval érthető, hogy az innováció nehezen talál utat magának. Egy másik példán keresztül is jól látható: az ESA is maradt a hagyományos megoldásoknál az Ariane-6 esetén. Holott hajdan, a '70-es és '80-as években még olyan elképzelésekkel aludtak, mint a német Sanger II....
Ha nem lenne a SpaceX akkor ez most sem változna.
A SpaceX is úgy tudott elindulni ezen az úton, hogy pokoli kockázatot vállalt. És vállal most is. A Falcon-9 Reusable egy hatalmas blöffnek is tekinthető, hiszen ha mindkét fokozatot visszatérőként akarják használni, akkor a teherbírása bizony hirtelen ~megfeleződik. Ez az ára az újrafelhasználásnak. A SpaceX is él a marketing eszközeivel, nem veri nagy dobra, hogy a Falcon 9 v1.1 fél-újrafelhasználható módban (vagyis csak az első fokozat tér vissza) 11 tonnát tud felvinni, ha nincs visszatérés, de kell a 10%-os biztonsági határ az első fokozatnál (vagyis az, hogy egy hajtómű kiesésével is pályára tudja állítani a műholdat), akkor ez 13,1 tonna. Ha pedig maximális teherbírás kell, akkor az ~16 tonna, de itt semmi biztonsági ráhagyás nincs (ezért nem ezzel hírdetik). Viszont a Falcon Heavy esetén a megadott 53 tonna már bizony ez utóbbira vonatkozik. De kell a hírverés, hogy a jelenleg (pardon, közeljövőben) rendszerbe álló rakéták közül ez lesz a legerősebb (merthogy a Saturn V., Energia és az N1 konkrétan erősebbek voltak, de egyik sincs gyártásban már...).
Az első indítások inkább voltak tesztek mint éles repülések,
Ettől még kudarcok voltak...
a 2012-es malőrről teljesen megfeledkeztem, de az sem volt teljes kudarc, csak részleges.
A másodlagos terhet nem tudták pályára állítani, én csak azt állítottam, hogy nem igaz, hogy a SpaceX nem veszített még el hasznos terhet. Dehogynem...
-
#36
VaniliásRönk
nagyúr
Cifu
#15
VaniliásRönk
nagyúr
"Na mesélj, mi akkor a legmodernebb technológia?"
Pl. ha nem lenne az átlagpolgár atomfóbiás, akkor már 40 éve nagyságrendekkel hatékonyabb rakétákat építhetnénk NTR-hajtóművekre. (az esetleges radiaktív szennyezés egy sikertelen indítás esetén nem érv, a kísérleti atomrobbantásokat ez nem akadályozta, további fejlesztésekkel pedig ennek kockázata jelentősen redukálható lett volna)
A kémiai reakcióra építő űreszközök valóban elavultak, főleg a hagyományos, eldobható többfokozatú rakéták, ezen nincs mit szépíteni, és az sem változtat rajta, hogy az összes nemzeti űrprogram ezeken pörög még mindig. Az újabb technológiákat, innovációt nem nagyon erőltetik. A fejlesztés így olcsóbb, a kudarc valószínűsége gyakorlatilag 0. Legrosszabb esetben elpukkan 1-2 tesztrakéta menet közben. Az egyetlen igazán negatív következmény a magas indítási költség, de egy főleg államilag finanszírozott űriparban ez sajnos nemhogy nem hátrányos, hanem kimondottan előnyös. Ha nem lenne a SpaceX akkor ez most sem változna.#31: Az első indítások inkább voltak tesztek mint éles repülések, a 2012-es malőrről teljesen megfeledkeztem, de az sem volt teljes kudarc, csak részleges.
-
#33
frostitualt
tag
Alert89
#6
frostitualt
tag
netto hülyeség amit irsz. nem hogy rakétájuk sincs, űrjárművük se amit fel lehetne lőni vele. és az oroszok sok téren fejlettebbek az amerikaiaknál pl a rakétatechnológia ilyen. meg a phase array radar ami az PAK FA T-50 -be került beépítésre valami elmebeteg távolságról érszékeli az f35-ös hiába lopakodó. az meg hogy az arbrams gyakorlatilag egy leopard2-es páncélzat meg egy német ágyú köztudott.
"birtokában lévő technológiákat, felfedezéseket, kísérleteket, földönkívüli bázisépítéseket és missziókat fedezze, mi meg közben azt higgyük, hogy ők csak még itt tartanak."
látom itt már elgurult a gyógyszered.
-
#31
Cifu
félisten
VaniliásRönk
#29
válasz
VaniliásRönk
#29
üzenetére
Nem mellesleg előbbi még egy terhet sem veszített el, szóval a megbízhatósági mutatójuk tulajdonképpen még jobb is.
Nem igaz, a Falcon-1 első három indítása kudarc volt, és 2012-ben az Orbcomm műholdját túl alacsony pályára állították a negyedik Falcon-9 indításnál (másodlagos teher volt a CRS-1 mellett), és két nap múlva elégett a légkörben.
Ettől még elég korrekt a sikerességi arányuk, szó se róla, de azért ők is veszítettek már el terhet...
-
#30
VaniliásRönk
nagyúr
Apollyon
#2
VaniliásRönk
nagyúr
Igaz is, had mutyizzon tovább az a pár űripari beszállító és rövidítse meg dollármilliárdokkal az adófizetőket minden évben... és az is a jövő generációk érdeke, hogy kizárólag a rövidtávú politikai célok befolyásolják hogy mi történik az űrkutatásban... Tökéletes világ ez így.
-
#29
VaniliásRönk
nagyúr
VaniliásRönk
nagyúr
"Bruno ezzel kapcsolatban a Washington Postnak azt nyilatkozta, hogy rengeteg támogatójuk van az amerikai politikusok között, így azt várja, hogy a Kongresszus megérti majd a problémakört, és enyhít az elvárásain."
Magyarul elég sok szenátor van a zsebükben ahhoz, hogy a SpaceX-et a továbbiakban is kigolyózzák. Milyen szép is a politika.
"Szakértők szerint, ha nagyon muszáj, bevethető az ULA Delta IV-es rakétája is, ami nem használ orosz hajtóművet, de szignifikánsan drágább megoldást jelentene. Bruno szerint ez sem lehet akadály..."
Hogy a viharba ne lenne akadály, ha a SpaceX két kémműholdból csinál tűzijátékot, még akkor is olcsóbb, mint a Delta IV.
Nem mellesleg előbbi még egy terhet sem veszített el, szóval a megbízhatósági mutatójuk tulajdonképpen még jobb is. -
-
Raysen623
addikt
Én örülök ennek a versenyhelyzetnek, mert mindig ez hozza meg a kellő változást és új technológiákat. Amúgy is eléggé elmaradtak az utóbbi időben az űrkutatással kapcsolatos fejlesztések, mivel nagyon el voltunk foglalva egymás gyilkolászásával, amit én speciel már nagyon unok
A mars kolonizálása csak gyöngyszem nálam, és örülök majd ha még az én életemben megtörténik...arról nem is beszélve mennyi ásványt lehet esetleg ott találni és bányászni, amiből mind akár jól is járhatunk. Utána pedig lehet távolabbra is tekintgetni szépen fokozatosan. -
MongolZ
addikt
-
-szp-
aktív tag
A NASA rengeteg dologra költ, ahogy ezt töbek között Cifu is írta, vannak ott is szép eredmények, pl: még öt óra, és a Dawn odaér a Cereshez, hogy pályára álljon, és végre kiderüljön, mik azok a fényesen világító/visszatükröző pontok! Élőben itt.
-
A SpaceX technológiájában nincs semmi rendkívüli - egyszerűen hatékonyabban működtetett a cég, mint az ULA (alias Lockheed-Martin és Boeing). Az ULA (és anno az űrrepülőgépeket üzemeltető USA) amíg egyedül volt a saját piacán, nem volt ellenfele, addig komoly haszonnal tudott dolgozni, az űripar krémjét magukhoz édesgették a magas fizetésekkel. A SpaceX nem a legjobban fizető cég, viszont sokkal kötetlenebb, és sokkal innovatívabb.
Anno a Lockheed dolgozott SSTO (Single Stage To OrbitI) űrhajón, ez volt a DC-X/-Y/-A projekt. A program első tesztjei jól sikerültek, de az egyik tesztrepülésnél a DC-X egyik leszállólába nem jött ki, a rakéta feldőlt, és felrobbant. A kudarcokat kerülő NASA / USAF erre kihátrált a program mögül.
Az X-30 / Venture Star programnál megint SSTO elképzelést forszíroztak, de már Aerospike hajtóművel, fémes hővédő pajzsal, stb. A program a sok új technológia kifejleszési nehézségei miatt késett és túlköltekezett, így még az előtt kihúzták a dugót, mielőtt bizonyíthatott volna.
Szóval hogy nem lenne ott innováció, az nem igaz. De a kudarcokat kerülni igyekeznek, és emiatt nem vállalnak rizikós megoldásokat.
A SpaceX ezzel ellentétes megközelítést alkalmaz, lazán bevállalják a rizikós megoldásokat, és nem szegi a kedvüket egy-egy kudarc (az első rakétájuk, a Falcon-1 konkrétan egy nagy rakás hiba volt...). De mernek új megoldásokat tesztelni, innovatívak lenni, és a fent említett gazdasági okokból anyagilag sem állnak rosszul (egyébként az első indításait a DARPA, illetve az USAF fizette, később pedig leginkább a NASA megbízásokra támaszkodtak, csak az elmúlt pár évben kezdenek a kereskedelmi indítások túlsúlyba kerülni...).
@frostitualt: Apró probléma, hogy az ULA kemény valutában fizet az orosz hajtóművekért. Szóval ez kőkeményen az üzletről szól. Az oroszok pedig nagyon vastagon fogó ceruzával dolgoznak. Egy amerikai NASA űrhajóst 70 millió dollárért visznek fel az ISS-re. Egy civilt fele ennyiért, sőt, ugye abban még benne van a Space Adventures sápja is.
Ha az amerikaiak nem vásárolnák ezeket a hajtóműveket, akkor máshol nem tudnák eladni. Szóval az oroszok saját magukat herélnék ki első sorban, ha nem szállítanának hajtóműveket.
@buherton: Az USA többet költ az űrkutatásra mindenki másnál. Az ESA költségvetése harmada a NASA költségvetésének. Szóval khmm... Miről is beszélünk?
A fejlesztések terén az USA igencsak élen jár szintén, nekik van pl. Aerospike hajtóművek, vagy a hiperszonikus légköri tesztek terén (az ESA most csinálta az első komolyabb ilyet...).
@Alert89: Na mesélj, mi akkor a legmodernebb technológia? Mert nyilván azért ől az ESA is gigászi pénzeket a mostani Ariane 6 fejlesztésbe temérdek pénzt (az "elavult" technológiába), mert egyébként ott van egy mindent vivő technológia (mi a mániád? Anti-gravitáció?), csak hát nem akarnak fejlődni, ezért maradnak inkább a rakétatechnikánál.
Az is megvan remélem, hogy az USA, Oroszország és Kína dettó milliárdokat költ a saját hordozórakétáira, és valahogy mind-mind az "50 éve is elavult" megoldásokat reszelgeti...
De igen, ők mind ostobák, míg Te maga vagy a tudás egy személyes hordozója... -
nbg
senior tag
Nezd, az emberiseg szamara oly hasznos urkutatas pont versenyhelyzetben fejlodott a legjobban, ahogyan az elobb is irtam. Az, hogy most nem a hatalom, a dicsoseg es kivagyisag, nem az analog penisznoveles az osztonzo ero, hanem nagyreszt a profit, szerintem ugyanolyan jo osztonzensnek, a fejlodes motorjanak.
A mult szazad kozepen, bar mindket nagyhatalom nagyipari modon talicskazta a penzt a sajat urprogramjaba, sem a pazarlasrol szolt a dolog, inkabb a forrasok bosegerol. Ugyanugy a leheto legracionalisabb, legolcsobb, de meg biztonsagosan mukodo technologiat kutattak es fejlesztettek, mint ahogyan azt -idealis esetben- ma egy profitorientlat, privat ceg teszi.(Sajnos amugy az ember ilyen... Minden technologiank konfliktusok, krizisek, haboruk miatt/alatt fejlodott leginkabb. Szinte kizarolag minden uj, meghatarozo technologia a hadiipari feljesztesekbol szivarog at szep lassan a mindennapokba, a privat szektorba.)
-
Szerintem nézz utána, hogy mekkora is volt Ukrajna és hogy kinek köszönheti a jelenlegi nagy méretét... Minden éremnek két oldala van. Bár az való igaz, hogy Sztálin nem volt jó hatással az ukrán népre (nem véletlen, hogy Hitlert felszabadítóként ünnepelték, és aztán közösen harcoltak a szovjetek ellen), de aztán kaptak kárpótlást.
-
-=MrLF=-
senior tag
"csökkenteni kezdik az áraikat, egészen le tudnak menni az eddigi ajánlatok feléig, és terveik szerint ezt követően hamarosan újra megfelezik azokat."
Nem semmi, "klasszikus, mennyit engedsz a feléből? kérdés" , amíg nincs konkurencia addig nyomták négyszeres áron a dolgaikat.
-
#8
MongolZ
addikt
frostitualt
#1
MongolZ
addikt
válasz
frostitualt
#1
üzenetére
Pfff. Ezt idekeverni... az oroszok lassan már több évszázada írták az Ukrajnában található népet...
Inkább meg sem szólaltál volna. -
Alert89
tag
Ha valaki elhiszi azt, hogy az ULA az USA jelenleg elérhető legmodernebb technikája és tényleg szükségük van már 50 éve is elavultnak számító rakétákat vásárolni az oroszoktól (az amcsi technika se fejlettebb) és hogy egy pár éve létező cég kifejlesztette azt, amire nekik mondjuk 50 évük volt, az nemcsak naiv és tájékozatlan, hanem hülye is.
Ez csak a fedősztori, az egész NASA erre volt kitalálva, hogy a valódi, az USA birtokában lévő technológiákat, felfedezéseket, kísérleteket, földönkívüli bázisépítéseket és missziókat fedezze, mi meg közben azt higgyük, hogy ők csak még itt tartanak. Fenéket. De tovább nem megyek, mert mindjárt összeesküvés-elméletet kiáltanak a megmondóemberek ....
-
nbg
senior tag
Miutan beszallt a privat szektor, nem art egy kis verseny itt sem. Anno a hideghaborus urverseny is azert porgott, mert le kellett gyozni, tul kellett szarnyalni valaki mast. Kihivas nelkul hajlamos eltunyulni az ember, lasd NASA manapsag. Persze mindez csak privat velemeny...
-
Ez számomra furcsa, hogy ilyen techonológiába nem kiemelkedő az USA. Valahol egy kicsit groteszk, hogy pont a riválistól veszik a hajtóművet, mert ők jelenleg nem tudnak ilyet gyártani. Lehet, hogy a hidegháború után nem kellett volna annyira megnyesni a NASA költségvetését.
-
#1
frostitualt
tag
frostitualt
tag
hülye ez a putyin én a helyében egyet se adnék murica-nak az ukrajnai szarkavarás miatt.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A platformot eltalálták!
D
kioktalak mostan': több ezer elemi antennából álló hálózat, aminek a nyeresége sokkal nagyobb, mint a parabola antennát használó radarokak, de nem is ez a nagy előnye, hanem az, hogy az antennák melletti direktorokkal lehet az antenna érzékelési irányát szabályozni anélkül hogy mozgatnák. Ez eddig még nem ujdonság kb 30 éve van ilyen. csakhogy a ruszkik mögévágtak egy nagyon erős jelfeldolgozó rendszert, ami a nagyon gyenge de a közelsége miatt nem indokolt visszaverődéseklet figyeli. ha ilyet talál akkor ráburstöl a radarral és ha van ott egy lopakodó akkor hiába lopakodik a burst miatt bemérésre kerül. és megy is a rakéta a seggébe. kb ez a lopakodó technológia vége. bár annak már a yugó war-ban vége volt amikor gatyaszárító radarral bemérték és lelőtték a lopakodó sast. az oktatást meg hagyd meg annak aki ért hozzá te csak írj cikkeket. 
Nem mellesleg előbbi még egy terhet sem veszített el, szóval a megbízhatósági mutatójuk tulajdonképpen még jobb is.
Új hozzászólás Aktív témák
it Az eddig egyeduralkodónak számító ULA rossz színben próbálja feltüntetni a SpaceX csapatát, pedig inkább fejlesztenie kéne. Az orosz hajtóművek helyett amerikait várnak tőlük.
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B760M i5 13600KF 32GB DDR4 1TB SSD RX 6800 XT 16GB GDDR6 GDDR6 SilentiumPC 850W
- Csere-Beszámítás! RTX Számítógép játékra! I7 6700K / 32GB DDR4 / RTX 2060 / 500GB SSD
- Samsung Galaxy A23 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Samsung A54 128/8GB Fehér / ÚJSZERŰ állapotban / 12 hónap jótállással
- Honor X6b 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest