- Az iPadOS-re írt appokra is díjat vet ki az Apple
- Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
- Ubuntu Linux
- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- Letartóztatták a bitcoin-Jézust
- Aliexpress tapasztalatok
- Facebook és Messenger
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Hálózatokról alaposan
- A franciáknak elege van abból, hogy minden gyerek mobilozik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Fred23
nagyúr
Csak sikerüljön fellőni, aztán pályára állítani! Sok idő és pénz lenne pótolni.
-
nagyúr
1.: Grammarnaci Enrage.
Indítják, nem fellövik. A "lövés" egy ágyúból való indítást jelentene. A rakéta a saját hajtóműveivel indul, ezért indítás a helyes szó.
2.: Az Ariane-5 ECA nagyon-nagyon megbízható hordozórakéta. Az egyetlen sikertelen indítás vele 2002-ben történt (az volt az első ECA indítás, és egyébként összességében az utolsó sikertelen Ariane-5 indítás).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
stutga
tag
Hát nemistudom... Ennyi dellából már fejleszthetnének olyan technologiát ami az urben nyomtatja ki a tukrot.
-Nincs probléma a feljuttatással
-Nem kell kihajtogatni
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront)
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron)
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast.Szóval jó a marketing, de ez egy jóval kisebb lépés, mint lehetne.
-
fairi
addikt
Talán majd 2116.
3D nyomtatás olyan szinten van mint kb a repülés 1910-ben. Fantáziánk előrébb jár mint a technológia."de ez egy jóval kisebb lépés, mint lehetne."
űrben bármit biztonságosan széthajtogatni beüzemelni mindig nagy szám.
nem rég ment tönkre egy Mars leszálló egység, szóval ezek a dolgok messze nem rutin és unalmas.
Túl sok sci-fit nézel, tudom ott már az FTL megy -
Geffry
aktív tag
Ez a hsz kicsit olyan mint amikor veszel egy X kocsit és a nagyon szakértők megkérdik hogy miért nem inkább Y-t vettél egy kicsivel többért mert az ebben és abban annyival jobb.
Ennek az egyébként mesterműnek már évek óta fent kellene lennie, (kis túlzással már lassan elavultá kellene vállnia) HA megfelelően lenne pénzelve az űrprogram.
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
athomi
veterán
Reméljük problémamentesen fog működni, a feljuttatással szerintem nem lesz gond.
-
#06658560
törölt tag
-Nincs probléma a feljuttatással - Nocsak, feltaláltad a teleportálást?
-Nem kell kihajtogatni - Csak össze kell rakni. Az mennyivel kisebb rizikó? Mennyivel pontosabb ez egy nyomtatott, távolról vezérelt valamivel?
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics - Miért nem?
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront) - Biztos vagy ebben?
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron) - nocsak, feltaláltad, hogy lehetne kivitelezni a Dyson gömböt, hogy lehetne az energiát eltárolni? Van kész elképzelésed, hogy lehetne a Merkúrt automatizált módon nyerrsanyaggá formálni?
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast. - Megoldottad, hogy lehetne az űrhajóra feljuttatni folyamatosan az energiát?Nem kéne kevesebb sci-fit nézni, és több scit?
-
stutga
tag
Szerintem teljesen ON a hsz-d.
Persze tokre nem ertek 3d nyomtatashoz, de amikor már titániumot is tudunk nyomtatni, az már csak jelent valamit... Persze-persze azt a simaságot elérni nem egyszeru, de nem tunik lehetetlennek. Ráadásul nagyob tukron, nagyobb hepehupa is megengedheto.
Ezek az urhokuszpókuszok 8 méteres átmérokkel, tobbtonnás tomegekkel, erosen rázkodó rakétában feljutatva, tili-tolizva hatalmas rizikóval járnak...
Felkuldesz egy nyomtatót, legyen 50 kiló, tuti stabilabb mint egy mega-structure. De jaj, valami nem mukodik
mennyit buktál? Majdnem semennyit, mert a HW elenyészo koltség a K+F mellett... Mehet a kovetkezo.Itt meg van egy nagyon fancy HW nagyon drágán, de ha bukta akkor nem megy a kovetkezo, de az is biztos hogy a kovetkezo urhókuszpokuszra nehezebb lesz osszekalapozni a pénzt.
Szóval amire rá akartam mutatni, hogy nem is feltétlenul drágább.
[ Szerkesztve ]
-
lev258
veterán
"Persze tokre nem ertek 3d nyomtatashoz, de amikor már titániumot is tudunk nyomtatni, az már csak jelent valamit... "
Igen, tudunk (bár a magyar nyelv inkább a titán szót használja). Viszont hallottál már arról, hogy komolyabb eszközöket, precíz műszereket ilyen technológiával készítettek idelent, a Földön?
A gravitáció hatásáról (vagy annak hiányáról) meg ne is beszéljünk.[ Szerkesztve ]
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
-
-
nagyúr
Viszont hallottál már arról, hogy komolyabb eszközöket, precíz műszereket ilyen technológiával készítettek idelent, a Földön?
Csak ezt a kérdést tekintve: Gyártani gyártanak, például rakétahajtóműveket is. De persze ezek még utána felületi megmunkálásra szorulnak, össze kell a részelemeket szerelni, stb.
A RocketLab cég Rutherford hajtóműve, végszerelve, a főbb elemek mind 3D nyomtatással készültek:
Ettől még persze az alapkoncepció marhaság abban a formában, hiszen a 3D nyomtatást direkt a gravitációra találták ki, tehát a súlytalanságban nyomtatni nem tudunk úgy, ahogy a Földön.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
lev258
veterán
-
stutga
tag
Bocsesz, tényleg nem voltam pontos, csak nem akartam 3 oldalas kisesszét irni...
-Nincs probléma a feljuttatással - Nocsak, feltaláltad a teleportálást?
---Nem Marad a rakéta, csak kisebb, olcsóbb, kompaktabb eszkozt kuldunk.
-Nem kell kihajtogatni - Csak össze kell rakni. Az mennyivel kisebb rizikó? Mennyivel pontosabb ez egy nyomtatott, távolról vezérelt valamivel?
---Foldon rakunk ossze mindent, nyomtasson 10 centit lent, a tobbit fent.
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics - Miért nem?
---Mert be lehet foltozni onmaga által.
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront) - Biztos vagy ebben?
---Amig el nem fogy az anyag a Naprendszerbol, de szerintem akkora tavcso nem is kell.
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron) - nocsak, feltaláltad, hogy lehetne kivitelezni a Dyson gömböt, hogy lehetne az energiát eltárolni? Van kész elképzelésed, hogy lehetne a Merkúrt automatizált módon nyerrsanyaggá formálni?
---Nem Dyson-gombot. Az lehetelen. A swarm oda sugározza az energiát ahova kell, minek tárolni? A merkúr a legegyszerubb célpont, de ha 2245-ben is a facebook-on fogunk orulni egy nagyon nagy polirozott uvegdarabnak, akkor persze nem.
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast. - Megoldottad, hogy lehetne az űrhajóra feljuttatni folyamatosan az energiát?
---Nem hajó, és nem mi utazunk , hanem pici szondák laser-széllel hajtva (ezt olyan 40 éven belul megoldják, nem Dyson swarm-mal).Nem kéne kevesebb sci-fit nézni, és több scit?
---Ne is mondd! Ezt a sz@rt nézem éjjel nappal: PBS spacetime
Szerintem határeset. -
dajkopali
addikt
klasszikus
középiskolában a tanárok mindig letoltak, ha olyanokat mondtunk, hogy "megrázott az áram", mert az helytelen, hiszen "olyan feszültségforráshoz nyúltál, ahol a körülményeket figyelembe véve az adott feszültségkülönbség az életre veszélyes áramfolyamot indíthatott el"
erre mérési gyakorlaton, amikor ugyanaz a tanár mellényúlt: "bmeg, megrázott ez a gci""fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter
-
#06658560
törölt tag
-
#06658560
törölt tag
Hú ha! Ez egyre vadabb. Szerintem le kéne jönni a cuccról.
Pár probléma, amin igen lazán átugrasz technikai, műszaki kérdéseket tekintve:
Alapanyag nyomtatáshoz. Utólagos megmunkálás. Optikai igények. (szerinted, ha nem kéne ennyire pontosnak lenni, akkor direkt önszopatásból foglalkoznának vele?) Összeszerelés problémái mikrogravitációban, rossz hőkiegyenlítésű környezetben. (Lásd meghiúsult Hubble javítás, mert a napos és árnyékos oldala hótágulása miatt a legyártott alkatrészt nem lehetett beszerelni.) Nyersanyag-utánpótlás megoldása. A Dyson swarmod kivitelezhetetlensége. Az energia koncentrálása kellően kis felületre, kellően nagy távolságra, kellően hosszú ideig. Ja, mindezt a JWSP költségvetéséből megvalósítva.
-
nagyúr
Marad a rakéta, csak kisebb, olcsóbb, kompaktabb eszkozt kuldunk.
Már ha előtte kifejleszti valaki nekünk... semmiség.
Foldon rakunk ossze mindent, nyomtasson 10 centit lent, a tobbit fent.
Ismét: súlytalanságban való nyomtatás terén milyen tapasztalataink is vannak?
hanem pici szondák laser-széllel hajtva (ezt olyan 40 éven belul megoldják, nem Dyson swarm-mal).
Nem lézer-széllel, hanem lézer-tolással. Csakhogy ők hogy kerültek ide, azt hirtelen nem tudom. Eddig távcsőről volt szó, most már szondákról.
A lézerekkel kapcsolatos teljesítményeknél pedig van egy kedvenc történetem. Az US NAVY (amerikai haditengerészet) több tízmillió dollárral támogatta a lézerfegyverek fejlesztését az 1990-es évek óta. Eredetileg ezek kerültek volna a DD-21 osztályra (később ebből lett a DD(X), most Zumwalt-osztályként ismerjük), rakétavédelmi (egész pontosan közellégvédelmi, CIWS) feladatkörbe. Tök jó volt az elképzelés, mely szerint majd a lézernyalábokkal fogják lelövöldözni az ellenséges rakétákat és robotrepülőgépeket. Majd lassacskán kiderült, hogy a szép elképzelés kismillió sebből vérzik. A kívánt lézer-teljesítményt (ami valahol 1MW körül van) még ma is csak kémiai lézerekkel (ahol kémiai reakcióval gerjesztenek lézer-nyalábot) lehet csak megoldani, az elektromos gerjesztésű lézerekkel valahol 10-15kW körül van a teljesítménycsúcs. A NAVY valamikor 2002 körül rájött, hogy a szép ígéretek, hogy hamarosan elkészülnek egy megfelelően skálázható lézerrel, egy nagy humbug. A lézer CIWS tehát háttérbe szorult, a Zumwalt eredetileg két 57mm-es gépágyút kapott volna erre a célra, végül költségvetési okokból ezeket sem kapta meg, úgyhogy most semmilyenje sincs.
Ma azzal szórakoznak, hogy 3-4 ilyen 10-15kW-os lézer-modult összekötnek, és akkor máris van egy 30-40kW-os lézerünk. Ez a LaWS, amire az elmúlt 6 évben már több, mint 40 millió dollárt költöttek. Ennyi pénzért annyit tud, hogy balsafából készült drón-repülőket, meg külső hajtómotoros csónaknál a műanyag borítást meggyújtsák. Több másodperces, olykor közel perces besugárzás hatására, max. 1-2 kilométer távolságon belül. Amire egy filléres nehéz-géppuska is képes, mellesleg. Bármilyen időben (a lézer nem szereti az esőt, ködöt, párát; a tengeren mondjuk ezek viszonylag sűrűn fordulnak elő, tehetjük hozzá, de ne akadjunk ezen fent).
Ettől függetlenül a NAVY-n belül rendíthetetlenül hiszik, hogy a következő évtizedben már 100kW, majd akár 300kW teljesítményre is képes lézer-fegyverek állhatnak hadrendbe. Nyáron már bejelentették, hogy hamarosan egy 150kW-os kísérleti rendszert fognak tesztelni. Az elv ugyan az, vagyis kisebb modulokból építenek össze egy rendszert, amely így arányos teljesítményre lehet képes. Apró probléma, hogy a hatásfok valahol 20% körül mozog, tehát 150kW teljesítményhez majd 750kW elektromos teljesítmény kell, és a felesleges 600kW hőenergiát lehet elvezetni a tengerbe. Mármint ha már nem csak laborban szeretnék használni.
A szkeptikusok inkább úgy látják, hogy technológiai tesztelésre jók ezek, kitapasztalhatják milyen problémák merülhetnek fel a tengeri alkalmazásnál (például hogy a pára és a sós levegő milyen hatással van az optikára) és ezekre milyen megoldások jöhetnek szóba. Aztán majd, ha már eljutnak oda, hogy sikerüljön felskálázni 1MW-os teljesítmény szintre a lézereket, akkor remélhetőleg valóban az a fegyver lesz, amire 1990 óta várnak. Hogy meddig, az kérdéses, de még 10, de inkább 20-30 évig...
Szóval hogy majd 40 éven belül megoldják a TW léptékű lézereket, amelyek az ilyen lézer-tolásos meghajtáshoz elképzeltek, hát nem tudom. Ez olyan, mint hogy már csak egy-két évtizedre vagyunk a pozitív energiamérlegű fúziós reaktortól (tehát amelyből több energiát tudunk kinyerni, mint amennyit a működésének fenntartásához be kell táplálnunk). Az 1970-es évektől kezdve már csak 1-2 évtizedre vagyunk ettől is...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
válasz #06658560 #20 üzenetére
"Rutherford is also the first oxygen/hydrocarbon engine to use additive manufacturing for all primary components, including the regeneratively cooled thrust chamber, injector, pumps, and main propellant valves."
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
rii
nagyúr
a Hubble óta készült olyan űrtávcső, ami a "látható spektumban" készít képeket?
piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg
-
félisten
Stutga viszont nem csak okosabb a NASA tudósainál, mérnökeinél, hanem a tárgyi tudása is nagyobb. Mármint nagyobb, mint azoké együtt.
Kár, hogy nem ő tervezte az űrtávcsövet. Meg úgy általában mindent...Én egyébként végtelen ámulattal és tisztelettel nézek az ilyen teljesítményekre (nem stutgáéra), számomra szinte felfoghatatlan, hogy mennyi munka és tudás, nem mellesleg pedig bátorság és akarat kellet a létrehozásukhoz. (Amit aztán olyan könnyű kívülállóknak kritizálniuk...)
MaCS
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
-
azbest
félisten
"Ismét: súlytalanságban való nyomtatás terén milyen tapasztalataink is vannak? "
a NASA már játszik vele. Na nem a 3d pizzára gondolok, hanem a racsnis kulcsra [link]
szerk:
Múltkor futottam bele, vagy valami ismertterjesző csatornán, vagy youtubeonEgyébként a tükör készítés / felgőzölés valahogy úgy működik, hogy ritka légtérben elpárologtatnak valami fémet, ami vevonja az odakészített eszköz felületét. Porfestés sztatikus felvitele is érdekes. Szóval szerintem nem biztos, hogy nehezebb lenne az űrben tükröt csinálni, mint a földön. Persze a síma felület a tükör kialakításához akkor is fontos. De abban is van igazság, hogy minnél nagyobb a tükör, annál nagyobb hiba engedhető meg ugyanakkora pontossághoz.
[ Szerkesztve ]
-
hemaka
nagyúr
reméljük nem pukkan el a raketa felloves kozben, draga mulatsag volna.
-
#06658560
törölt tag
"Egyébként a tükör készítés / felgőzölés valahogy úgy működik, hogy ritka légtérben elpárologtatnak valami fémet, ami vevonja az odakészített eszköz felületét. Porfestés sztatikus felvitele is érdekes. Szóval szerintem nem biztos, hogy nehezebb lenne az űrben tükröt csinálni, mint a földön."
A porfestés viszont nem ad megfelelő sima felületet, tehát arra is keményen gyúrni kell. Az a nagyobb méretben nagyobb hiba engedhető meg viszont téves. Pont ezért tértek át a szegmenses tükrökre, nem az egybe nagyra. A Hubble fő tükrét emlékeim szerint valami két mikron hibával gyártották, s "mosott szar" volt a képe. Plusz az űrben össze is kéne rakni az egészet. Ami jelenleg számunkra egyik Lagrange pontban sem kivitelezhető mutatvány.
-
azbest
félisten
válasz #06658560 #33 üzenetére
kevered a dolgokat. Ugyanakkora tükröt nehezebb hibátlanra gyártani egy nagy darabból, mint szegmensekből. De egészen másról van szó. Nagyobb méretet használva - ami lehet szegmensekből is - hibatűrőbb az eredmény. Tehát azonos eredmény eléréséhez nagyobb felülettel nagyobb a hibatűrés. Persze vaskos, nehéz darabokból többet felvinni drága. De ha megoldják, hogy fenn is el tudják készíteni, akkor könnyűszerkezetű is lehet, mivel a saját súlyát nem kell tartania és a felszállás sem tépi szét.
Az autók gyári fényezése elég sima és egyenletes szokott lenni.
A hubble esetén nem vették figyelembe, hogy a saját súlya alatt vetemedik az anyag. A végén pedig kapkodás vagy spórolás miatt kihagytak egy ellenőrző tesztet. Így kerülhetett fel a hibás tükör, ami utána "szemüveget" kapott később.
[ Szerkesztve ]
-
Eke
csendes tag
A Hubble tükrének nem az volt a hibája, hogy torzulást szenvedett, hanem hibás felületet poliroztak bele. A számított értékekétől jobban eltért a tükör széle. Ezért nem pontban fókuszált, hanem egy elnyújtott részen. Vagyis a középzónák, jó helyre fókuszáltak, míg a szélső részek nem. A hibát az un. autokollimátor hibája okozta. A Park-Elmin szorgalmazott egy utolsó felület tesztet, de minthogy csökkentették a NASA-nál az pénzt ez elmaradt.Minthogy pontosan ismerték a hiba nagyságát (vagyis az eltérést az ideális felülettől) így "könnyű" volt korrekciós optikát készíteni hozzá.
-
-
Geffry
aktív tag
A tükör megmunkálásáról hallottam egy érdekes hasonlatot. Ha egy szegmenst felnagyítanánk akkorára hogy az USA keleti partjától a nyugatiig érjen, akkor nem lenne benne ~7cm-nél nagyobb "árok" vagy "domb".
Illetve még egy kis trivia, a felszínére felvitt arany mindössze 48 gramm körül van. Ez kb egy golflabda. (ami amúgy könnyebb)
[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
félisten
"JWST képességei bizonyos területeken alulmaradnak a Hubble-hoz képes"
Az nem derült ki a cikkből , hogy mik ezek a területek. Érdekelne pedig.Van még egy dolog:
"a tükör pedig olyan sima, egyenletes, hogy ha ezt kiterjesztenénk egy Egyesült Államok nagyságú területre, akkor az ország dombjai és völgyei mindössze pár centi magasak/mélyek lennének."Ezt sokszor elolvastam, de nem tudom értelmezni. Valaki lefordítaná?
"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)
-
Geffry
aktív tag
Ez a rész, amit én a jelek szerint egy az egyben átugrottam, azt jelenti hogy a tükrön arányában nézve elenyésző hibák vannak.
~4300km-en max 6-7cm. Arányosan annyit tesz hogy gyakorlatilag itt-ott hiányzik pár molekula, de egyébként tökéletesen sima.[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
nagyúr
válasz #06658560 #32 üzenetére
@Kopi31415: Eléggé eltérő pályán vannak, a Kepler például nagyságrendileg követi a Földet a Föld pályáján, a Gaia a Föld-Nap L2 pont körül kering, ahova majd a JWST is indul.
@b.: Az nem derült ki a cikkből , hogy mik ezek a területek. Érdekelne pedig.
A JWST dedikáltan az infravörös tartományban dolgozik majd, így látható tartományban készült képeket tőle nem várhatunk. Cserébe pár klasszissal érzékenyebb lesz az infravörös tartományban...
Az infravörös tartomány lefedettsége (vízszintes tengely) és az érzékenység (függőleges tengely) a fotometrikus érzékenység terén a különféle űrteleszkópok terénEzt sokszor elolvastam, de nem tudom értelmezni. Valaki lefordítaná?
A tükör felületi simasága nagyon jó. Képletesen nézve ha a tükört felnagyítanánk hatalmasra (25 négyzetméterről 9 millió négyzetkilométerre), akkor hiába lesz hatalmas, a felületi egyenetlenségei továbbra is elenyészően aprók, centiméteres nagyságúak lennének csak.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
félisten
Köszi neked is. Számítógéppel árdolgozott ,de hagyományos képeket akkor nem is kaphatunk a JW-től?
Hubble képeit évekig gyűjtöttem. Lenyűgöző volt látni és ha jól tudom ennek az utódja, az Atlas is Infravörös tartományban akar dolgozni. Tehát még évekig vagy akár évtizedekig a Hubble lesz a legjobb minőségű hagyományos megfigyelésre használható eszköz? Ez elszomorít.[ Szerkesztve ]
"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)
-
nagyúr
Az a baj, hogy a HST képeitől kialakult egy fals kép arról, hogy a csillagászok mikkel is dolgoznak. Amikor elindítanak egy új űrteleszkópot, akkor a közvélemény olyan képeket vár a röntgen-távcsövektől kezdve mindegyiktől, mint a HST nyújtott. Bizonyos esetekben a csillagászok tesznek engedményeket, hogy ilyen "média-orientált" felvételeket készítsenek, de tudományos értelemben ezeknek kevés a hasznuk...
Itt van például a Spitzer űrteleszkóp képe egy aszteoridáról
Itt pedig tőle egy formálódó csillagrendszerről készült kép. Ez például média-orientált kép...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
félisten
Egyértelmű, hogy az emberek nagy része, -köztük én sem- nem ért a csillagászathoz és az űrkutatáshoz, de szeretjük és kíváncsiak vagyunk.Hozzánk így lehet csak eljuttatni ezt a dolgot.
Lehet, hogy ezek fals képek valamilyen szinten, még ha tudományos értelemben véve haszontalan is, de az olvasott cikkek alapján a képek azt adják vissza, amit és ahogy láthatná az emberi szem, persze színekben felerősítve, de biztos vagyok benne , hogy enélkül is lenyűgöző lenne a látvány, egy kis fantáziával. Ezek a hihetetlen milliárdok azoknak azt embereknek a zsebéből kúsznak be nagyrészt, akik csak ilyen formában kaphatnak belőle vissza valamit. Nekem - bármilyen felületes dolog is ez- fontos lenne ez.[ Szerkesztve ]
"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)
Új hozzászólás Aktív témák
- Amazon Fire TV stick/box
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
- Politika
- Milyen monitort vegyek?
- Modern monitorokra köthető 3dfx Voodoo kártya a fészerből
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Az iPadOS-re írt appokra is díjat vet ki az Apple
- Eredeti játékok OFF topik
- Fűnyíró topik
- További aktív témák...
- ÚJ Dell Vostro 3520 - 15.6" IPS 120Hz / i5-1235U / 8-16Gb DDR4 / 512Gb / HUN backlit / 3 ÉV GAR.
- Nikon D7000, Tamron 18-270mm, Sigma 150-500mm
- KÜLÖNLEGES AJÁNLAT 21,5 iMac 2013 Late i5, 16GB RAM, 1,25TB Fusion Drive
- LG OLED55C19LA 1 ÉV GYÁRI GARANCIA
- Újszerű (AB) Macbook Pro 14" M1 Pro 512/ 16GB USA
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen