Új hozzászólás Aktív témák
-
fairi
addikt
Talán majd 2116.
3D nyomtatás olyan szinten van mint kb a repülés 1910-ben. Fantáziánk előrébb jár mint a technológia."de ez egy jóval kisebb lépés, mint lehetne."
űrben bármit biztonságosan széthajtogatni beüzemelni mindig nagy szám.
nem rég ment tönkre egy Mars leszálló egység, szóval ezek a dolgok messze nem rutin és unalmas.
Túl sok sci-fit nézel, tudom ott már az FTL megy
-
Geffry
aktív tag
Ez a hsz kicsit olyan mint amikor veszel egy X kocsit és a nagyon szakértők megkérdik hogy miért nem inkább Y-t vettél egy kicsivel többért mert az ebben és abban annyival jobb.
Ennek az egyébként mesterműnek már évek óta fent kellene lennie, (kis túlzással már lassan elavultá kellene vállnia) HA megfelelően lenne pénzelve az űrprogram.
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
#06658560
törölt tag
-Nincs probléma a feljuttatással - Nocsak, feltaláltad a teleportálást?
-Nem kell kihajtogatni - Csak össze kell rakni. Az mennyivel kisebb rizikó? Mennyivel pontosabb ez egy nyomtatott, távolról vezérelt valamivel?
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics - Miért nem?
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront) - Biztos vagy ebben?
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron) - nocsak, feltaláltad, hogy lehetne kivitelezni a Dyson gömböt, hogy lehetne az energiát eltárolni? Van kész elképzelésed, hogy lehetne a Merkúrt automatizált módon nyerrsanyaggá formálni?
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast. - Megoldottad, hogy lehetne az űrhajóra feljuttatni folyamatosan az energiát?Nem kéne kevesebb sci-fit nézni, és több scit?
-
lev258
veterán
"Persze tokre nem ertek 3d nyomtatashoz, de amikor már titániumot is tudunk nyomtatni, az már csak jelent valamit... "
Igen, tudunk (bár a magyar nyelv inkább a titán szót használja). Viszont hallottál már arról, hogy komolyabb eszközöket, precíz műszereket ilyen technológiával készítettek idelent, a Földön?
A gravitáció hatásáról (vagy annak hiányáról) meg ne is beszéljünk.[ Szerkesztve ]
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
-
#06658560
törölt tag
Hú ha! Ez egyre vadabb. Szerintem le kéne jönni a cuccról.
Pár probléma, amin igen lazán átugrasz technikai, műszaki kérdéseket tekintve:
Alapanyag nyomtatáshoz. Utólagos megmunkálás. Optikai igények. (szerinted, ha nem kéne ennyire pontosnak lenni, akkor direkt önszopatásból foglalkoznának vele?) Összeszerelés problémái mikrogravitációban, rossz hőkiegyenlítésű környezetben. (Lásd meghiúsult Hubble javítás, mert a napos és árnyékos oldala hótágulása miatt a legyártott alkatrészt nem lehetett beszerelni.) Nyersanyag-utánpótlás megoldása. A Dyson swarmod kivitelezhetetlensége. Az energia koncentrálása kellően kis felületre, kellően nagy távolságra, kellően hosszú ideig. Ja, mindezt a JWSP költségvetéséből megvalósítva.
-
Marad a rakéta, csak kisebb, olcsóbb, kompaktabb eszkozt kuldunk.
Már ha előtte kifejleszti valaki nekünk... semmiség.
Foldon rakunk ossze mindent, nyomtasson 10 centit lent, a tobbit fent.
Ismét: súlytalanságban való nyomtatás terén milyen tapasztalataink is vannak?
hanem pici szondák laser-széllel hajtva (ezt olyan 40 éven belul megoldják, nem Dyson swarm-mal).
Nem lézer-széllel, hanem lézer-tolással. Csakhogy ők hogy kerültek ide, azt hirtelen nem tudom. Eddig távcsőről volt szó, most már szondákról.
A lézerekkel kapcsolatos teljesítményeknél pedig van egy kedvenc történetem. Az US NAVY (amerikai haditengerészet) több tízmillió dollárral támogatta a lézerfegyverek fejlesztését az 1990-es évek óta. Eredetileg ezek kerültek volna a DD-21 osztályra (később ebből lett a DD(X), most Zumwalt-osztályként ismerjük), rakétavédelmi (egész pontosan közellégvédelmi, CIWS) feladatkörbe. Tök jó volt az elképzelés, mely szerint majd a lézernyalábokkal fogják lelövöldözni az ellenséges rakétákat és robotrepülőgépeket. Majd lassacskán kiderült, hogy a szép elképzelés kismillió sebből vérzik. A kívánt lézer-teljesítményt (ami valahol 1MW körül van) még ma is csak kémiai lézerekkel (ahol kémiai reakcióval gerjesztenek lézer-nyalábot) lehet csak megoldani, az elektromos gerjesztésű lézerekkel valahol 10-15kW körül van a teljesítménycsúcs. A NAVY valamikor 2002 körül rájött, hogy a szép ígéretek, hogy hamarosan elkészülnek egy megfelelően skálázható lézerrel, egy nagy humbug. A lézer CIWS tehát háttérbe szorult, a Zumwalt eredetileg két 57mm-es gépágyút kapott volna erre a célra, végül költségvetési okokból ezeket sem kapta meg, úgyhogy most semmilyenje sincs.
Ma azzal szórakoznak, hogy 3-4 ilyen 10-15kW-os lézer-modult összekötnek, és akkor máris van egy 30-40kW-os lézerünk. Ez a LaWS, amire az elmúlt 6 évben már több, mint 40 millió dollárt költöttek. Ennyi pénzért annyit tud, hogy balsafából készült drón-repülőket, meg külső hajtómotoros csónaknál a műanyag borítást meggyújtsák. Több másodperces, olykor közel perces besugárzás hatására, max. 1-2 kilométer távolságon belül. Amire egy filléres nehéz-géppuska is képes, mellesleg. Bármilyen időben (a lézer nem szereti az esőt, ködöt, párát; a tengeren mondjuk ezek viszonylag sűrűn fordulnak elő, tehetjük hozzá, de ne akadjunk ezen fent).
Ettől függetlenül a NAVY-n belül rendíthetetlenül hiszik, hogy a következő évtizedben már 100kW, majd akár 300kW teljesítményre is képes lézer-fegyverek állhatnak hadrendbe. Nyáron már bejelentették, hogy hamarosan egy 150kW-os kísérleti rendszert fognak tesztelni. Az elv ugyan az, vagyis kisebb modulokból építenek össze egy rendszert, amely így arányos teljesítményre lehet képes. Apró probléma, hogy a hatásfok valahol 20% körül mozog, tehát 150kW teljesítményhez majd 750kW elektromos teljesítmény kell, és a felesleges 600kW hőenergiát lehet elvezetni a tengerbe. Mármint ha már nem csak laborban szeretnék használni.
A szkeptikusok inkább úgy látják, hogy technológiai tesztelésre jók ezek, kitapasztalhatják milyen problémák merülhetnek fel a tengeri alkalmazásnál (például hogy a pára és a sós levegő milyen hatással van az optikára) és ezekre milyen megoldások jöhetnek szóba. Aztán majd, ha már eljutnak oda, hogy sikerüljön felskálázni 1MW-os teljesítmény szintre a lézereket, akkor remélhetőleg valóban az a fegyver lesz, amire 1990 óta várnak. Hogy meddig, az kérdéses, de még 10, de inkább 20-30 évig...
Szóval hogy majd 40 éven belül megoldják a TW léptékű lézereket, amelyek az ilyen lézer-tolásos meghajtáshoz elképzeltek, hát nem tudom. Ez olyan, mint hogy már csak egy-két évtizedre vagyunk a pozitív energiamérlegű fúziós reaktortól (tehát amelyből több energiát tudunk kinyerni, mint amennyit a működésének fenntartásához be kell táplálnunk). Az 1970-es évektől kezdve már csak 1-2 évtizedre vagyunk ettől is...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Reggie0
félisten
Szerintem meg olyan 3D nyomtatot kellett volna tervezniuk, ami teleportalva nyomtat, igy semmit sem kell sehova eljuttatni. Sot a galaxisokat is kozelebb teleportalhatna, hogy ne kelljen akkora tavcsovet epiteni, majd a vizsgalat utan visszateleportalja a helyere. Ezen felul Dyson-swarm sem kene, mert nyomtathatna egy nagy lejtot amin legurulhatna a fold es igy a vizeromuvek tobbszoros energiat termelhetnenek.
(#54) rii: [link]
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
it Két év múlva indítják az űrbe az addigra már tízmilliárd dollárba kerülő eszközt, mely az Univerzum keletkezését kutatja, és várhatón legalább öt évig szállítja az adatokat.
- Creative Hybrid Pro Classic (Egyszer kipróbált, garanciális)
- iPhone 15 Pro 128gb Natúr Titanium, bontatlan, független
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- 8/16GB memoriák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia