- Felháborodott az Apple, a Meta az iPhone-felhasználók üzeneteit akarja olvasni
- A luxusmárkáknak kell a bitcoin, az USA jegybankjának nem
- Letiltja az USA a politikusokat a telefonhívásokról és szöveges üzenetekről
- Nagy áttörés jön a napelemek piacán, nem kell annyi hely a paneleknek
- Belenyúlt az USA az Epic Games igazgatótanácsába, nyomoz az NVIDIA
Új hozzászólás Aktív témák
-
Stauffenberg
nagyúr
válasz #44630784 #51 üzenetére
"hanem hogy pusztán statisztikai valószinüség alapján lehet-e egyáltalán valakit gyanúsitani"
Nem. Illetve valamilyen értelemben igen, például a profilozás egy jó része statisztikai alapokon nyugszik, de önmagában a statisztikai valószínűség nem elegendő. A nyomozás megindításához gyanú vagy megalapozott gyanú szükséges, ha ez nincs meg, akkor a hatóság visszadobja.
"Ez egy elég sikamlós terület, ugyanis az, hogy mit tekintünk megalapozott gyanúsitásnak a biró mérlegelésén múlik."
Nem. A gyanú akkor lehet megalapozott, ha a bizonyítékok konkrét személyhez köthetők és alkalmasak annak megállapítására, hogy a cselekménnyel összefüggő emberi magatartás kimeríti a Btk. egy vagy több törvényi tényállását. Ha valami eljut a megalapozott gyanúig, az már jellemzően megérett a vádemelésre is (esetleg további bizonyítékok és összefüggések feltárása miatt nem azonnal történik vádemelés).
"Nem véletlen, hogy amikor a politikusok feljelentgetik egymást, akkor mindig ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést, majd a gyanújukat mint tanu adják elő, igy elkerülhetik, hogy a célpont később rágalmazás miatt inditson eljárást ellenük."
Mondtam, hogy nézz utána a rágalmazás definíciójának: "A rágalmazás vétségét követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ." Nem a feljelentés miatt indítanak rágalmazási pereket, hanem mert erről esetleg nagy nyilvánosság előtt beszél a feljelentő. A feljelentéseket meg rendszerint azért ismeretlen tettes ellen teszik, mert egy hivatali visszaélésnél nem mindig lehet a vélt bizonyítékokat konkrét személyhez kötni.
[ Szerkesztve ]
-
Stauffenberg
nagyúr
válasz #44630784 #47 üzenetére
A gyanúnak nem kell konkrét személyhez kötődnie, jó példa erre, mikor ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás. A nyomozati szakaszban a bizonyítékok begyűjtése zajlik, így önmagban gyanúsítottnak lenni nem jelent automatikus jogkövetkezményt. Meg ugye az USA és Magyarország esetén is bizonyos körülmények fennállása szükséges a szabadságjogok korlátozásának elrendeléséhez. A statisztikai valószínűség nem ilyen.
A rágalmazásnak még nézz utána, mert nem ezt jelenti. A feljelentésben meg egy bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúját és tényállását közlöd. Nincs rád nézve következménye annak, ha az ügyet végül ejtik (akár a nyomozati szakaszban, akár már az esetleges vádemelést követően), csak hamis tanúzás esetén.
-
Stauffenberg
nagyúr
"Tavaly vettem egy SSD-t, a srác kivette a gépből és cakkom pakk elküldte, rajta a dokumentumok és egyéb mappákkal, barátnője fényképeivel, stb.."
Vettem már így használt mobilt egy rokon számára. Az előző tulaj mindenféle fotóival volt tele. Meg persze nulla lezáró kód, minden cuccba be volt még jelentkezve (Dropbox, Gmail, Blizzard Authenticator, stb). Két héttel később írt, hogy nem mentette le a fotóit, elküldöm-e neki. Mondtam, hogy már rég leformáztam, ez volt az eső dolgom, nincs meg semmi. Még én voltam a bunkóparaszt.
Sajnos tény, hogy az emberek 98%-át tökéletesen hidegen hagyja az adatbiztonság és a legtöbben a kormányzat általi tömeges megfigyelések/lehallgatások mellett is kiállnak (ha mást nem, passzívan), mondván ők úgysem sántikálnak semmiben, nem érdekli őket.
[ Szerkesztve ]
-
Stauffenberg
nagyúr
válasz #44630784 #40 üzenetére
"Ezeket a data mining technikákat a nemzetbiztonság nyilván használja is, de nagy különbség van aközött, ha valaki a nemzetbiztonság látókörébe kerül és titokban lecsekkolják, vagy ha megalapozott gyanúval hivatalos vizsgálat indul ellene, mert onnantól a hatóság jogosult a szabadságjogainak korlátozására."
Te ugye lemaradtál az elmúlt néhány évről? Ez nem a jövő, hanem a jelen. Ha Department of Defense alá tartozó valamely szervezet a tömeges adatgyűjtés során gyanús elemre bukkan, akkor azt megosztja a Department of Justice és a Department of Homeland Security arra jogosult szervezeteivel, így megindulhat a nyomozás.
Itthon sincs egy másként, ráadásul nálunk az Alkotmányvédelmi Hivatal (az NBH jogutódja) ugyanúgy a Belügyminisztériumhoz tartozik, mint a rendőri szervek, melyek jogosultak a nyomozás megindítására.
Ráadásul ebben az igazi veszély nem az, hogy tévesen gyanúsítanak (az tisztázható, még ha kellemetlen is maga az eljárás), hanem az, hogy a demokráciákat egy fennálló status quo tartja vissza attól, hogy elnyomó rezsimekké váljanak. Ha már elvi síkon kiiktatnak minden lehetőséget arra, hogy az állampolgár megvédje magát az államhatalomtól, akkor nincs mi visszatartsa az államot, hogy elnyomóvá váljon.
Ez egy káros trend. Az arab tavasznál pont az ellenkezője zajlott le: A klasszikus belső elhárítási módszerek (besúgóhálózat, telefonvonalak fülelése, stb) elavulttá váltak az új eszközök megjelenésével (főleg az end-to-end titkosítást alkalmazó csevegő appok miatt), így a rezsim került hátrányos helyzetbe.
-
Stauffenberg
nagyúr
válasz CharlieDrop #32 üzenetére
"Ja alapban, de az egész kezd eltolódni a SIGINT irányában, a HUMINT már nem menő"
Nem biztos, hogy a legutóbbi James Bond film reális áttekintést ad a szakmáról. A HUMINT messze nem csak azt jelenti, hogy ballonkabátos alakok egy dohos furgonból parabola mikrofonnal kémlelik, amint Mihail mikrofilmet ad át Szergejnek.
Persze hangzatos frázisok egy akciófilmben, hogy a fél városokat felrobbantó gyilkológépet félreállítják a műholdak és drónok kedvéért, de amíg a legtöbb biztonsági rendszer leggyengébb láncszeme maga az ember, addig a HUMINT nem szorul háttérbe.
-
Stauffenberg
nagyúr
válasz dajkopali #29 üzenetére
Tudom, a HUMINT elsősorban CIA/DIA feladata, míg az NSA kizárólag SIGINT tevékenységet folytat, melyek közül egyre több operatív feladat került át társ-szervezetekhez. A Snowden-ügy kapcsán is sokszor rosszul vannak megfogalmazva a hírek, a legtöbb dokumentum nem az NSA, hanem a koordinációjuk alá tartozó kisebb-nagyibb szervezetek visszásságait tárták fel. Snowden sem az NSA alkalmazottja volt.
-
Stauffenberg
nagyúr
válasz t72killer #22 üzenetére
"javíts ki ha tévedek, tudtommal az FBI belföldön illetékes mindenféle lehallgatási, megfigyelési, kémelhárítási feladatban"
Ilyen nincs, jogkörök vannak. Az FBI jogköreihez ezek is hozzátartoznak, de nem kizárólagosak. A kémelhárítás több szervezet összehangolt munkája, de a kémtevékenység jellegének megváltozása miatt egyre több feladat marad olyan szervezetekre, melyek rendőri tevékenységgel nincsenek felhatalmazva (ilyen mondjuk az NSA is).
"Az NSA asztala elvileg a külföld."
Nem teljesen. Az NSA az USA-ba vagy az onnan kifelé irányuló elektronikus kommunikáció védelmére és a forgalom monitorozására jött létre.
-
Stauffenberg
nagyúr
Az NSA nem bűnüldöző szerv, hanem a fő haderőnemekkel közösen a Védelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó nemzetbiztonsági ügynökség, erős katonai vénával. Nyomozati és rendőri munkát nem végez, más szabályok vonatkoznak rá, mint az FBI-ra, mely az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó, szövetségi hatáskörrel rendelkező rendőri szerv. Két szervezetnek eltérő jogkörei (és feladatai) vannak. Nem mondom, hogy az FBI sosem szegte meg a célhoz kötöttség elvét, de a tömeges megfigyeléseket (még) nem ők végzik.
-
Stauffenberg
nagyúr
"de ebben a konkrét esetben, szerintem meg kéne adni a hozzáférést"
Pont erről megy a szájtépés hetek óta: Olyan nincs, hogy csak egy adott készülékhez ad hozzáférést az Apple. Csak úgy oldható meg, hogy az Apple teljesen megkerülhetővé teszi a védelmet, így az FBI meg a többi hatóság korlátlan hozzáférést nyer a világ összes iPhone és iPad készülékének titkosított tartalmaihoz.
"Tehát jelen esetben nem látok többet az ügybe, mint egy átlagos házkutatás, csak itt telefonkutatásról van szó."
Lehet te nem látsz bele többet, de a nyomozati munka egy jogilag szabályozott terület, nem csak eszközeik, de kötelezettségeik is vannak. A büntetőeljárás alanyainak jogai nem sérülhetnek aránytalanul, így a nyomozást lefolytató hatóság sem tehet meg mindent, még házkutatásra felhatalmazó bírói végzéssel sem.
Ami pedig az egész ügyben a legfontosabb: Itt nem csak az eljárásban résztvevők jogairól van szó, hanem minden állampolgáréról, melyet aránytalan mértékben károsítana a titkosítás megkerülhetővé tétele. Legalábbis erről folyik a vita.
Az iPhone ma már nem csak egy mobilkészülék, érzékeny és különösen érzékeny adatokat tárol. Ha csak az Apple Pay-re gondolunk, akkor már rögtön egy bankkártyával egyenértékű pénzforgalmi készpénzfizetést helyettesítő eszközről beszélünk. Amit az FBI akar, az lényegében olyan, mintha a bankkártyák valamennyi védelmét megkerülhetővé kellene tenni (mondjuk egy mester-pinkóddal), ami nagyon veszélyes lenne, különösen akkor, ha kikerül a feketepiacra.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- iPhone topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Digitális Állampolgárság Program
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Ford SYNC 3 infotainment rendszer teszt
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Milyen notebookot vegyek?
- Milyen autót vegyek?
- 3D nyomtatás
- További aktív témák...
- SteelSeries Arctis Nova 1 Gamer Fejhallgató /// Újszerű // Számla + Garancia
- Logitech G335 vezetékes fejhallgató /// Újszerű // Számla + Garancia
- AKG Harman K72 Dj fejhallgató // Újszerű // Számla + Garancia
- Logitech G935 Vezeték Nélküli Fejhallgató /// Újszerű // Számla + Garancia
- Sennheiser Epos GSP 370 Gaming fejhallgató // Számla+Garancia //
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest