Behozni a lemaradást, majd újra az élre állni

Ingyenességük ellenére napjaink egyik legtöbb pénzt megmozgató szoftverei a böngészők. Ezeken keresztül válik ugyanis elérhetővé az internet, hihetetlen ütemben bővülő digitális tartalmaival, legyen az hír, kép, videó vagy újabban komplett alkalmazások. Ráadásul – ha hihetünk az előrejelzéseknek – a területben még mindig rengeteg potenciál van, ahogy egyre több és egyre többféle eszköz csatlakozik a világhálóra, gondoljunk csak a felhőalapú szolgáltatásokra vagy a mobil eszközök dinamikus térnyerésére.

Nem véletlen tehát, hogy minden eddiginél nagyobb a választék, amikor böngészőt keresünk magunknak. Az iparág óriásai, mint a Microsoft, a Google vagy az Apple ugyanúgy igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából, mint az erre a területre specializálódott cégek, gondolok itt elsősorban a Mozillára és az Operára.

A nagyok között az egyetlen európai cég az Opera, mely már szinte a kezdetektől, 1994 óta fejleszti programjait. Kezdetben csak PC-re, majd – meglátva a területben rejlő potenciált – mobil eszközökre is. Ők a piacvezető Mini, a Mobile, a Wii Internet Channel és számos egyéb készülék (tv, set-top-box) böngészőjének fejlesztői. Ezen a területen a többiek előtt járnak, nincs még egy cég, aminek ennyire széles lenne a portfóliója, mint nekik. Nem csoda, hogy bevételeik négyötödét a mobilüzletág adja.

Az asztali böngésző azonban korántsem ennyire sikeres. Felhasználói bázisa stabilnak mondható ugyan, de globális szinten régóta megrekedt a 2-3%-os tartományban. Ez ugyan növekvő felhasználói tábort jelent, hiszen az internetezők száma rohamosan emelkedik a világban, és egyes térségekben az Opera felhasználói meglepően nagy arányban képviseltetik magukat (például Oroszországban vagy a Távol-Keleten), mégis a jóval később érkező Firefox vagy a legújabb üdvöske, a Chrome eredményéhez viszonyítva meglehetősen szerény teljesítmény.

Ráadásul a felhasználói arány akkor sem nőtt, amikor az Opera egyértelműen jobb volt a riválisoknál. Az utóbbi években viszont mind sebességben, mind funkciókban lemaradni látszik. Utóbbi esetében nem is annyira a mennyiség, hanem inkább a minőség hiányzik, a felhasználók ugyanis vevők lettek olyan újdonságokra, amik az Operában nem, de más népszerű böngészőkben benne voltak. A széleskörű internetelérés következménye, hogy már nemcsak a technika megszállottjai használják a világhálót, hanem teljesen laikusok is. Ők pedig a sok funkció helyett inkább az egyszerű, logikus és gyors működést részesítik előnyben.

Ahhoz tehát, hogy az Opera versenyben maradhasson, meg kellett újulnia, és integrálnia kellett a többi böngésző által bevezetett vívmányokat. Ennek a folyamatnak volt első állomása az Opera 10. Amint azt a béta kapcsán írt bemutatónkban ismertettük, a szeptemberben véglegesített jubileumi változat egy jó lépés volt a helyes irányba. Csak éppen nem elég, hiszen nem pótolt minden hiányosságot.

Evenes színre lép

Erre tesz kísérletet a frissen megjelent Opera 10.5 pre-alfa verzió. Talán meglepő lehet a mostani érkezése, hiszen legutóbb még csak a 10.2 alfájánál jártunk. Valószínűleg az eddigi kemény munka eredményeinek bemutatása volt a fejlesztők célja ezzel a karácsonyi ajándékkal, és hogy jelezzék, nincs veszve semmi, és képesek lesznek a jövőben is bárkivel versenyre kelni.

Mivel az előző, sólyommadarakat megidéző kódnevekkel (Merlin, Kestrel, Peregrine) már minden lehetőséget kimerítettek, a 10.5 nevét egy norvég járásról kapta, így lett belőle Evenes.

Amint az a pre-alfa kitételből is következik, ez még messze nem végleges változat, az Opera fejlesztési történetét ismerve 2010 harmadik negyedéve előtt aligha lesz belőle kész termék. (Bár ki tudja, hiszen az utóbbi néhány évben a háttérben komoly erőforrásokat összpontosítottak a fejlesztési sebesség növelésére.) Ne feledjük, az Opera erősen érdekelt a mobilböngészők terén is, a platformfüggetlenség emiatt rendkívül hangsúlyosan jelenik meg náluk. Éppen ezért ha sikerül abba az irányban elmozdulniuk, ami most a 10.5 előzetesében is megmutatkozik, az pozitívan hathat a termékeik fejlesztési idejére.

Változások a motorháztető alatt

Az Opera lelke a Presto nevű megjelenítő motor, ami az Opera 7-ben debütált, a 10-es Operában pedig már a 2.2.15-ös verzió kapott helyet. Ahogy az nagy cégeknél szokás (az Opera dolgozóinak létszáma meredeken emelkedett az utóbbi években), a háttérben egyszerre több változat fejlesztése zajlik, nincs ez másként a motor esetén sem. A nemrég megjelent Opera Mobile 10-ben már a 2.4 kapott helyet, a mai kiadásnak pedig a másik két változat, a 2.5 és 2.6 közül az előbbi jutott, egészen pontosan a 2.5.18. Aki az utóbbi időben figyelemmel kísérte az Opera fejlesztéseit, az tudhatja, hogy az új motor komoly változtatásokon esett át.

Ezek közül talán a legfontosabb a Vega névre hallgató, megújult vektorgrafikus könyvtár. Már minden renderelést ez végez az Operában, beleértve a honlapokat és a felhasználói felületet is. Ez több előnnyel is jár. Egyrészt így könnyebb implementálni bizonyos ajánlásokat, például a border-radius-t vagy más CSS3 elemeket. Másrészt lehetővé teszi, hogy a Vega működését hardveresen gyorsítsák, ehhez a Direct3D és OpenGL kimenetek használhatóak. Sajnos a mai előzetesben még csak a szoftveres verzió működik, de a sebességnövekedés így is számottevő. Harmadrészt, ami szintén komoly előrelépés, különböző látványos effektusokat rendelhetnek a felhasználói felület elemeihez.

Konkrét újdonságok, címszavakban:

lekerekített élek a border-radius használatával (demo)

W3C hátterekre és keretekre vonatkozó ajánlásának támogatása (cikk)

CSS3 transzformációk és átmenetek támogatása (cikk, demo)

offline tárolóhely támogatása (demo)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!