2. Fórumok
  3. Off-topic LOGOUT
  4. Óriások csatája - General Belgrano

Új hozzászólás Aktív témák

  • #1 Cifu félisten
    Új Válasz #1
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Cifu

    félisten

    Szép kis írás, gratula! :C

    Pár észrevétel:

    "Mindezek ellenére az esélyek a britek ellen szóltak: állandó légierő csupán a HMS Invincible 42 repülőjével állt rendelkezésre, velük szemben 122 repülőgép, amiből 50 darab légifölény-vadászgép volt."

    A privát véleményem, hogy mindkét oldalon bőven voltak megsüvegelendő teljesítmények, de ezzel együtt nagyon sokszor olvasom, hogy hát a britek voltak kevésbé esélyesek.

    Ezt azért vitatnám, mert az Argentin légierő a Falkland-szigetekről nem tudott sugárhajtású vadászgépet indítani (egyébként erre kellett volna kondicionálni magukat, de ez kimaradt az elsietett tervekből), így a Mirage III / 5 / Dagger vadászgépek erősen a hatósugaruk határán dolgoztak és elavult rakétákkal bírtak. A Mirage IIIEA-k első szériája egy szem R.530-as félaktív radar rávezetésű rakétát tudott vinni magával (folyamatosan látni az ábrákat hogy egy R.530 és két R.550, de ilyen konfiggal egy gép sem repült), amelyet viszont az egyenesen repülő bombázók ellen találtak ki (és vadászgépek ellen finoman szólva sikertelen volt).

    A később érkezett gépek két R.550 Magic (illetve a Daggerek Shafrir-2) rakétát vittek, ami csak hátulról volt indítható, míg a britek ugyebár kaptak az USA-tól vadonatúj AIM-9L rakétákat, amelyekkel már oldalról és szemből is volt valami esély a célelfogásra.

    Szóval a Sea Harrier-ek (ezek voltak légi harcra szánva) az AIM-9L-el nem álltak rosszul - hozzá téve, hogy ők is pörögtek, mint a ringlispil, hogy tudjanak járőrözést tartani.

    Mindezeken túl, a brit hajókra a legnagyobb veszélyt a légi és felszíni indítású Exocet rakéták, illetve a két Type 209-es tengeralattjáró jelentette.

    Igazából három tengójuk volt, az elavult Balao osztályú Santa Fe (GUPPY II felújításon átesett ex-US Navy USS Catfish) , amit a britek felderítettek és több helikopter-támadással megrongáltak, így kiesett a harcokból:

    A két Type 209-1300-as a Salta és San Luis volt, de a Salta felújítás/nagyjavítás alatt állt a háború alatt éppen, így egyedül a San Luis okozott fejfájását. De azt nagyon. A brit tengeralattjáró-elhárító helikopter pilóták a végkimerülés határán repültek folyamatosan, hogy felkutassák illetve a lehetséges támadást elhárítsák. Ez azért nem volt könnyű, mert a britek a mélytengeri ASW hadviselésben, a szovjet atomtengeralattjárók ellen készültek elsődlegesen, itt viszont sok sekély résszel tűzdelt részen kellett egy eléggé csendes hagyományos tengót megtalálni. Nem nagyon sikerült nekik.

    Ehhez képest a Santa Fe amúgy sikeresen indított több torpedót, csak aztán azok sose értek célba. Utólag, a háború után a német mérnökök megvizsgálták a torpedókat, és kiderült, a drótvezérlés parancsok felcserélve hajtódtak végre, nagyon-nagyon leegyszerűsítve amikor azt az utasítást kapták, hogy jobbra térjen egy kicsit ki, akkor balra fordult...

    ...radarjaival célra vezethette a kísérői Exocet rakétáit..

    Én ezt a veszélyt nem tartom reálisnak, a két kísérő romboló ugyanolyan Type-42 osztályú egység volt, mint az HMS Sheffield és HMS Coventry, tehát magukban is elég jó radarjuk volt.
    Ami miatt kínosabb lehetett, az a 6 hüvelykes (~152mm-es) hajóágyúi, amivel a partra szálló brit erőket esetleg ágyúzhatta volna.
    A szárazföldi harcoknál is a legfélelemetesebb argi tüzérség négy 155mm-es ágyútarack volt (míg a briteknek csak könnyű, légi szállíthatóságú 105mm-es lövegeik voltak).

    A süllyedő HMS Coventry egy Exocet találata után

    Itt a képaláríás hibás, a Coventry-t A-4-esek által ledobott bombák végezték ki, ahogy írod is. ;)

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák