Új hozzászólás Aktív témák
-
Darmol
senior tag
Gondolom azért fontos a kamera, mert ha valami baj történik, elsődleges kiindulási pont a kamera felvétel.
Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
-
Tigerclaw
nagyúr
A vizualis megfigyelesre gondoltam. Az is segithet. Pl. a belso kamerak fel is vettek, hogy mar felszallas utan gond volt valamelyik hajtomuvel es latni lehetetett hogy hol kezdett el langolni, vagy milyen volt a szine a langnak. Kivulrol is johetett volna extra info, ha megvarjak a kod veget, foleg hogy nem ment olyan magasra a raketa.
Amugy nem hiszem, hogy ok nelkul mentek szembe a hatosaggal. Lehet hogy direkt nem akartak megvarni az ellenort. Ezen a szinten az ipari kemkedes mindenhol elkepzelheto es nem egy nagy USA beli katonai/repulos cegnek tett/tesz keresztbe a SpaceX. Mikozben mindent tobbszorosen tularaznak a katonasagnak beszallito cegek, Musk azon dolgozik hogy minel olcsobb, elerhetobb legyen. A Starlink ugyanugy keresztbe tesz nekik, mert kevesebb katonai kommunikacios muholdra van szukseg.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#54625216
törölt tag
Ez ugye USA belpolitikai kérdés. Az államoknak jól jön, ha hozzájuk vágnak pár milliárd dollárt a szövetségi költségvetésből, ezért megszavazzák a NASA költségvetését. De ha ugyanazt meg lehet csinálni olcsóbban, akkor az állami pénzszórás is kisebb, akkor viszont nem szavazzák meg azt a keveset sem. Ezért a NASA kénytelen sok pénzt költeni, hogy egyáltalán pénzt költhessen.
Most még azzal érvelnek, hogy párhuzamosan futtatják a jól bevált, de drága és az olcsó, innovatív, de kísérleti programokat, és így garantálható a legjobban a Hold misszió sikere. Egy ponton túl viszont - ha a 100%-ban újrahasznosítható rakéták lesznek a mindennaposak - újra kell gondolniuk a stratégiájukat. Kis szerencsével addigra kialakul az új űrverseny a Hold gyarmatosításáért, így megint lesz indok a költekezésre.#26
Igazából meg tudnák oldani egy fokozattal is, csak semmi értelme nem lenne egy bazi nagy üres tartályt rángatni magukkal, amikor vissza is lehet küldeni a Földre.[ Szerkesztve ]
-
-
Tigerclaw
nagyúr
Kozben rajottem, hogy masik tesztrol beszelunk. En a januari tesztet neztem, ahol hiba miatt lealltak 67 masodperc utan.
Most marcius kozepen volt egy teljes teszt, amit te emlitettel.
Viszont ezek utan meg biztos jon par teszt repules, mielott ertekes terhet biznanak ra.
[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Amugy nem teljesen ertem, hogy miert vannak rakattanva az emberes kuldetesekre. Azoknak alig van tudomanyos haszna, es kozben sokkal tobbe kerulnek. A Mars-ra kuldott roverek sokkal hasznosabbak lennenek ebben a fazisban a Holdon is (marmint a Holdra tervezett verzioik). A radiojel gyorsan odaer, igy egyszerre lehetne hasznalni automatikus es manualis vezerlest is. Megfelelo robotkarokkal valoszinuleg hatekonyabb is lenne, mert az ember ugyetlenul mozog ott, a robot meg miutan rogzitette magat a felszinhez, sokkal iranyithatobb es komolyabb muveletekre is kepes. Tud komolyan furni, asni, melyebre.
Kuldjenek embereket majd akkor ha kesz lesz a Lunar Gateway es ott tudnak maradni par hetet. Aztan akkor, mikor leviszik az elso ideiglenes lakomodult. A regi emberes kuldetesek soran is problema volt hogy nem tudosokat kuldtek, mivel eleg kicsi a metszete a makkegeszseges vadaszpilotak es a tobb phd-vel rendelkezo, terepre kijaro tudosok halmazanak. Illetve a masik fo problema a limitalt ott-tartozkodasi ido. A drone-ok ott maradhatnak honapokig, akar evekig is mukodokepesen, az embereknek meg vissza kell jonni par ora, esetleg par nap utan.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Az Apollo 14-rol kis info:
"Some geologists were pleased enough with the close approach to Cone crater to send a case of scotch to the astronauts while they were in post-mission quarantine, though their enthusiasm was tempered by the fact that Shepard and Mitchell had documented few of the samples they brought back, making it hard and sometimes impossible to discern where they came from.[96] Others were less happy; Don Wilhelms wrote in his book on the geological aspects of Apollo, "the golf game did not set well with most geologists in light of the results at Cone crater. The total haul from the rim-flank of Cone ... was 16 Hasselblad photographs (out of a mission total of 417), six rock-size samples heavier than 50 g, and a grand total of 10 kg of samples, 9 kg of which are in one rock (sample 14321 [i.e., Big Bertha]). That is to say, apart from 14321 we have less than 1 kg of rock—962 g to be exact—from what in my opinion is the most important single point reached by astronauts on the Moon."[89] Geologist Lee Silver stated, "The Apollo 14 crews did not have the right attitude, did not learn enough about their mission, had the burden of not having the best possible preflight photography, and they weren't ready."[97] In their sourcebook on Apollo, Richard W. Orloff and David M. Harland doubted that if Apollo 13 had reached the Moon, Lovell, and Haise, given a more distant landing point, could have got as close to Cone crater as Shepard and Mitchell did.[35]"Armstrong pl. egyszeruen eltette az elso Holdraszalas alatt hasznalt specialis Hasselblad kamerat. Azt hittek, hogy ott hagyta a Holdon, de csak a halala utan talalta meg a felesege a szekrenyeben. Tobbuk nem kovette a tervet es az utasitasokat. Nekik ez egy inkabb csak egy szemelyes teljesitmeny volt, mint egy tudomanyos ut.
Ha tudosokat kuldenel oda, talan hasznosabbak lennenek, de ok se tudnanak rendesen koncentralni a feladatukra. Emberbol vannak es nincs olyan geologus aki a Holdon arra tudna koncentralni, hogy kihasznalja azt a par orat maximalisan.
Nezd meg hogy hanyfele erzekelo, kamera van egy roveren, meddig mukodik es milyen tavolsagot tud megtenni. Az Opportunity 14 es fel evig mukodott, pedig kb. 20 eve terveztek. Most mar helyben is tudnak elemezni.
Nem arrol van szo, hogy nem kell emberes kuldetes, hanem arrol hogy ha kutatasrol, felfedezesrol, tudomanyrol van szo, ma mar hatekonyabb es sokkal olcsobb gepeket kuldeni. A Hold kis tavolsaga miatt, a tudosok kozvetlenul ott ulhetnek a vezerloszekben es szinte eloben vizsgalhatnak azt amit akarnak.
Jok, hasznosak az emberek kuldetesek, de nem azok amik csak arrol szolnak, hogy odamegyunk, szelfi, jopofizas a kameranak, zaszlo letuzes, par ko begyujtese es huzunk haza. Allitsak palyara a Lunar Gatewayt, majd tegyenek le a Holdra is egy bazist es kuldjenek oda honapokra embereket, mint az ISS-re.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
NomadND1
senior tag
Meg a Mars mégiscsak egy bolygó, nem egy hold
Viszont a költséghatékony eléréséhez kell a holdon lévő önfenntartó bázis, ahol összeszerelik és karbantartják az űrhajókat, űrsiklókat, feldolgozzák és megmunkálják a kitermelt/a földről szállított érceket, alapanyagokat stb.
Meglátásom szerint a jövő űrhajói nem a földön, hanem a holdon fognak megépülni. Aztán amikor a szállítás már nem okoz akkora problémát, akár űrkikötőkben is. De ehhez idő kell.
-
L3zl13
nagyúr
Nem mondom, hogy az Apollo programnak nem volt tudományos jelentőssége, hanem azt, hogy ha nem akarták volna legyőzni az oroszokat és kitűzni a zászlót akkor nem lett volna Apollo program.
A tudományos célok inkább csak ürügykénet szolgáltak, vagy amolyan "ha már úgyis arra járunk".
És most sem azért akarnak vissza menni, hogy megnézzék az X kráterben milyen kőzet van, vagy hogy Y tudományos vizsgálatot elvégezzék, hanem azért, hogy kifejlesszék és teszteljék azokat a technológiákat ami ahhoz kell, hogy egy másik égitesten állandó bázist lehessen létesíteni a jövőben.Aki hülye, haljon meg!
-
L3zl13
nagyúr
Nem választhatóak szét, de nem mindegy hogy a tudományos kutatás a cél vagy csak az eszköz valamilyen célhoz.
A marsi rover küldetéseknél, űrtávcsöveknél, Napot megfigyelő szondáknál stb maga a tudományos kutatás a cél. Míg a Hold küldetéseknél általában nem. Az Apollo idejében azért mert a zászló kitűzés minden másnál fontosabb volt, most pedig azért mert a Hold tudományos szempontból és a közvélemény számára kevésbé érdekes.
Emiatt pedig pusztán tudományos célú Hold missziókhoz nem tudnának elegendő támogatást összeszedni míg a nyílván költségesebb Mars küldetésekhez igen. És ezért tervezek szerintem emberes küldetéseket a Holdra míg a Marsra rovert küldenek.Aki hülye, haljon meg!
Új hozzászólás Aktív témák
it Ezen felül pedig az amerikai képviselőház közlekedési bizottsága is vizsgálatot indított a SpaceX kilövései kapcsán.
- Yettel topik
- Milyen alaplapot vegyek?
- Kecskemét és környéke adok-veszek-beszélgetek
- OTP Bank topic
- Ukrajnai háború
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Győr és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Milyen SSD-t vegyek?
- Aliexpress tapasztalatok
- További aktív témák...
- ARCTIC Liquid Freezer 360 II A-RGB rev.3 ( Garancia )
- NAD M25 7Ch Master Series végfok végerősítő
- Sony 55-210mm f/4.5-6.3 OSS (Sony E)
- Eladó több mint 2 év garanciával - LG OLED48C21LA / 4K/UHD/2160P/120Hz/OLED
- Razer Blade 16 2023 (i9 13950HX,RTX 4090 16Gb, 32GB DDR5 5600Mhz, 2x 1TB, 16" Dual UHD+FHD+ MiniLED)