Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tigerclaw

    nagyúr

    Arra lennek kivancsi, hogy a kod az alatt a par perc alatt erkezett meg, amig a teszt zajlott, vagy nem erdekelte oket a kod es az hogy igy csak a raketan levo kamerakra tamaszkodhatnak.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #13 üzenetére

    Mert suru kodos ido volt a teszt idopontjaban.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #15 üzenetére

    A vizualis megfigyelesre gondoltam. Az is segithet. Pl. a belso kamerak fel is vettek, hogy mar felszallas utan gond volt valamelyik hajtomuvel es latni lehetetett hogy hol kezdett el langolni, vagy milyen volt a szine a langnak. Kivulrol is johetett volna extra info, ha megvarjak a kod veget, foleg hogy nem ment olyan magasra a raketa.

    Amugy nem hiszem, hogy ok nelkul mentek szembe a hatosaggal. Lehet hogy direkt nem akartak megvarni az ellenort. Ezen a szinten az ipari kemkedes mindenhol elkepzelheto es nem egy nagy USA beli katonai/repulos cegnek tett/tesz keresztbe a SpaceX. Mikozben mindent tobbszorosen tularaznak a katonasagnak beszallito cegek, Musk azon dolgozik hogy minel olcsobb, elerhetobb legyen. A Starlink ugyanugy keresztbe tesz nekik, mert kevesebb katonai kommunikacios muholdra van szukseg.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz #54625216 #21 üzenetére

    Ez a Starship onalloan is hasznalhato lesz a Fold, esetleg a Hold koruli projektekhez, vagy ez csak a super heavy fokozattal egyutt?

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz #54625216 #27 üzenetére

    Mar elkezdodott az uj urverseny, mikor az Oroszok kiszalltak a Gateway projectbol es csatlakoztak a Kinaiakhoz. A hideghaboru is beindult ujra. Meg Urhadosztalya is van az USA-nak. :DDD

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz #54625216 #42 üzenetére

    Szerintem nem lesz "problema" hogy olcsobban lehet feljuttatni az eszkozoket. A Gateway es az Artemis minden lesz csak nem olcso es meg csak onnan kezdodik az igazan izgalmas resz.

    Remelem hogy az Artemis nem a "we did it (again)" kedveert keszul, hanem tovabbviszik, es a cel az, hogy mondjuk 15 even belul a Holdon is legyen egy folyamatosan lakott bazis. Az biztos hogy a Kina es az Oroszok nem csak valami rekord miatt mennek oda.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz #54625216 #44 üzenetére

    Elkolthetnek rengeteg penzt a hold felszinen "maszkalo" dronokra, amik keresnek, elemeznek, kesobb asnak, megprobalnak epiteni. Idealis terep kiprobalni a mai robottechnikat. Aztan le kell tenni a Holdra is egy ideiglenes lakomodult. Inkabb az lesz a kerdes, hogy egy masodik urversenyt finanszirozni akarnak-e a politikusok es a lakossag. Meg igy is nemzetkozi osszefogas kell majd a finanszirozashoz.

    Addig nem baj, amig csak NASA vagy nehany allam akar szeletet a tortabol. A Boeinget, es ugy overall az amerikai fegyvergyarto ipart nem szabad bevonni, mert naluk tunik el a penz.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz hcl #47 üzenetére

    Nincs szukseg ujabb urversenyre, ahogy hideghaborura se, vilaghaborura meg plane nem, megis az elso kettorol mar ujra jelen idoben beszelhetunk. Megy a fegyverkezesi verseny, sorra mondjak fel az atomfegyverekkel kapcsolatos megallapodasokat, az Oroszok es Kinaiak folyamatosan tesztelik a legvedelmet valamelyik idegen orszag legtereben. Kim meg ugrasra keszen all, hogy nyomot hagyjon.

    Az Oroszok meg most szalltak ki a Gateway projektbol es csatlakozni akarnak a Kinai programhoz.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Reggie0 #54 üzenetére

    Az SLS elso inditoallvanyos tesztje is meg csak iden volt. Abbol meg jo par evig nem lesz hasznalhato hordozoraketa. Valamelyik szenatusi ulesen fel is vetette a NASA-s szakember, hogy talan szukseg lesz privatszektoros felbocsajtasra, ha tartani akarjak az utemtervet. Raadasul a gazdasag ujrainditasara rengeteg penz kell, igy lehet, hogy jopar sovany ev ele nez a NASA.

    Mivel az SLS fo beszallitoja a Boeing, lehet ok allnak a SpaceX elleni akciok mogott.

    [ Szerkesztve ]

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #56 üzenetére

    Kozben rajottem, hogy masik tesztrol beszelunk. En a januari tesztet neztem, ahol hiba miatt lealltak 67 masodperc utan.

    Most marcius kozepen volt egy teljes teszt, amit te emlitettel.

    Viszont ezek utan meg biztos jon par teszt repules, mielott ertekes terhet biznanak ra.

    [ Szerkesztve ]

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #58 üzenetére

    Amugy nem teljesen ertem, hogy miert vannak rakattanva az emberes kuldetesekre. Azoknak alig van tudomanyos haszna, es kozben sokkal tobbe kerulnek. A Mars-ra kuldott roverek sokkal hasznosabbak lennenek ebben a fazisban a Holdon is (marmint a Holdra tervezett verzioik). A radiojel gyorsan odaer, igy egyszerre lehetne hasznalni automatikus es manualis vezerlest is. Megfelelo robotkarokkal valoszinuleg hatekonyabb is lenne, mert az ember ugyetlenul mozog ott, a robot meg miutan rogzitette magat a felszinhez, sokkal iranyithatobb es komolyabb muveletekre is kepes. Tud komolyan furni, asni, melyebre.

    Kuldjenek embereket majd akkor ha kesz lesz a Lunar Gateway es ott tudnak maradni par hetet. Aztan akkor, mikor leviszik az elso ideiglenes lakomodult. A regi emberes kuldetesek soran is problema volt hogy nem tudosokat kuldtek, mivel eleg kicsi a metszete a makkegeszseges vadaszpilotak es a tobb phd-vel rendelkezo, terepre kijaro tudosok halmazanak. Illetve a masik fo problema a limitalt ott-tartozkodasi ido. A drone-ok ott maradhatnak honapokig, akar evekig is mukodokepesen, az embereknek meg vissza kell jonni par ora, esetleg par nap utan.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Darmol #60 üzenetére

    Itt azert a kornyezet komolyan befolyasolja az embert, foleg hogy nincs is ideje hozzaszokni ahhoz a kornyezethez. Az emberes kuldetes ideje meg toredeke annak amire egy drone kepes. Ha majd honapokig a Hold felszinen elnek majd az emberek, es a kovetkezo generacios urruha is konnyebb mozgast tesz lehetove, sokkal ugyesebbek es hatekonyak lesznek. Foleg talan az urruha a fo akadalyozo tenyezo.

    A kozvetlen tavvezerles lehetosege meg noveli a drone hatekonysagat, hiszen ember iranyitja. A Marson ez erosen limitalt a nagy kesleltetes miatt. Itt folyamatos kepi kapcsolat lehet es az iranyitas is alacsony kesleltetesu. Ha meg beuzemelik a Lunar Gateway-t, onnan -ha epp kozeli tavolsagban jarnak - szinte olyan kozvetlen interakcio is elerheto, mint ma egy szamitogepes jatekban.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz NomadND1 #62 üzenetére

    Ahhoz a fuzios reaktorok fejlesztesenek is jol kellene allnia, de eleg kis lepesekben haladnak es tovabbra sem biztos hogy akar 100 even belul megvalosul, vagy hogy lehetseges-e. Szabalyozhato mesterseges napot epiteni nem konnyu.

    Ha lesz holdi banyaszat ott elso korben a felszin kozeleben levo anomaliakat erintheti majd, ahol valamilyen okbol egy foldon nagyon ritka elem/asvany nagyobb szazalekban all rendelkezesre.

    Ezeken kivul sokkal tobbet profitalnak csak abbol, ha egyszeru holdkovet hoznak vissza es embereknek aruljak nyers formaban, vagy feldolgozvan ekszer, disztargy gyanant, fokent dollarmilliomosoknak.

    A legtobb elemet csak azert fogjak banyaszni, hogy helyben felhasznaljak. Tehat csak azert erdemes banyaszni, mert helyben van es nem a foldrol kell vinni jo dragan. Ez lesz a fo alapelv.

    A jogi helyzet is problemas, vagyis hogy ki, hol, mit banyaszhat. Ameddig a Holdon marad, mert mondjuk epitenek belole, addig meg ok, de ha visszahozzak akkor mar problemas... foleg ha talalnak ott valami gazdag teruletet. A legjobb lenne olyan megallapodast kotni, hogy ami a Holdon van, az ott is marad. Idealis lenne, ha nem felszini banyaszat lenne, hogy felhasznalhassak a tarnakat lakoternek es hasonloknak, mivel a felszinen eleg kockazatos epitkezni a legkor hianya es az extrem hoingadozas miatt.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Darmol #65 üzenetére

    Egy "Marsi rover" sokkal tobb hasznos informaciot tudna gyujteni a Holdon egy nap alatt, mint az osszes Apollo kuldetes osszesen.

    Egyebkent eleg fura, hogy a Marsra mar joparat kuldtek, a Holdra meg egyet sem.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Tuomas #67 üzenetére

    Az Apollo 14-rol kis info:
    "Some geologists were pleased enough with the close approach to Cone crater to send a case of scotch to the astronauts while they were in post-mission quarantine, though their enthusiasm was tempered by the fact that Shepard and Mitchell had documented few of the samples they brought back, making it hard and sometimes impossible to discern where they came from.[96] Others were less happy; Don Wilhelms wrote in his book on the geological aspects of Apollo, "the golf game did not set well with most geologists in light of the results at Cone crater. The total haul from the rim-flank of Cone ... was 16 Hasselblad photographs (out of a mission total of 417), six rock-size samples heavier than 50 g, and a grand total of 10 kg of samples, 9 kg of which are in one rock (sample 14321 [i.e., Big Bertha]). That is to say, apart from 14321 we have less than 1 kg of rock—962 g to be exact—from what in my opinion is the most important single point reached by astronauts on the Moon."[89] Geologist Lee Silver stated, "The Apollo 14 crews did not have the right attitude, did not learn enough about their mission, had the burden of not having the best possible preflight photography, and they weren't ready."[97] In their sourcebook on Apollo, Richard W. Orloff and David M. Harland doubted that if Apollo 13 had reached the Moon, Lovell, and Haise, given a more distant landing point, could have got as close to Cone crater as Shepard and Mitchell did.[35]"

    Armstrong pl. egyszeruen eltette az elso Holdraszalas alatt hasznalt specialis Hasselblad kamerat. Azt hittek, hogy ott hagyta a Holdon, de csak a halala utan talalta meg a felesege a szekrenyeben. Tobbuk nem kovette a tervet es az utasitasokat. Nekik ez egy inkabb csak egy szemelyes teljesitmeny volt, mint egy tudomanyos ut.

    Ha tudosokat kuldenel oda, talan hasznosabbak lennenek, de ok se tudnanak rendesen koncentralni a feladatukra. Emberbol vannak es nincs olyan geologus aki a Holdon arra tudna koncentralni, hogy kihasznalja azt a par orat maximalisan.

    Nezd meg hogy hanyfele erzekelo, kamera van egy roveren, meddig mukodik es milyen tavolsagot tud megtenni. Az Opportunity 14 es fel evig mukodott, pedig kb. 20 eve terveztek. Most mar helyben is tudnak elemezni.

    Nem arrol van szo, hogy nem kell emberes kuldetes, hanem arrol hogy ha kutatasrol, felfedezesrol, tudomanyrol van szo, ma mar hatekonyabb es sokkal olcsobb gepeket kuldeni. A Hold kis tavolsaga miatt, a tudosok kozvetlenul ott ulhetnek a vezerloszekben es szinte eloben vizsgalhatnak azt amit akarnak.

    Jok, hasznosak az emberek kuldetesek, de nem azok amik csak arrol szolnak, hogy odamegyunk, szelfi, jopofizas a kameranak, zaszlo letuzes, par ko begyujtese es huzunk haza. Allitsak palyara a Lunar Gatewayt, majd tegyenek le a Holdra is egy bazist es kuldjenek oda honapokra embereket, mint az ISS-re.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz NomadND1 #73 üzenetére

    Az hogy bolygo vagy hold, nem sokat szamit. Ameddig nem lakhato bolygorol van szo, addig csak foleg a muszaki parameterek szamitanak, mint tavolsag a foldtol, felszini gravitacio, legnyomas, van-e legkor, milyen osszetetelu, milyen a homersekleti ingadozas, a napsugarzas, kozmikus sugarzas ereje, van-e magneses vedomezeje, vagy hogy milyen anyagok talalhatoak ott.

    A Holdnak es a Marsnak is vannak elonyei, hatranyai, es onmagaban mindketto egyforman erdekes es egyedi.

    A Holdat olcsobb, gyorsabb elerni es kicsi a kesleltetes a kommunikacioban.
    Az alacsony gravitacio miatt sokkal olcsobb felszallni rola, tehat idealis lehet a kovetkezo eloretolt bazisnak, raketak epitesehez, inditasahoz, vagy csak akar banyaszni es palyara juttatni az anyagot egy valahol a Hold es Fold kozott levo urallomasra.
    Az alacsony gravitacio rengeteg esetben megkonnyiti az emberek es gepek munkajat.
    Sokkal erosebb a napsugarzas, amikor nappal van, igy nem csak energiatermelesre idealisabb, de napkoho is uzemeltetheto rajta.
    A Fold magneses tere reszben a Holdat is vedi.
    Ha problema van, gyorsabb elerni is oda.
    Hatranya a legkor hianya, ami miatt melyen a felszin ala erdemes epitkezni, de mivel banyaszni amugy is kell, a ket dolog osszekotheto.

    Azt nem tudom, hogy a Hold, vagy egy palyan levo allomas lenne idealisabb "urdock" -nak. Mindketto mellett es ellen szolnak ervek, de a Holdnak mindenkepp kulcsszerepe van.

    Az urutazasban a legproblemasabb dolog az emberre gyakorolt hatas. Ezt is idealisabb lenne eloszor a Lunar Gateway-en tanulmanyozni. Kar hogy nem akarjak nagyobbra epiteni es nem akarjak hogy folyamatosan lakott legyen.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

Új hozzászólás Aktív témák