Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
A szenátusi meghallgatásnak lehet valami köze a hátráltatáshoz, mert a NASA pont azért szórta szét a rakétagyártást az USA államai között, hogy mindenhonnan megszavazzák a költségvetését. Na most ha a 300 millió / kilövés költséget a Starship leszorítja 2 millió / kilövésre, akkor az adófizetők előbb-utóbb meg fogják kérdezni, hogy miért is fizetnek ők kilövésenként 300 milliót az egyszer használatos rakétákért, amikor a SpaceX kihozza ugyanazt a töredékéből.
Tehát a szenátusnak az az alapvető érdeke, hogy a Starship minél később legyen üzemkész. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy teljesen ellehetetleníteni sincs értelme, mert ha nem tolják maximumra az űriparban az innovációt, akkor a Kínaiak szépen lekoppintják az ötletet és beelőzik az USA-t.Az FAA ebből a szempontból más tészta, azok csak paráznak, hogy ha valami kár történik a környéken, akkor jogilag őket veszik elő, ha nem minden papírforma szerint történt.
Amúgy a Starship-et a Superheavy első fokozattal majd újrahasznosított olajfúró tornyokról fogják kilőni, mert úgy garantáltan lakott területektől távol tudnak működni.
-
#54625216
törölt tag
válasz Tigerclaw #22 üzenetére
LEO pályára hasznos terhet csak az első fokozattal együtt tud felvinni (úgy viszont 100 tonnát), Hold és Mars missziókhoz meg újra kell tankolni a második fokozatot LEO pályán, mielőtt elindulna.
A koncepció az, hogy ha a kilövések költségét le tudják szorítani 5-2 millió dollár közé, akkor olcsóbb több úttal feltankolni a második fokozatot, mint akkora első fokozatot építeni, ami képes a hasznos terhet + az üzemanyagot egy kilövéssel felvinni.
Maga a Starship egyébként képes lenne magától is Föld körüli pályára állni, de akkor nulla hasznos terhet vihetne magával, így sok értelme nem lenne.
Ez ugye a "rakéta egyenlettől" függ: minél nehezebb a rakéta, annál több üzemanyag kell a feljuttatásához, de minél több az üzemanyag, annál nehezebb a rakéta.
Ugyanakkor az energia nagy része a Földi gravitáció leküzdéséhez kell, ezért szedik szét a rakétákat minimum két fokozatra. -
#54625216
törölt tag
Ez ugye USA belpolitikai kérdés. Az államoknak jól jön, ha hozzájuk vágnak pár milliárd dollárt a szövetségi költségvetésből, ezért megszavazzák a NASA költségvetését. De ha ugyanazt meg lehet csinálni olcsóbban, akkor az állami pénzszórás is kisebb, akkor viszont nem szavazzák meg azt a keveset sem. Ezért a NASA kénytelen sok pénzt költeni, hogy egyáltalán pénzt költhessen.
Most még azzal érvelnek, hogy párhuzamosan futtatják a jól bevált, de drága és az olcsó, innovatív, de kísérleti programokat, és így garantálható a legjobban a Hold misszió sikere. Egy ponton túl viszont - ha a 100%-ban újrahasznosítható rakéták lesznek a mindennaposak - újra kell gondolniuk a stratégiájukat. Kis szerencsével addigra kialakul az új űrverseny a Hold gyarmatosításáért, így megint lesz indok a költekezésre.#26
Igazából meg tudnák oldani egy fokozattal is, csak semmi értelme nem lenne egy bazi nagy üres tartályt rángatni magukkal, amikor vissza is lehet küldeni a Földre.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
válasz Dare2Live #35 üzenetére
Egyetértek. Itt a fő kérdés az lesz, hogy mivel tudja majd a NASA indokolni, hogy évről évre ugyanannyit, vagy még több pénzt akar elégetni, miközben a költségei radikálisan csökkennek.
Ugyanis - ahogy feljebb kifejtettem - a kevesebb pénz nehezebben megy át a szenátuson, mint a sok, mert akkor kevesebbet lehet államonként visszaosztani.
Megoldás lehet a volumen növelése, azaz évente pár misszió helyett jóval többre lesz szükségük, amit persze meg is kell indokolniuk. Ha az oroszok és a kínaiak együttműködve elindulnak a Hold felé, az pl. lehet egy jó ürügy, hogy ne csak az USA érjen oda előbb, hanem már letelepedve fogadja őket, amihez havi rutin szinten kell a Holdra utazni.
Ennek az a kockázata, hogy ha a kínaiak visszafogják magukat vagy nagyon lemaradnak, akkor nem lesz versenytárs, amire hivatkozni lehet.
A másik cél a Mars lehet, azaz ha Musk bebizonyítja, hogy a Mars nem elérhetetlen, akkor felkarolhatják a kolonizálós terveit, arra bármennyi pénzt el lehet költeni. Ez esetben viszont a SpaceX-et kell rávenni, hogy vagy telepítsen üzemeket több államba, vagy licencelje a technológiáját, mert ugye az alapvető motíváció továbbra is az, hogy az államok pénzt szipkázhassanak a szövetségi költségvetésből. -
#54625216
törölt tag
válasz Tigerclaw #43 üzenetére
Ha visszaolvasol azt már kitárgyaltuk, hogy az Artemis minden lesz, csak olcsó nem, de ha közben a privát szektor leszorítja a költségeket, akkor a NASA nem szórhatja továbbra is egyszer használatos rakétákra a pénzt, mert a vezetést elmossa a népharag.
Tehát azt kell valahogy megoldaniuk, hogy továbbra is úgy költsenek sok pénzt, hogy az nem a rakéta gyártásra megy el. -
#54625216
törölt tag
válasz Tigerclaw #45 üzenetére
Szvsz az űrverseny már nem a kutatásról meg a nemzeti büszkeségről (és az interkontinentális rakéták fejlesztéséről) szól, hanem a következő évszázadokat meghatározó nyersanyagforrásokról, azaz egy ponton túl már nem csak a lakosság hozzáállásán fog múlni a dolog, hanem gazdasági érdekeken. Addig persze el is kell jutni, így a fő kérdés, hogy amíg át nem fordul át az űrkutatás ipari tevékenységbe, addig tudják-e a NASA-t finanszírozni.
-
#54625216
törölt tag
-
#54625216
törölt tag
"Nem választhatóak szét, de nem mindegy hogy a tudományos kutatás a cél vagy csak az eszköz valamilyen célhoz."
Ez amolyan "tyúk vagy tojás" dilemma.
A tudományos kutatás és a technikai innováció (finanszírozása) sosem volt öncélú, azok mögött mindig gazdasági és haditechnikai motiváció állt. A tudományos eredmények viszont olyan paradigmaváltásokhoz vezettek, amik miatt új gazdasági és haditechnikai célokat fogalmaztak meg. -
#54625216
törölt tag
Ahogy feljebb már volt szó róla, a NASA tudományos missziói mögött is van gazdasági motiváció: a NASA az USA-ban egyfajta pénz visszaosztó intézmény szerepet tölt be (a hadiipar mellett), azaz az államok azért támogatják a NASA-t, mert így jutnak extra szövetségi forrásokhoz. A tudományos céloknak a politikai döntésekben továbbra is csak másodlagos szerep jut, értem alatta: egyetlen USA szenátor se fog több milliárdos költségvetést megszavazni csak mert az univerzum eredetének kutatását fontosnak tartja, ha annak se kézzel fogható anyagi, sem politikai PR értéke nincs a számára. (Itt most nem feltétlenül korrupcióra gondolok, hanem hogy a pénzből mennyi csorog vissza az államába.)
Új hozzászólás Aktív témák
- Ubuntu Linux
- Xiaomi Mi Box androidos médialejátszó 4K és HDR támogatással
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Horgász topik
- Spotify
- Apple iPhone 14 Pro Max - sziget fesztivál
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Háztartási gépek
- Politika
- További aktív témák...
- ARCTIC Liquid Freezer 360 II A-RGB rev.3 ( Garancia )
- NAD M25 7Ch Master Series végfok végerősítő
- Sony 55-210mm f/4.5-6.3 OSS (Sony E)
- Eladó több mint 2 év garanciával - LG OLED48C21LA / 4K/UHD/2160P/120Hz/OLED
- Razer Blade 16 2023 (i9 13950HX,RTX 4090 16Gb, 32GB DDR5 5600Mhz, 2x 1TB, 16" Dual UHD+FHD+ MiniLED)