2. Fórumok
  3. Alaplapok, chipsetek, memóriák
  4. Mini-ITX
  5. (kiemelt téma)
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 07:36

    IT café

    Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.

Új hozzászólás Aktív témák

  • #44829 #16939776 törölt tag Ice&Lime #44822
    Új Válasz #44829
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    #16939776

    törölt tag

    válasz Ice&Lime #44822 üzenetére

    Kapcsoló üzemű tápoknak van egy min. terhelése szüksége, amit lefelé átlépve a szabályzás "belengeti" a kimeneti feszültséget, amint az fölé/alál került a szabványosnak elfogadott értékeken, az alaplap elejti a PowerGood jelet a táp felé, emiatt az leáll, és az alaplap reszetel magát. Ez újraindulást vagy indulásnál bootképtelenséget okoz.

    Hagyományos kialakítású tápegység, ahhol a fő-transzformátornak több leágazása van, ott erőssen függ az eggyes ágakon folyó áram terhelés aránytól, az egyes ágak kimeneti feszültsége.
    Ezért kerül az ágak DC része közé egy áram transzformátor, ami nélkül az egyik ág áram ugrásra (terhelés ugrásra) reagáló meghajtás, a többi ágon is fszültség ugrást okozna. Ez a kompenzált rendszer feltételezi, hogy legyen terhelés az összes kompenzált ágon, különben, az áramtrafón keresztül a terheletlen ágon feszültség idukálódik ami a kimenet kompenzálás nélküli feszültségéből kivonódva/hozzáadódva kirepíti az adott ág kimenő feszültséget a szabványos tartományból.

    Ezzel a működéssel nem volt jelentős probléma, mert szartak az energiatakarékosságra őseink, nem volt olyan állapota a PC-nek, amikor 0%-ra csökkent valamelyik ág terhelése. Működött, ha csak nem csinált valaki zárlatot/szakadást, tehát ugráló terhelést pl.: 12V-os ágon. Akkor egyből megált a tápegység, mert a kimeneti feszültségek szétszaladtak, jó esetben előbb állíttotta le az OP/OV/OC védelem, mielőtt a kimeneten megkétszereződött volna valamelyik feszültség.
    Ahogy telt az idő egyre, gyorsabb transzformátorokat, szorossabb szabályzást tudtak készíteni, amivel beton stabil kimeneti feszültséget tudott szolgáltatni az ilyen rendszerű tápegység is, egyre nagyobb áramváltozások se hozták zavarba, de 0.1A-alá továbbra sem nem volt szabad lemenni/ág.

    DC-DC-s "modern" topológiájú tápegységnél 1 db leágazása van a fő-transzformátornak, és az utánna előálló 1db feszültséget kontrolájja a meghajtás, könnyű dolga van. Erre a feszültségre csatlakozik még 3-4 DC-DC konverter is, ami az összes további ág terhelését erre a pontra hórdják rá, tehát bármelyik ág legcsekélyebb terhelése elég ahhoz, hogy ne lengjen a fő-tápfeszültség, biztonságban legyen a 12V.

    Erre a képességre szükség is van, mert egy modern PC megteszi, hogy ms-okra teljesen kikapcsolja a CPU-t, nem marad 12V-on fogyasztó, ha nincs 3,5" HDD, vagy D-VGA.

    Azoknál amelyek még régi topológiát használják azoknál lehet belőle probléma, ha nem is ölnek hardvert, mert jó a védelmük, még lehetnek érdekes történések, kernel power panic, stb.

    ATX-nél is a topológiától függ, ott sem úszod meg a "drága" tápot ha modern platformhoz használod, feltéve semmi sincs benne ami rendesen fogyasztana.

    Ha nem érthető, az nem a te hibád, nem születtem pedagógusnak, se :DDD

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák